- 1. számú melléklet (1) pont: A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.
- 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.
Másfelől viszont a szabványosítás a minőséget biztosító gazdaságirányítás eszköze. A felhasználó és a fogyasztó érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. A szabványnak a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat letisztult eredményein kell alapulnia, és a közösség érdekeit optimálisan kell szolgálnia.
Forrás: europa.eu
Magyar Szabványügyi Testület
Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), státusza köztestület, amelynek célja a hazai termékek és szolgáltatások hosszú távú piaci versenyképességének elősegítése és fenntartása hazai, európai és nemzetközi szinten.
Fő területei:
- a szabványosítás,
- a tájékoztatás,
- a tanúsítás és
- az oktatás.
Fontos, hogy az Európai Unióban egységesen, minden tagországban az egyes szakterületekre vonatkozó szabványok képezzék a műszaki-technikai igények alapját. Az európai szabványok alkalmazása önkéntes, ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenki azt tehet, amit csak akar. A régi porosz-orosz rendszer szerint: „minden tilos, ami nincs megengedve”. Ma azonban az angolszász felfogás érvényesül Európában, azaz: „minden megengedett, ami nem tilos, de mindenért egyéni felelősséget kell vállalni”.
Így tehát a már idézett 1995. XXVIII. törvény szerint:
6. §
(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.
(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.
A szabványok jogszabállyal történő kötelezővé tétele tilos, mert ez ellenkezik a szabványosítás egyik legfontosabb alapelvével, az önkéntességgel, amely alapelv értelemszerűen megjelenik a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben és az MSZT működési szabályaiban is. A kötelezővé tett szabványok a kereskedelem műszaki akadályát képezik. A külkereskedelemben zavarokat okoz, ha a szabvány az egyik országban kötelező, a másik országban pedig nem, így a piac szereplői számára a gazdasági szabályozók nem lennének egységesek, mivel a hazai és a külső piacokra történő gyártás során a vizsgálati és az értékesítési feltételek különbözőek lennének.
Ma érvényes előírások, amelyekre tekintettel kell lenni mindennapi munka során
Villamos termék (gyártmány) esetén a termékfelelősségi törvény, az 1993. évi X. törvény 9. §-a szerint: „A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.”
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A BTK (1978. évi IV. törvény) 171. §-a szerint: „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétséget követ el …”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróságok álláspontja szerint szakmai szabály mindig van: ha van írásban lefektetett kötelező szabály, akkor az; ha nincs ilyen, akkor a nem kötelező előírás:
- a szóban elhangzott utasítás,
- a kialakult szakmai gyakorlat vagy
- végső esetben az igazságügyi szakértő erre vonatkozó (utólagos) vélelme.
Tehát, akkor kötelező vagy sem a szabvány alkalmazása?
Ha nincs más előírás, akkor a gyakorlatban kötelezőnek tekinthető, és mivel az „önkéntes”, nem kötelező szabvány is szakmai szabály, amelynek előírásai mértékadókká válnak a veszélyeztetés elbírálása során. Sőt egyes szerződések keretében az önkéntes szabvány is kötelezővé tehető.
A harmonizált szabványok biztonsági előírásainak alkalmazásától csak abban az esetben szabad eltérni, ha valaki ezektől egyértelműen eltérő megoldást alkot, és kijelenti, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy az(ok) legalább a szabvány(ok)ban szereplő előírással azonos biztonsági szintet nyújt(anak).
Biztonságtechnikai szabványok
A biztonságtechnikát érintő szabványok jelentős része az MSZ EN 5013x-x sorozatban „riasztórendszerek” alatt találhatók meg. Ezek felölelik a behatolás- és támadásjelző-rendszerek, a zárt láncú televízió, azaz a videotechnikai megfigyelőrendszerek, a beléptetőrendszerek, a segélyhívó- és riasztásátviteli-rendszerek követelményeit. Kiegészítő szabványsorozat az MSZ EN 50518-x, amely a felügyeleti és riasztásfogadó központokkal szembeni igényeket tartalmazza. Az Euralarm az 1970-ben alapított európai tűzvédelmi és biztonságtechnikai gyártók és telepítők szövetsége jelenleg 14 országból körülbelül 700 tagot számlál. A szövetség tagjai az európai piacon évente több mint 3,5 milliárd euró forgalmat bonyolítanak. Ez körülbelül 70 százaléka a teljes európai biztonságtechnikai piacnak.
Nemzetközi szabványügyi szervezetek
- ISO International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)
- IEC International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)
- ITU International Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Egyesület)
Európai szabványügyi szervezetek
- CEN Comité Europèen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság)
- CENELEC Comité Europèen de Normalisation Electrotechnique (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)
- ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)
Az európai szabványok kibocsátói jelük szerint
- EN (European Standard) Nemzeti szinten kötelező a bevezetése: fordítással, jóváhagyó közleménnyel. Az ütköző nemzeti szabványokat kötelező visszavonni.
- ENV (European Prestandard, előszabvány) Átmeneti alkalmazásra van, olyan műszaki területeken, ahol a fejlődés nagyon gyors, és sürgős szükség van valamilyen irányelvre. Nemzeti szinten – valamilyen módon – kívánatos a bevezetése. Nem szükséges az ütköző nemzeti szabványok visszavonása.
- HD (Harmonised Document, harmonizált dokumentum) Nemzeti szinten bevezetése kötelező. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.
- TS (Technical Specification, műszaki előírás) Nem kötelező a nemzeti szinten történő bevezetése. Ha mégis bevezetik, akkor olyan jogállású, mint az EN, tehát ütköző szabványok visszavonása kötelező.
English
Security Engineering Standards In European Union
One of the fundaments of the European Union, in compliance with creating the free movement of goods and services, is applying the same standards within the European Union. In accordance with this, six months after their publication, European standards are normally introduced in Hungary as well as national standards on the basis of the consensus by the European Standards Organizations (CEN, CENELEC, ETSI). It would also be important that these standards should constitute the basis of all technical and technological requirements in every EU member states. However, adopting the standards of the EU is voluntary. Most of the standards of security engineering can be found in the serial of MSZ EN 5013x-x under the title of ‘alarm systems’. This contains the requirements of intrusion and hold-up systems, CCTV, namely the video surveillance systems, access control systems, social alarm and alarm transmission systems. MSZ EN 50518-x is the additional serial of security standards which contains the requirements of monitoring and alarm receiving centers.
