Közel 300 biztonságtechnikai szakember és tervezőmérnök érdeklődése már eleve olyan minősítést testesít meg, mellyel rendkívül kevés, egynapos – szűkebb szakmai pátriánkat érintő – program büszkélkedhet. A 280 regisztrált résztvevő fényében már „csak hab a tortán”, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Budapesti és Pest Megyei területi kamarájának Hírközlési és Informatikai Tagozata, valamint az Elektrotechnikai és Épületvillamossági Tagozata szakmai képzéssé akkreditálta a február 8-i szimpóziumot és konferenciát.
Forrás: LDSZ Kft
Az okos város technológiák és a kapcsolódó biztonsági kihívások köré szervezett szimpóziummal párhuzamosan zajlott az Okos, Fenntartható és Biztonságos Városok Nemzetközi Tudományos Konferencia (immár 4. alkalommal), az Óbudai Egyetem, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület, az LDSZ Vagyonvédelmi Kft. és a T.E.L.L. Kft. szervezésében, Tarlós István, Budapest főpolgármesterének fővédnöksége mellett.
A Szárnyas fejvadász árnyékában – egy fogalom 32 definíciója
A megnyitó előadás kihangsúlyozta hogy, a városok növekedése, a városi lét mennyiségi fejlődése óhatatlanul kiköveteli olyan megoldások kifejlesztését és üzembe helyezését, melyek a szűkös (kiemelten a humán-) erőforrások rendelkezésre állása mellett képesek biztosítani az egyre növekvő urbánus tömeg minőségi és szervezett létkörülményeit. Mi is a Smart City? Jelenleg vegyes elképzelések vannak a pontos definícióval kapcsolatosan. Ahány kutató, annyiféleképpen határozza meg. A Smart City – mint fogalom – kezdetei az 1800-as évek Amerikájának (USA), dinamikusan fejlődő, önszervező városaihoz vezetnek vissza. A következő lépcsőfokot a múlt század ’60-as évei jelentik, mely időponttól egyre több felügyeleti és irányítási technológia kerül bevezetésre. A harmadik fejlődési szakasz logikusan, a 2000-es évek info-technológiai robbanásától datálódik. Megdöbbentő, de már 2008-tól a világ népességének fele városokban él; 2050-re ez az arány 66% fölé kúszik. A városok növekedésével együtt járt a zsúfoltság, a légszennyeződés növekedése, valamint az elöregedés, mint szignifikáns jellemző megjelenése. Az info-technológia rohamos fejlődésének egyik szemléletes terméke az elektromos autók exponenciálisan növekvő terjedése; melyek kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy a gyártók versenyt futnak az önvezető járművek fejlesztése terén. Ha csak ezt az egy szempontot vennénk figyelembe, az okos városokkal kapcsolatos K+F tevékenységeknek akkor is helyük van, sőt esszenciálisak a jelen és a jövő tudományos/technológiai világában. Már jelenleg is vannak működő projektek. Például, Barcelona egy egész városra kiterjedő WiFi hálózattal rendelkezik. A megfelelő applikáció segítségével képesek egy adott jármű vezetőjét a legközelebbi üres parkolóhelyhez navigálni. Más városok a közlekedést, a biztonságot, vagy az energiahatékonyságot helyezték előtérbe. A technológiai alapok adottak: rendelkezésünkre állnak a szükséges érzékelők, kommunikátorok és a hálózat. Jelenleg az adatok megfelelő áramlása és feldolgozása (AI/MI) a kihívás. Felmerülnek természetesen etikai kérdések, hiszen adatok milliói keletkeznek és továbbítódnak, melyek adott hányada a jelenlegi adatvédelmi törvények alá tartozó, személyes adatok. Még csak a kezdetén vagyunk valaminek, mely reméljük, nem a Szárnyas Fejvadász disztópikus jövőjéhez vezet el.
A városok százada – csak azért mert okos, még nem intelligens!
