„Mi történik egy lopott bankkártyaszámmal” címmel kitűnő, áttekintő igényű cikket publikált Hanula Zsolt a napokban az indexen. Kiemeli, hogy az iparági becslések szerint a hitelkártya-csalások nagyjából évi 190 milliárd dollárral rövidítik meg a világ bankjait, kereskedőit és kártyahasználóit, egyszerűen beláthatatlan nagyságrend.
Klónozott bankkártyák
Betekintést nyerhetünk a lopások folyamataiba , módszereibe, a hardveres (skimmeres) megoldásoktól, a jóval hatékonyabb és a megtámadott számára legtöbbször észlelhetetlen online technikákig (adathalászat, adatbázis hekkelés). A hekkerek aztán átlagosan 1 dollár per kártyaszám áron passzolják el az így megszerzett adatokat, hogy a továbbiakban az internet feketepiacán a további + ár résekkel felturbózva vevőre találjon (na és persze talál is).
A szerző az ő szavaival élve a „sötét web” legnagyobb piacterén, a csak TOR böngészővel elérhető Alphabayen is körülnézett felmérve a kártyás fekete piac kínálatát, az árakat, a technikákat, a használt szlenget, megismerkedhetünk a lopott kártyával feltöltött online szolgáltatásokkal.
Most akkor a kérdés már csak az, hogy ha ez a helyzet, akkor a jövő hétre vegyünk e még „tartós tejet” vagy a helyzetünk kártyahasználat vonatkozásában immár teljesen reménytelen?
Nos hát ezekre mind választ kapunk a cikkben:
http://index.hu/tech/2016/11/24/mi_tortenik_egy_lopott_bankkartyaszammal/
Forrás: Hanula Zsolt
Kapcsolódó cikkek:
IT-rendszerek biztonsága, az „emberi tényező”
Az adatvédelem 12+1 kérdése
