Elköltözött az SzVMSzK országos szervezete
Új helyre költözött az SzVMSzK országos szervezete.
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
Cím
- 1132 Budapest
- Kádár utca 13.
Telefon
Fax
E-mail
Honlap
A munkatársaik elérhetők
- hétfőtől csütörtökig:
- 08.00–15.45
- pénteken
- 08.00–13.15
Az SzVMSzK éves országos küldöttgyűlése
2013. május 31-én tartotta éves rendes küldöttgyűlését a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. A rendezvény helyszíne az ORFK Auditóriuma volt.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) éves rendes küldöttgyűlésén először Német Ferencnek, az országos kamara elnökének előterjesztésében az elnökség beszámolója hangzott el a két küldöttgyűlés között eltelt időszakról. Majd Szalai Attila, gazdasági alelnök beszámolóját hallgatta meg a küldöttgyűlés az országos szervezet 2012. évi gazdálkodásáról, a 2012. évi mérlegről és a 2013. év pénzügyi tervről.
Sánta Károly előterjesztésében a választmány saját működésének ésszerűsítésére vonatkozó javaslatát mutatta be. Ezt követően dr. Király László, a Felügyelő Bizottság elnökének előterjesztésében a Felügyelő Bizottság beszámolója hangzott el, majd az elnök ismertette a Felügyelő Bizottság javaslatát az elnökség beszámolójáról, a pénzügyi tervet és az éves beszámolót. Utána dr. Kárpáti Gábor, az Etikai Bizottság elnöke előterjesztésében az Etikai Bizottság beszámolója hangzott el. Végül a kamara a hatékony működés érdekében a küldöttgyűlés több ponton módosította az alapszabályát. A beszámolókat, előterjesztéseket és az alapszabály módosítását az SzVMSzK küldöttgyűlése elfogadta.
A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán
Széleskörű az együttműködés a személy- és vagyonőrök képzésében, továbbképzésében – áll a Belügyminisztérium 2013. március 6-án kiadott sajtóközleményében.
A Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló, a 2012. évi CXX. törvény végrehajtásáról megjelent 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján a személy- és vagyonőrök képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban 2013. március 5-én egyeztető megbeszélést folytatott
- a megbízók képviseletében a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületével,
- a vállalkozók nevében Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségével,
- a munkavállalók és a szakszervezetek nevében a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségével, valamint
- a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel.
Az értekezleten megjelentek valamennyien támogató együttműködésükről és közreműködésükről biztosították a BM OKTF-et a 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása kapcsán.
A BM OKTF a megjelent szervezetek képviselőivel a képzés ideje alatt folyamatos párbeszédet kíván folytatni a személy- és vagyonőrök hiteles tájékoztatása, a képzés tapasztalatainak felhasználása és a képzés minőségének biztosítása érdekében.
Forrás: Belügyminisztérium
Kapcsolódó írásunk
Kötelező képzés személy- és vagyonőröknek
Magánbiztonsági fórum
Rendkívüli küldöttgyűlésen módosították az SzVMSzK alapszabályát
Megjelent a belügyminiszter 68/2012. (XII. 14.) BM rendelete, amely a 2012. évi CXX. törvény végrehajtási utasítása. A rendelet előírásaihoz igazították rendkívüli küldöttgyűlésen az SzVMSzK alapszabályát.
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke arról tájékoztatta a Securinfót, hogy Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvényhez kapcsolódóan megjelent A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet. A rendelet a kamara számára feladatokat rendelt az oktatás, és képzés, a panaszvizsgálat és a minősítés területén. Ahhoz, hogy a kamara megfeleljen ezeknek az előírásoknak a rendkívüli küldöttgyűlésnek néhány ponton módosítania kellett az alapszabályt. Így az oktatást és képzést, illetve a panaszvizsgálatot és a minősítést be kellett venni a kamara feladatai közé az alapszabályba.
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Remok
Megalakult a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvány, a Remok. A Szabó Lajos, a kuratórium elnöke vázolta a Remok céljait a Securinfo.hu számára.
A Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvány (Remok) több céllal is alakult – tájékoztatott Szabó Lajos, nyugállományú rendőr alezredes, okleveles biztonságtechnikai mérnök, biztonságszervező szakmérnök, a kuratórium elnöke – a legfontosabb, hogy a rendvédelmi, magánbiztonsági tudomány számára nagyobb teret biztosítsunk, a nyilvánosság elé vigyük a szakma tudományos eredményeit. Sok magas színvonalú tudományos munka készül a biztonságtudomány területén, de ezek legfeljebb a szakmai berkeken belül ismertek, ha ismertek. Évről-évre sok doktori értekezés, szakdolgozat készül, de sajnos a legtöbbjük elsikkad. Ha valaki nem elég aktív, akkor ezeket a konzulensen és az opponensen kívül szinte más nem is olvassa el. Például ha a televízióban megszólal rendőrségi, nemzetbiztonsági vagy biztonsági szakember, akkor arra mindenki odafigyel, viszont számos jó és hasznosítható ötlet nem válik közkinccsé, mert jut el a nyilvánosság elé. Ezért úgy gondoljuk, hogy ha valaki a munkáját arra érdemesnek tartja, és ezzel mi is egyetértünk, akkor számára biztosítsuk a megfelelő nyilvánosságot – fejtette ki az elnök. Ezzel lehetőséget biztosítunk más szakembereknek, hogy az anyagot megismerve továbbgondolják azt, és újabb kutatásokat építsenek rá. A rendvédelem nem csak bűnüldözés, hanem bűnmegelőzés is, a védelmi megoldások kidolgozása. Sőt, ha nézzük a különféle „helyszínelő” típusú filmeket, akkor láthatjuk, hogy ugyanazokkal a módszerekkel dolgoznak az antropológus régészek is. Mindkét esetben bizonyítani kell, hogy valami megtörtént, és hogyan történt meg. Az eszközök, módszerek fejlődnek, és ezeket közkinccsé kell tenni.
Az információtechnológia rohamos fejlődésének köszönhetően már sok magánlakásban van számítógép, adataink védelme is a biztonság részévé vált. Sokan nem foglalkoznak ezzel, könnyen föltörhetők a levelesládák, a banki hozzáférések, közösségi oldalak, ebből pedig erkölcsi és anyagi kár származik. Ezzel a témával kívánunk foglalkozni az első konferenciánkon, amely terveink szerint videokonferencia lesz 2013 első negyedévében.
Céljaink elérése érdekében kívánunk együttműködni más, a témához kapcsolódó alapítványokkal, egyesületekkel, iskolákkal, egyetemekkel. Támogatni kívánjuk a Tudományos Diákköri (TDK) dolgozatok megismertetését is a szakmával. Távolabbi célunk magánbiztonsági kutatóintézet alapítása, amely összefogja a szakemberek, és összehangolja munkájukat.
Örömmel vesszük, hogy aki egyetért céljainkkal, az támogatja az alapítványt, akárcsak párezer forinttal is. A pénzre csak a működési feltételek megteremtése érdekében van szükség, a kuratórium tagjai társadalmi munkát végeznek, nem kapnak érte pénzt – fejezte be Szabó Lajos, a Remok kuratóriumának elnöke.
A Remok küldetése
- lehetőséget biztosítani a rendvédelem és a magánbiztonság tudományában elért eredmények publikálására
- hazai és nemzetközi konferenciákon további publikációs lehetőségek biztosítása, a szakmai kapcsolatok ápolása, kiépítése bel- és külföldön
- rendvédelmi és magánbiztonsági kutatások elősegítése, támogatása
- a rendvédelem és a magánbiztonság területén dolgozó oktatók munkájának segítése, támogatása
- a PhD-képzés és az aspiránsok támogatása
- a Magyar Magánbiztonsági Kutatóintézet alapítása
Átalakuló kamara
Az új törvényeknek megfelelően a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara feladatköre átalakult. Német Ferenc, a kamara elnöke a változásokról szólt a Securinfo.hu olvasóinak.
