Security Essen 2016. Kirobbanó siker a legnagyobb európai biztonságtechnikai kiállítás, avagy… I. rész

…tán mégsem? Igazából ez a kérdés motoszkál bennem szeptember 30. óta, mikoris felléptem a Németországból távozó repülőjárat fedélzetére. Elvitathatatlan, hogy 1040 kiállító európai (sőt világ) szinten – különösen egy biztonságtechnikai kiállítás esetén – fejbevágó mennyiség. Mégis, bennem maradt egy kis tüske, ami azóta is birizgál.

A kiállításról tényszerűen

Mivel 1040 kiállítót nem lehet részletesen bemutatni, beszámolóm jelentős része szubjektív preferenciáimat, meglátásaimat és véleményemet tükrözi majd. Ennek ellensúlyozására, az elején szeretném megosztani a nyájas olvasóval a lenyűgöző tényeket.

Tehát, mint már többször is említettem, 45 ország 1040 szervezete (gyártók/rendszerintegrátorok/sajtó/stb.) érezte úgy, hogy mindenképpen érdemes kiállítania idén (is) Essenben.

Persze, egy kiállítás szempontjából a látogatói világ legalább ennyire fontos. 119 országból kb. 40 000-en voltak kíváncsiak, mit nyújthat számukra az idei show. Aki arra gondol, hogy ebbe beleértendő a diákok és töltelék meghívottak tömege, annak majdnem igaza van. Voltak diákok (láttam), de a látogatók 99.5 százalékát (hivatalos adat) a szűken vett szakmai érdeklődők tették ki.

Az már csak hab a tortán, hogy a látogatók kb. negyede rögvest megrendelést is hagyott a standok egyikén-másikán. A hivatalos tájékoztatás szerint, a kiállítók 60%-a számol rövidtávú megtérüléssel az idei „essen-költségeiket” tekintve. Ennek hátterében az is állhat, hogy csak a német biztonságtechnikai piac mérete 14.5 milliárd Euro. Hozzávetőleg…

Nem tartozik szorosan a témához, de az idén kezdődött el a kiállítási terület felújítása. 2018-ban – bár a fejlesztési folyamat 2019-ig tart – már egy jelentősen megújult, a kor követelményeihez igazodó helyszín várja a kiállítókat és látogatókat. Legalább is a hivatalos álláspont ez.

Kiállítási impressziók

Voltam bátor azt írni, hogy 1040 kiállítót nem lehetséges kielemezni. Nézzük akkor a továbbiakba szubjektív élményeimet. Külön kérés volt felém, hogy ha lehet, ne vigyem túlzásba a CCTV emlegetését útinaplóm fejezeteiben. Én próbáltam, de a klasszikussal élve: „nehéz az faluhelyen!”

Fenntartva magamnak a tévedés jogát, világrengető újdonságok az idén (sem) szerepeltek a kiállításon. Sőt, maga a „termék” is sok esetben háttérbe került a „megoldással” szemben, de erről egy picit később.

A kiállítás alapelve nem igazán változott. Továbbra is igyekeztek (több-kevesebb sikerrel) a 6 klasszikus esseni oszlop között elosztani a kiállítási területet. Ezek név szerint, az elektronikus biztonságtechnika, mechanikus biztonságtechnika, tűzvédelem, IT-biztonság, kültéri védelem, szolgáltatások.

Az előbbi felosztás – némi ráhagyással – észrevehető volt, de a gyártók azért nem tették egyszerűvé a naív látogatók életét. Példának okáért, már nem egy mechanikus eszközöket gyártó cég vett fel a palettájára elektronikus eszközöket; s akkor még nem beszéltem az okos-zárak számos variációjáról, pillanatnyilag a „minek nevezzelek” kategóriát gyarapítja.

Az már csak hab a tortán, hogy ismert CCTV gyártók tesznek kirándulást alternatív területekre. Ilyen a Hikvision a nemrégiben felvásárolt Pyronix behatolásjelző családjával, vagy az Axis és a Panasonic kiruccanása a beléptető eszközök világába.

A dolgot tovább bonyolította, hogy a kiállítók jelentős része igyekezett valamilyen funkcionális megoldásba csomagolni kínálatát. Úgymint:

  • Smart Home
  • Smart Cities
  • Logisztika
  • Kereskedelem
  • Fuvarozás
  • Stb.

Értem én, értem, bizony kell ez a célirányos fejbevésés, annak érdekében, hogy a végfelhasználók (és rendszerintegrátorok) észrevegyék, „jé, ez erre is jó!” Azonban a mezei, még a termékalapú megközelítésen nevelkedett „vénember” számára ez egy kicsit megnehezítette a tájékozódást. Extrém példaként hoznám elő a Hanwha Techwint (leánykori nevén Samsung Techwin), aki annyira komolyan vette a megoldás-centrikusságot, hogy alig észrevehetően meghúzódott egy rendszerintegrátor standján. Persze, mint kiállító szerepelt a listán, vagy 15x mentem el mellette, míg sikerült észrevennem.

