68/2012. (XII. 14.) BM rendelet Archívum - SECURINFO.hu

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

Nincs hozzászólás

Hol tart a személy- és vagyonőrök kötelező képzése?

 

Közeledik 2014. május 31-e, ameddig minden szakmájában dolgozni kívánó személy- és vagyonőrnek le kell vizsgázni a kötelező képzés anyagából.

A jogszabályok: a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét a képzés és a vizsga eddigi tapasztalatairól, valamint a minimális rezsióradíjról kérdeztük.

Milyen a vizsgázók felkészültsége?

A vizsgán megjelenők többségén érzékelhető egy kis vizsgadrukk, ami teljesen természetes ilyen esetben. A vagyonőrök elsöprő többsége azonban jól felkészült, tapasztalt munkavállaló. Szembetűnő, hogy a gyakorlat a kisujjukban van, az elméletet pedig túlnyomó részt lelkiismeretesen elsajátítják.

Hányan regisztráltak eddig és a jelentkezőknek mekkora része teljesítette a vizsgát?

Március végéig több mint 50 ezer fő regisztrált a rendszerünkben, és a magyar vagyonőrök fele már letette a vizsgát.

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

Mekkora a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken vizsgázók aránya?

A vagyonőröknek körülbelül kétharmada a munkáltatója szervezésében vesz részt vizsgán.

Aki még nem regisztrált, meddig teheti meg?

A vizsgakötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. Ha a jelentkező el akarja kerülni, hogy az utolsó pillanatban kelljen a helyért tülekednie, akkor április elején mindenképpen regisztráljon. A felelősséggel gondolkodó vagyonőr nem kockáztatja meg, hogy esetleg nem marad számára vizsgaidőpont, vagy netán távoli helyszínre kell elutaznia a vizsga letételéhez.

Hányan lehetnek a még nem regisztráltak?

A minisztériumi becslés szerint hozzávetőlegesen 60 ezer ember dolgozik a szakmában. A fenti számból következik, hogy még körülbelül 10 ezer ember regisztrációját várjuk.

Mire figyeljen, aki vizsga előtt áll?

Nem elég regisztrálni a kabinetedu.hu oldalon, hanem mielőbb be kell jelentkezni vizsgára is. Az utolsó hetekben nagy tülekedés várható, szerencsésebb ebből kimaradni…

A magyar Országgyűlés 2014. február 13-án módosította a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt (2005. évi CXXXIII. törvény), és ezzel legálissá vált a rezsióradíj. Közbeszerzéseken a kamara által meghatározott minimális rezsióradíj alatt már nem nyerhet a pályázó. Hogyan értékeli a kamara szerepét ebben a törvénymódosításban?

A jogszabály módosításának köszönhetően több ezer magánbiztonsági cég és több tízezer vagyonvédelmi dolgozó anyagi helyzete stabilizálódhat. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara komoly sikerként értékeli, hogy hozzájárulhatott a magánbiztonságban dolgozók megélhetésének stabilizálásához: hazánk felemelkedésének és a gazdasági fellendülésnek végre nyertese lehet a vagyonőr társadalom is. Arról nem is beszélve, hogy a szakma kifehérítése ezután még intenzívebben folytatódhat.

 

 

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

Összefoglaló a kötelező képzésről a személy- és vagyonőrök részére

Nincs hozzászólás

Összefoglaló a kötelező képzésről a személy- és vagyonőrök részére

Már folyik a vizsgáztatás, de akik még előtte állnak, azok számára összefoglaltuk Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara anyaga alapján a tudnivalókat a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről.

 

  • A képzést és a vizsgát a személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezők számára írta elő a jogalkotó. 
  • A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének neve: Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok.
  • Határidő: a képzést és a vizsgát 2014. május 31-ig kell teljesíteni. 
  • A vizsga alóli mentésítést a 68/2012. (XII.14.) BM rendelet 5. számú mellékletében szereplő szakképesítéssel rendelkezők kaphatnak. A vizsga alóli mentésítést kérelmezni kell a BM OKTF-nél. (Az eljárást a következő linken indíthatja el: http://rvv-rvki.hu/rvki/login.seam.)
    A mentességre jogosultaknak az úgynevezett Kiegészítő vizsga 5 év múlva lesz esedékes.
  • A képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében.
    Ha csoportos képzésre van igénye, telefonáljon a kamara megyei szervezetéhez. Ugyanitt a vagyonvédelmi vállalkozások is megrendelhetnek csoportos képzést és vizsgát a munkatársaik számára.

