A változó politikai környezetben ki végez kockázatelemzést, ami aztán esetleg befolyásolhatja egyes részterületek biztonsági szabályozását?
Ezt a feladatot is az EU végzi el, persze kikérve periodikusan a helyi tapasztalatokat is, és ha az Európai Bizottság indokoltnak látja a biztonsági fokozat emelését konkrétan pl. a terrorveszély okán a tagállamokban így a repülőtereken is, akkor meghatározott direktívák alapján ez megtörténik. Erre sajnos 2006 – ban volt példa, amikor igazolhatóan folyékony robbanóanyagot próbáltak felcsempészni több londoni járatra. A folyadékok korlátozását előíró rendelet azóta is szigorúan szabályozza folyékony anyagok megjelenését, mennyiségét az utasforgalomban, de szigorították a kézi poggyász átvizsgálás rendjét is.
Folyadék kontroll (forrás: Bp Airport)
Hogyan épül fel a biztonsági szervezet?
A repülőtér üzemeltetését 75 éves szerződés keretében végző Budapest Airport igazgatóságai közül a legnagyobb létszámú szervezet a biztonsági területért felelős igazgatóság, közel 500 fő foglalkoztatásával (nem említve itt az RRI-t a Reptéri Rendőri Igazgatóság, illetve a külső szerződött partner által foglalkoztatott létszámot).
A fent elhangzottak okán ezen nyilván sok csodálkozni való nincs.
Valóban így van, a biztonság abszolút prioritás, ennek érdekében valamennyi reptéri dolgozó védelmi tudatossági képzést kap, tekintettel arra, hogy a biztonságot érintő problémákkal nem csak a közvetlenül ezzel a területtel foglalkozó dolgozók találkozhatnak. Maga az igazgatóság három részleggel működik.
1. A legnagyobb az utas- és személyzeti biztonsági ellenőrzés területével foglalkozó ún. UB. (azaz utasbiztonsági) részleg, 300 fővel. Na és persze velük minden utazás kapcsán közeli kontaktusba kerülünk. A feladatuk kettős : a kézipoggyász, illetve a személyvizsgálat az utasok, illetve a hajózó személyzet vonatkozásában egyaránt (lásd: a témáról még később. A szerk.)
Csomagröntgen (forrás Bp. Airport)
2. A Fegyveres Biztonsági Őrség az FBŐ 103 fővel. Az ő feladatuk (az FB. törvény értelmében) a kritikus infrastruktúrák védelme. Ehhez egy új fogalmat kell megismernünk és ez az ún. SRA zóna (Security Restricted Area). Ez a repülőtér teljes területét tekintve az a biztonsági zóna (kijelölt terület), amely kiemelt védelem és ennek okán kontroll alatt áll. Ezt úgy kell elképzelnünk mintha egy nagy, közel ovális kört húznánk, amelyik az utas tranzittól indul, és magába foglalja a futópályák teljes körét az ottani létesítményekkel a kerítésekig bezárólag + ide értve a Cargo és Catering szállítmányokat fogadó és kezelő létesítményeket is. A tranzit zónába közismerten csak a kontrollokat követően kerülhetünk be beszálló kártyával, illetve a dolgozók a tranzitba, illetve az SRA zóna meghatározott területeire, csak azonosító kártyákkal léphetnek be.
3. A repülőtéri zsargon csak Polaroid-nak nevezett részleg a reptéri azonosító, beléptető kártyák, gépkocsi behajtási engedélyek kiadásával, a kiadás feltételeinek meghatározásával, kezelésével , ellenőrzésével foglalkozik, hiszen ahogy azt előbb jeleztem, kártya nélkül a személyzet nem léphet be az SRA zónán belülre.
Fémkereső kapu (forrás Bp. Airport)
Hallhatunk-e egy kicsit részletesebben az UB. ellenőrzések gyakorlatáról, tapasztalatairól?
