A holland Delft Műszaki Egyetem olyan AR (kiterjesztett valóság) megoldáson dolgozik, mely a helyszínelők munkáját segítheti. Rövidre fogva, az adott területet vizsgáló kollégán egy testkamera van, melynek képét különböző szakértőkhöz továbbítják, akik elemzik a látottakat és információval, javaslatokkal látják el a közvetlen vizsgálatot végző személyt, ami megjelenhet okos-telefonon/szemüvegen, vagy tableten.
(tovább…)
Figyelmeztetés! Lehet, hogy mindezeket már ismered, de kérlek, vedd figyelembe, hogy újszülötteknek minden vicc és tanács új. Lehet, hogy akár még Te is találhatsz itt érdekességeket. (tovább…)
Most tekintsünk el attól az apróságtól, hogy mennyire tekinthetünk biztonságosnak egy WiFi alapú CCTV rendszert. A mesh, mint a „drótnélküli” videomegfigyelő rendszerek jelátvitelének alapja sokakban reményt kelt ma is, s ha nem is abban a formában, mint a EnGenius Technologies teszi, számos gyártó és telepítő épít rá. (tovább…)
tán mégsem? Igazából ez a kérdés motoszkál bennem szeptember 30. óta, mikor is felléptem a Németországból távozó repülőjárat fedélzetére. Elvitathatatlan, hogy 1040 kiállító európai (sőt világ) szinten – különösen egy biztonságtechnikai kiállítás esetén – fejbevágó mennyiség. Mégis, bennem maradt egy kis tüske, ami azóta is birizgál.
(tovább…)
Az alábbi rövid filmet az FBI készítette egy robbantásos merénylet CCTV segítségével történő felderítéséről és habár a film nem a legkorszerűbb technikák bemutatásáról szól, mégis kitűnően és tanulságos módon mutatja be mindazon hibákat, amelyek a technika használatánál képfelbontástól és képminőségtől függetlenül elkövethetőek.
(tovább…)
Még néhány hónappal ez előtt csak arról beszélhettünk, hogy a Grundig IP CCTV kínálata is bővül/megújul. Mostanra határozott tény és elérhető az új termékcsalád közel teljes választéka. Hosszas lenne felsorolni, hogy milyen új kamerák és rögzítők kerültek be a választékba, ezért inkább csak szemezgetnék.
Magyarország vezető biztonsági videorendszer forgalmazója, az Aspectis ügyvezetője, Bata Miklós Amatőr operatőrök címmel tartott előadást az MBF III. konferenciáján.
Bata Miklós – a kis csapattal, mindössze 8 fővel dolgozó, minőségi márkákat forgalmazó cég, az Aspectis vezetője – hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy tekintünk a biztonságra, melyek a leglényegesebb szempontok a biztonsági berendezések telepítésekor.
Az első teendő: felmérni, milyen értékeket kell védeni, és milyen eszközökkel lehet mind tovább késleltetni a behatolót, hogy eljusson az értéktárgyig. Az ügyfelek figyelmét fel kell hívni, az értéktárgyakat ne közszemlére téve tartsák, nagy értékű tárgyakra, például festményekre kössenek biztosítást.
Tekintse meg az előadásról készült videót!
A biztonsági rendszer telepítésekor minden a megrendelőtől indul ki, ám gyakran az ügyfél sincs tisztában azzal, mit is szeretne. A lopások, betörések különböző jellegűek, ám a videorendszernek nem az a feladata, hogy védjen, és nem is lehet megvédeni mindent velük. A videomegfigyelő rendszereknek inkább késleltető és elrettentő hatásuk van, viszont a későbbi felderítésben, azonosításban sokat segíthetnek.
A biztonsági rendszer telepítése a megrendelő, a tervező és a telepítő közös munkája. Az ügyfél tudja, melyek a sérülékeny pontok az adott környezetben, hol várható, hogy káresemény történhet. Fontos kérdés, hogy IP vagy analóg rendszert válasszunk-e. Ma már –számos előnye miatt –, inkább IP-alapú biztonsági rendszert ajánlott alkalmazni.
Nagyon lényeges a költségvetés és a tervezés összhangja. Ha komplex védelmi megoldást talál a tervező, de az ügyfélnek nincs rá elég pénze, akkor is érdemes a terv egy részét megvalósítani, a következő évben pedig tovább bővíteni a rendszert.
Bata Miklós hangsúlyozta: a tervezéskor figyelemmel kell lenni a jogi szabályozásra is, a korlátokra, hol szabad kamerákat telepíteni, mikor kell törölni a felvételeket stb. A tervezőnek tisztában kell lennie, milyen új műszaki lehetőségek vannak. Ha jól tervezett a rendszer, a telepítés könnyű feladat, de érdemes először teszt üzemmódban kipróbálni. A rendszer karbantartása pedig elemi kötelesség.
Integrálta a Netavis az Observer VMS platformja alá a D-Link IP-kameráit. A fejlesztés magyar szakemberek munkájára épült, és a Netavis hazai disztribútora, az Aspectis Kft. segítségével kezdődött.
Jelenleg a tíz legfontosabb kameratípus integrálását fejezték be a szakemberek. A Netavis Observer népszerűségét a rugalmasságnak, a szabványokhoz kötődésnek és a kompatibilis kamerák teljes funkcionalitását biztosító integrációnak köszönheti. Az Observer VMS által támogatott kamerák valamennyi funkciójának működését a Netavis garantálja, így a választott kameratípus valamennyi szolgáltatása elérhető marad.
A lista hamarosan újabb dome, box és kültéri kamerákkal bővül.
További információ: D-Link Magyarország, Netavis Software GmbH (www.netavis.net)
A jól beállított videokamerának és videomegfigyelő rendszernek, valamint a közösségi médiának: a Facebooknak és a Youtube-nak köszönhetően kapta vissza a létráját a CCTV telepítő.
A brit Barrie Smith biztonságtechnikai telepítő, így mi sem természetesebb, hogy saját otthonát, ahol az üzlete is van, szintén bekamerázta. Bár nem túl nagy felbontású, de jól beállított a videomegfigyelő rendszere.
Este, amikor hazaért, kipakolt az autóból, rakodás közben vette észre, hogy amíg bent volt a házban, eltűnt a létrája. Először értesítette a rendőrséget, majd visszanézte a felvételeket, és a megfelelő részt kitette a Youtube-ra és a Facebookra is. Mivel elég feltűnő pólóban volt a tolvaj, és bele is nézett a kamerába, egy napon belül azonosították. A rendőrök kimentek a tolvajhoz, aki még ugyanabban a ruhában volt, és megtalálták a kertben elrejtett 200 fontos létrát is.
Barrie jutalmat ajánlott, annak, aki fölismerte a tolvajt, de az elhárította azzal, hogy nagyon örül, hogy segíthetett.
Forrás: ifsecglobal.com, telegraph.co.uk
Az R. Grossman és Társai tanácsadó és telepítő cég elnöke, Robert D. Grossman a videomegfigyelő rendszerek telepítésének hatékonyságának növelésével és a költségek csökkentésével kapcsolatban osztja meg gondolatait.
Amikor megrendelést kapunk videomegfigyelő rendszer kiépítésére, és összeállítom a költségvetést, mindig úgy tervezek, mintha a sajátom lenne. Hosszú távon mindenképp megéri ez a gondolkodásmód.
A modern elektronikus biztonsági rendszerek számos olyan funkcióval rendelkeznek, amelyek a kívánt biztonsági szint elérést célozzák. A mai gazdasági helyzetben szűk költségvetéssel számolunk, a későbbiekben, pedig, ha változnak az igények, akkor tovább lehet fejleszteni, bővíteni a rendszert.
Ma már számos aggodalomra okot adó környezeti probléma adódhat: a hó eltakarításától a földrengésig lehetnek olyan helyzetek, amikor fontos, távolról is betekintést nyerjünk. A pontos helyzetértékeléshez felbecsülhetetlen segítség lehet, ha távolról meg tudjuk nézni, mi is történt valójában. Megfelelő konfigurációval és biztonsági protokollal, más, nem csak szigorúan vett biztonsági szakemberek számára is biztosítható, hogy betekintsenek, és megfelelően reagálni tudjanak a helyzetre.
Számos ügyfelünk használja a videomegfigyelő rendszert virtuális sétára, hogy a nap folyamán többször is körbenézzen az épületben. Megnézze, mi történik a parkolóban vagy megteltek-e a szeméttárolók. Ezek az ellenőrzések segítik a menedzser munkáját, növelik annak hatékonyságát. Mivel ez passzív folyamat, nem helyettesíti a tényleges ellenőrző körutat, de a feltűnő dolgok megmutatásával segít a megelőzésben.
Több boltban, bevásárlóközpontban a vásárlók számára különleges alkalmakkor egyes biztonsági kamerák képéhez hozzáférést biztosítanak az interneten keresztül. Így például meg lehet nézni otthonról, mekkora a sor a Mikulás vagy a húsvéti nyuszi előtt, így a szülők eldönthetik, mikor érdemes elindulni a gyerekkel vásárolni, az ügyfél pedig növeli vevőinek az elégedettségét.
CCTV kamerák segítségével a számos marketing feladat is megoldható. Például az egyik ügyfél arra használt egy elkülönített keretet, hogy néhány kamerát elhelyezett, amelyek time lapse üzemmódban rögzítették az építkezés vagy a felújítás menetét.
Sok videomegfigyelő rendszert részben a kármegelőzési keretből finanszíroznak. Felgyorsítja a rendszer megtérülését, hogy biztosan vesztes perek megelőzhetők a rögzített felvételeknek köszönhetően. Ha jól látszik a felvételen, mi is történt pontosan, akkor ügyfeleink inkább rendezik a dolgot, minthogy belemenjenek egy elhúzódó pereskedésbe. A fontos területekre – liftek, mozgólépcsők és bejáratok – már alapban betervezzük a kamerákat, ezek fontosságát nem szokták ügyfeleink megkérdőjelezni.
Írásunkban csak néhány, nyilvánvaló esetet mutattunk be, de alapos megfontolás után még könnyen fölsorolhatjuk számos előnyét videorendszereknek.
Az Ifsec 2013 kiállításon mutatták be a videomegfigyelés emlékeit. Ma már talán mosolygunk némelyiken, a legrégibb tárgy bizony már 40 éves.
Az Ifsecen mutatták be a videomegfigyelés régi tárgyait
Avo Multimeter (1973)
RCA csőkamera (1974)
Addlestone elosztó AMP BH315 (1975)
Sesco ultrahangos érzékelő (1978)
Goodall ultrahangos érzékelő (1978)
Philips CCD kamera (1979)
Panasonic megfigyelő kamera (1979)
Baxall Watchman WM2 (1980)
AFA Minivera érzékelők (1981)
RCA monitor (1982)
RCA csőkamera (1984)
RCA Silicon Intensified Target (SIT) cső (1984)
Digiplex csatornaválasztó (1985)
Dennard PTZ kontroller (1985)
Tecton több kamerás rögzítő K16 (1987)
Panasonic WV1410/B CCTV kamera (1987)
Sony 9” SSM-9040P monitor (1987)
Baxall infravörös kamera (1987)
Axis Neteye 200 (1987)
Siemens slow-scan riasztásérzékelő (1988)
Panasonic time-lapse VHS rögzítő (1989)
Bulk videoszalag törlő FBE 21(1989)
A híres Bosch Metal Mickey (1996)
PTZ kontroller (1997)
Dedicated Micros multiplexer (1998)
America Fibretek optikai elosztó (2000)
Computar 10-300 mm-es TV zoom lencse (2000)
Bexwator Visilynx billentyűzet (2003)
Dedicated Micros DVR ECO 16 (2006)
Commscope Gigaspeed Patch Panel (2009)
A térfigyelő rendszerek képalkotási és képminőségi jellemzőinek áttekintését követően cikksorozatunk negyedik, egyben záró részében az előző részben említett analízisre vagy képtartalom-elemzésre összpontosítunk.
Tematikájában így ez a rész látszólag elválik a képalkotás előbbiekben említett jellemzőitől, viszont szervesen kapcsolódik ahhoz: az analízis hatékonyságát természetesen elemi szinten befolyásolja az a képi anyag, amelyen a különböző szűrési feltételek szerint dolgozhatunk.
A legfontosabb kérdés, amelyhez szempontokat gyűjtünk: mit lehet tenni, annak érdekében, hogy tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát?
Képtartalom-elemzésben alkalmazható szűrési feltételek
Elmozdított tárgy érzékelése, beállított érzékeny terület esetén, 1. ábra
Több vonalon való áthaladás érzékelése 2. ábra
Felhasználói szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az analízis. Legyen szó akár az élőképes tartalmak kiértékeléséről, akár a már rögzített adatmennyiség feldolgozásáról, az igények kezelése mindenképpen hatékony válaszokat követelnek.
A legtöbb CCTV-rendszer működtetése gyakran csupán azon alapul, hogy legyen lehetőség a rögzített felvételek alapján rekonstruálni egy korábban megtörtént eseményt, ezzel segítve később a feldolgozási/bizonyítási folyamatokat. Nagyobb kameraszám esetén – még ha van is helyi élőerős felügyelet –, 20 perc elteltével (az előző cikkben is említett statisztikát alapul véve) a kamerákon megfigyelhető aktivitások jelentős része már reakció nélkül marad. Döntő mértékben nem marad tehát egyéb, mint az események utólagos rekonstruálása. A kulcstényező természetesen itt is az emberi erőforrás hatékony kihasználása – figyelembe véve természetesen a munkakör monotonitásából fakadó korlátokat. Azzal tehát, ha például a fent említett szűrési feltételek alkalmazásával a rendszert alkalmassá tesszük arra, hogy valós időben riasztást küldjön az őrszemélyzet felé, egyben azonnali akciót is kiválthatunk. Így már nem csupán rögzítve, hanem akár meg is akadályozva a nem kívánt esemény bekövetkeztét, kiküszöbölve egyben a figyelem lankadásából adódó hibaforrásokat.
A másik sarkalatos kérdés az azonnali beavatkozás lehetőségén túl a nagy mennyiségű rögzített állományban való gyors és hatékony keresés lehetősége. Térfigyelő rendszerek kameráin keresztül általában nagy mennyiségű mozgási eseményt rögzít a rendszer, amelyek utólagos kiértékelése – illetve konkrét esemény bekövetkeztekor, meghatározott képanyagok keresése – legtöbbször nehézkes és időigényes feladat. A tartalomelemzés során viszont a konkrét képanyag mellett annak „leírását” is tartalmazó adatbázis keletkezik, amely a keresést jóval gyorsabban és hatékonyabban teszi lehetővé, mint a hagyományos eljárások.
A tartalomelemzés által a kép lényeges, meghatározó részleteihez metaadatokat rendelünk, amelyek az intelligens elemzés és keresés alapját adják, 3. ábra
Ennek során ugyanis lehetőség nyílik a fenti szűrési feltételeket ezúttal nem élőképre, hanem a már rögzített képanyagra alkalmazva megadni, az eredeti szűréstől függetlenül. Van mód például arra is, hogy az eredetileg otthagyott tárgyra riasztó kamera képén utólag adott vonalon áthaladó, meghatározott objektumra keressünk. Így a maximálisan rugalmas feltételrendszernek köszönhetően, rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg a felvételek kezelésekor.
A részletesebben kifejtett térfigyelős rendszerelemek példáin keresztül tehát a legfontosabb hangsúly azon volt, hogy a felhasználói oldal számára a tájékoztatás és ismeretterjesztés céljával felvillanthassunk olyan gyakorlati szempontokat, amelyek segítségére lehetnek a rendszerek tervezésekor – egyben szemléletmódot adhatnak konkrét anyagok kiértékeléséhez is.
Számos további ponton lehet csatlakozni a felvetésekhez, de valamely teljes rendszer összetevőinek feltárása és hasonló szintű tárgyalása is meghaladja a cikksorozat kereteit. A téma mindenesetre aktuális, a térfigyelő rendszerek iránti igény folyamatosan nő – így bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésre.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert. Most további kameraoldali funkciókat tekintünk át.
Az előző írásainkban foglaltakat röviden összefoglalva: a cél az volt, hogy körüljárhassuk a térfigyelő rendszerek tervezése kapcsán felmerülő, felhasználói szempontú kezdeti lépéseket.
Ez alapján tekintettük át a kamerák elhelyezéséhez és az optimális képalkotási minőség biztosításához szükséges lefedettségi kritériumokat a megfigyelési igények szerint.
Előző cikkünk folytatásaként, egyben a képalkotói oldal lezárásaként mostani írásunkban a felbontási kritériumok kiegészítésével további kameraoldali funkciókat tekintünk át, amelyek felhasználói szempontból különösen is fontos lehet a térfigyelő rendszerek tervezésében.
Tekintsük át az előzetesen már közölt rendszerábrát, amellyel szerkezetében tetszőleges térfigyelő rendszer leírható (1. ábra).
1. ábra
A korábban említett felbontási értékek önmagukban nem ad(hat)nak kielégítő képminőséget akkor, ha nem adnak egyben megfelelő választ a megfigyelt helyszín egyéb helyi adottságaira is. Ez pedig alkalmazás szerint a legkülönfélébb kameraparaméterek (akár egyidejű) jelenlétét is megkövetelheti. Fontos tehát összességében látnunk, hogy az egyes követelmények milyen képalkotási vagy kameraoldali funkciót igényelnek.
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Általános áttekintő funkcióra szánt kamera – nappal általános megvilágítással, éjszaka alacsony fénytartalom melletti működéssel. |
A színes és a fekete-fehér képtartalom közötti váltás (day/night funkció) a megvilágítási szint függvényében. A day/night funkció váltása segítségével a kamera fényérzékenysége jelentősen javul az egy pixelre jutó fénymennyiség növelésének köszönhetően.
|
 |
 |
Színes és fekete-fehér üzemmódok közötti érzékenységkülönbség (2. ábra)
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Áttekintő kamera kifejezetten éles ellenfényben vagy nagy megvilágításbeli különbségekkel rendelkező helyszínek megfigyelésére (például bejáratok vagy eltérő reflexiós tényezőjű felületek megfigyelésekor). | Dinamikai tartomány (WDR) – az eltérő megvilágítottságú képrészletek különböző feltételek szerinti kezeléséhez (például kettős expozícióval biztosítva a sötét tartalmak részletgazdagságát, illetve a világos képrészek túlexponáltság nélküli leképezését.) |
 |
 |
Képalkotási különbség WDR nélkül illetve WDR-rel (3. ábra)
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Köztéri nátriumgőzlámpák vagy hasonló, rossz színhűséget eredményező fényforrások melletti, éjszaka is megfelelő színvisszaadást követelő telepítési helyszín. | Specifikus fehéregyensúly a kamerán, amely a megvilágítás tartománya szerinti beállításokkal biztosítja a színhűséget. |
Nagynyomású nátriumgőzlámpák színösszetevői és specifikus fehéregyensúly nélküli kamerák színhűsége (4. ábra)
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Gyorsan mozgó objektumok megfigyelése (például rendszámtábla-figyelés, gépjármű azonosíthatóság). | Progressive scan funkció a kamerán – a képalkotó szenzor tartalmának egyidejű (nem váltott soros) kiolvasásával. Állítható shuttersebesség, amely a fényviszonyoknak megfelelően az elérhető minimális időtartamban biztosítja a mozgó tartalom mosódásmentes leképezését. |
Mozgó objektumok leképezése váltott soros letapogatással és progressive scan technológiával (5. ábra)
Egyre gyakrabban merül fel az igény CCTV-rendszerekben hagyományos mozgásérzékelés mellett, további érzékelési megoldások integrálására.
Tipikus érzékelési megoldások lehetnek
Tehát a hagyományos mozgásérzékelés helyett bonyolultabb algoritmusok használatát indokolhatják akár
Álljon ugyanis akárhány kamerából is az adott CCTV-rendszer, komoly kihívás elé állítja a megfigyelést végző személyzetet a lényeges tartalmak folyamatos ellenőrzése. Koncentrálóképességének határára kényszeríti az embert, akár csak egyetlen képernyő hosszú időn át történő figyelése. E téren végzett felmérések kimutatták, hogy akár egy monitoron végzett megfigyelés esetén is, mindössze 20 perc elteltével – a kezelő a helyszínen történő eseményeknek akár a 90 százalékát is figyelmen kívül hagyhatja.
Tovább árnyalja tehát a kockázati tényezőket és a rendszer hatékonyságát a jól definiált műszaki tartalom mellett az emberi tényező is. A felügyeleti feladat ellátása során a legfontosabb elem lehet az őrszemélyzet kiszolgálása és figyelmének hatékony irányítása.
A kérdés tehát adott: mit lehet tenni, hogy a fenti tényezők mellett tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát? (folytatjuk)
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert.
Előző írásunkban arról szóltunk, milyen szempontokra kell figyelni a térfigyelő rendszerek kiépítése előtt. Célunk továbbra is, hogy alapvető szempontokat adjunk a témában kevésbé jártas megrendelők számára a térfigyelő rendszer kiépítéséhez. Nem szükséges tehát a térfigyelő rendszerek szakértőjévé válni, elég csupán néhány gondolatot megfogalmazni, hogy azok segítségével pontosan lehessen megfogalmazni az igényeket.
Rendszertervezési szempontok
Annak érdekében, hogy a sokszor pontatlan felhasználói igények hatékonyan megragadhatók legyenek, érdemes elsősorban végpontokban gondolkozni: meghatározni a kameraoldali igényeket a megfigyelések tárgyain keresztül, illetve kellő figyelmet fordítani a felügyeleti szempontú megközelítésekre is.
A végponti rendszerelemek és a hozzájuk csatlakozó feladatok ilyen típusú csoportosítását alapul véve az 1. ábrán látható a tetszőleges térfigyelő rendszer szerkezete.
1. ábra
Annak érdekében tehát, hogy a felhasználói igények minél teljesebben feltárhatók legyenek, érdemes minél több fő alkotóelemet és hozzá szervesen kapcsolódó feladatot figyelembe venni. Mivel az összes modul részletes áttekintése meghaladja e cikksorozat kereteit, így azok közül is a végfelhasználói szempontból legfontosabb, kezdeti lépésekhez elengedhetetlen elemeket tekintjük át, először a képalkotást, ezen belül is a kamerák és a lefedettség kérdését.
Képalkotás, kamerák és lefedettség:
Előző írásunkban szóltunk arról, melyek azok a legfontosabb helyek, amelyeket a legtöbb térfigyelő rendszer esetében lefedni érdemes. A telepítési helyeken túl azonban különösen fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a lefedett területről – ezen belül is a megfigyelés tárgyáról –, milyen részletgazdagságú anyagot szeretnénk megjeleníteni illetve rögzíteni.
Johnson kritérium
Annak érdekében, hogy ez mozgó objektumok megfigyelése kapcsán számszerűsíthető legyen, John B. Johnson kritériumaként elhíresült adatokat vehetjük alapul. John B. Johnson még az 1950-es években kezdte meg katonai célú kutatásait azért, hogy az akkor még gyerekcipőben járó éjszakai képalkotás és a megfigyelési oldal vizuális képfeldolgozásának hatékonysága modellezhető legyen. Azt vizsgálta, hogy különböző méretű objektumok mozgásának különböző szintű felismeréséhez hozzávetőlegesen milyen felbontású képtartalom-változásra van szükség.
Az általa használt modell alapvetően még képsorokra vonatkoztatott információkon alapul, ezt azonban mostanra már képpontokra (pixelekre) is meg tudjuk adni, hogy a legújabb felbontási értékek mellett is érvényesen alkalmazható legyen ez az eredetileg katonai modell.
DCRI
Az egyes kategóriák angol elnevezéséből DCRI-nek (Detection – Detektálás, Classification – Osztályozás, Recognition – Felismerés, Identification – Azonosítás) is elkeresztelt besorolás az alábbi értékeket tartalmazza.
Detection – Detektálás
A megfigyelési területen a tárgy megkülönböztethető a környezettől – például megjelent, vagy mozog
Szükséges legkisebb felbontás:
10 pixel (h) vagy 25 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 5 százaléka)
 |
 |
Classification – Osztályozás
A megfigyelés tárgya már egyértelműen besorolható.
Szükséges legkisebb felbontás:
15 pixel (h) vagy 60 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 10 százaléka)
 |
 |
Recognition – Felismerés
Emberi megfigyelés esetén például a ruházat típusa vagy a csomag jellege már azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
40 pixel (h) vagy 230 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 50 százaléka)
 |
 |
Identification – Azonosítás
A megfigyelés tárgya azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
75 pixel (h) vagy 250 pixel (v ) / tárgy (legalább a képernyő 120 százaléka)
 |
 |
Tehát elmondható, hogy a kamerapozíciók ismerete mellett az alkalmazás jellege, illetve a felhasználói igény kell, hogy kiadja, meghatározza az elvárt felbontási értékeket, egyszerre figyelve a kamera által biztosított felbontásra, az alkalmazott optikára és a megfigyelési távolságra.