  • A képzésre jelentkezni elektronikusan lehet: www.kabinetedu.hu. Ha segítségre van szüksége, telefonáljon a kamara megyei szervezetéhez.
  • A képzésre jelentkezés lépései:

1. Regisztráció (A vizsgára jelentkező adja meg a felhasználó nevét és a jelszavát.)
2. A vizsgára jelentkező által megadott e-mail címre üzenet érkezik, majd aktiválni kell a link segítségével a regisztrációt. Ezzel visszatér a kabinetedu.hu oldalra.
3. Jelentkezzen be felhasználó nevével és jelszavával!
4. Kattintson a Jelentkezés linkre!
5. Kattintson a Kiválaszt linkre az on-line tanulás kezdetű tábla utolsó cellájában!
6. Az új oldal alján kattintson a Jelentkezés linkre, az ezután kinyíló ablakban az Igenre!
7. Ekkor új üzenet kap az e-mail címére: „postázzuk a tandíjcsekket”.

  • Tandíj: 11 595 forint vagy 2013. május 1-je előtt rendezett kamarai tagság esetén kedvezményesen 5395 forint. A tandíjcsekk a megadott postacímére érkezik, annak befizetése és feldolgozása után a rendszer e-mailt küld, hogy megkezdheti a tanulást, a rendszeren hozzáférhetők a tananyagok. A befizetett tandíjról elektronikus számlát kap a regisztrációban megadott e-mail címre a befizetést követő 15 napon belül.
  • A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli, vagyis vizsgára jelentkező ezzel teljesíti az elméleti képzésen való részvétele kötelezettségét. Akárhányszor, bármennyi ideig dolgozhat a tananyaggal.
    Három, különböző módszerekkel dolgozó tananyag található a rendszerben.

1. Kinyomtatható jegyzet, ennek
2. online-változata (benne az ellenőrző kérdések, amelyek megválaszolása után léphet tovább) és
3. a felkészülését segítő interaktív anyagok (filmek, tudáspróba).

  • Ha a vizsgára jelentkező csoportos, tanfolyami képzést igényelt, ott elméleti és gyakorlati felkészítést kap.
    Ha a vizsgára jelentkező csak a gyakorlati oktatást teljesíti csoportfoglalkozás keretében, két megoldás van: a vizsgaidőponthoz kötötten választhat a kamara kínálta képzési napokból vagy a vállalatánál teljesíti azt.
  • A vizsgára jelentkezés elektronikus formában történhet. (Ha a vizsgára jelentkező csoportos képzésen vett részt, ott a vizsgára jelentkezéshez is segítséget kap.) A vizsgahelyszínek és időpontok közül a vizsgára jelentkező választ.
  • A vizsga teljesítése:

1. A vizsgázó megjelenik a választott időpontban a helyszínen (személyi igazolvánnyal). A vizsgacsoportból leiratkozhat a vizsga előtt öt nappal. Ha a jelentkezését nem törölte, és nem jelenik meg a vizsgán, a vizsgát szervező megyei kamaránál igazolással élhet 5 napon belül, és új vizsgaidőpontot kérhet.
2. Az első négy tanórában további gyakorlati oktatáson vesz részt.
3. Vizsgabizottság előtt vizsgázik: gyakorlati és szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. (A szóbeli tételsor elérhető a vizsgára jelentkező számára a tananyag feldolgozása idején.)
4. A vizsgája minősítése megfelelt vagy nem megfelelt. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, tanúsítvány kap helyben. Ha valamelyik vizsgarész sikertelen, meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a ­javító vizsga díját (1930 forint) csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből vizsgázik újra, amelyik nem sikerült.

  • A tanúsítvány a vizsgázó igazoló irata, vigye haza, nem kell beküldenie sehová. A vizsga napjáig elektronikus számlát kap a befizetett tandíjáról.

 

Forrás: SzVMSzk
 

Kapcsolódó írásaink

 

 

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

Nincs hozzászólás

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalati

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, az SzVMSzK elnökét kérdeztük a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatiról.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel – tájékoztatta a Securinfo.hu oldalt még az év elején Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

Kérdésünkre Német Ferenc kifejtette, a vizsgázók felkészültsége kifejezetten jó, látszik rajtuk, hogy ebből élnek, ez a szakmájuk, így nem volt nehéz elsajátítaniuk a tananyagot. A tananyagról a vizsgázók elmondták, hogy a jól megszerkesztett anyag nagyban megkönnyítette a felkészülést. Az elnök hozzátette, akik már részt vettek a vizsgán, jó véleménnyel vannak róla, szükségesnek érezték tudásuk frissítését. .