„A kamarát 1998. évi IV. törvény alapján szerveztük meg, majd a 2005. évi CXXXIII. törvény irányította működésünket. Jelentős változást hozott életünkben a 2011. évi XXIV. törvény, végül napjaink feladatait a 2012. évi CXX törvény írja le – kezdi beszámolóját Német Ferenc, a kamara elnöke. Az utolsó törvénnyel a szakmai munka minőségére helyezte a jogalkotó a hangsúlyt. Így a kamara a kötelező továbbképzések és szakmai minősítési és tanúsítási rendszereinek megalkotásáért, majd ezek működtetésért felel. Kidolgozzuk a szakképzés egységes vizsgakövetelményeit és a minősítés folyamatát.”
Kérdésünkre, hogy honnan van forrás e feladatok elvégzésére, Német Ferenc kifejtette, 2012. január 1-jével szűnt meg a kötelező kamarai tagság, és más jogszabály a kamara számára 2013. január 1-jével biztosít erre forrást, így egy évet kell áthidalniuk. Egyrészt volt a kamarának tartaléka, másrészt 32 ezer egyéni tag és 800 vállalkozás döntött úgy, hogy továbbra is tagja kíván maradni a kamarának. Ezt pozitívan értékelte az elnök és hozzátette, csakis dicsérettel lehet azokról szólni, akik továbbra is áldoztak a közösséghez való tartozásért.
A panaszkezelés is a kamara feladatkörébe tartozik. A beérkező panaszokat a szakmai szabályok, irányelvek alapján kell megvizsgálni, a konkrét ügy vizsgálata során el kell dönteni, hogy mihez képest sértett szabályt az illető. Ezért is fontos a kötelező továbbképzés, Jelenleg egy keretrendszer van érvényben, nyilvánvalóvá kell tenni a szakmában dolgozók számára, hogy melyek a kötelező jogi előírások, és mi hogyan változott meg. A mai világban, amikor a gazdasági gondok miatt is terjed a szélsőséges viselkedés, fontos, hogy a magánbiztonsági ágazatban dolgozók pontosan ismerjék jogaikat és feladataikat. A szakma megtisztítása érdekében a konfliktusokat is föl kell vállalni – tette hozzá az elnök.
Német Ferenc, a kamara elnöke
A szakma megtisztulását segíti továbbá, hogy a közbeszerzési törvényben már szerepel a kirívóan alacsony ár. A pályáztatás során már látszik az elmozdulást. Az árak emelkednek, ezt segíti a garantált bérminimum is. Bár még vannak rendkívül alacsony árak és zsebbefizetés is, de az irányvonal már jó. A NAV a fekete foglalkoztatás visszaszorítása érdekében vizsgálja a cégeket. A kamarához naponta 3–4 megkeresés érkezik, cégekről kérnek információt.
A kamara feladata még, hogy kidolgozza az ötéves periódusú kreditrendszert is. Ebbe több szintet is beépítenek – emelte ki Német Ferenc. Az alapszint mellé egy második fokozatot és a mester szintet is. A kreditpontos képzések elbírálása és nyilvántartása is kamarai feladat.
A szakmai munka erősítése érdekében együttműködési megállapodást kötöttek
A nehéz gazdasági helyzetben terjed a gazdasági, ipari és politikai hírszerzés. A magánnyomozói munkát nem szabad szakmai és etikai kontrol nélkül végezni. Kihívást jelent az Európai Unió szabad rendszere is, valamely ország magánnyomozója elég, ha csak bejelenti a tevékenységét a rendőrségen, és már dolgozhat is hazánkban. Minden ország arra törekszik, hogy stabilizálja a gazdaságát, ebbe pedig sok minden belefér.
A vagyonvédelem technikai ágazata távolabb került a kamarától. A mérnökök a Magyar Mérnöki Kamarába kerültek, ahol márciusban megalapították az Elektrotechnikai és Épületvillamossági Szakmai Tagozat, Elektronikus Vagyonvédelmi Szakosztályát.
