2022-re már 1,8 millió, informatikai biztonsági témákban jártas alkalmazott hiánya jelentkezik majd a piacon – ebből egyedül Európában 350 ezer. Nem csoda, hogy az IT-biztonsági szakemberek alig 1 százaléka van állás nélkül, és ők is nagyrészt önszántukból. A hiány 20 százalékos növekedést mutat a 2015-ös helyzethez képest.
A hazai helyzetet érintően a Felvi.hu adatai szerint a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése alól ugyan kivételt jelentenek az informatikai szakirányok, a szakemberhiány azonban itthon is súlyos nagyságrendben jelentkezik.
A témában a Frost and Sullivan 2017-es Global Information Security Workforce Study tanulmánya végzett reprezentatív kutatást.. A projekt során 170 ország különböző vállalatainak vezető beosztású alkalmazottaival beszéltek, akik jelentős részben, 40 százalékban úgy nyilatkoztak, hogy legalább 15 százalékkal bővíteni akarják a következő öt év során a cég IT-biztonsággal foglalkozó szakembereinek létszámát.
Fokozódó fenyegetettség – kevés képzett szakember
A kiberbiztonsági szakértők szerte a világon a fenyegetések folyamatos növekedésével és az elhárítás fokozódó nehézségeivel szembesülnek – vonja le a nyilvánvaló következtetést a Frost and Sullivan jelentése, amely szerint a vállalatokat, oktatási szervezeteket és kormányzati hivatalokat érintő támadások egyaránt csökkentik az intézményekbe vetett bizalmat.
A viselhető eszközök és önvezető autók, illetve a kritikus infrastruktúrát – például erőművek, forgalomirányító rendszerek – kezelő rendszerek egyre növekvő számú IP-s vezérlésével új fenyegetésekkel kell szembenézni a magánszféra, a közbiztonság és a gazdasági stabilitás területén, fogalmaz a Global Information Security Workforce Study.
Éppen ezért aggasztó, hogy a felmérés válaszadóinak kétharmada nem rendelkezik elegendő, megfelelő tudás birtokában levő IT-biztonsági szakemberrel, Európa pedig ebben a tekintetben éppen a globális átlagot hozza 66 százalékkal. Márpedig, ahogy fent említettük, a veszélyek csak egyre összetettebbé, kritikusabbá válnak, így a jövő tekintetében még problémásabbnak tűnik a helyzet.
Forrás: Frost and Sullivan
A szakemberhiány okaira a válaszadók összességében leggyakrabban a képzettség hiányát említették (Európában 48, világszerte 49 százalékban), vagyis a változást a képzések területén kell(ene) elkezdeni, például a mobile learning területén.
Az átképzés sem old meg mindent
Többek között ez az oka annak, hogy az összes IT-biztonsági szakértő 30 százaléka nem „hagyományos” utat járt be, amíg jelenlegi pozíciójába került, vagyis nem mérnöki, IT-s alapokkal kezdte pályafutását. A legnagyobb arányban egyébként az Egyesült Államokban találhatók ilyen szakemberek: a rugalmas, élethosszig tartó képzés jegyében itt sokkal több az olyan munkavállaló, aki a változásokat felismerve tud és akar is változtatni pályáján. A legkevésbé Latin-Amerikában hajlamosak erre az emberek, Európa a középmezőnybe tartozik.
Ugyanakkor alkalmas jelöltté válni sem egyszerű feladat, annak ellenére, hogy jelenleg 1 százalék környékén van a szakemberek körében a munkanélküliség, ami gyakorlatilag csak azokat jelzi, akik két állás között éppen pihennek. Szigorú szűrőkkel igyekeznek megtalálni következő kollégáikat a vállalatok: nem csak a magas szintű hozzáértést várják el, a felmérés szerint a válaszadók 92 százaléka fontosnak tartotta a korábban szerzett tapasztalatot.
Ezek az igények előbb-utóbb azonban valamelyest mérséklődni fognak, hiszen a piacra lépő új szakemberek száma nem tart lépést az őket alkalmazni képes munkaadók igényeivel.
Forrás: Szilágyi Szabolcs http://bitport.hu/2-millio-kiberbiztonsagi-szakerto-kene-europanak
Kapcsolódó cikkek:
Az IT rendszerek biztonsága és a felhasználói hibák
Adatmentési, adattárolási szempontok az adatvesztés ellen