Eddig 14 ezren regisztráltak a személy- és vagyonőrök képzésére. Majd Német Ferenc hozzátette, nem elég regisztrálni, figyelmesen el kell olvasni a folyamatábrát, és annak megfelelően tovább haladni a rendszerben, hogy minden információ eljusson a személy- és vagyonőrökhöz, mert csak így tudnak hozzáférni a tananyaghoz és bejelentkezni a vizsgára.

A bejelentkezések alapján látható, hogy augusztus végéig 4500 személy- és vagyonőr teszi le a vizsgát, közel kétharmaduk a munkahelyén, a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken számol be tudásáról.

A vizsgát 2014. május 31-ig kell letennie minden személy- és vagyonőrnek, aki továbbra is szeretné szakmáját gyakorolni. A regisztrációnak nincs külön meghatározott határideje, de ajánlott még idén bejelentkezni, mert a tananyag elsajátítása is időt igényel, és kell találni szabad vizsgaidőpontot is. Még körülbelül 60 ezer jelentkező várható.

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke hozzátette, érzékelhető, hogy közelednek a választások. Hirtelen fontos lett a vagyonőrök jövedelme, foglalkoztatása. Olyanoknak is, akik eddig nem sokat törődtek a sorsukkal. A felfokozott politikai hangulat néha többet árt a szakmának, mint amennyit használ. Majd külön kiemelte, nagyra értékeli a magyar vagyonőrök helytállását az árvízi védekezésben. A vagyonvédelemben körülbelül 100 ezer ember dolgozik. Az ő munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű hozzáadott értékkel bír, amely a háttérben zajlik: az utcákon, bevásároló központokban, bankokban, telephelyeken. Ezek az emberek az árvízi védekezésben is emberfeletti teljesítményt nyújtottak: az ő erőfeszítéseiknek is köszönhetően minimalizálható volt az anyagi kár. A magyar vagyonőrök kötelességtudatból mentek ki a gátra, és nem azért, hogy a tévében szerepeljenek.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

Nincs hozzászólás

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

2013-ban minden személy- és vagyonőrnek képzésen kell részt vennie. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merült fel, és vannak jócskán félreértések is. Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke válaszolt a Securinfo.hu kérdéseire.

A 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az addig nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés árát jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

Securinfo.hu – Sokan úgy gondolják, hogy csak pénzszerzés a kamara vagy az állam számára a kötelező személy- és vagyonőrképzés, és soknak tartják a képzés díját is.

Német Ferenc – Hadd osszam meg az olvasókkal, rengeteg munkánkba és hatalmas erőfeszítésünkbe került, hogy a kötelező képzés ára végül viszonylag alacsony lett. Ennek az összegnek a többszöröséről indultunk. Tudom, vannak háztartások, ahol nehéz még ezt az összeget is kigazdálkodni, de higgyék el, hogy a jövőbe fektetett energia nem vész el, hanem sokszorosan megtérül. Ez a pénz egyébként nem a kamara működésére, hanem a tanagyag összeállítására, az oktatók díjazására, terembérletre kell. Kiszámoltuk: egy órát 240 forintból kell megtartani, aki vállalja ennyiért várjuk, jöjjön hozzánk órát tartani.

Securinfo.hu – „Egyszer már levizsgáztam, miért kell újra vizsgát tennem, hiszen a jogosítványt sem kell újabb vizsgával megerősíteni.” – hangzik a következő érv a kötelező személy- és vagyonőr képzéssel szemben.

Német Ferenc – Nos, ez tévedés, ugyanis csak az „úrvezetői” jogosítványt nem kell megújítani vizsgával. A hivatásosoknak újra és újra vizsgát kell tenniük, minél nagyobb a felelősségük, annál komolyabb ez a vizsga, és azt sem adják ingyen. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században élünk, és az élethosszig tartó tanulás a mai európai kultúra egyik alapelve! Számos más szakmákban dolgozóknak, így például a túlfizetettnek aligha nevezhető pedagógusoknak is meg kell újítaniuk tudásukat.