A kamara szervezete is átalakult, most hétfős elnökség irányítja a munkát. A területi szervezetek pedig továbbra is a helyben támogatják a kamara tagjainak munkáját – fejezte be Német Ferenc, a kamara elnöke.
Az SZVMSZK elnökségének tagjai
Német Ferenc országos elnök
Dr. Koi László szakmai elnökhelyettes
Birtalan Géza oktatási, szakképzési és minőségügyi elnökhelyettes
Szalai Attila gazdasági alelnök
Hajdú Ferenc szervezési és kommunikációs alelnök
Eur. Ing. Frank György a szakmai kollégium elnöke
Sánta Károly a választmány elnöke
Rövid áttekintés a 2014-es IFSEC-ről
A 2014-es Ifsec International – hűen az elmúlt évekhez – rendkívül gazdag és hasznos programmal készült a három napos rendezvényre, ráadásul ezúttal az összes látogató számára elérhetővé tették a kiállítás legfontosabb eseményeit, interjúit az Ifsec TV segítségével.
I. NAP
Az Ifsec Akadémia
Stephen Greenhalgh, Bűnügyi és Rendfenntartási Polgármester Helyettes behatóan mutatta a kormány szerepét a közbiztonság állapotának javításában, továbbá a KPMG kockázat felmérési igazgatója, Louise Thompson a vállalati szektorban előforduló csalások fő irányzatait elemezte.
IFSEC TV
Ebben az évben egy óriáskivetítőn követhetőek voltak az Ifsec International eseményei, valamint levetítésre kerültek az interjúk, így a résztvevők a kiállítás különböző színtereiről is figyelemmel kísérhették a programokat.
II. NAP
Bob Forsyth lett a biztonságtechnikai iparág legmeghatározóbb alakja 2014-ben
2004-ben csatlakozott a Mitie Total Security Managementhez, amelynek 2010 óta vezérigazgatója is. Idén a biztonságtechnika piacát meghatározó negyven legbefolyásosabb személyiség közül Bob Forsyth került ki győztesen.
A Canon megvásárolja a Milestone-t
Ez volt az utolsó év, hogy a Milestone és a Canon külön standot állítottak az Ifsec Internationalen, ugyanis a Canon magába fogja olvasztani vállalat még az év vége előtt. Idén még mindkét márka standjai körül nagy volt a nyüzsgés.
A Samsung változtat az IP technológia arculatán
Az egyik legnagyobb óriás vállalat, a Samsung az Ifsecen Internationalen indította el a Samsung Open Platformot, amely lehetővé teszi az applikációk installálását és tárolását közvetlenül a kamerákban.
Az Ifsec Akadémián vitatták meg a részvevők a biztonságtechnikai ágazat múltját, jelenét és jövőjét, miközben oktatásokon, tréningeken és szemináriumokon vehettek részt.
A Biztonságtechnika Állama 2014
A legjelentősebb pozícióban lévő vállalatok vezetői vitatták meg a tapasztalataikat az IFSEC Global.com Központi Színpad vitafórumán. A beszélgetés részvevői voltak az ASIS, a The Security Institute, az IPSA, az Association of Security Consultants, a UK Crowd Management Association, a BSIA, a National Security Inspectorate, az ADS és a Security Systems & Alarms Inspection Board képviselői.
A kiállítás legfontosabb, legizgalmasabb eseményeiről, híreiről soron következő cikkeinkben részletesebben is beszámolunk.
Forrás: www.ifsec.co.uk
Kapcsolódó cikkek:
Bosch és Milestone megállapodás
Újból Londonban az Ifsec International
Ifsec International 2013
Az IFSEC biztonságtechnikai kiállítás díjazottjai
2014-től újra Londonban lesz az Ifsec
Hol tart a személy- és vagyonőrök kötelező képzése?
Közeledik 2014. május 31-e, ameddig minden szakmájában dolgozni kívánó személy- és vagyonőrnek le kell vizsgázni a kötelező képzés anyagából.