Prof.dr.Kovács Tünde és dr.Papp József Óbudai Egyetem
Forrás: LDSZ Kft
Dr. Papp József, a biztonság és a kihívások szempontjából közelítette meg előadásában az Okos Városok kérdéskörét. Az OECD felmérése szerint, hetente (átlagosan) 1.3M ember költözik/kerül városias környezetbe. A „kerül” opciót az a tény teszi helytállóvá, hogy maguk a települések is fejlődnek, számos kisebb léptékű helység válik akarva/akaratlanul várossá. Egyedül ezt az értéket (+1.3M fő) figyelembe véve kiderül, hogy kéthetente születik egy kb. Budapest volumenű városi lakosság. Ez rendkívüli kihívásokat generál, melyekre a válaszok még csak részben születtek meg. Ha csak Budapestet tekintjük, egyértelműek a már létező problémák, és az előadó meglátása szerint, feszegetjük a jelen szolgáltatásainak és erőforrásainak határait. Dr. Papp József kiemelte, az Óbudai Egyetem „Smart City” kutatások egyik fő irányvonala az intelligens közlekedési rendszerek, illetve az ezekhez való kapcsolódás. Az előadó felhívta a figyelmet az Okos Városok biztonsági, biztonságtechnikai vetületeinek fontosságára. Úgy is, mint a közbiztonság egy lehetséges javításának eszközére, valamint a „smart” rendszereket érintő, kiberbiztonsági kihívásokra. Meglátása szerint, főként ez utóbbival kevés fórum foglalkozik, inkább az előnyösnek tűnő oldalait domborítják ki. Elmondása szerint, készítettek egy felmérést az utca emberével, megtudakolandó, mit jelent számára a „Smart City”. A válaszok alapján az derült ki, hogy a többség fejében egyfajta Sci-Fi kép bontakozik ki a szópáros hallatán. Valójában, a kifejezés megalkotásakor a háttérben az a szándék állt, hogy leírjanak egy olyan integrált megoldási mechanizmust, mely az egymás mellett futó, városirányítási feladatokat képes komplex egészként kezelni. Talán a legfontosabb, önmagában, bármilyen fejlett vezérléssel (akár Mesterséges Intelligenciával) rendelkezzen egy Okos Város rendszer, az intelligens „humán faktor” nélkül – aki képes kihasználni a megoldás kínálta lehetőségeket -, a komplex egész (ember + technológia) legfeljebb csak „modernnek” nevezhető. Dr. Papp József az „élhető város” ideáját emelte zászlajára, amely esetben az adott város lakója, igényeinek megfelelően profitál a „Smart technológia” rendeltetésszerű működéséből.
Miként került a LoRa a Milesight asztalára?
Tóth Krisztián, az LDSZ Kft. termékmenedzsere, első pillanatra messziről indított. Mondandóját az irdatlan méretű, rendelkezésünkre álló információtól indította, melyből (CCTV rendszereket alapul véve) szűk 2%-ot hasznosítunk ténylegesen. A LoRa az LPWAN technológiacsalád egyik, szabad frekvencián üzemelő tagja. Nagyon röviden, az LPWAN technológia alacsony energiafelhasználás mellett nagytávolságú adatátvitelt tesz lehetővé, néhány megkötéssel. A LoRa (Long Range) esetében már a neve is azt jelzi, hogy nem kis távolságot (akár 14Km) képes áthidalni a rendszer. Tekintve, hogy a LoRa-t autonóm IoT eszközök támogatására fejlesztették ki, energiafelhasználása rendkívül alacsony. Míg egy hagyományos, úgy táp, mint kommunikációt illetően vezeték nélküli eszközben 1-2 évente szükséges elemet cserélni, a LoRa esetében ez akár 5-10 évre is kitolódhat. Fontos figyelembe venni, hogy a LoRa adaptívan áll hozzá az adattovábbítás kérdéséhez, magyarán 300bps és 11kbps között változhat, az éppen aktuális rádiókommunikációs körülményekhez igazodva. Többek között ennek is köszönhető a rendszer stabilitása, zavarokkal szembeni ellenállósága. Az adatkommunikáció végponttól-végpontig biztonságos. Továbbá, a LoRa geolokációs (helymeghatározó) megoldása nem hamisítható. Nem egy nagypontosságú GPS, de kellő hatékonysággal jelöli meg a kérdéses érzékelő pozícióját. Ami a biztonságtechnikát illeti, kamerák képanyagának átvitelére kevéssé alkalmas, viszont a vezeték nélküli riasztó, tűzjelző, okos-otthon megoldásokhoz tökéletes lehet. Mindezeken felül, mérhetetlen számú érzékelő által begyűjtött adathalmaz továbbítására alkalmas és természetesen, a vezérlő jelek átvitelére is, így akár (Milesight) PTZ kamerákat is aktiválhatunk a LoRa-n keresztül.
