“Élre tör a generatív AI, tovább hódít a felhő, DE…, biztonság és prevenció, szabályozási és megfelelőségi technológiák, környezeti hatások”
Forrás: Axis Communications
Nekünk, akik benne élünk egy dinamikusan változó technológiában, mindig is fontos volt az, hogy milyen jóslatok látnak napvilágot. A jóslatok közös jellemzője persze, hogy vagy igaznak bizonyulnak, vagy nem. A történelem, vagy a politika alakulására vonatkozó jóslatok például elég ingatagok, egy-egy váratlan esemény nagy és előre nem megjósolható hatást fejthet ki ezért nem könnyű a történészek, politológusok helyzete. A technológiai trendek azonban sokkal jobb hatásfokkal mutatják meg nekünk a jövőt, hiszen sokkal egzaktabb tényezőkön alapulnak. Időnként érdemes tehát elővenni ezt a témát, hogy lássuk merre tart ez a világ. Legutóbb éppen 4 éve foglalkoztunk az akkori trendekkel, bevezetőnek vessünk is egy rövid pillantást arra, hogy az akkori jóslatok hogyan váltak be, illetve az is érdekes lehet, hogy van-e átfedés az akkori és a mostani “varázsgömbök” között?
A 4 évvel ezelőtti jóslatok fókuszában az állt, hogy a technológia egyre nagyobb része költözik a végpontokra, azok egyre több feladat végrehajtására lesznek képesek és a döntéseknek is egyre nagyobb hányada kerül a “végekre” egy video rendszer esetében a kamerákra. Azt hiszem, hogy kevesen vitatkoznának azzal az állítással, hogy valóban ebbe az irányba mozdult el a technológia. A fejlődés azonban előhozott bizonyos aggályokat is a rohamosan fejlődő képfeldolgozási technológiák etikus használatával kapcsolatban, többek között erre válaszul született meg Európában a GDPR szabályozás. Végül pedig előtérbe került a kiberbiztonság, hiszen addigra nyilvánvalóvá vált, hogy a gyártók korábban nem fordítottak kellő hangsúlyt erre a területre és meglehetősen sebezhetők voltak a video rendszerek. Ez volt tehát dióhéjban a 4 évvel ezelőtti helyzet, lássuk, melyek napjaink prioritásai!
Trendek 2024-ben
Élre tör a generatív AI
Az előző évek intenzív fejlesztéseinek következtében ma már szinte nem kerül olyan kamera a piacra, amely ne használna valamilyen AI megoldást. A mélytanulási képességek jelentősen javítják a prediktív elemzések pontosságát, ezzel egyben alapot teremtve a méretezhető felhőmegoldások számára, hiszen csökkentik a sávszélesség igényeket és megbízhatóbbá teszik a rendszert. A prediktív elemzés három lépésből áll: video információgyűjtésből, feltáró adatelemzésből és forgatókönyv-modellezésből. Az igazán nagy durranást azonban vélhetően a 2023-ban a köztudatba berobbant nagy nyelvi modellek térhódítása fogja jelenteni. Ahogy szinte minden iparág, úgy a biztonsági szektor is lázasan kutatja ezen technológiák felhasználásának lehetőségeit. Most az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy olyan asszisztensek jelennek meg, amelyek pontosan és hatékonyan elemzik a kamerák által közvetített képeket és ezzel sokkal hatékonyabbá teszik az operátorok munkáját. Ők ugyanis nem csak az előre definiált szituációk bekövetkeztekor kaphatnak riasztást, hanem szabadok “kérdezhetik” a rendszert az őket éppen érdeklő információk után kutatva.
Tovább hódít a felhő, DE
Szintén az elmúlt évek kiemelt témája volt a felhőbe vonulás. Ez a trend továbbra is erősnek látszik, azonban úgy tűnik, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az ügyfelek a hibrid megoldásokat részesítik előnyben. Ennek az a lényege, hogy az egyes funkciókat ott helyezik üzembe, ahol az adott körülmények között a legjobb teljesítményt nyújtják. Azaz a helyszíni, a felhő- és az éltechnológiák lehető legjobb kombinációját igyekeznek megtalálni. Ez persze azt is jelenti, hogy az ilyen rendszereket tervező és megvalósító integrátoroknak szélesebb ismeretekkel kell rendelkezniük,minden technológiát jól kell ismerniük.
Biztonság és prevenció
A biztonság és a prevenció gyakran egyetlen témaként kapcsolódik össze. Különválaszthatjuk a szándékos cselekmények – betörések, vandalizmus, emberrel szembeni agresszió stb. –, illetve a nem szándékos veszélyekkel és eseményekkel kapcsolatos személy-, vagyon-, ill. a környezetre leselkedő veszélyek megelőzését. Számos okból kifolyólag a videomegfigyelés és az analitika használata a biztonsági felhasználási esetekben gyorsan növekszik, és a jövőben is növekedni fog. Az egyik ok sajnos a klímaváltozás. Az árvizeket, erdőtüzeket, földcsuszamlásokat, lavinákat és egyebeket okozó szélsőséges időjárási viszonyok miatt a hatóságok egyre gyakrabban használnak majd videó megfigyelést és elemzéseket a lehetséges katasztrófák korai figyelmeztetésére, valamint a leggyorsabb és leghatékonyabb reagálás támogatására. A kockázatkezelés, az egészségügyi és biztonsági irányelveknek és a szabályozási követelményeknek való megfelelés a másik kulcsfontosságú oka a biztonsággal kapcsolatos felhasználási esetek folyamatos növekedésének. A szervezeteken belül széles körben alkalmazzák a videó megfigyelést, hogy biztosítsák a H&S irányelvek és a biztonságos munkavégzési gyakorlatok betartását, például a szükséges egyéni védőfelszerelés (PPE) viselését. Ahol incidensek történnek, a videó megfigyelés egyre hasznosabb és fontosabb eszköz lesz a nyomozásban.
Szabályozási és megfelelőségi technológiák
Mivel ennek a területnek egy lényeges elemét a NIS2-t egy külön cikkben taglaljuk, így itt most röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy a gyártóknak egyre több szabályozásnak kell megfelelniük, melyek többek között a kiberbiztonságra, a fenntarthatóságra, a mesterséges intelligencia használatára vonatkoznak. A szabályozási környezet egyre inkább kiterjed a technológia konkrét fejlesztésére, használatára, sőt az alkalmazott komponensek szintjén is átláthatóságot követelnek meg. A felhazsnálóknak is tudatosnak kell lenniük ezen a területen, biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk választott megoldsá megfelel ezen követelményeknek.
Környezeti hatások
Ma már minden vállalat igyekszik hangsúlyozni, hogy környezetbarát módon működik. Azért, hogy ezek ne csak üres szavak legyenek, tenni is kell. Nézzük meg egy egszerű példán, hogy hogyan segíthet egy technológia a környezet megóvásában. Vegyük például egy kamera fogyasztását. Önmagában ebben valószínűleg nincs túl nagy különbség az egyes kamerák között. Ha azonban azt is vizsgáljuk, hogy milyen hatékonysággal tömörítenek, mindjárt megváltozik a kép. Egy jobb tömörítéssel dolgozó kamera ugyanis kisebb sávszélességet, kevesebb tárkapacitást igényel. Kevesebb hálózati és szerver erőforrásra van szüksége, kevesebb hűtést igénylő eszközökkel. Ha ezt levetítjük egy kamera 5-8 éves működési ciklusára, úgy már jelentős lesz ez a különbség. Tehát egy jól tömörítő, kis fogyasztású kamera jóval kevesebb energiát igényel és a teljes költsége (TCO) is kedvezőbb lesz. Ehhez járul a termékek hatékonyabb szállítása, a fenntartható csomagolás és a szabványos alkatrészek használata. A felhasználóknak a pénzügyi szempontokon felül figyelembe kell venniük a környezeti és társadalmi hatásokat is.
Forrás: Aspectis blog, Laczkó Gábor, Axis communications
Kapcsolódó cikkek:
