Ahol a GPS rendszerek tehetetlenek! Drónra telepített lézeres szenzorok

Az MIT és a NASA tudósai olyan megoldáson dolgoznak, amellyel a sűrű erdőségek mélyén is gyorsan és hatékonyan lehetne felkutatni a bajba jutott embereket. A megoldás a drónra telepített LIDAR.

Forrás: news.mit.edu

Forrás: news.mit.edu

Vannak helyek, ahol a modern technika bizonyos vívmányait nem, vagy csak megbízhatatlanul lehet használni. Ilyenre egy példa a sűrű lombkoronával takart erdőség, ahol a GPS-rendszerek működése erősen kérdésessé válik. Az MIT nemrégiben azonban bemutatott egy kísérleti projektet, amelyben pontosan az ilyen szituációkra igyekeznek megoldást találni. 

A drónok 2D-s térképet készítenek a területről

A kutatók a megbízhatatlan GPS-t LIDAR-ra, lézeres alapú távérzékelésre cserélték. Az önvezető autók tájékozódásánál is elengedhetetlen lézeres szenzorokkal házon belül, azaz a drónra telepített számítógéppel is meg lehet oldani a terület feltérképezését és ezek alapján a feladatok koordinálását. A drónok egy 2D-s térképet készítenek a területről, ahol az is megjelenik, milyen részeket vizsgált már át a gép. Ezeket a különálló darabkákat egyelőre egy helyszínre telepített vezérlőben állítják össze, ami alapján gyorsan és pontosan át lehet fésülni egy-egy kérdéses területet.

Bár a fenti videón még jó pár megoldandó probléma és technikai részlet felsejlik, a kutatás több figyelemre méltó részlettel is rendelkezik. Egy ilyen a bejárandó útvonal kérdése. A drónok ezt intelligens módon oldják meg, ami annyit tesz, hogy igyekeznek a meglévő lendületüket kihasználva bejárni egy-egy régiót. Egy ilyen szerkezetnél a megállás, fordulás, elindulás olyan extra időt és energiát igényel, amit általában is érdemes minimalizálni, de különösen így van ez olyan helyzetekben, ahol emberéletek múlhatnak néhány elvesztegetett percen. A keresőgépek ennek megfelelően nem fel s alá mozogva satírozzák fehérré a térképet, hanem egyfajta spirális mozgással optimalizálják a feladatmegoldást.

Van még min dolgozni

Amennyire izgalmas a projekt, annyi leküzdendő probléma tornyosul még a kutatók előtt. Ide tartozik például a drónok sebességének növelése, a térképmegosztás egymás között, vagy éppen az emberek felismerését megbízhatóan megoldó technológia kiválasztása és telepítése a repülő szerkezetekre. Kérdés még, hogy ezek a nem túl kis gépek, hogy boldogulnak olyan terepen, ahol nem csak magas, csupasz törzsű fák és lombkorona, hanem mondjuk dús aljnövényzet, vagy repülést nehezítő indák és ágak is vannak.

Forrás: bitport.hu