Ha már Milesight, az előadó ismertette a gyártó nem régiben piacra került, 95%-os azonosítási pontosságú, 120km/h-ra hitelesített, 51 ország rendszámait felismerni képes LPR (rendszámfelismerő) kameráinak erényeit; valamint a Milesight intelligens megoldásait úgy szoftveres, mint hardveres vonatkozásokban.
3-tól 600-ig – Jablotron okos otthon szám kvíz
Jan Netrh JABLOTRON
Forrás: LDSZ Kft
Jan Netrh, a Jablotron értékesítési menedzsere, a gyártó 2019. I. negyedévében megjelenő termékeit vezette fel, az okos otthon megoldások tükrében. Számomra megunhatatlanok a statisztikái, miszerint a Jablotron csoportot 17 cég alkotja, a csoport közel 700 embert alkalmaz, melynek harmada a Jablotron Alarms lobogója alatt végzi mindennapi munkáját, és mostanra a cég túl van az 1,3 milliomodik eladott rendszeren. Az új termékek alapjait tekintve fontosnak tartotta hangsúlyozni az előadó, hogy „mindössze” profibbak lettek, minden – a telepítő és a felhasználó szempontjából lényeges kérdésben (kommunikációs protokoll, telepítési és alkalmazási logika, stb.) maradt a „régi”. Amint azt Netrh Úr elmondta, a 100+ központok kifejlesztésének alapvető ideája az volt, hogy a legkisebbektől közel a legnagyobb projektekig ott lehessenek a tervezők és telepítők opciós listáján. A méreteket tekintve – sokak szerint az a lényeg – a 100+ sorozat zászlóshajója (JA-107K) akár 15 partíciót és 600 felhasználót is képes kezelni, 230 érzékelővel simán elboldogul (ebből max. 120 lehet rádiós), 5 távfelügyelet felé igény szerint kommunikál, a 128 (max. 32 drótnélküli) programozható kimenet és a 64 naptárbejegyzés (forgatókönyvezhetőség) pedig az okos otthon jellegű funkciók számára nyit egy igen tágas, kényelmes kaput. A 100+ család kisebb tagjai is remek funkciókkal rendelkeznek, csak javasolni tudom, hogy Matkó Csabát (az LDSZ illetékesét) bátran zaklassák e kérdéskörben is! Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy ez a Jablotron már régen nem „az a Jablotron”. Igaz, hogy még mindig „A” profi, ha rádiós riasztórendszerekről van szó, de már buszos (vezetékes) érzékelőket is fogad, illetve vezetékes programozható kimeneteket is gond nélkül kezel. A nagyméretű „naptáron” felül számos új funkció jelent meg a 100+ családdal, mint például: egy érzékelőt több kimenethez is hozzárendelhetünk, mint aktivátort; megjelent az automatikus élesítés, lehetőség nyílt az áramfelhasználás diagnosztikájára, az eseménynapló letöltésére. Bónuszként, már elérhető a kétutas rádiókommunikáció, ami tovább növelte a rendszer hatékonyságát úgy telepítés, mint felhasználás szempontjából. Jelen pillanatban 3 új érzékelő (egy PIR, egy mennyezeti PIR és egy nyitásérzékelő) támogatja ezt az új funkciót. Mindezeken túl, számos új termék (vezérlők, PG modulok, hang és fényjelzők, stb.) érkezett az új évvel, melyekről az LDSZ készségesen nyújt további felvilágosítást. A megújult felhasználói applikáció a video-verifikáció és videorögzítés kapcsán nyújt extra szolgáltatásokat, de a távfelügyeletek videos riasztáshitelesítési igényeire is adekvát választ ad a 2019. évi fejlesztés.
T.E.L.L. IoT – ha kell egy profi
A T.E.L.L. mondhatni már hagyományos résztvevője az LDSZ szimpóziumoknak. Démi Zsolt a T.E.L.L. Software Hungária Kft. termékfejlesztési vezetője, a cég sikereit ecsetelve egy olyan projektet emelt ki, ahol, 2700 postahivatal riasztó és tűzjelző rendszerének egyetlen 99.9%-os rendelkezésre állású, redundáns felügyeleti rendszerbe történő szervezését oldották meg a termékeikkel.