A jogszabályok: a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét a képzés és a vizsga eddigi tapasztalatairól, valamint a minimális rezsióradíjról kérdeztük.
Milyen a vizsgázók felkészültsége?
A vizsgán megjelenők többségén érzékelhető egy kis vizsgadrukk, ami teljesen természetes ilyen esetben. A vagyonőrök elsöprő többsége azonban jól felkészült, tapasztalt munkavállaló. Szembetűnő, hogy a gyakorlat a kisujjukban van, az elméletet pedig túlnyomó részt lelkiismeretesen elsajátítják.
Hányan regisztráltak eddig és a jelentkezőknek mekkora része teljesítette a vizsgát?
Március végéig több mint 50 ezer fő regisztrált a rendszerünkben, és a magyar vagyonőrök fele már letette a vizsgát.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
Mekkora a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken vizsgázók aránya?
A vagyonőröknek körülbelül kétharmada a munkáltatója szervezésében vesz részt vizsgán.
Aki még nem regisztrált, meddig teheti meg?
A vizsgakötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. Ha a jelentkező el akarja kerülni, hogy az utolsó pillanatban kelljen a helyért tülekednie, akkor április elején mindenképpen regisztráljon. A felelősséggel gondolkodó vagyonőr nem kockáztatja meg, hogy esetleg nem marad számára vizsgaidőpont, vagy netán távoli helyszínre kell elutaznia a vizsga letételéhez.
Hányan lehetnek a még nem regisztráltak?
A minisztériumi becslés szerint hozzávetőlegesen 60 ezer ember dolgozik a szakmában. A fenti számból következik, hogy még körülbelül 10 ezer ember regisztrációját várjuk.
Mire figyeljen, aki vizsga előtt áll?
Nem elég regisztrálni a kabinetedu.hu oldalon, hanem mielőbb be kell jelentkezni vizsgára is. Az utolsó hetekben nagy tülekedés várható, szerencsésebb ebből kimaradni…
A magyar Országgyűlés 2014. február 13-án módosította a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt (2005. évi CXXXIII. törvény), és ezzel legálissá vált a rezsióradíj. Közbeszerzéseken a kamara által meghatározott minimális rezsióradíj alatt már nem nyerhet a pályázó. Hogyan értékeli a kamara szerepét ebben a törvénymódosításban?
A jogszabály módosításának köszönhetően több ezer magánbiztonsági cég és több tízezer vagyonvédelmi dolgozó anyagi helyzete stabilizálódhat. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara komoly sikerként értékeli, hogy hozzájárulhatott a magánbiztonságban dolgozók megélhetésének stabilizálásához: hazánk felemelkedésének és a gazdasági fellendülésnek végre nyertese lehet a vagyonőr társadalom is. Arról nem is beszélve, hogy a szakma kifehérítése ezután még intenzívebben folytatódhat.
Kapcsolódó írásaink
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?
A 2012. évi CXX. törvény
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Az építőipar hatása a biztonsági iparra
Az építőipar helyzete ugyancsak rányomja bélyegét a biztonsági iparra. Bár a statisztikák az építőipar növekedését mutatják, a kormányzati beruházások és az uniós támogatások túlsúlya miatt mégsem rózsás a helyzet. De melyek lehetnek a kitörési pontok a biztonságtechnika területén?
2013-ban a kormányzati beruházások és az európai uniós támogatások jelentették az építőipari fejlesztések legfőbb forrását, a KSH adatai szerint például 2013 márciusában már 9,9 százalékkal haladta meg az építőipar termelése az egy évvel korábbit. Többek között a nagyszámú kórházi beruházásnak és rekonstrukcióknak voltak köszönhetők ezek a számok.
A magántőke hiányzik
Hosszú évek hanyatlása után tavaly végre fejlődésnek indult az építőipar, de továbbra is rendkívül alacsony a magántőke aránya, nagyrészt EU-s forrásokból és kormányzati beruházásokból finanszírozzák a munkákat.
- 2012-ben a hazai közüzemi hálózatok védelmére szakosodott ipari ágazat nőtt. Jelentős beruházások voltak az áram-, víz- és hőszolgáltatók területén az elosztóhálózatok védelme érdekében.
- 2013-ban pedig jelentős kórházi beruházások indultak, például hő- és füstelvezető rendszer kiépítése történt.
- A zár és biztonságtechnikai termékek piacát tekintve a kereskedelmi épületek terén nem volt jelentősebb változás a korábbi évekhez képest.
- A szállodai ágazatban pedig a tapasztalatok szerint a válság óta a tavalyi volt az egyik leggyengébb év az új beruházások terén. Annak ellenére, hogy tavaly jobb évet zártak a szállodák, az irodaházakhoz hasonlóan még mindig az épületek alacsony kihasználtsága és a hazai tőke hiánya jelenti számukra a legnagyobb gondot.
A nagy gyártóknak kedvez a helyzet
A kisebb cégek számára egyre nagyobb gond a finanszírozás, mivel csak jelentős kockázatok mellett tudnak projekteket nyerni, és sokszor olyan pénzügyi feltételekkel találkoznak (garanciális visszatartások évekre, több hónapos fizetési határidők), amelyek komolyan veszélyeztetik a működésüket.
A viszonteladók is egyre nehezebb helyzetben vannak, az értékesítés kétharmada még mindig rajtuk keresztül történik, de a finanszírozás nekik sem egyszerű. Olyan cégek, amelyek eddig időre kifizették a számláikat, most több napos vagy hetes csúszásban vannak a kifizetéssel.
A speciális megoldásoké a jövő
A tavalyi évben megnőtt az igény az egyedi termékek iránt, mint például a hő- és füstelvezető rendszerek vagy az ipari biztonságtechnikai zárak. A hangsúly 2014-ben is a speciális szakértelmet igénylő termékekre helyeződik majd: a vezeték nélküli beléptetőrendszerek piaca bővülhet és az építészeti szempontból fontos tűzgátló megoldásoké is, mint például üvegajtók vagy üvegfalak. Azok a gyártók és forgalmazók kerülhetnek lépéselőnybe, amelyek a termékeiken túl szakmai támogatást is tudnak nyújtani az egyedi megoldások tervezésében és kivitelezésében. Mivel a jelenlegi piaci helyzetben sok szereplő olyan termékekkel és megoldásokkal is pályázik egy adott munkára, amelyekhez házon belül nem rendelkezik megfelelő szaktudással, a gyártók szakmai támogatása kulcsfontosságú számukra.
Forrás: Assa Abloy/Sakkom
A Magyar Detektív Szövetség közleménye
A Magyar Detektív Szövetség az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe a Kossa-Magyary az „Év Detektívje” emlékdíjjal kapcsolatban.
Néhány internetes és nyomtatott kiadványban megjelent hír szerint az Országos Kriminalisztikai és Detektív Egyesület (OKDE) átadta a Kossa-Magyary az „Év Detektívje” emlékdíjat, amelyet „…2011-ben Dr. Herold Károly nyugállományú rendőr alezredes alapított, a kriminalisztika és a magánnyomozó szakma képviselői számára.”
A híradásokban szereplő hamis állítással ellentétben az emlékdíjat a Magyar Detektív Szövetség alapította – bár valóban 2011-ben -, és első alkalommal †Mészáros Jánosnak a Magyar Detektív Szövetség tagjának ítélte oda, és a díjat a szövetség fennállásának 20 éves jubileumi ünnepségén adtak át.
A Magyar Detektív Szövetség, a díjazottak szakmai munkásságának elismerése mellett, elítéli, az OKDE hamis, a magánnyomozói társadalomból ellenérzéseket kiváltó akcióját, s felhívja a figyelmét a további jogsértések elkerülésére!
A közlemény teljes tartalma a Magyar Detektív Szövetség honlapjának Híreink rovatában részleteiben is megtekinthető.
Budapest, 2013. december 18.
Magyar Detektív Szövetség elnöksége
