Eltűnt személy és elszökött medve kereséséhez is használtak az elmúlt hetekben Magyarországon drónokat. De a fejlesztőműhelyekből már a jövő szivárog: a következő évek az intelligens drónok lehetőségeiről és veszélyeiről fognak szólni.
Forrás: HVG.hu
(A drónok sokrétű alkalmazását már mi is elemeztük több cikkünkben. A mostani írás a technológia fejlesztési irányairól szól, különös tekintettel a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekre. A szerk.)
Hiába csak egy táblagépet nyomogat az ember, amikor a hőségben vagy -10 fokban órákon át kint kell állni a terepen, akkor még a drónozás sem olyan szórakoztató, mint otthoni játékként – halványítja el a laikus eszköztulajdonosok gyakori tévhitét Melega Krisztián, aki a Körös Mentőcsoport drónpilótájaként több eltűnt ember utáni kutatásban vett már részt, de esküvői videózást is végzett a légi eszközzel, és a mezőgazdasági drónozásba is belekóstolt. Ez a néhány tevekénység jelentős részét le is fedi annak, amit egy drónnal Magyarországon általában tenni szoktak.
Forrás: AFP
Nemzetközi viszonylatban már jóval szélesebb és heterogénebb a paletta: az Egyesült Államokban az összehangoltan mozgó, látványosan világító drónfalkákra ma már komplett show-műsorokat építenek; az amerikai mellett az izraeli hadseregben is éles bevetésekben vesznek részt harci drónok; két svájci kórház között néhány napja már drónnal szállítják elemzésre a labormintákat; Ruandában vérszállítmányokat juttatnak el rövid idő alatt egyébként nehezen megközelíthető helyekre; néhány másik afrikai országban pedig a legtöbbször az éj leple alatt tevékenykedő orvvadászok felderítését segítik az éjjellátó kamerákkal felszerelt repülő szerkezetek.
A következő lépcső: az okosítás
Az afrikai állatvédő program aktuális fejlődése jól illusztrálja a drónok evolúciójának mibenlétét, amely éppen az emberi kezelők gyakran nagyfokú koncentrációt igénylő fáradozásai kiváltásának irányába mutat. A Time magazin által bemutatott Air Shepherd csoport Dél-Afrikában, Zimbabwéban és Malawiban is küzd az illegális vadászok ellen, ám az új, botswanai munka szintlépést jelent. Korábban ugyanis nemcsak a drónpilótákat kellett egész éjjel ébren tartani, hanem a hagyományos és infrakamerák képeinek szakértő elemzőit is. Ezt a nagy odafigyelést igénylő munkát váltják most ki a Dél-kaliforniai Egyetem által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló elemzőszoftverrel. Az amerikai kutató-fejlesztők hat hónap alatt, 40 ezer fénykép segítségével tanították be az algoritmust, hogy a hőkamera által látottak alapján be tudja azonosítani az egyes állatfajokat és az embert, illetve mindkét csoport viselkedésében szinte azonnal észrevegye a gyanús eseményekre utaló jeleket. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a drónok automatikus felderítést végezzenek.
Ez a céljuk a Skycatch mérnökeinek is. A kaliforniai vállalat ipari környezet megfigyelésére készítette fel a drónjait. Japánban például több ezer építési területet tartottak már szemmel vele. Ezeken a helyeken a drónhasználat célja a folyamatok optimalizálása: madártávlatból jobban át lehet látni a gyakran hatalmas – az idő előrehaladtával ráadásul vertikálisan is elhúzódó – területet, ki lehet szúrni például azt is, ha egy munkagépnek a telek más pontján már nagyobb haszna lenne. A megfigyelést jelenleg is az építési terület felett repkedő drónok végzik, de a Skycatch dolgozik azon, hogy ne csak átlássák a helyzetet, hanem értsék is, és később – sofőr nélküli munkagépekkel együttműködve – a levegőből, amolyan repülő építésvezetőként irányítsák a teljes munkafolyamatot.
Majd a gép eldönti?
Hasonlóan intelligens irányban gondolkodnak a napokban megjelent Eye in the sky című tanulmány szerzői. A Cambridge-i Egyetem mellett az Indiai Műszaki Intézet és az Indiai Tudományos Intézet egy-egy szakembere által alkotott tudóstrió célja, hogy egy teljesen hétköznapi drónhoz olyan rendszert fejlesszen, amely nagyobb tömegben is pillanatok alatt képes kiszűrni a gyanúsan viselkedő egyéneket és veszélyes helyzeteket. A fejlesztés alatt álló valós idejű drónos megfigyelőrendszert (Drone Surveillance System, DSS) megtanítják arra, hogy különbséget tudjon tenni aközött, hogy valaki véletlenül elhagyja a táskáját, vagy pedig szándékosan hagy felügyelet nélkül egy potenciálisan veszélyes csomagot. De például azt is észleli (majd) a DSS, ha verekedés tör ki egy koncert vagy egy tüntetés résztvevői között. A kutatócsoport a fejlesztés során az itthoni boltokban is – felszereltségtől függően – néhány tízezer forintért beszerezhető Parrot AR kvadkoptert használja, melyen beépített kamerarendszer is van.