Securinfo.hu – Sokan kérik számon a kamarát azért, mert kevés pénzért kell dolgozniuk, mert rosszak a munkafeltételek, mert az alvállalkozói láncban elvész a felelősség és a pénz. Még sorolhatnám tovább, de mi is a kamara feladata?

Német Ferenc – Először is, tegyünk tisztába néhány dolgot. Mi nem a kamara: nem vagyunk szakszervezet, nem vagyunk jogalkotók, sem hatóság vagy munkaügyi bíróság. A kamara feladata, hogy a szakmaiságot képviselve hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól, ezekben van jogunk eljárni. Gigantikus pótcselekvésnek vagyunk szemtanúi: egyes szakszervezetek a saját impotenciájukat ránk akarják verni. Képtelenek megvédeni tagjaikat a visszaélésektől és ezért bűnbakot keresnek. A kamara azonban kevéssé alkalmas erre a szerepre, mert egészen egyszerűen nincsenek szakszervezeti jogosítványaink, ha akarnánk, sem végezhetnénk az ő feladataikat.

Securinfo.hu – Hogyan foglalná össze egyszerűen és röviden, miért is van szükség a személy- és vagyonőrök képzésére?

Német Ferenc – A tudás a versenyképesség alapja, aki nem naprakész, lemarad, nem lesz munkája. A képzés egyik oka a biztonság, a személy- és vagyonőr saját biztonsága és a rábízott emberek biztonsága. A West Balkánban történt tragédia után a biztonsági őrök nem tartották magukat felelősnek. Vagy a Váci úti Tescóban, amikor a lövöldözőtől – miután meglőtte a biztonsági őrt – a fegyverét az egyik vásárló vette el. De az Allee bevásárlóközpontban sem állt a helyzet magaslatán az a biztonsági őr, akit meglőttek. Megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek. Emellett sok jogszabályváltozás volt az utóbbi időben. A személy- és vagyonőröknek pedig minden nap alkalmazniuk, még pedig helyesen kell alkalmazniuk a jogszabályokat. Ezek időről időre változnak, így tudásunkat is frissen kell tartanunk.

Securinfo.hu – Mely – a szakmát is érintő – jogszabályok változtak az utóbbi időben?

Német Ferenc – A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A 2012. évi CXX. törvény és az annak végrehajtásáról gondoskodó 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet értelmében a vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény.

Securinfo.hu – Mi módon történik a képzés?

Német Ferenc – A legfontosabb, hogy a képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében. Tanulni és vizsgázni a kamara megyei szervezeteinél és a vállalkozásoknál lehet. A képzésre jelentkezni elektronikusan kell a www.kabinetedu.hu oldalon. Ha valakinek az egyéni jelentkezés során bármiféle problémája támad, a kamarában vagy a munkahelyén segítenek neki. A képzésre való jelentkezés a honlapon lépésről lépésre könnyen elvégezhető. A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli. Igény szerint többször is és egy-egy alkalommal bármeddig foglalkozhat a személy- és vagyonőr a tananyaggal. A személy- és vagyonőr csak akkor férhet hozzá a vizsganaptárhoz, ha már átvette a tananyagot. A tandíj csekken és átutalással is befizethető.

Securinfo.hu – Hogy zajlik a vizsga?

Német Ferenc – A vizsgára jelentkezés szintén elektronikusan történik. A vizsga menete a következő: a személy- és vagyonőr a választott időpontban elmegy a helyszínre, a személyi igazolványát feltétlenül vigye magával. Az első négy órában gyakorlati oktatás lesz, majd a bizottság előtt vizsgázik, először a gyakorlati és a szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. A vizsga minősítése megfelelt vagy nem megfelelt lehet. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, a helyszínen megkapja a tanúsítványt. Ha valamelyik vizsgarész nem sikerül, akkor meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a vizsgadíjat, az 1930 forintot csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből kell újra vizsgázni, amelyik nem sikerült. A vizsga napján kézhez kapja a tanúsítványt, a tandíjról szóló számlát és a felnőttképzési szerződést is.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Magánbiztonsági fórum

A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

Az MBVE XIV. konferenciája

Nincs hozzászólás

Az MBVE XIV. konferenciája

A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete 2013. március 20. és 22. között tartotta XIV. konferenciáját.

