Biztonságtechnikai szakportál

Vállalkozások számára kiemelten fontos a tűz elleni védekezés. Több kutatás eredménye bizonyítja, hogy a tűzkárt szenvedett cégek jelentős része képtelen ismételten a piac szereplőjévé válni.
Az aktív tűzvédelem egyik legfontosabb eleme a hő és füstelvezetés, melynek fő feladata a menekülési útvonalak füstmentessé tétele. A gravitációs elvű rendszerek a biztonsági funkció mellett más feladatok betöltésére is képesek. Például megvalósítható használatukkal az objektum napi szellőztetése is.

Tűzvédelmi rendszer fény és hangjelző egysége

Hő és füstelvezető struktúra

Tűz esetén kialakuló légrétegek

A gravitációs hő- és füstelvezető struktúra a felmelegedő levegő felfelé irányuló mozgását használja ki, ezért nincs szükség turbinák, megnövekedett légnyomást előidéző eszközök bevetésére. Rendszerint egy légterű, kürtőszerű kialakítású lépcsőházak, csarnokok védelmére alkalmazzák. Fő feladata a menekülési/menekítési útvonalak megfelelő méretű füstmentes légréteggel való ellátása.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a tervezési és kivitelezési műveletek során nem a TvMI (Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek) szerint járnak el az illetékes szakemberek, minden esetben az OKF jóváhagyása szükséges.

Felépítése

Hő és füstelvezető rendszer felépítése

1. Szélterelő: feladata a megfelelő légáramlatok kialakítása, átfolyási tényező értékének javítása.

2. Nyílóelem: jelzés hatására a zárt teret megnyitja, lehetővé téve a felmelegedett levegő és égéstermékek eltávozását a védett térből.

3. Nyitószerkezet: az iniciáló jel megjelenését követően végrehajtja feladatát, mozgásba hozza a nyílóelemet, egészen a meghatározott nyitási távolságig. Két féle lehet: villanymotoros és pneumatikus. Mindkét nyitási módszernek megvannak az előnyei és hátrányai.

4. Vezeték: a rendszer energiaszükségleteinek ellátására és a jelzés továbbítására szolgál.

5. Kézi jelzésadó: ezzel képes működésbe hozni a hő- és füstelvezető rendszert az eset észlelője.

6. Központi egység: beérkező jelzés feldolgozása, a szellőztetési folyamat elindítása.

Hő és füstelvezető rendszer kivezető nyílása

Hibalehetőségek a tervezés, kivitelezés során

Tervezés

Az OTSZ megváltozásával nagyobb felelősség nehezedik a tervezőkre. A tervezett rendszer elfogadható, amennyiben annak megfelelősségét alátámasztják szoftverrel végzett szimulációval. A program kezelőjének megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie annak használatát illetően, máskülönben elképzelhető, hogy az elkészített szimuláció és kiértékelés hibás lesz.

Megeshet, hogy a program számításai kevesebb elvezetőt ajánl, mint a terv. Így a szimuláció által felkínált eredmény kivitelezése kevesebb pénzből is megvalósítható , ami persze kecsegtető a beruházó számára.  fennállhat  azonban annak a valószínűsége, hogy az ilyen módon tervezett rendszer nem biztosít megfelelő szintű védelmet.

Szoftveres szimuláció

A  képen láthatjuk, hogy a különböző légrétegek, hőmérséklete hogyan változik a magasság függvényében, ami által megindul a légmozgás, a legmelegebb légréteg (piros színnel) legfelül amelyet a hő és füstelvezető rendszerek ki is használnak..

A jogszabályi változás hatására megnövekedett az elbírálásra váró szoftveres szimulációk száma.  Az OKF e tevékenységet végző szakembereire a jövőben ezért lényegesen több feladat hárul, ez pedig nehézkessé teheti a hatósági engedélyezési ügyintézést. Ezt figyelembe véve meggondolandó egy új szakmai szabályrendszer felépítése, amely a modellezést és annak kontrollálását hivatott optimális keretek közé terelni.

A tervezés során gyakori hibának mondható, hogy a tervező összetéveszti a hatásos és geometriai felületet.
„1200 m²-nél nagyobb alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszakasz alapterületének mérete

1. legfeljebb 2000 m²-re növelhető, ha a hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra előírt hatásos nyílásfelületét minden megkezdett 100 m²-ként 10%-os arányban növelik vagy
2.  számítással meghatározott mértékben növelhető, ha a számítás eredménye igazolja e rendelet által előírt füstszegény levegőréteg biztosítását. „ [1]

Megtörtént, hogy a tervező az egész alapterületre számolta a hatásos nyílásfelületet és nem vette figyelembe az előbb leírt szabályt.

Jogszabályban foglalt maximális működési idő, mely alatt a gravitációs elvű rendszernek működésképesnek kell maradnia, harminc perc. Az elvezető nyílásnak két órán keresztül történő üzemelés alatt nem szabad keresztmetszet csökkenést szenvednie.