Parrot AR kvadkopter
Az élő képet mobilnet segítségével közvetíti a szerkezet az Amazon felhőszolgáltatásába, a felvétel elemzésére ugyanis a drón fedélzeti számítógépén nem lenne mód, mert ez erőforrás-igényes feladat. Számítástechnikai nehézség azonban még így is akad: az emberi mozgás mögötti szándék megértése ugyanis a gép számára nem egyszerű feladat. Pláne nem az tömegben. Az eddigi tesztek szerint az automata felügyeleti rendszer 94 százalékos precizitással képes felismerni az erőszakhoz kapcsolódó testtartásokat és mozgást, viszont egy tízfős csoport megfigyelése esetén száz alkalomból már huszonegyszer téveszt.
Hiába a viszonylag nagyfokú pontatlanság, a DSS már ebben a formájában is alkalmas arra, hogy ellenállást váltson ki. A rendszer demonstrációs videóját látva a Twitteren fakadt ki Meredith Whittaker, aki a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait vizsgáló intézetet vezeti a New York-i Egyetemen. A szakember szerint a brit–indiai kutatás alapvetően problémás, már az ötletét is el kellene vetni annak, hogy adott helyzetben gépek döntsék el, mi minősül erőszakos viselkedésnek. Hasonlóan aggasztó a fejlesztés – az algoritmusok életünkre gyakorolt befolyásáról éppen a napokban könyvet megjelentető – David Sumpter szerint is. A svéd Uppsalai Egyetemen alkalmazott matematikával foglalkozó professzor arról ír a blogjában, hogy az erőszakfelderítő algoritmussal felruházott tömegfigyelő drón után már nem sok választ el minket attól, hogy nemcsak a rendbontás észlelését, hanem a rend fenntartását is – fegyverrel felszerelt – gépekre bízzuk. Ez olyannyira nem a jövő zenéje, hogy Észak-Dakota három évvel ezelőtt vált az első olyan amerikai állammá, ahol engedélyezték, hogy a rendőrség paprikasprayjel és sokkolóval felszerelt drónokat használjon. Igaz, a megfelelő billentyűt (távolról) egyelőre ember húzza meg. „Ennek az lehet a vége, hogy egy teljes fesztiválközönséget befújnak paprikasprayjel. Vagy még rosszabb” – példázza Sumpter azt, milyen következményei lehetnek, ha a gép tévesen azonosít erőszakot, a szoftver dönt a beavatkozásról, majd a gépi fellépés ellen védekező embertömeg negatív spirálba kerül. Meredith Whittaker egyenesen úgy látja, a DSS-fejlesztés csak újabb bizonyíték arra, hogy „azoknak, akiknek megvan a tudásuk a mesterséges intelligencia létrehozására, nem szabad kezükbe adnunk a hatalmat, hogy eldönthessék, mire használjuk azt”.
A Techson legkedveltebb kameraszériája még több tudással, funkcióval és ellenállhatatlan intelligenciával hódít. Amire egy kamera csak képes lehet, azt az MS6-os tudja! Ismerd meg a széria lehengerlő funkcióit cikkünkből!
Bővebben »
Az alvázvizsgálat elvégzésében manapság már olyan technikai támogatásra támaszkodhatunk, amely nagyban megkönnyíti, felgyorsítja és kiszélesíti a vizsgálatot. A ZNZ Biztonságtechnika által kínált legújabb megoldás holland fejlesztés és Hollandiában is készül.
Bővebben »
Cikkünben megvizsgáljuk a Ksenia Security IoT platformjának, a lares 4.0-nak előnyeit és néhány olyan funkciót, amelyek egyedülálló megoldássá teszik a piacon.
Bővebben »
Genfben leállították a drónok ellen használt „sasbrigád” programot, amelynek célja az volt, hogy ragadozó madarakat képezzen ki a levegőben lévő mechanikus drónok elfogására, írja a Bloomberg.
Húszmilliárd forintos beruházással, mintegy kétszáz munkahelyet teremtve hozza létre Zalaegerszeg a Dronemotive drónkutatási és -fejlesztési kompetenciaközpontot.
Terjedő nézet, hogy a hosszú töltőkábelek hajlamosabbak a túlmelegedésre és akár lángra is kaphatnak. A ZDNet utánajárt e vélekedés igazságtartalmának.
A defibrillátorokkal felszerelt drónok a világ több részén is sikerrel vizsgáztak – és mentettek emberi életet. A Pécsről Németországba került Nagy Balázs egy ugyanilyen projekten dolgozik, több tucatnyi mérnökkel, fizikussal és informatikussal. Elképzeléseik között magyarországi együttműködés is szerepel.
A szinte már minden notebookban, okostelefonban, tabletben jelen lévő webkamerák a kiberbűnözők számára vonzó célpontot jelentenek, kiemelten is a gyerekeink esetében. Reális veszély a kémkedés, megfigyelés, zsarolás. Erre hívták fel a figyelmet az ESET szakértői.
Több, mint 60 alapító tag részvételével megalakult az MDK (Magyarországi Drón koalíció). Céljai: a biztonságos üzemeltetés, a támogató jogszabályi keretrendszer megteremtése, és a drónok széleskörű elterjedésének elősegítése.
A német Securiton “Securilocate Drone Wingman Pro” mobil drónja a repülő tárgyakat, de a távirányítókat is észleli,. Mivel a drónok rádión keresztül csatlakoznak a távirányítóhoz, a DF antennák képesek elfogni az átvitt jeleket, és azonosítani az objektumok helyzetét.