A konferencia nyitó előadásában Fialka György, a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete (MBVE) elnöke a szervezet szerepvállalásának lehetőségeiről szólt. Az MBVE együttműködik számos szerevezettel az oktatás és képzés területén, így például

  • az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karával,
  • a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamarával,
  • a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvánnyal (Remok),
  • Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósággal (BM OKTF).

De megállapodást kötött az MBVE a KIM Nemzeti Biztonsági Felügyeletével is.
A személy- és vagyonőrök képzésének megújításában is részt vett az MBVE. A személy- és vagyonőr szakma, alig 20–22 éves, és sajnos nagy a fekete foglalkoztatás aránya a területen. Mivel a tudatlanság a kiszolgáltatottság alapja, így a képzésen való részvétellel a saját helyzetükön – és a szakmáén – is javíthatnak a személy- és vagyonőrök. A képzés területén azonban nem szabad megállni, tovább kell vinni a közép szinten dolgozók számára is – fejtette ki az elnök.

A rendőrség
Dr. Berán Iván a Budapesti Rendőr-főkapitányág (BRFK) nevében a rendőrség és a magánbiztonsági ágazat kapcsolatát elemezte. A gazdasági életben nélkülözhetetlen a biztonság, és ennek elérése érdekében komoly szerep hárul a magánbiztonsági ágazatra. A legfontosabb az előrelátó megelőzés, a proaktivitás. A gazdasági szervezeteket ért támadások esetén közel azonos a külső és belső támadás aránya. A bűncselekmények három csoportra oszthatók:

  • csalás,
  • korrupció és
  • pénzügyi, számviteli bűntettek.

A gond az, hogy a hírnév védelme érdekében sok esetben nem jelentik a rendőrségen a bűncselekményeket. A proaktivitás jegyében a magánbiztonság feladata, hogy feltárja a jogsértő magatartást elősegítő hiányosságokat.
Mára jelentősen megnőtt a kiberbűnözés, minden negyedik gazdasági egységet érintenek a bűncselekmények, és ezek fele a kibertéren keresztül történik. Így nagy hangsúlyt kell fektetni erre a területre is. A BRFK eltökélt abban, hogy meg kell találni a közös pontokat az állami és a magánbiztonsági ágazat között – fejezte be előadását dr. Berán Iván.

A kamara
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül a személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A személy- és vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény. Majd előadásában szólt az elnök a közelmúltban történt, a biztonsági őröket ért támadásokról, és felvetette, megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek.
Majd Német Ferenc ismertette a képzés és a vizsga menetét. Új a rendszerben, hogy a személy- és vagyonőrök az Interneten keresztül, e-learning formájában készülhetnek föl az elméleti anyagból.
Sokan kérnek számon olyan dolgokat a kamarától, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe – emelte ki Német Ferenc. Azonban az SzVMSzK nem szakszervezet, nem jogszabályalkotó, nem hatóság. A kamara feladata, hogy hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól – fejtette ki az elnök.

Az egyetem
Kovács Tibor CSc/PhD az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának docense a biometria lehetőségeiről és buktatóiról szólt előadásában és kifejtette, hogy a biometrikus azonosítás terén számos lehetőség van egy-egy konkrét probléma megoldására, de hogy adott esetben melyik a legalkalmasabb, azt mindig az adott feladat dönti el (Mission Orientid Application – MOA, vagyis feladat orientált alkalmazás). A biometrikus eszközök, módszerek sérülékenységi vizsgálata területén hét kérdést fogalmazott meg az előadó, amelyeket részben vagy egészben minden esetben vizsgálni kell:

  • Az eszköz külső (például ujjnyomat) vagy belső (például ujjérhálózat) biometrikus jellemzőt mér-e?
  • Az alkalmazott technika érintéses vagy közvetlen kontaktus nélküli?
  • Az eszköz felismeri-e az élőmintát?
  • Mennyi a teljes azonosítási (áteresztési) idő? Az időegység alatt azonosítható, átereszthető felhasználók száma jóval alacsonyabb az időegység alatt feldolgozható mintamennyiségnél.
  • Felismeri-e az eszköz a klónozott mintát?
  • Mekkora a téves elutasítás mértéke a felhasználószám függvényében?
  • Mekkora a téves elutasítás mértéke különböző paraméterek (például hőmérséklet, relatív páratartalom, mintaadó felület szennyezettsége, megvilágítás) függvényében?

