Az új norma a kikapcsolódásunkat is érintheti majd. Egy színházjegy, vagy koncertbelépő megvásárlásával nem csak azt fogadjuk majd el az apróbetűs részben, hogy nem készíthetünk kép- és hangfelvételeket, hanem azt is, hogy a bejáratnál megvizsgálnak és ha lázasnak, azaz potenciálisan fertőzőnek találnak minket, akkor nem fognak beengedni minket a zárt terembe. Jó eséllyel az idei és a jövő évünk nagy része még erről fog szólni.
Folyamatos szűrés – az új világnorma
Az utóbbi hónapokban több testhőmérséklet mérésre alkalmas megoldást kamera rendszert mutattunk be mi is. Jó hír, hogy a kórokozókkal együtt a technológia is gyorsan fejlődik és alkalmazkodik az új helyzetekhez. A lázmérős hőkamerás sorba most a tajvani székhelyű D-Link is dobta piacra dobta a csoportos hőmérséklet-átvilágító kamera rendszerét, amely másodpercenként 30 ember testhőmérsékletét képes egyszerre 0,3° C pontossággal bemérni és gyorsan, automatikusan riasztani, ha valaki veszélyt jelenthet a többiekre, így megoldást ad a szűréssel kapcsolatos a problémákra. Tájékozodjunk most erről is kicsit alaposabban.
D –LINK DSC-9500T
Ez a D-Link DCS-9500T névre keresztelt rendszer egy hőkamerát és egy rögzített lencsével rendelkező vizuális kamerát épít egybe. Azért pedig, hogy a vizsgálat kültéren és beltérben, hidegben és melegben is tökéletes eredményt adjon, a rendszerhez szervesen kapcsolódik egy olyan kalibráló eszköz – úgynevezett „feketetest” – amely egy állandó hőmérsékleti értéket biztosít viszonyítási alapként, hogy a hőkamera a lehető legpontosabb mérési eredménnyel szolgálhasson.
Olyan forgalmas bejáratoknál, ahol rövid időn belül nagy mennyiségű ember halad át, fej feletti magasságban lesz a – hőmérsékleti képalkotásban szerepet játszó – feketetest doboz felszerelve. Ez az eszköz képes a környezetében áthaladó emberek és tárgyak által kibocsátott elektromágneses energiát olyan szenzorokkal mérni, amelyek érzékenyek a rögzített adatok hőmérsékleti különbségeire. Ezen adatok feldolgozásával állítható elő – az akciófilmekből már ismerős – hőtérkép, azaz a környék termikus képe.
Forrás: D-LINK
A csoportos hőmérséklet-átvilágító kamera erre a területre irányítva fogja a homlokunkon megmérni a hőmérsékletünket, de azt is érzékeli, ha egy hidegvizes poharat tartunk a kezünkben telefonálás közben.
Mivel a mérési területet úgy kell megválasztani, hogy az ne legyen direkt napsütésnek kitéve – illetve ne legyen a helyszínen hőmérsékletet befolyásoló tárgy, mint például fűtőtest vagy légkondicionáló – kültéri rendezvényeken vagy fesztiválokon ideiglenes fogadó sátrakban fogunk találkozni a rendszerrel. Ha a helyszín ideiglenes, nem is biztos, hogy a kamera plafonra, vagy falra lesz szerelve, egy egyszerű háromlábú fotós állvány is megteszi. Ilyen alkalmazások esetén kifejezett előnyt jelent, hogy a rendszer mobilis, azaz könnyen felszerelhető, majd elbontható és új helyszínre szállítható.
A kamerarendszer másik alapvető előnye, hogy szigetszerűen is működik, azaz nincs szükség komolyabb számítógépes vagy számítógép-hálózatos háttérre. A mérési eredményeket a személyzet egy egyszerű monitoron, vagy tableten is nyomon követheti a termikus kép, vizuális kép vagy kombinált nézet kiválasztásával. A láz automatikus felismerése pedig az emberi döntéshozatal kockázata nélkül történik. A biztonsági szolgálat pedig diszkréten megkérheti a lázas személyt, hogy vesse alá magát egy kézi mérésnek is, hogy bebizonyosodjon, valóban lázas-e.
Arcfelismeréssel is ellátott optika
segítségével a DCS-9500T kamera képkockánként (ami 30 ms) 16 ember arcát képes felismerni és beazonosítani. Ez az intelligens funkció olyan helyeken használható, ahol a rendszer össze van kapcsolva egy adatbázissal és a vizsgált személyek előzetesen beleegyeznek a lázmérés eredményének nyilvántartásba vételébe. Ha ugyanis konkrét személyhez kötjük és elektronikusan tároljuk a testhőmérséklet értékeket, az már a személyes, egészségügyi adatnak minősül és a GDPR szabályozza az adatkezelés részleteit.
Egy idősotthon, egészségügyi intézmény vagy iskolai, munkahelyi közösség például, saját érdekében, hozhat olyan mindenkire érvényes intézkedéseket, amelyekkel megvédik a csoportot a betegségektől, a járványoktól. Ilyen alkalmazás esetében a kamera képe rögzíthető és a mért hőmérsékletadatok összekapcsolhatók a személyek arcképeivel, egyéb adataival és hosszútávú tárolásra is kerülhetnek. Ilyen esetekben adatbázisban visszakereshetőek egy adott személy korábbi mérési adatai, amelyek alapján kirajzolódik az illető lázlapja is.
Forrás: D-LINK
Nem csoda, hogy ezt a rendszert először Kínában, a koronavírus járvány megfékezése kapcsán, egészségügyi intézményekben telepítették le. Később közintézmények, állami hivatalok előcsarnokaiban is el kezdték alkalmazni a megoldást, majd az iskolák újranyitásában játszott fontos szerepet a csoportos hőmérséklet átvilágítás.
Európában elsőként, – a járvány által egyik legjobban sújtott – Olaszország repülőterein jelentek meg ezek a lázmérő kamerák. Elsőként a római Fiumicino repülőtéren telepítették, majd Velencében, Firenzében, Pisában, Bolognában, Catániában, Palermóban, Veronában, Triesztben, Trevisóban, Bresciában, Lamezia Termeben és Nápolyban állították szolgálatba a rendszereket.
Ezt követően különböző olaszországi gyárak újranyitásakor fogadták a munkába visszatérő dolgozókat a tömegek gyors mérésre alkalmas kamerák – majd kínai metró- és vasútállomásokon tűntek fel az alkalmazások.
Júniusban pedig megkezdődött a csoportos hőmérséklet-átvilágító kamerák alkalmazása tömegrendezvényeken Japánban és Kínában is.
Forrás: index.hu
Kapcsolódó cikkek:
