A leltárhiány nem  új keletű fogalom. Amióta az emberek termékekkel kereskednek, azóta vannak, akik megpróbálják jogtalanul eltulajdonítani azokat. Míg régen többnyire brutális törvények elrettentő ereje (pl.: kézlevágás, nyilvános megszégyenítés), valamint a kezdetleges mechanikai eszközök (lakatok, zárak), tartották vissza a tolvajokat a kívánt termék ingyenes megszerzésétől, addig a mai modern korban már egy teljes iparág épült ki a kereskedelmi szektor vagyonvédelmére, az árú és szállítmányvédelemre. Megdöbbentő adat: napjainkban nagyobb károkat okoz a belső eredetű elkövetés a vásárlói lopáskároknál.

Mi az a leltárhiány?

„Leltárhiánynak minősül az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.”

De mitől vagy még inkább kitől is keletkezik pontosan a leltárhiány?

Négy féle csoportra bonthatjuk a leltárhiányt okozó tényezőket:

• A külső okokból eredő hiányt a bolti szarkák okozzák, akik jobb esetben kisebb terméket tulajdonítanak el saját felhasználásra. Rosszabb esetben szervezetten tevékenykednek, a nagymennyiségű lopott árut feketén értékesítve.

• A belső gondatlanságból eredő hiányt a véletlen, figyelmetlenség, vagy a rossz belső szabályozások okozzák. A termék megrongálódik, eladásra alkalmatlan állapotba kerül, vagy leggyakrabban könyvelési hibából rosszul van dokumentálva az áru mozgása. Legtipikusabb példája a beszállításnál történő gondatlanság. Az árut a szállítótól átvevő dolgozó, hanyagul végzi munkáját. A precíz számolás helyett, felületesen veszi át a termékeket. Így ha valami benn maradt a logisztikai központban, akkor azt ott kiszállítottnak, az üzletben pedig  megérkezettnek számítják, amely így később  ismeretlen eredetű leltárhiánynak lesz könyvelve.
• A belső szándékos okokból eredő hiány tabu téma, holott a dolgozói visszaélés nagyon is gyakori. Érthető, hogy az érintettek ügyelnek rá, hogy az ilyen eset ne kapjon visszhangot. Ezek döntő hányada a kasszánál történik, ahol pénzzel és a kasszaműveletekkel lehet manipulálni. Így a dolgozó jogtalanul tulajdonítja el a kiskereskedés bevételének egy részét.

• A leltárhiány legsúlyosabb formája, amikor a tolvajt belső munkatárs segíti: ez a külső- és belső szándékos visszaélés. Tipikus példa erre, amikor a család egyik tagja a kasszában ül, a másik pedig „ingyen” viszi ki a terméket; vagy amikor lefizetik a vagyonőrt, hogy kapcsolja ki az áruvédelmi kaput, amíg a telepakolt szatyrot kiviszik; vagy pl. amikor éjszaka a kamionsofőr beszállításkor a rámpa mellé rakja az árut, hogy később a cinkostársa elvigye onnan.

A Global RetailTheftBarometer évenkénti statisztikát készít a leltárhiányról és annak okairól, a világ minden tájáról vett mintával. A fenti ábrából látszik, hogy míg a külső elkövetés (bolti lopás) átlagosan 40-45% körül mozog az országokban, úgy a belső okokból eredő leltárhiány (dolgozói lopás, beszállítói csalás, egyéb nem szándékos hibák) 55-60%-ra tehető. Ezek az arányok Magyarországon is megfigyelhetőek, a 2010-es GRTB tanulmány szerint 44:56% -os arányban a belső elkövetések vezetnek. Fontos azonban itt megjegyezni, hogy ezek a statisztikák nem tükrözik teljes körűen a valóságot, mert csak a kereskedelmi üzletek bevallási adatain alapszanak. Viszont ki szereti bevallani, hogy a saját maga által kiválasztott alkalmazottai  folyamatosan meglopják? Így ezek a hivatalos statisztikai adatok  és döntően a belső elkövetések száma vonatkozásában vélhetően szépítenek, azaz az érintettek által még felvállalható kimutatást közölnek.

Hogyan tehetjük ismertté az ismeretlent?

Míg a kiskereskedelmi üzletek komplex vagyonvédelmében egyes elemek állandóak, csak egy egyszeri optimális beállítást, majd annak a rendszeres felülvizsgálatát igényelik (élőerős őrzés, rezsim szabályok), addig a technika folyamatos fejlődése biztosítja az ismeretlen eredetű leltárhiány felderítésének lehetőségét és annak minimalizálását.  Szerencsére napjainkban már nem csak a CCTV előtt ülő szemfüles vagyonőrre, valamint az áruvédelmi kapu mellett rendületlenül álló kollegájára lehet támaszkodni. Ennek ellenére sajnos a legtöbb kiskereskedésben csak ezekkel az elemekkel lehet találkozni. 

De miért is nem elég ez?

A zárt láncú videokamera rendszer teljesen megfelelő arra, hogy az üzletbe betérő gyanús személyeket operatív módon, nyomon lehessen követni, majd amikor a zsebébe rejtett termékkel túlhalad a kasszán, a felvétel alapján felelősségre lehessen vonni. Ma már IP kamerák széleskörű kínálata  ad lehetőséget a nagyfelbontású megfigyelésre; az úgynevezett „fisheye” kamerák pedig akár 3-4 kamerát is tudnak helyettesíteni egyszerre 360 fokos látószögükkel.
 
A különböző technológiákon alapuló áruvédelmi kapuk (EMS, RFID, stb.) pedig tökéletesen alkalmasak arra, hogy az etikettel, címkével felszerelt terméket eltulajdonító személyeknél kifele menet hang- és fényjelzést adjanak, így a vagyonőr minden előzetes információ nélkül meg tudja gátolni a termék kijutását.

Léteznek újabban olyan megoldások is, melyek a terméket egy apró, szabad szemmel észrevehetetlen hitelesített azonosítószámmal látják el. Így ha a termék utólagosan illegális formában előkerül, könnyen beazonosítható, hogy honnan és mikor tulajdonították el. Ez mind hasznos, viszont ezek csak a külső elkövetésre fókuszálnak. Arra a bizonyos 40-45%-ra. És hogy a maradék 55-60% belső elkövetéssel ki foglalkozik? Többnyire senki.

Mi a megoldás?

A legkézenfekvőbb a gondos kiválasztás, mind a dolgozók, mind a beszállítók terén. Azonban rengetek időt és munkát igényelne minden egyes eladót átvilágítani, hogy tökéletesen megbízható, precíz és motivált legyen. Ez szinte lehetetlen. Szükséges tehát olyan technikákat bevezetni amelyek döntően a belső károkozások kiszűrésére, itt is a pénztári műveletek pontosabb és folyamatos követésére alkalmasak.

Talán a legsikeresebb itthoni intelligens kasszafelügyeleti rendszer rendszert 2006 -ban fejlesztették ki. Az úttörő módszer lényege, hogy a kasszáknál történt szándékos vagy gondatlan hibákat szűri ki, mégpedig olyan módon, hogy az alkalmazás a kasszainformációkat a kasszát felügyelő kamera képére keveri. Így a rendszert nézve Real-Time látható, hogy mi történik a kasszánál, és milyen adatok kerülnek be a kasszába. Tehát például, ha egy 10 ezres tételt, az eladó „véletlenül” 1000 forintosként visz be, reménykedve, hogy a nap végén 9000 forinttal gazdagodik, akkor azt a rendszert figyelő személy könnyedén kiszúrja. További előnye, hogy Speciális nyomozati moduljával, bármilyen kasszainformációra rá lehet keresni visszamenőleg is, hiszen a képi és a hozzátartozó kasszaműveleti adatok archiválva is rendelkezésre állnak.  

kapcsolódó cikk:

 

POSeidon – kasszafelügyelet felsőfokon