A fenti kérdéssorból az első néhányra – kis szerencsével – maga a felhasználó is tud válaszolni, viszont az utolsókhoz feltétlenül a területtel foglalkozó szakember segítsége szükséges.
Fehér András az egyetemen működő Alkalmazott Biometria Intézet (ABI) munkatársa a biometria jövőjéről szólt előadásában. Korszakváltás van folyamatban, fölgyorsult a diverzifikáció, a kockázatok csökkentésére való törekvés. A biometria területe is egyre inkább specializálódik, az informatika pedig már alapvetően meghatározza a biztonságvédelmet. A cél a megelőzés, a viselkedésminták elemzése alapján megjósolni a bekövetkező eseményeket. Mára eljutottunk oda, hogy már kérdezni is nehéz, tehát az első feladat, hogy megtanuljunk jól kérdezni. Szükség van a biztonság fogalmának holisztikus megközelítésére, azaz minden oldalról egységesen kezeljük: az IT, az élőerő és a technika együtt, egymást erősítve működjön.

 

A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán

Nincs hozzászólás

A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán

Széleskörű az együttműködés a személy- és vagyonőrök képzésében, továbbképzésében – áll a Belügyminisztérium 2013. március 6-án kiadott sajtóközleményében.

A Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló, a 2012. évi CXX. törvény végrehajtásáról megjelent 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján a személy- és vagyonőrök képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban 2013. március 5-én egyeztető megbeszélést folytatott

  • a megbízók képviseletében a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületével,
  • a vállalkozók nevében Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségével,
  • a munkavállalók és a szakszervezetek nevében a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségével, valamint
  • a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel.

Az értekezleten megjelentek valamennyien támogató együttműködésükről és közreműködésükről biztosították a BM OKTF-et a 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása kapcsán.

A BM OKTF a megjelent szervezetek képviselőivel a képzés ideje alatt folyamatos párbeszédet kíván folytatni a személy- és vagyonőrök hiteles tájékoztatása, a képzés tapasztalatainak felhasználása és a képzés minőségének biztosítása érdekében.

Forrás: Belügyminisztérium

 

Kapcsolódó írásunk

Kötelező képzés személy- és vagyonőröknek

Magánbiztonsági fórum

Magánbiztonsági fórum, 2013. február 28.

Nincs hozzászólás

Magánbiztonsági fórum

A személy- és vagyonőrök képzésében történt szemléletváltás volt a központi témája a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara által szervezett február végi magánbiztonsági fórumnak.

A magánbiztonsági fórum egyik szervezője, Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára, dr. Janza Frigyes megnyitójában elmondta, úgy látják, hasznos lenne, ha a magánbiztonsági szektor szereplői két-háromhavonta találkoznának, s beszélnének az iparágat érintő problémákról.
Az első alkalommal megrendezett magánbiztonsági fórum központi témája a személy- és vagyonőrök képzése, továbbképzése volt. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) közelmúltban kinevezett elnöke, dr. Hatala József hangsúlyozta, hogy a magánbiztonsági szektornak is fontos szerepe van a bűnmegelőzésben. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a területen jól felkészített szakemberek dolgoznak. Majd kifejtette, az NBT a vagyonvédelmi szervezetekkel is együtt akar működni.

Dr. Hatala József, Német Ferenc, dr. Janza Frigyes, dr. Dános Valér

A hatóság

Az Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósága (BM OKTF) főigazgatója, dr. Dános Valér emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi CXX. törvény, és az annak végrehajtásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM-rendelet kötelező képzést ír elő a vagyonőröknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2014. január 1-jéig minden személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező munkavállalónak kötelező részt vennie egy, a BM és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMK) által közösen szervezett képzésen. A vizsgát követően ötévente úgynevezett kiegészítő képzésre kell jelentkezniük az érintetteknek. Hozzátette, közel százezer ember oktatásáról van szó, ezért a képzésről és vizsgáztatásról gondoskodó BM OKTF-re nagy munka hárul. A papír alapú képzés mellett a tanfolyam egy részét elektronikus úton is el lehet majd végezni (e-learning), s a nagyobb cégeknél helyszíni képzést is terveznek. Az oktatási koncepció kidolgozásába be kell vonni a munkaadók, munkavállalók, megbízó cégek képviselőit is.

