Az okok
A képzés problémái a következőkből adódnak: jelenleg a Biztonságtechnikai kezelő szakképesítés megszerzése nem igényel befejezett iskolai végzettséget. Az Elektronikus-, illetve a Mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítéshez is elég a 8 általános iskolai évfolyam befejezése, ami után a 200-300 órás tanfolyam elvégzését követően tulajdonképpen bárki telepíthet behatolásjelző-, beléptető- vagy akár videomegfigyelő-rendszert, vagy építhet rácsokat, szerelhet zárakat és így tovább.
Vegyük példaként az Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelőket. Könnyen belátható, hogy egy ilyen rövid tanfolyamon legfeljebb a szükséges szakmai ismeretanyagot lehet megszerezni, az elektronikai előképzettséget nem. Az elektronika, illetve elektrotechnika tantárgyakat szakirányú középfokú oktatásban 2-3 éven keresztül tanulják, tehát az ilyen 300 órás tanfolyamon a szakmai tárgyak mellett legfeljebb a korábban megszerezett ismeretanyagra támaszkodó, frissítő oktatást lehet tartani. Lehetne a tanfolyami órák számát akár 2600 óráig felemelni, de ilyen magas óraszámban a felnőttképzésben – munkaidőben a munkavállalókat kivonni a munkavégzésből vagy munkaidő után a szabadidejükben – képtelenség lenne oktatni, nem beszélve arról, hogy ezzel a tanfolyamok ára körülbelül nyolcszorosára emelkedne, ezt a piac nem tudná megfizetni.
Felülvizsgálat
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Kereskedelmi és Iparkamara kapott megbízást, az OKJ-rendszerének felülvizsgálatára, korszerűsítésére, továbbfejlesztésére. Az SzVMSzK Oktatási Bizottsága jó időben fedezte fel a lehetőséget, hogy most kellene hozzányúlni az OKJ-s képzésekhez, most lehetne a szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint az előírt iskolai és szakmai előképzettséget a tényleges piaci igényekhez alakítani.
A Belügyminisztériummal és a Kereskedelmi és Iparkamarával folytatott egyeztetések során komoly eredményeket sikerült elérni, végre valóra válik a szakképzés átalakítása. A Biztonságtechnikai kezelő részszakképesítés kikerül a szakképesítésből, amelynek a neve így Biztonságtechnikai szerelőre változik és csak két részszakképesítésből fog állni: Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő és Mechanikus vagyonvédelmi szerelő lesz.
Az előírt iskolai előképzettség a 8 általánosról megemelkedik: befejezett 10. évfolyam vagy érettségi lesz. Az előírt szakmai előképzettségbe pedig bekerülnek azok a szakképesítések, amelyek megszerzése során elektronikát vagy elektrotechnikát tanultak a hallgatók. A két rész-szakképesítést 300–300 órában kell majd oktatni.
A Személy- és Vagyonvédelmi Szakmai Kamara Oktatási Bizottságának szakértői segítenek a szakmai és vizsgakövetelmény rendszer átalakításában is. Nem titkolt cél az írásbeli és gyakorlati vizsgák mellé visszahozni a szóbeli vizsgáztatást is, valamint átírni az írásbeli vizsgakövetelményeket és kidolgozni szóbeli vizsgakövetelményeket is.
E változtatások azt fogják eredményezni, hogy újra jól képzett szakemberek fognak kikerülni az oktatási rendszerből a versenypiaci szereplőkhöz.
Megjelent a belügyminiszter 68/2012. (XII. 14.) BM rendelete, amely a 2012. évi CXX. törvény végrehajtási utasítása. A rendelet előírásaihoz igazították rendkívüli küldöttgyűlésen az SzVMSzK alapszabályát.
