Történeti áttekintés
A történelem során a biometriai ellenőrzés alapelveit jóval korábban ismerték, mint azt gondolnánk, és tették a mindennapos gyakorlat részévé. Már évezredekkel ezelőtt Nílus-völgyi eleink, a babilóniaiak vagy a kínaiak rutinszerűen alkalmaztak biometriai ellenőrzést mindennapi üzleti helyzetekben. Jó néhány utalást találunk arra, hogy egyéneket formálisan azonosítottak egyedi fizikai, fiziológiai paraméterek alapján, mint sebhelyek, mért fizikai jellemzőkkel, mint arcvonások, szem színe, magasság és így tovább. Ez előfordulhatott a mezőgazdaságban végrehajtott tranzakciók során, ahol gabonát és egyéb élelmiszereket szolgáltattak be a központi tároló helyekre, valamint különböző jogi eljárásokkal kapcsolatban. Tudomásunk szerint elődeink nem rendelkeztek automatizált elektronikus biometriai olvasókkal és számítógépes hálózatokkal, sőt nem olyan nagyszámú személlyel foglalkoztak, mint ma, de az alapelvek azonosak voltak.
Később, a XIX. században megnőtt az érdeklődés a terület iránt, a kriminológiai kutatások megpróbálták a fizikai jellegzetességeket összekapcsolni a bűnügyi irányzatokkal. Ennek érdekében különféle mérőeszközöket állítottak elő és nagyszámú adatot gyűjtöttek össze. Az eredmények alapján nem lehetett végső következtetéseket levonni, de az egyén fizikai jellemvonásainak mérése gyakorlat maradt: az ujjnyomat-ellenőrzés gyakorlattá vált a rendőrségen.
Gyakran vitatják az ujjnyomatok abszolút egyediségét vagy különbözőségét. A különböző államok által az ujjnyomatok ellenőrzésére használt kritériumok az egyes országokban különböznek. Az eltérés abban mutatkozik meg, hogy több vagy kevesebb minutia-pont szükséges az azonosításhoz. (Minutia-pontokban az ujjnyomat redői elágaznak vagy megszűnnek.) Ennek ellenére annak idején ez volt a legjobb rendelkezésre álló módszer, és még ma is az elsődleges eljárás a rendőrhatóságok számára. Napjainkban a fejlettebb országokban az ujjnyomatok azonosítási eljárását már automatikus módszerekkel végzik.
Ezzel a háttérrel már egyáltalán nem meglepő, hogy az elektronika és a mikroproceszszorok teljesítményének kihasználásával a személyazonosítás automatizálására mind a katonai mind a polgári szektorban számos elgondolás született. Különböző projekteket kezdeményeztek a biometria lehetőségeinek kutatására, és ezek közül az egyik végül 1974-ben – az első kereskedelmi forgalomba állított – egy nagy, és meglehetősen ormótlan kézgeometria-olvasó elkészítéséhez vezetett. Ez nem volt túl szép berendezés, de működött, és tervezőit arra ösztönözte, hogy az eszközt tovább tökéletesítsék. Végül néhány specializálódott vállalat alakult, és sokkal kisebb és jóval többet tudó kézgeometriai olvasót fejlesztettek ki. Ez az eszköz jól működött, és kedvező fogadtatásra talált számos biometriai projektben szerte a világon. Ezzel párhuzamosan egyéb biometriai módszereket, például az ujjnyomat-ellenőrzést addig javították, amíg megbízható, könnyen alkalmazható eszközöket kaptak.
Az 1900-as évek utolsó évtizedében a biometrikus azonosító rendszerek ipara az egyetemek és a tudományos kutatóintézetek laboratóriumainak fellegváraiban működő, termékei eladásával küszködő marginális ágazatból jelentékeny alkalmazások tekintélyes mennyiségű eszközét szállító globális iparággá fejlődött.
Történelem
2001 Tampa, Florida, Super Bowl
A 2001. januári Super Bowl mérkőzésre a stadionba arcfelismerő rendszert telepítettek annak érdekében, hogy kiszűrjék a körözött személyeket. Az összes szurkoló, mintegy 100 ezer fő képét rögzítették, és a tampai rendőrség elektronikus rendszere automatikusan átvizsgálta azt. Egyetlen körözött személyt sem találtak, azonban a tucatnyi téves azonosítás ahhoz vezetett, hogy számos szabadságjogi szervezet a biometrikus rendszerek betiltását követelje.
2001. szeptember 11. „9/11”
Az ikertornyok elleni támadások után az amerikai hatóságok biometrikus azonosító rendszerekkel látták el a repülőtereket. Ennek az eseménynek meghatározó szerepe van a biometrikus rendszerek fejlődésében.
2004. Elindul azUS-Visit program
Ennek lényege, hogy bárkinek, aki vízumot kap, digitálisan rögzítik az ujjnyomatát és a fényképét. Ezután bárhol, bármely irányba átlépi az államok határát ellenőrzik a személyazonosságát, illetve azt, hogy megsértette-e a szabályokat, tehát növelvte-e a biztonsági kockázatot.
2005. július 7. London, Nagy-Britannia „7/7”
A jól megtervezett terrorista támadás során a reggeli csúcsforgalomban négy bombát robbantottak a londoni tömegközlekedési eszközökön. Ez után az a brit bűnüldöző szervek a terrorizmus elleni harc részeként bevezették a biometrikus arcfelismerő rendszer használatát a teljes londoni kamerarendszeren. Ez több mint 200 ezer biztonsági és térfigyelő kamerát jelent.
2006
Az EU az újonnan kiadott útlevelekbe bevezeti a digitális úton tárolt biometrikus mintákat. Az útlevélben elhelyezett chip digitális fényképet, a tulajdonos nevét, születési idejét, állampolgárságát és egyéb adatokat, valamint 2009-től két ujjlenyomatot tartalmaz.
2011
Az EU bizonyos feltételek mellett engedélyezi a repülőtereken a teljes alakos testszkennerek használatát.
Forrás
Alkalmazott Biometria Intézet