A kamara

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke, Német Ferenc hangsúlyozta, hogy a biztonsági őrök többsége jól végzi a munkáját, de a képzésre, továbbképzésre akkor is szükség van, hiszen a korábban megszerzett tudás elévülhet. A személy- és vagyonőröknek lépést kell tartaniuk a jogszabályi környezet változásaival, tudniuk kell, hogy az egyes helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmazniuk. Társadalmi igény, hogy javuljon a közbiztonság, s ebben a magánbiztonsági szektornak is kiemelt szerepe van. A jól működő képzési rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy a szektorban tevékenykedő vállalkozások megőrizzék versenyképességüket. Elmondta, hogy az érintettek a kamara honlapján tájékozódhatnak a képzésre való jelentkezés módjáról.

A megbízók

A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke, Fialka György rámutatott arra, hogy a képzés, továbbképzés és vizsgáztatás egységes rendszere hozzájárulhat a szakma „kifehérítéséhez”, a kötelező tanulás és vizsgázás egyfajta szakmai megtisztulást is eredményezhet. A megjelent felmérések szerint jelenleg a biztonsági őrök közül sokan feketén dolgoznak, kiszolgáltatott helyzetben vannak. Elmondta, hogy a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesület 1995–96 óta küzd azért, hogy a személy- és vagyonőröket egységes rendszer szerint képezzék. Hozzátette, itt nem szabad megállni, szükség van a közép- és felsőfokú biztonsági szakemberek továbbképzésére is.

Magánbiztonsági fórum, 2013. február 28.

A munkaadók

A Magyar Biztonsági Vállalkozók Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke, Mandrik István elmondta, hogy a tagságukba tartozó cégek 99 százaléka ISO minősítéssel rendelkezik, amely szabályozza az oktatást, képzést is. Ezeknél a cégeknél a biztonsági őrök rendszeres képzést kapnak, akkor is, ha más területre helyezik őket – például bankból bevásárlóközpontba – s negyedévente tartanak lőgyakorlatokat. Hangsúlyozta, a szakmai kamarának is érdeke, hogy a képzési koncepció kidolgozásába bevonja a tapasztalatokkal rendelkező biztonsági cégeket is. Szerinte a feketén foglalkoztatottak számát csak úgy lehet csökkenteni, ha a cégek tisztességes jövedelmet tudnak fizetni a biztonsági őröknek. A piaci helyzet mindenesetre nem rózsás, a biztonsági cégek negyedik éve nem tudnak az inflációt meghaladó díjemelést érvényesíteni.

Magánbiztonsági fórum, 2013. február 28.

A szakszervezet

A Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Nádas Mihály nehezményezte, hogy a törvényalkotás folyamatában a munkavállalói oldal nem vehetett részt, szerinte a magánbiztonsági fórumot még a törvény megjelenése előtt kellett volna összehívni. Problémának tartja, hogy korábban nem tűnt fel senkinek – a kamarának sem – hogy az OKJ-s képzés nem megfelelő színvonalú. Szerinte a központi képzést nem indokolja semmi, az oktatást a munkáltatókra kellene bízni. Úgy látja, hogy az iparágban jelenleg nem a képzés, továbbképzés jelenti a legfőbb problémát, hanem az alacsony vállalkozási díjak. Ennek köszönhető, hogy a biztonsági őrök jó része mindössze bruttó 140 ezer forintot keres.

Fotó: Dömötör Csaba, (www.domotorcsaba.hu)

Dr. Dános Valér és Német Ferenc

Nincs hozzászólás

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Ezzel a lépéssel a vagyonvédelem hatékonyságát és elismertségét kívánta növelni a jogalkotó.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik.
Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

A képzés költségét jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

A jogalkotó
Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója, aki irányította az előírások képzésről szóló részének elkészítését, kifejtette, mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt. A rendelet megalkotásakor kiszámították, hogy a képzés piaci ára – mindent egybevetve – több mint 25 ezer forint lenne. Azonban ezt az árat túl magasnak találták, így a kamara infrastruktúrájára alapozva állapították meg a jóval alacsonyabb képzési árat. Jelenleg közel 80 ezer személy- és vagyonőrt tartanak nyilván, így komoly feladat hárul a kamarára az idei évben.