Ami még tavaly csak fejlesztési irány volt, az mára valóság. A T.E.L.L. rendelkezik 4G és WiFi kommunikációra képes eszközökkel (pl. Gate Control Pro). A cég meglehetősen egzakt piaci felmérésekre hagyatkozva fejleszti tovább mobil applikációit (is), hiszen ma már a magyar lakosság 61%-a használ okostelefont, ami a 25 év alatti fiatalok esetén 93%. Az app fejlesztések irama elképesztő világszerte. Ha már applikáció, egyetlen T.E.L.L. app-pal 8db Gate Control Pro-t kezelhetünk (egységenként akár 2 kapuval/sorompóval). Ami az okos városokat illeti, a Gate Control Pro és egy app segítségével akár az is lehetségessé válhat, hogy egy adott területen (pl. parkoló) a rendszer automatikusan kijelezze a szabad parkolóhelyek számát. Horribile dictu: elnavigáljon a legközelebbi üres parkolóig. Sőt, de ez már csak az én szabad fantáziám, mivel a készülék képes az ONVIF IP CCTV kamerák kezelésére, akár a parkolóhely képét is megjeleníthetné. Az előadás során még kiemelt IP Bridge Pro egyedülálló lehetőségeket kínál a különböző kommunikációs felületek egy (IP-s) platformra hozására. Persze, ennél még sokkal többre képes (pl. routerek távoli felügyelete). Egy valamit biztosan állíthatunk: a T.E.L.L. eszközei potenciális építőkövei lehetnek egy okos-otthon / Smart City megoldásnak.
Cathexis Vision – a Benchmark (szerint is)
Mark Ross, Cathexis Europe
Forrás: LDSZ Kft
Nehéz kellően objektívnek maradni, amikor a Cathexis kerül terítékre. Igen, Magyarország nem a VMS felhasználók országa. Ennek ellenére, a Cathexis az a VMS, melynek telepítése és alkalmazása annyira egyszerű, hogy már a Benchmark magazin ítészeinek is szemet szúrt. Amiről az ítészek nem tudnak, a cég illetékes szakemberei az egyéni kérdéseket, igényeket is komolyan veszik. Nagyon komolyan. Ha a kért fejlesztés addig nem is volt benne, de látszik a mérhető és tényleges piaci igény, biztos lehet benne a megrendelő, hogy bele fog kerülni. Nem csak a funkciók tekintetében igazak az előbbi szavak, de a harmadik fél hardveres és szoftveres megoldásai esetén is. A Cathexis egyik alapértéke a rugalmas bővíthetőség. Legyen szó a kamerák számának növeléséről, avagy az intelligens video-tartalomelemzésről. Elkerülhetetlen jellemzője az IP alapú, nagyobb léptékű CCTV rendszereknek a „Big Data”, hogy fellengzősen fogalmazzak. Természetesen, mint azt Mark Ross, a Cathexis Europe ügyvezetője elmondta, cégének erre is van – egyszerű, de nagyszerű – megoldása, akár az intelligens, több kamerán át ívelő nyomkövetésről, akár fejlett képtartalom elemzésről (területvédelem, sor elemzés, rendszámazonosítás, stb.) és objektumalapú visszakeresésről beszélünk. A cég által fejlesztett mesterséges intelligencia az adott objektum mérete, formája, színe, iránya, sebessége alapján végzi az adott video-anyag elemzését nagy hatékonysággal, illetve az adott objektumot egyedi azonosítóval látja el. Így akár a teljes rendszer területén végig követhető, akár statisztikailag is elemezhető a tevékenysége. Tényleg kevés a hely annak kifejtésére, hogy mit nyújthat a Cathexis. Ha mást nem is vennénk figyelembe, csak azt, hogy a rendszámfelismerésnek köszönhetően az adott rendszámhoz tartozó video-anyagot kiszűrhetjük, exportálhatjuk, már olyan terültre jutunk, melyet egy „okos megoldás” nem hagyhat figyelmen kívül.