Meglehetősen magas arányban képviseltették magukat a közepes és nagyobb telepítő/rendszerintegrátor cégek. Bár az igazán nagy IT gyártók (pl. WD a HDD gyártók közül) nem állítottak standot, azért az informatikai szektor erősen képviselte magát kisebb hálózati elem gyártók (pl. PoE switch-ek); valamint tárolási, jelátviteli és IT-biztonsági megoldásokban utazókon keresztül.

A nagy, nemzeti összeborulásokat csak két esetben találtam szándékosan tervezettnek. Az egyik az Egyesült Királyság – szinte már szokásosnak tekinthető – szigete. Fantasztikus termékeket és szolgáltatásokat felsorakoztatva, a magyar pénztárcának fantasztikusnak tűnő áron. Találtam ott az érzékelő tesztertől, a különböző CCTV megoldásokon át, a jelátviteli megoldásokig rengeteg szépet és jót. Csak kiragadva egy példát, az NVT PHYBRIDGE FLEX switche azt ígéri (na jó, a gyártó), hogy akár 500m-re is képes elvinni a tápot. Ez persze, nem a standard PoE szabvány, és a végponton kell egy adapter is, de adott projektekhez hasznos lehet, ha megvan hozzá az anyagi fedezet.

A másik, határozottan nagyobb szigetet az egyszerűség kedvéért China Townnak kereszteltem el. Szerintem, a név magáért beszél. Ami viszont meglepő volt (bár lehet, mégsem), a már szinte kongó utcák, az amúgy eléggé vendégbő kiállításon.

A továbbiakban, magamnak is egy kicsit segítve, igyekszem pontokba és területekbe szedni, mindazon termékeket és szolgáltatásokat, melyeknek sikerült áttörniük az érdeklődési-küszöbömet.

Mechanikus védelem, te csodás!

Amiért erősen szeretem az esseni fejhajtást, az a mechanikai védelem kirakodóvására. Ez is egy terület, ami eléggé kívül esik a fókuszomon, de mindig is elismertem a szükségszerűségét és hatásosságát. Mondjuk, egy ilyen acélmonstrum látványa magárért beszél!

Azt már megszoktam, hogy a törökök egyre erősebben vannak jelen a mechanikai védelem világában. Az azonban újdonság erejével ért, hogy már kínai és koreai gyártók is megjelentek egy erősen németek uralta piacon.

Őszintén, a zárak világa felvillanyozott. Valószínűleg azért, mert az elmúlt évek során ők is „felvillanyozódtak”, már úgy értem, „okosodtak”.

Nem, nem a fapados elektromos zárakról beszélek. Hanem arról, hogy egyes zárakat már akár okostelefonnal is nyithatunk. Tudom, ez már átmeneti terület, de az vesse rám az első követ, aki a mai világban egyértelműen képes elkülöníteni a kategóriákat.
Ide tartozik többek között az ABUS wAPPLoxx megoldása. Igen, ha nagyon szigorúan veszem a biztonsági alapelveket, akkor merülnek fel kérdések, de termék eleganciája, praktikuma magáért beszél. A Rendszer lényege, hogy magát a zárat a neten keresztül vezérelhetjük (akár a mobil app segítségével), „kulcsokat” oszthatunk ki személyekhez, az elveszetteket/visszavetteket törölhetjük, stb. Ha megérkezik a „nagyi” és mi éppen nem vagyunk otthon, akkor akár a mobilunk segítségével beengedhetjük. Igen, ehhez kell egy vezérlő és mobil internet kapcsolat (mikro-SIM foglalat a vezérlőben), és ennek van egy havi költsége.

Ha már az ABUS-nál tartunk, pl. ez az a cég, aki már szinte mindennel foglalkozik a biztonságtechnika területén. Nálunk a legismertebbek a bringa/kerékpár lakatjaik és hagyományos záraik, de mint az előbbi példa mutatja, ott vannak az „okos-zár” piacon is. Ezen felül van CCTV/behatolás és tűzjelző/beléptető palettája is. Akárcsak a hatalmas standdal kitelepülő Burg Wächternek.

Még a Dorma+Kaba maradt leginkább a kaptafánál. Természetesen, nekik is van okostelefonnal nyitható zármegoldásuk.

A „jópofa” szegmensbe soroltam a morze zárakat. Nagyon röviden, egy morze kódot kell felprogramozni/megadni (természetesen egyedit), ha a megfelelőt „üti be” a kedves kuncsaft, az ajtaja kinyílik. Azért került a „jópofa” csoportba, mert azért egy jófülű „felderítő” jó eséllyel „lemásolhatja”.

Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még sorompók, zsilipek, forgóajtók és villák, forgalomelzárók és fizikai akadályok (akadályozók) meglehetősen hosszú sorát, melyek bizony mind meg is jelentek Essenben.

Mint mindenhol, itt is akad néhány „minek nevezzelek” termékcsoport. Az egyik ilyen a riasztási eseményre az adott helyiséget mesterséges köddel elárasztó eszközök. Ezek sem új megoldások, de állítólag eléggé hatékonyak (és költségesek). Bizalmas titok, de személyes kedvenceim is egyben.