 

Dr. Dános Valér és Német Ferenc

A kamara
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet jelentősen átalakította a kamra életét. Mivel nő az igény a közbiztonság iránt, egyre nagyobb szerep hárul a magánbiztonságra és ezen belül a személy- és vagyonőrökre, és ezzel párhuzamosan egyre inkább nő a szakma presztízse. A képzéssel felkészítik a személy- és vagyonőröket, hogy a növekvő igényeknek megfelelően lássák el munkájukat és arra is, hogy ők maguk ne váljanak áldozattá. A képzésre a megbízók részéről is igény van, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületével (MBVE).

A megbízó
Fialka György, az MBVE elnöke a Securinfót arról tájékoztatta, hogy a biztonsági vezetők már 2000 óta szorgalmazzák a személy- és vagyonőrök egységes képzését és vizsgáztatását. Az elnök úgy látja, tovább kell menni: a középvezetők és a vezetők számára ki kellene alakítani egy kreditrendszerű képzést. A személy- és vagyonőrök számára pedig szakmai előéletüket és képzetségüket tartalmazó kártyát kellene rendszeresíteni.

Képzés és vizsgák
Birtalan Géza, az SzVMSzK oktatásért és szakképzésért felelős elnökhelyettese tájékoztatása szerint a képzés elméleti részét on-line tanulhatják meg a személy- és vagyonőrök, majd a gyakorlati oktatás után vizsgáznak le. A gyakorlati képzés és a vizsgák a vállalkozásoknál lesznek, így a személy- és vagyonőröknek nem kell utazniuk. A vállalkozások és kamarák helyi szervezetei segítséget nyújtanak az on-line tanuláshoz is, de a személy- és vagyonőrök kérhetnek élő képzést is.

 

Miért érdeke a személy- és vagyonőröknek a képzés?

  • A 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII. 14.) BM rendelet új kötelezettségeket ír elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kell ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
  • A jól képzett vagyonőr magasabb színvonalon végzi a munkáját, így biztosabb az állása.
  • A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása.
  • A vagyonőrnek tudnia kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is: amennyiben hatáskörét átlépi az adott helyzetben, akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik!

 

Miért érdeke a képzés a vagyonvédelmi szakmának?

  • Nagyszámú panasz érkezik a vagyonőrök munkájára, ez pedig rossz fényt vet az egész szakmára: számos alkalommal követelt emberéletet és okozott sérülést rendezvények szakszerűtlen biztosítása (például West Balkán).
  • Az idén megújuló panaszkezelési rendszer a minősítési rendszerrel együtt hatékony eszköz lesz a kamara kezében, amely segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a rendszeresen előforduló szakmai hibákat, etikai vétségeket szankcionáljon.
  • A minősítési rendszer tisztítja a szakmát és jobb munkafeltételeket, magasabb életszínvonalat biztosít a munkatársak számára. A rendszeresen előforduló szakmai hibák meg fognak jelenni a kiegészítő képzés tananyagában és ez által emelkedik a szakma színvonala.

 

Milyen közérdek fűződik a képzéshez?

  • A felkészült magánbiztonsági iparág hatékonyan tudja segíteni a közhatalom munkáját, hozzájárulva ezzel is a közbiztonság javulásához, az állampolgárok komfortérzetének növekedéséhez.

 

 

 

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37–39.
Telefon: +36 (1) 422–0079
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

A Belügyminisztérium és az SZVMSZK megállapodása

Nincs hozzászólás

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet.

Módosult a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének határideje: 2014. május 31-ig kell letenni a vizsgát.

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet letöltése

 

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

 

Rendkívüli küldöttgyűlésen módosították az SzVMSzK alapszabályát

Nincs hozzászólás

Rendkívüli küldöttgyűlésen módosították az SzVMSzK alapszabályát

Megjelent a belügyminiszter 68/2012. (XII. 14.) BM rendelete, amely a 2012. évi CXX. törvény végrehajtási utasítása. A rendelet előírásaihoz igazították rendkívüli küldöttgyűlésen az SzVMSzK alapszabályát.

 

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke arról tájékoztatta a Securinfót, hogy Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvényhez kapcsolódóan megjelent A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet. A rendelet a kamara számára feladatokat rendelt az oktatás, és képzés, a panaszvizsgálat és a minősítés területén. Ahhoz, hogy a kamara megfeleljen ezeknek az előírásoknak a rendkívüli küldöttgyűlésnek néhány ponton módosítania kellett az alapszabályt. Így az oktatást és képzést, illetve a panaszvizsgálatot és a minősítést be kellett venni a kamara feladatai közé az alapszabályba.

 

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

Lap teteje