A felbontási értékek érintését követően, a következő írásunkban a képminőséget – majd e kettő felhasználása mellett az analízist vagy képtartalomelemzési funkciókat vizsgáljuk meg.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
Napjainkban egyre elterjedtebbek a térfigyelő rendszerek, ezek kapcsán azonban felvetődik számos kérdés. A térfigyelő rendszerek területe olyan ága a biztonságtechnikának, amelyről szinte mindenkinek van véleménye: van, aki támogatja, van, aki ellenzi, van, aki több, van, aki kevesebb kamerát szeretne a közterületeken maga körül látni.
A közbiztonságért dolgozók és a közbiztonságért tenni vágyók azonban legtöbbször egyetértenek abban, hogy a bűnmegelőzést és bűnüldözést nagyban segítheti a megfelelő pontokon elhelyezett, megfelelő minőségű képet szolgáltató térfigyelő kamerarendszer jelenléte.
Megfelelő képminőség
A biztonságtechnikában dolgozó rendszerintegrátorként a fenti, „megfelelő minőségű” jelző kibontásában szeretnénk segítséget nyújtani e cikksorozattal. Telepített térfigyelő referenciáink során ugyanis számos végfelhasználói kérdéssel és igénnyel találkoztunk. Tapasztalataink tükrében e kérdések körüljárásával szeretnénk segítséget és nyújtani, és szempontrendszert adni a videós biztonsági rendszerekben gondolkodó telepítői és megrendelői körnek is:
Gyakran fordul elő, hogy egy-egy komolyabb bűncselekmény kapcsán a televízióban is bemutatott képanyag értékelhetetlen, és a bizonyítási folyamatban használhatatlan. Ahhoz, hogy az általában komoly anyagi ráfordítást igénylő térfigyelő rendszerek végül a megfelelő, tőlük elvárt minőséget nyújtsák, több szempontnak kell egyszerre megfelelni, ezek pedig mind a telepítők, mind a megrendelők számára sok feladatot jelenthetnek.
A cél tehát, hogy világos megrendelői és műszaki szempontok alapján végül olyan térfigyelőrendszer készüljön el, amely a fenti igényeknek egyaránt megfelel.
Melyek általában az ideális kameratelepítési pontok, kameratelepítési helyszínek?
Fontos tudni, hogy közterületen működő térfigyelő kamerarendszer képeinek ellenőrzésére, élő- és archivált felvételeinek megtekintésére kizárólag a rendőrség jogosult. Működtetett kamerarendszerek kapcsán a vagyonvédelmi törvény (2005. évi CXXXIII. törvény) és az új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény) eleve nagyon körültekintően rendelkezik – ebben természetesen kiemelt figyelmet kap a közterületen működő adatrögzítés.
A rendőrség szerepe tehát mindenképpen meghatározó már a térfigyelőrendszer létesítésekor is – a velük való minél szorosabb együttműködés lesz a természetes alappillére a térfigyelő alkalmazás hatékonyságának. Annak érdekében tehát, hogy a rendfenntartási célok teljes körűen kiszolgálhatók legyenek, a városi vagy térségi térfigyelőrendszerek kialakításakor érdemes elsődlegesen a rendőrségi nyilvántartások felhasználásával, a frekventált bűnelkövetési pontokra elhelyezni a kamerákat.
Az elhelyezési szempontok azonban gyakran nem állnak meg itt, hanem a térfigyelésben további célokkal is kijelölnek kamerapontokat:
Ezek segítségével olyan további feladatok is elvégezhetők a térfigyelő rendszer kameráinak felhasználásával, amelyek nem szorosan a térfigyelési feladatok körébe sorolhatók – összességében viszont a közbiztonság további erősítéséhez járulnak hozzá.
Cikkünk folytatásában a további szempontokat vesszük górcső alá
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
A városi tanácsok és a taxisok támogatják, amíg az adatvédelmi biztos ellenzi Nagy Britanniában a taxikban elhelyezett videomegfigyelő-rendszereket. Southampton mellett több brit városban is vita folyik a taxis CCTV-ről.
Southampton Város Tanácsa 2009 augusztusától kötelezővé tette, hogy a taxikban képet és hangot rögzítsenek, ezzel kívánják a taxisok és az utasok biztonságát növelni. Most azonban az adatvédelmi biztos hivatala kimondta, a tanács túl messzire ment, mert kép- és hangfelvételek rögzítése sérti az adatvédelmi törvényt, és a rögzítés aránytalan a fenyegetettséggel. A döntés ellen azonban Southampton Város Tanácsa fellebbezett.
Az idei év elején Oxford Város Tanácsa is tervezte, hogy kötelezővé teszi a rögzítést a taxisok számára, de a biztos beavatkozott, és meggátolta a rendelet életbelépését.
Christopher Graham, adatvédelmi biztos elmondta, érti a Southampton-i tanács szándékát a biztonság növelése érdekében, de ezzel szemben áll az utasok és a taxisok magánéletének védelme. Fennáll az a veszély, hogy a taxiban rögzített felvételeket más célra is fölhasználják.
Southampton Város Tanácsa viszont állítja, hogy ezeket a felvételeket automatikusan törlik, és csak akkor nézik meg, ha valamilyen bűncselekmény történt. A fellebbezés miatt 2013 tavaszáig még kötelező lesz a taxisoknak a rögzítés Southamptonban.
Eközben Kentben az egyik taxitársaság arra ösztönzi a járművezetőket, hogy mivel az országban nő a taxisok elleni támadások száma, ők is telepítsenek rögzítő berendezéseket. Szerintük is a biztonság a fontosabb az adatvédelemnél, és már 300 fontért kapható videomegfigyelő-rendszert ajánlanak a taxisoknak. Mike O’Brien, a közösségi biztonságért felelős kenti tanácsos, azt mondta, hogy tanács nem tervezi a rendszerek telepítésének kötelezővé tételét. De örül, és támogatja a taxisok kezdeményezését, hogy telepítsenek CCTV-t saját és az ügyfeleik biztonsága érdekében. Feltéve, hogy betartják a megfelelő előírásokat, és az utasokat figyelmeztetik, rögzítőt szereltek fel a járműben.
A taxisok továbbra is kitartanak a rögzítés fontossága mellett, azzal az ígérettel, hogy csak akkor nézik meg a rögzített anyagot, ha bűncselekmény történik, és kiemelték a berendezés üzemeltetésének a támadásokat elrettentő hatását. Az adatvédelmi biztos szóvivője megígérte, hogy alaposan megvizsgálják a fellebbezésre benyújtott anyagot.
Ha megszületik a végső döntés, akkor a brit megoldás valószínűleg hatással lesz az Európai Unió más országainak gyakorlatára is.
Készül Rob Ratcliff írásai alapján
Egyre több kárt okoznak a rongálók a tömegközlekedési eszközökön, és nő a bűncselekmények száma is. Azonban a hálózati kamerák felszerelésével jelentősen csökkenthető a kockázat. Így azután egyre több vonatra, buszra szerelnek fel kamerákat.
Ilyen telepítések hagyományosan analóg CCTV-kamerát jelentettek, de gond lehet a magas telepítési költség és a korlátozott képminőség. Bár pár évvel ezelőtt nem is volt más válasz erre a kihívásra, de a piac gyorsan változik, és egyre inkább a digitális hálózati videomegoldások irányába fordul.
Az egész biztonságtechnikai piac nagy átalakuláson megy keresztül, egyre gyorsabb és látványosabb az átállás az analógról a digitális videorendszerekre. Újabban ez a váltás érezhető a közlekedési iparágban is. Számos mobiltelepítés üzemel jelenleg is, és egyre nő szerte a világban a megkeresések, felkérések száma. Az érdeklődés különösen a nagyobb rendszerek iránt nagy, ahol a rugalmasság és a nyílt IP-alapú megoldások megkönnyítik a telepítést és a folyamatos működést. A legnagyobb ilyen rendszerek több nagyvárosban is üzemelnek például a stockholmi buszokban és metrón 15 ezer kamera, a madridi buszokon 6 ezer kamera, a moszkvai metróban 3 ezer kamera és videokódoló, az oslói vonatokon 3 ezer kamera, a prágai buszokon 3 és fél ezer kamera, a sydney-i vonatokon 7 ezer kamera és a zürich-i vonatokon 5 ezer kamera található.
Kiváló minőségű képek minden eseményről
A jó minőségű videó a kulcsa annak, hogy megtudjuk valójában mi is történt a buszon vagy a megállóban. IP-alapú megfigyelő rendszerrel – amely hálózati kamerákkal és hálózati videofelvelőkkel (NVR-ekkel) működik –, kiváló minőségű élő és rögzített videóhoz juthat a felhasználó. Ezen felül a képeket bármikor meg lehet nézni, a képanyag nem veszít a minőségéből.
A titok a hálózati kamerák nagy felbontási képességében és a progresszív letapogatás technológiájában rejlik. A rögzített képanyagnak legalább 800 × 600 pixeles a felbontása, ez több mint az analóg rendszerek által szolgáltatott 2 CIF. A HDTV és megapixeles felbontással bíró hálózati kamerák még ennél is több részlettel és információval rendelkeznek. A progresszív letapogatással éles képeket kapunk mozgó emberekről és tárgyakról, ezáltal megkönnyítik az azonosítást, és csökkentik az erre szánt időt. A tárolt videó tisztázza azt is, hogy adott esemény előtt, alatt és után mi történt.
Költséghatékony és rugalmas
A hálózati videomegfigyelő megoldások nyílt IP-szabványokon alapulnak. Ezek lehetővé teszik a szabványos IP-hálózati infrastruktúra használatát a saját rendszerek és eszközök helyett, amelyek az analóg CCTV-megoldásokhoz kellenek. Sok mai, modern vonatot felszerelnek már Ethernet hálózattal. Ezt arra használják, hogy a vonatok, metrószerelvények kommunikálni tudjanak egymással, a kijelzőkön tájékoztassák az utasokat vagy éppen internetszolgáltatást nyújtsanak. Ezek használatával még költséghatékonyabbá válik a hálózati videomegoldás. További költséget lehet lefaragni, ha ugyanaz a kábel szállítja az áramot a kamerának, amely egyébként videojelet továbbít a kamerából az NVR-ekbe. Ezt a megoldást Power over Ethernetnek hívják, ennek használatával nincs szükség külön a tápellátást biztosító kábelre, ezáltal csökkenthető a telepítési és a kábelezési költség.
Telepítés a fedélzeten
Ma már több gyártó is kínál olyan mobil megfigyelőrendszert, amelyet kimondottan olyan környezetre fejlesztettek ki, hogy kibírja a por, víz viszontagságait, ellenálljon vibrációnak, rázkódásnak és hőmérséklet-ingadozásnak.
Ezeket úgy tervezték, hogy gyorsan és megbízhatóan lehessen őket telepíteni, és biztosítsák a folyamatos működést. A következő szempontokat ajánlott szem előtt tartani:
Gyors hozzáférés a videóhoz
A videót az adott közlekedési eszközön található hálózati videorögzítőre (NVR) kell menteni. Legjobb, ha az eszköz támogatja a H.264 formátumú rögzítést. Ilyenkor az NVR-ből a videót könnyen továbbíthatjuk egy központi tárolóegységre vagy bármilyen számítógépre, ahol átnézhetjük a felvételt, elemzéseket végezhetünk, további utasításokat adhatunk. Szükség esetén a rendszert úgy is felépíthetjük, hogy támogassa a vezeték nélküli technológiákat. Ezáltal távoli helyszínről is elérhetjük az élőképeket vagy a rögzített videókat.
Könnyű telepíteni
Miért hálózati videó?
Biztonságosabb és hatékonyabb tömegközlekedés
Ezek a mobil megfigyelőrendszerek világszerte már több ezer buszon és vonaton megtalálhatók. A járműveken felszerelt kamerák segítik csökkenteni a vandalizmust és bűncselekményeket, értékes információval szolgálnak rendőri nyomozáshoz, és megvédik az üzemeltetőt a rosszhiszemű kártérítési igényektől is. Segítségükkel kevés befektetéssel védhetik a vágányok melletti területeket, felszállóhelyeket, be- és kijáratokat, várótermeket, kereskedelmi egységeket és parkolókat, vasútvonalakat, átjárókat, kereszteződéseket, hidakat és alagutakat (hőkamerákkal sötét helyekre is beláthatunk, érzékelhetjük mozgást és riaszthatjuk a személyzetet).
Tapasztalok a madridi és a stokholmi telepítésekről
A madridi közlekedési vállalatnak több ezer busza van, amelyek éjjel nappal közlekednek. A bűncselekmények száma évről évre nőtt (graffitik a járműveken, a buszpályaudvaron, zsebtolvajlás). A költségvetésük nem tette lehetővé, hogy minden egyes vonalra külön biztonsági őrt alkalmazzanak. Ha történt valami, nagyon nehéz volt az elkövetőt azonosítani, hacsak éppen nem érték tetten. Ekkor fordultak a megfigyelőrendszerekhez. 13 ajánlatot kértek be, és a hathónapos tesztperiódus alatt 10 különböző megfigyelőrendszert próbáltak ki, 10 különböző buszon. A győztes kiválasztása után megkezdődött a buszok felszerelése. A telepítések 2009-ben kezdődtek és 2010 végére fejeződtek be, naponta átlagosan három buszt kameráznak be, összesen 6 ezer kamerát szereltek fel. Amikor a busz a napi műszak végén beérkezik a garázsba az elkészült felvételeket vezeték nélkül továbbítják a központi tárolóhelyre. A képeket a vállalat központjában bármikor megnézhetik élőben. A telepítés egyik nagy előnye, hogy akármilyen esemény történik, a buszsofőr megnyom egy gombot, és a biztonsági szolgálat azonnal odakapcsol. Élőben „betekint” a buszba és azonnal kiértékeli a helyzetet, és meghozhatja a megfelelő döntést. Valamennyi busz rendelkezik GPS-szel, így a kezelő a központban pontosan tudja, merre van az adott járat. A telepítések megkezdése óta jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Becslések szerint eddig évente körülbelül 600 ezer eurós kár érte a vállalatot a graffitik, rongálások és lopások miatt. A biztonsági rendszernek köszönhetően ez az összeg az évek alatt folyamatosan csökkent, és a befektetések hamarosan megtérülnek.
A stockholmi projekt 2005-ben kezdődött és 2008 végén fejeződött be. Első fázisban a metrót látták el kamerákkal, majd 2007-ben megkezdték a buszokon és állomásokon is a telepítést. A helyi közlekedési vállalat azt várta el a projekttől, hogy minimalizálja a rablások, támadások számát, bizonyítékokkal segítse a rendőrség munkáját, csökkentse a vandalizmust, rongálást, gyújtogatást, csökkentse a balesetek, halálesetek számát, növelje az utazóközönség, valamint az alkalmazottak biztonságérzetét, rövidítsék riasztáskor a reakcióidőt, és minimalizálják a hamis riasztások számát.
A cég jelenleg tervezi a külvárosi vonatok és állomások, metróállomások, valamint további buszok bekamerázását. A közeljövőben – a tesztek elvégzése után – kezdik el használni azt a videoalkalmazást, amellyel, ha a kamerák észlelnek valamit a metróalagutakban, akkor értesítik a közlekedési osztályt. Itt eldöntik, hogy a legközelebbi vonatot megállítsák vagy utasítást küldjenek a biztonsági személyzetnek az adott feladat elvégzésére.