Beléptetésről röviden

Tényleg nem szeretnék elmélyülni a részleteiben, mert egyrészt, hatalmas újdonságokkal ez a terület sem rukkolt elő Essenre. Másrészt, a kiállított termékek zöme már ismerős lehet, az érdeklődő, nyájas olvasónak. Még akkor is, ha az Axis, vagy (legnagyobb meglepetésemre) a Panasonic neve alatt találkozik vele.

Ha már beléptetés és Axis, idén tavasszal vásárolta fel a svéd-japán (avagy fordítva) mogul a cseh 2N céget, mely utóbbi IP alapú megoldásokkal foglalkozik, s az idén még saját neve és logoja alatt állította ki megoldásait Essenben.

Viszont azt ígértem, hogy hagyom a részleteket és inkább arra fókuszálok, ami nekem megtetszett. Az egyik ilyen cég/megoldás a svájci Touchless Biometrics volt. Aki arra gondol, hogy a „touchless” (érintésmentes) szócska miatt, annak határozottan igaza van!  Ujjlenyomat olvasóról van szó, és tényleg érintésmentes, így kizárva az ellenzők higiéniához kapcsolható érveit. A titok nyitja 3, a terminálba integrált kamera, melyek segítségével 3D-s képet készítenek, és ez alapján azonosítják a belépésre jogosultakat.

Elmondásuk szerint, meglehetős biztonsággal történik az azonosítás, a téves riasztások és jogosultság megadások aránya 5% alatt van. A cég másik terméke, egy érintéses ujjlenyomat leolvasó csak azért keltette fel az érdeklődésem, mert egy apró csermely csordogál az érzékelő felületen. S igen, még így is képes volt hatékonyan működni.

Az iCognize cég előrelátóan nem a 3D-s arc-, hanem a tenyér-vénahálózat azonosítóját mutatta meg a nagyérdeműnek. Nem titkolják, hogy a Fujitsu PalmSecure megoldásán alapul a termék, de a gyorsasága és néhány apró finomság már saját fejlesztés. Ilyen pl., hogy lehetséges egy azonosító kódot is kérni a tenyér mellé (a biztonság kedvéért). Ehhez nem kell külön billentyűs terminál, hanem a leolvasó körül felvillanó LED-eket kell a megfelelő sorrendben „megnyomni”.

Még ide tartozik (vegyes megoldásként) a Gatekeeper Security egyik alkotása. A cég leginkább járművek automatikus (külső) átvizsgálására és azonosítására szakosodott. A DriverCam fantázianevű terméke arra képes, hogy este, fóliázott üveg mögül is „elővarázsolja” a bent ülő arcát.

Riasztóan a behatolásjelzésről

Nagyon őszintén: én elvesztem a kiállításon fellelhető behat’ termékek cunamijában. A dolgomat itt sem könnyítette, hogy a fő hangsúly az intelligens ház/otthon irányába tolódott el.

A gyártók igyekeztek a rádiós eszközeiket „nyomni”, állítólag a piac ezt igényli erőteljesen arrafelé. Ezen túlmenően megszokott termékeikkel és/vagy zászlóshajóikkal igyekeztek a nagyérdemű figyelmébe (és büdzséjébe) férkőzni. Némi anglicizmust bevetve: business as usual.

Szörnyen hangozhat, de iszonyatosan kiugró újdonságokkal a „behat” szekcióban sem találkoztam. Minden volt, ami szemnek és egyéb érzékszerveknek vágya és ingere, kül- és beltéren alkalmazandók egyaránt. Kültér tekintetében a kerítésvédelem és a duáltechnológiás (IR+MW) sorompók vitték a prímet. A kerítésvédelmi megoldásokat tekintve, orosz (minő meglepetés) érvényesült, igaz egy litván (Forteza) cégbe is sikerült belefutnom. A duáltechnológiás megoldásoknál is egyre inkább igyekeztek kihangsúlyozni, hogy ezek bizony IP kommunikációra képesek, annak minden előnyével.

Ha már IP, akkor némi meglepetéssel láttam, hogy a gyártók (pl. Optex) belekezdtek a PoE táplálású érzékelők gyártásába, illetve olyan kódolókat kínálnak, melyekkel az érzékelőket IP kamerához lehet rendelni, VMS-be (CCTV rendszer-menedzsment szoftver) ágyazni. Számos helyen láttam, de a lézer szkenner alapú mozgásérzékelés sem új kezdeményezés, csak eddig túl drága volt. Szerintem a magyar piacra még mindig az.

Ha viszont a design a fontos, akkor még mindig és egyértelműen az olaszok viszik a pálmát. Rengeteg év után is a Venitem maradt a kedvenc állatorvosi lovam, aki bebizonyította, hogy a biztonságtechnikai igen is lehet egyszerre modern és szép!

A „minek nevezzelek” kategória egyik nyertesét ide helyeztem el. A Human Detector valójában egy műtárgyvédelmi megoldás, leginkább autó és szobrok számára kifejlesztve. Egy kapacitív plusz rezgésérzékelő „egybeöntve”, tényleg hatékonyan jelezte, ha valaki hozzányúlt a kiállított veterán csodához.

Második rész

Készítette: Ollári Viktor