Az első dolog amit kiemelnék, a szoros és eredményes együttműködés az átvizsgálások során a repülőtéri rendőrséggel. Az ő jelenlétük nyilvánvalóan eleve segíti az utazó közönség fegyelmezett magatartását, az esetleges problémás helyzetek kezelését, de egyúttal vélhetően a biztonság érzése légkörének a megteremtésében is segít. Beszélnünk kell az átvilágításokat végző személyzetről is. Embert próbáló koncentrált figyelmet igénylő, olyan munkáról van szó, amely kapcsán nem merülhet fel a komoly hibák lehetősége, mert az akár az utasaink életeket veszélyeztethetné. A munkatársaink ún. röntgen kiképzést kapnak, ez hat hét, amit hatósági vizsga követ, majd mentorok mellett kezdhetnek dolgozni és csak ezt követően önállóan. Ami vélhetően tanulságos, hogy sikerült egy kitűnő motivációs módszert kidolgozni az „éberség fenntartására”. A röntgengép alkalmanként virtuális képet vetít az éppen a készüléken áthaladó táskára (pl. benne egy pisztolyt, vagy más markánsan tiltott eszközt), amit a kezelőnek észre kell venni és blokkolnia kell az áthaladást. A megfelelő reakció eredményeként bónuszokat lehet elnyerni. Az átvizsgálások általános gyakorlatát valamennyien ismerjük: a poggyász átmegy a csomagröntgenen, mi a fémkapun és ezt követően, ha az bejelez, következik a személyi átvizsgálás. Az utóbbi évek említett szigorításának a következtében a laptopokat, kis méretű elektromos készülékeket, de alkalomszerűen a mobilokat is, ion rendszerű robbanóanyag kereső detektorokkal kell vizsgálni.
Ionszkenner robbanóanyag kereső (forrás: Bp. Airport)
A hajózó személyzet is természetesen átvizsgálásra kerül a tranzit területre történő be- és kilépések kapcsán, mint ahogy ez biztonsági szempontból megtörténik a még üres érkező-induló gépekkel is. Ami még kiemelhető, hogy nem ritka a dupla ellenőrzés, mert az egyes légitársaságok a saját maguk által érzékelt biztonsági kockázatoknak megfelelően is végezhetnek és végeznek is UB. kontrolokat (ilyen pl. az El-Al, az izraeli légitársaság stb.) A krízis térségekből érkező járatok ellenőrzésére, mi is kiemelt figyelmet fordítunk.
Milyen technikákat használnak a vizsgálatok során és léteznek-e ezen a területen beszállítói, vagy minőségi előírások?
A már részben említett kört összegezve: ezek csomagröntgenek, test scannerek, fém- és robbanóanyag detektorok. A csomag röntgeneknél is több típust használunk, hiszen a cargo szállítmányoknál a raklapos áruk vizsgálatára más típusú készülék kell, mint az utas csomagvizsgálatra.
Robbanóanyag nyomkereső kanál (forrás: Bp. Airport)
Komoly szakmai érdeklődés mellett mutatták be tavaly a Smiths&Heimann cég eqo testszkenner készülékét, amely pontosan kimutatja a ruházatba, vagy az alá, esetleg a testre rögzített idegen tárgyakat is. Van-e üzemben önöknél ebből e készülékből jelenleg?
Nagyon hasznosnak gondoljuk, de ezt a technikát még tesztelnünk kell, hiszen a beruházásaink vonatkozásában az eredményességen felül fontos a költséghatékonyság is, tehát tudnunk kell, hogy adott idő alatt hány átvizsgálást tudunk az eszközzel megoldani, mennyi a hamis riasztás stb. A Smith&Heimann készülékek egyébként meglehetősen széles körben vannak üzemben a repülőtéren.
Visszatérve a technikákat érintően a beszállítói és minőségi kritériumokra, nincsenek privilegizált – előírt beszállítók, előírt beszerzendő konkrét technikák, azonban a minőségre és az egyes területeken használt technikák elvárt paramétereire a mindenkori sztenderdek alapján kidolgozott EU-s kritériumok vannak. Az EU központi ECAC laborjában kerülnek tesztelésre a rendszerbe állításra szánt technikák, és persze nemcsak az UB. területet érintően, hanem a többi alkalmazott biztonság és tűzvédelem technikai eszközöket rendszereket érintően is (biztonsági kamerák, behatolásjelző eszközök, beléptető – parkolási rendszerek, tűzjelző és oltástechnikai eszközök stb.).
Kézi fémkereső (forrás: Bp. Airport)
Hogyan ellenőrzik a cargo és catering szolgáltatásokat biztosító jelentős külső beszállítói kört?
El kell nyerni az ismert beszállítói státuszt. A beszállító cégeket a védelmi program keretében a légügyi hatóság évente auditálja, az itt megfelelt cégek lehetnek ismert beszállítók. A pozitív eredmény garantálja a zárt rendszerű biztonságos szállítást –áruforgalmat. Azt talán mondanom sem kell, hogy ez is általános szabályozás az EU-s repülőtereken.
Beszéljünk röviden a tűzvédelemről.
A reptéren létesítményi tűzoltóság működik a katasztrófavédelem szakmai irányítása, kontrollja mellett. Az épületekbe, hangárokba, tűzjelzők és sprinkler és high-fog oltástechnika került telepítésre. A jelzések a felügyeleti központba kerülnek, ahonnan a kialakult helyzetnek megfelelően automatikusan indulnak a beépített oltórendszerek és lehet intézkedni a tűzoltó gépjárművek bevetéséről is – ha szükséges. Szerencsére az utóbbi években nem történtek jelentősebb tűzesetek a repülőtéri létesítményekben.
Az elmondottak és tapasztaltak alapján most már mi is többet tudunk ennek a láthatóan minden vonatkozásában körültekintően szabályozott területnek a felépítéséről működéséről. Melyek azok a leggyakrabban tapasztalt események, amelyek mindenképpen kiváltják a biztonsági szervezet reakcióit?
Itt is elmondhatjuk, hogy szerencsénkre komoly súlyú a repülőtér és az utazóközönség biztonságát veszélyeztető események nálunk az utóbbi években nem történtek. (Ez persze nem jelentheti a figyelem és felkészültség szintjének csökkenését, mert – ahogy már elhangzott – a minket körülvevő nemzetközi környezet a biztonság szempontjából számos komoly nyugtalanító körülményt jelez).
A leggyakoribb problémás helyzet az elhagyott, ott felejtett, gazdátlan csomagokkal adódik. Ezeket a helyzeteket bombariadós eseményként ismeri a köznyelv. Ilyenkor persze az esetek 99.9 %-ban valóban csak a figyelemkiesés, trehányság az ok, de mint tudjuk az „Ördög nem alszik!”. Ilyen helyzetekben pedig az eljárási protokoll szerint az érintett területet, de nem ritkán az egész várócsarnokot a rendőrség ki kell ürítse, le kell zárja és a tűzszerész szolgálat át kell vizsgálja az otthagyott csomagot.
Tényleges bombával fenyegető (közveszéllyel fenyegetés) betelefonálás sem történt az utóbbi időben, persze az ilyen helyzeteket is komolyan kell vennünk, a rendőrséggel ki kell vizsgáljuk és ezt követően, ha a fenyegetés tényleg komolyan vehető hozza meg a rendőrség a teljes, vagy részleges evakuáláshoz kapcsolódó intézkedéseket.
Mi történik azokban az esetekben amikor a röntgen kábítószert, vagy más pszicho-stimuláns anyagot vél kimutatni a csomagokban?
Ezeknek az anyagoknak a keresése nem direkt feladata az UB. részlegnek, ha mégis ilyen eset adódik, akkor az RRI. veszi át tőlünk közvetlen intézkedésre az ügyet.
Tudjuk, hogy a taxis „ hiénák” okoznak azért rendszeres konfliktushelyzeteket az utas váróban és kültéren.
Ez valóban hosszú ideig jelentett problémát. A helyzet azóta némileg javult, amióta külső szakmai szolgáltatót a vontunk be a feladat ellátásába. A Hori-Zone Kft segítségével az illegális üzleti tevékenységeket sikerül visszaszorítani a terminálokon. Természetesen a nem szerződött taxisok jelenléte is ebbe a körbe tartozik. A legfőbb probléma az, hogy megfelelő jogi felhatalmazás híjján nem léphetünk fel a sokszor elképesztően arcátlan, magukat taxisoknak nevező figurákkal szemben, akik nemcsak a repülőteret, hanem az egész országot lejáratják.
Mi a tapasztalatuk, repülnek e be drónok a reptér légterébe?
Ami a légtérben történik az a HungaroControl a légi irányítás kompetenciája, de olyan problémáról van szó, amelyre közismerten nincs még meg az EU szintű szabályozás sem. Sajnos tudtommal nincs adat a reptéri drón berepülésekre vonatkozóan, pedig komolyan veszélyeztetheti a légiközlekedés biztonságát.
Köszönöm a beszélgetést. Végül még egy kérdés: láthatóan széleskörű tapasztalatokkal rendelkező szakembergárdával dolgoznak, kérik e más kiemelt biztonsági kockázat mellett dolgozó létesítmények szakemberei a tanácsaikat?
Igen, több olyan helyen is tartottunk oktatásokat, ahol pl. röntgentechnikákkal dolgoznak és a feladat nagy létszám átvizsgálása, gyorsan és pontosan. Ilyen vonatkozásban segítettük már pl. a Samsung és a Nokia által megbízott biztonsági cégek munkáját is.
kapcsolódó cikkek:
Csúcstechnológia a személyátvizsgálásban: ellenőrzés milliméteres hullámokkal
Érintőképernyős terminál a Heathrown