Kérem a következőt – IdentiVision Ügyfélhívó
Lerch Imre, az LDSZ Kft fejlesztőmérnöke a cég, egyszerűen telepíthető, alkalmazható, LAN/WiFi kommunikációra képes, profin konfigurálható, költséghatékonyként jellemzett, „dobozos” ügyfélhívó megoldását ismertette. Mint azt az előadó elmondta, a termék életre hívását az a cél vezérelte, hogy akár a biztonságtechnikai telepítők kezébe is olyan terméket adjanak, mellyel szintet lépve új piacok felé nyithatnak; illetve, meglévő piacaik számára kínálhatnak új megoldást. Az IdentiVision Ügyfélhívó szinte mindenre képes, amit egy ügyfélhívótól elvárnánk, de sok esetben, a versenytársak megoldásainál nem találkozunk vele. Ilyen apróságokra gondolok, hogy várhatóan melyik ügyfélpulthoz kell majd mennünk, mennyi a várható várakozási idő, stb. Bónuszként, jegykiadáskor a központi egység képes a sorszámot és a várható várakozási időt választható nyelven és hangon bemondani, segítve a fogyatékkal élők ügyintézését. A kijelzők programozásához USB hardverkulcs szükséges, a „véletlenszerű” beavatkozás szinte kizárható. Az előadó elmondása szerint, a rendszer programozása és alkalmazása a végletekig egyszerű. Az Ügyfélhívó központi egysége, működését tekintve egy Windows alapú web szerver, érintőképernyős kijelző és bemeneti egységgel. Formai kialakítása az egyszerű asztali PC-től a totemoszlopos kivitelig megvalósítható.
GDPR – a frissen sült bónusz
Balra: Dr Kiss Attila NAIH és Szabó László LDSZ
Forrás: LDSZ Kft
Dr. Kiss Attila, a NAIH osztályvezetője, gyakorlatilag az utolsó pillanatban alakított az előadásán, hiszen épp a szimpózium előtti napon jelent meg a Parlament weboldalán az adatvédelmi szempontokat módosító (sic!) salátatörvény. Mint azt az előadó kifejtette, számos félreértés kering az adatvédelemmel kapcsolatosan; de megnyugtató, hogy nem csak kicsiny hazánkban. Az egyik félreértés a személyes adatok mibenlétére vonatkozik, pedig egy igen egyszerű! Vagy mégsem?! „Személyes adat: kép, hang, biometrikus adat, mozgás, tartózkodási hely, rendszám, IP cím; akár hivatali ügyben, munkaviszonyban, eljárás során is.” Mindaddig megőrzi személyes adat státusát, míg az adat kapcsolata az érintettel helyreállítható. A másik félreértés, melyben a jogalkotó is ludas, a GDPR státusa. Azaz, a GDPR kvázi az Alaptörvény szintjén áll, azaz a jogalkotó nem hozhatott volna vele ellentétes jogszabályokat. Ezt ugyan megtette (pl. „KKV-t nem büntetünk”), majd szépen korrigálta is a tévedéseit. Egy nagyobb etapot épp a minap. A GDPR státusából fakadóan számos meglévő törvényt felül kell vizsgálni, bele értve a Vagyonvédelmi Törvényt, a Munka törvénykönyvét, a Társasházi Törvényt. Az Info. törvény ugyan nem ürült ki, de valójában szinte csak a nem gazdasági tevékenységre (rend- és honvédelem, NAV, stb.) vonatkozóan maradhatna hatályban. Nőtt az egyén rendelkezési joga. Az „automatikus” hozzájárulás, a GDPR alapján megszűnt. A magánszemély ezt bármikor visszavonhatja. A rengeteg „nincs” között szembesültem egy nagyon érdekes kitétellel: nincs megőrzési idő. Azaz, ha az adatkezelő igazolni tudja annak jogosságát, hogy az adott képfelvételt 30 napig megőrizte, akkor más jogszabály nem kényszerítheti annak törlésére hamarabb. Fontos viszont, hogy igazolnia kell, miért az adott időtartamot választotta. Ami a vagyonőröket illeti, az eddig elfogadott nézet, miszerint a vagyonőr adatkezelőnek számít, megszűnt. A „jogos érdeken alapuló adatkezelés”, meglátásom szerint, egyszerre könnyítette és egyszerűsítette a szervezetek munkáját. Némiképp egyszerűbb lett, de fontos, hogy tudja igazolni, miért alkalmaz CCTV, vagy beléptető rendszert. A biometrikus azonosítást, bármennyire is terjedőben van, további keretek közé szorítja a GDPR: munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek sérelmét megelőzésére alkalmazható.
Zárszó
Ennél jóval hosszabb nap volt 2019. február 8. Ráadásul, csak egyetlen helyen tudok tartózkodni, így az Okos, fenntartható és Biztonságos Városok konferencia előadásaira már nem jutottam el. Nem baj… talán jövőre!
Szilárd Csaba
A Cathexis Csapat
Forrás: LDSZ Kft
A JABLOTRON Csapat
Forrás: LDSZ Kft
Kapcsolódó cikkek:
