Korábban a helymeghatározó rendszereket manipulálásához pilótavizsgás és nagyon drága jelgenerátorokra volt szükség. Ma azonban pár száz dolláros hardverekből és nyílt forráskódú szoftverekből össze lehet rakni egy olyan zavaró eszközt, amivel távolról manipulálhatók a GPS-jelek (GPS spoofing). Egy kisebb hatótávolságú eszközt már 100 dollárért be lehet szerezni, és akár poggyászban fel lehet juttatni egy repülőre.
Még ennél is egyszerűbb magukat a végfelhasználói GPS-jeleket vevő eszközöket támadni. Egyes Uber-sofőrök például maguk használtak ilyenek appokat, hogy az alkalmazás hosszabb utat mutasson a valósnál, és így plusz bevételhez jussanak.
Az igazi veszély a légi, vagy tengeri közlekedés hatékony zavarása lenne
Ennél azonban sokkal súlyosabb következménye lenne, ha a légi- vagy tengeri közlekedésben okoznának zavarokat a támadások. Az európai légi biztonságért felelős szervezet, az Eurocontrol mintegy 800 GPS-problémát rögzített, melyek egy része valószínűleg szándékos támadás miatt következett be.
Szerencsére a kritikus közlekedési hálózatok rendszerei kialakításuk miatt elvileg védettek az ilyen támadásoktól. Mint egy a német Computerwochénak nyilatkozó biztonsági szakértő mondta, nem tudni olyan esetről, amikor ilyen támadás miatt következett volna be légi- vagy hajókatasztrófa. Az azonban figyelmeztető jel, hogy például Sanghaj közelében idén már ért GPS spoofing támadás szállítóhajókat. A támadók hamis GPS-jelekkel zavartak meg hajókat, ráadásul nagy területen és összehangoltan.
Minden GPA GNSS használó érintett lehet
A GPS spoofingnak minden olyan cégnél nagy a kockázata, amely tevékenységéhez, szolgáltatásaihoz a GPS-t és GNSS-t hasznája hely- vagy időmeghatározáshoz. A gyártóvállalatoknál, melyek így követik nyomon és koordinálják az üzem területén az alkatrészek, nyersanyagok és az alkalmazottak mozgását, a mezőgazdaságban, ahol a munkagépek mozgását, a vetőmag kihelyezését, a trágyázást, permetezést stb. optimalizálják.
De a weboldalak és a mobil alkalmazások is így gyűjtenek be helyadatokat szolgáltatásaik, tartalmaik személyre szabásához (gondoljunk például a Google Maps Felfedezés funkciójára, amely a közelünkben lévő éttermeket, benzinkutat, postát stb. mutatja). Sőt egyes helyeken még felhasználó-azonosításra is használják többtényezős azonosításban vagy a fizikai hozzáférés szabályozásában. Például egy kamion sofőrje nem tudja kinyitni a konténert, amíg el nem jut szállítmányával a célállomásra.
A GNSS fontos szerepet kap az autonóm járművekben, a drónokban, a kibővített valóság alkalmazásokban egyaránt. Sőt az egész pénzügyi világ ezt használja az óráik összehangolására.
Ezeknél az alkalmazási eseteknél egyelőre nincs alternatívája a GNSS-nek. Az Európai GNSS Ügynökség szerint jelenleg mintegy 6 milliárd GNSS-szenzor van a világon, így értelemszerűen a cégek erre építik a helymeghatározást (is) használó szolgáltatásaikat, és ez komoly gazdasági tényezővé tette a rendszert. A britek kiszámolták, hogy ha öt napra leállna a GNSS szolgáltatás, az csak az Egyesült Királyságban 5 milliárd font (kb. 2000 milliárd forint) kárt tudna okozni.
Egyelőre nincs megoldva a védelem
Bár a navigációs műholdak fejlődnek, és egyre komolyabb védelmet kapnak, manapság a legbiztosabb védelmet a gépi tanuláson alapuló biztonsági megoldások nyújtják, melyek akár proaktívan képesek kiszűrni a gyanús felhasználói viselkedést. Az USA belbiztonsági minisztériuma összeállított egy intézkedési csomagot, amellyel csökkenthetők a kockázatok.
Alapvető intézkedésként a kiberhigiéniára való fokozott figyelmet javasolják (frissítések, patchek azonnali telepítése, vírusvédelem, tűzfal használata, jelszavak karbantartása, többfaktoros azonosítás stb.). Több javaslatot fogalmaznak meg az antennák elhelyezkedésére, használatára vonatkozóan: például az antennák elrejtését, csali, azaz nem működő, valamint bizonyos jelekre kihegyezett, blokkoló antennák használatát. De szerepel a javaslatok között olyan antennák tervezése is, amelyek a földfelszínről érkező jelekre kevésbé érzékenyek. Ha a GNSS-t időmérésre használják, érdemes tartalékrendszerként atomórát beállítani, amely a helyreállításig ki tudja váltani a GNSS-t.
A GPS spoofing megelőzésére vannak céleszközök, melyek azonnal jelzik az ismeretlen forrású adatforgalmat vagy a hely- és időadatok váratlan változását. Egyes antennarendszerek pedig szoftveresen képesek azonosítani és kiszűrni, ha a jel nem egy műholdról, hanem egy földi adóról érkezik.
Forrás: bitport.hu