Előforduló hiba a Pneumatikus hő- és füstelvezető ablak elhelyezése tetőn, belső megközelítési lehetőség nélkül. Ez azt jelenti, hogy jelzést, majd működést követően az ablak alaphelyzetbe való visszaállítása csak kívülről, a tetőről lehetséges, ez nagyban gátolja a megoldás használhatóságát.
Kivitelezés

Kivitelezés (illusztráció)

Nem ritka probléma az a kivitelezői hozzáállás csak a saját profitját látja és kevésbé törődik a megrendelő pénztárcájával.

A felhasznált eszközök esetében megjelenő probléma alkalmanként olyan elemek, szerkezetek beépítése, amely nem garantáltan bevizsgált. Az már viszont szándékos károkozás, mikor a gyártó a bevizsgálásra az előírásoknak megfelelő próbadarabot gyárt, viszont beépítésre mára gyengébb minőségű eszköz kerül.

Tűzálló kábel

Az aktív tűzvédelmi rendszerek tervezése és telepítése során nagy hangsúlyt kell fektetni a kábelek megválasztására, és beépítésük minőségi kivitelezésére, hibásan megépített kommunikációs csatorna működésképtelenné teszi a rendszert. Harminc perces tűzállókábel használata előírt.
A hő- és füstelvezetés fontos tényezői a passzív tűzvédelem részeként  a füst terjedést akadályozó épületszerkezeti elemek, Ilyen pl. a füstkötény is. Az OTSZ erre vonatkozó definíciója a következő: „A szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza.” [2].
Szakemberek találkoztak olyan kialakítással, amikor nem volt megfelelő mértékű a füstkötény magassága, így nem volt képes ellátni a feladatát.

Előfordul, hogy a pneumatikus rendszer hiányos vagy elemeinek illesztése rossz, hézagos. Ez kompresszoros nyomáspróbán észrevehető a mért értéken, amelynek minden esetben el kell érnie a működéshez szükséges mértéket. A jelenséget légtömörségnek nevezik.

Nyomásmérés (illusztráció)

A trehány és felelőtlen kivitelezést minősítő példa, amikor a szerelők tudják, hogy a pneumatikus rendszer hiányos, nyílt, így értelemszerűen működésképtelen. Ezt „kijavítva”, légtömörség érdekében, fogóval összenyomták a pneumatikus vezetéket, kialakítva a zárt rendszert és a kellő légtömörséget. Ekkor persze a rendszer hibája ellenére is megfelelő  értéket mutat a kompresszor.

Jellemző hiba, amely már az eszközgyártás ideje alatt megtörténik, hogy az egyszárnyú hő- és füstelvezető nyitószerkezeteket maximálisan két méter szélességű elvezetőkhöz tervezik és gyártják, ezzel ellentétben a donga gyártási mérete három méter. Ezt a problémát a kreatív „szakik” könnyedén áthidalják a nyitószerkezet mindkét végére hegesztett fél-fél méter hosszú toldással. Ez nagy hiba, mert a szerkezet elveszti eredeti tulajdonságait, nem képes biztonsággal betartani az előírásban meghatározottakat.

Hatósági átvétel, ellenőrzés

Ellenőrzés (illusztráció)

Egy rendszer hatósági átvételéhez szükségeltetik a karbantartás dokumentációja. Hibákhoz vezethet, ha a szisztémát nem ellenőrzik le teljesen vagy szúrópróba szerűen. A következő életből vett eset is alátámasztja az előbb leírtakat. A karbantartást végző vállalkozás jóváhagyta a rendszert annak ellenére, hogy nem egyezett a feltelepített eszközök és dokumentációban szereplő elemek listája. Mindezek ellenére az adott rendszer megkapta az OKF szakemberének jóváhagyását. Konklúzióként levonható, sem a karbantartásra hivatott, sem az OKF képviseletében eljáró személy nem végezte munkáját szakszerűen.

Az sem ritka eset amikor a robbanópatronos rendszer hatósági ellenőrzése során, próba hiányában a tűzoltó nem tud megbizonyosodni a megfelelősségről. Ezért ebben az esetben csak a tápellátás ellenőrzésére nyílik lehetőségük a jelző LED megfigyelésével, világít-e vagy sem.
Fenti néhány példát olvasva vélhetően megszívlelendő:  hasonló rendszerek létesítési folyamatában érdemes több szakember véleményét kikérni és a megváltozott szabályozási kérdésekben is körültekintően tájékozódni. Amennyiben mi magunk is tervezők, kivitelezők vagyunk, törekedjünk a megbízható, jó minőségű munkavégzésre, hisz emberéletek és vállalkozásunk neve forog kockán.

Forrásjegyzék:
[1] OTSZ 93. § /3
[2] OTSZ 4. § / 49

Olvassa el a témakör bevezető cikkét is:

 kapcsolódó cikkek:

Rés a pajzson. A tűzvédelmi rendszerek hibái, bevezető gondolatokHanggal a tűz ellen, fejlesztési kísérletek a tűzoltás területénA reális alternatíva! Tűzjelző rendszerek – vezeték nélkül! A vezetékessel versenyképes áron!Új Bosch tűzjelző termékcsalád – javuló érzékelési teljesítmény