A légiriadók szirénái nem hallhatók mindenütt, az elöregedett szovjet infrastruktúra felújítása kevéssé volt szempont akkor, amikor senki nem hitt egy ilyen háború lehetőségében.
A telefonos app kézenfekvő volt, de ez önmagában kevés: több olyan app is létezett már, amelyet egyszerűen egy adminisztrátor kezelt, ha hallotta a szirénát, jelzett, és ez az információ jutott el az alkalmazást futtató telefonokra. A „Povitrjana Trivoha” más úton ment: a digitalizációért felelős minisztérium – amely a háború óta egyébként is sok korábban analóg szolgáltatás digitalizálásáért felel – hozzájárult, hogy a szirénát beindítók – a hadsereg, a polgári védelem, a katasztrófavédelem megbízottjai – ne csak a sziréna gombját nyomják meg, hanem az Ajax Systems applikációján is adjon le jelzést – így tehát akkor is eljuthat a légiriadóról szóló értesítés, ha maguk a szirénák megsemmisülnének.
Márpedig életet menthet, ha a légiriadóról időben érkező értesítés nyomán az érintett területen mindenki óvóhelyre menekül. Ma már a „Légiriadó” nevet viselő alkalmazás egyébként vegyifegyver-támadás és nukleáris veszély esetére is külön figyelmeztetést adhat ki – erre egyelőre még nem került sor. Androidon és iPhone-on is működik, sőt, a cég azon kevesek közé tartozik, amely az Apple-től hozzáférést kapott ahhoz is, hogy szükség esetén a kikapcsolt telefonon is jelezzen a sziréna.
A mobiltelefonokon futó alkalmazás szirénái ma már úton-útfélen ukrajnaiak millióit figyelmeztetik, amikor Oroszország rakétákat indít az ország felé. Márpedig ez bármikor megtörténhet – meg is történik, legutóbb Zaporizzsjában csapódott SZ–300-as rakéta egy lakóházba”.
Hogy a háború meddig tart, az megjósolhatatlan, de a jelek szerint az Ajax Systems alkalmazkodott a körülményekhez, a gyártás folyamatos. Természetesen Belaruszba és Oroszországba már nem exportál, de a cégnek korábban sem az volt a fő piaca. Hricenko szerint az üzlet a háború után sem tér majd vissza egyhamar a korábbi kerékvágásba. „Emberileg csak azt tudom elképzelni, hogy még évtizedekig nem fogunk exportálni Oroszországba és Belaruszba. Talán egyszer, majd az unokáim idejében lehet róla szó.”
A cikk megjelenését a The Institute for Central European Strategy támogatta. / The publication of this report was supported by The Institute for Central European Strategy.
Forrás: Telex, Nyilas Gergely