A GeoVision VMS 32 és 64 csatornás rögzítő és képmegjelenítő szerver szoftver ismert és használt a szakmában. Itt ragadnánk meg az alkalmat, hogy kicsit részletesebben írjunk az új GV-VMS v18.1 verzióról és annak egyik újdonságáról, a Face Detection & Recognition-ről. Mivel kicsit száraz a felsorolás, igyekeztünk képeket beszúrni egy-egy témához, ezzel is elősegítve a megértésüket. (tovább…)
A kommunikáció svájci bicskái több sebet ejtenek, mint azt gondolnánk. Napjainkban az okostelefonok képességeinek és alkalmazási területeinek csak a képzelet szab határt, hiszen a technika alapból is több mint féltucat korábbi eszköz funkcióját képes helyettesíteni. Ugyanakkor itt biztonsági – adatvédelmi szempontok is felmerülnek. (tovább…)
A radioaktív anyagokkal elkövetett visszaélésekről és bűncselekményekről szóló egyre gyakoribb hírek fókuszba állították a sugárzó anyagok azonnali detektálásának szükségességét. (tovább…)
A legerősebb biztonsági megoldások a technológiák olyan stratégiai mixe, amelyekkel a legjobb eredmények érhetők el. Ebben a „szerszámos dobozban” minden eszköznek megvan a maga szerepe és a radar lehet az egyik ilyen fontos szereplő. (tovább…)
„A drónok fejlesztésében a legnagyobb kockázat az, amikor a technológia rossz kezekbe kerül. Ilyenkor szélsőséges esetekben akár a terrorizmus eszközévé is válhat” állítja a texasi Drón Laboratórium alapítója, Zain Naboulsi. Egyre nő az igény olyan eljárásokra, megoldásokra amelyek segítségével a drónokat detektálni lehet.
A kockázat mindig reális, hogy végül is egy fejlesztés vagy új találmány jó vagy kártékony céllal kerül felhasználásra. Ezért ha a technika illetéktelen kezekbe kerül az jelentős veszéllyel járhat, amivel számolnunk kell. Tokióban egy tüntető radioaktív port szállító drónt irányított a Japán miniszterelnöki iroda fölé, mivel a kormány a nukleáris reaktorok újraindítását tervezte 2015-ben. A balesetben senki nem sérült meg, viszont az épületet teljes mértékben tönkretette.
A drón technológia velejárója, hogy elképesztően nehéz a pontos helyzetüket meghatározni, de már létezik olyan eszköz, mely figyelmezető jelzést ad, ha a közelben lebegnek. A Drón Laboratóriumot eredetileg mezőgazdasági drónok fejlesztésére hozta létre Zain Naboulsi és Philip Wheat, de időközben ráeszméltek, hogy hatalmas igény van a drónok detektálásának megkönnyítésére. Olyan detektorokat gyártanak, melyek jeleznek ha egy reklámozó vagy akár szórakoztató célt szolgáló drónt észlelnek. Ez magába foglalja a hang és rádióhullámos drón azonosítást is.
A fejlesztéseik során a legkiemelkedőbb gyártókkal dolgoznak együtt, többek között a DJI, 3DR és a PARROT (napjainkban ezek a cégek uralják a piac 90-95 %-át) . A katonai és hadi drónok detektálása viszont már nem tartozik a feladataik közé (lásd: megjegyzésünket később).
A Drón Labor ügyfelei többnyire biztonsági és viszonteladó cégek. Fejlesztett eszközeik audio és hagyományos mikrofonokkal már 15-30 méterről jelezni tudják a drónok jelenlétét. Teljes csendben pedig ez a távolság akár 60-90 méterre is kiterjeszthető, de dolgoznak még szélesebb hatótávolságú mikrofon technikák fejlesztésén is. Rádióhullámos detektálásnál a hatósugár 400 méter, azonban tesztelésnél elérték már a 600 métert is.
„ Főbb céljaink közé tartozik, hogy hangérzékelővel, rádió hullám, videó illetve hő érzékelővel és radarral lássuk el eszközeinket. Ezeket az öt érzéknek nevezzük, ez így együttesen tudja hatékonyan segíteni a detektálási folyamatot. Pusztán csak hangérzékelővel felszerelni egy detektort nem igényel nagy szakmai tudást és olcsón létre lehet hozni. Viszont egy kiabáló emberekkel telített stadionban az efféle megoldás használhatatlan, mivel a drón által keltett zaj, nem haladja meg többnyire egy méhraj hangját.” tette hozzá Naboulsi.
Érdekes és nehezen érthető tendencia , hogy az Egyesült Államokban történt számos drón baleset ellenére a detektorokat nem amerikai, hanem külföldi vásárlók veszik.
Az emberiségre nézve a drónok hasznosak, de csak idő kérdése, hogy a terrorizmus céljait szolgáló eszközként alkalmazzák őket, hangsúlyozza Naboulsi. „ A drónokat egyszerűen felszerelhetik C4 vagy plasztik robbanószerekkel, vagy biológiai fegyverekkel amivel könnyen elrepül bárhova és megöli az ott lévőket. Vegyünk például egy víztározót, amit magas kerítésekkel és biztonsági személyzettel védenek a betolakodók ellen. Egy drónnak ez nem akadály, így könnyedén átrepül rajtuk és beszennyezheti a vizet. Napjainkban az ehhez hasonló esetlegesen felmerülő problémákkal kell megküzdenünk és azokkal akik rossz célokat szolgálva kívánnak fegyverként drónokat bevetni. Ha eljön ez a nap, akkor mindenki ráeszmél majd, hogy meg kell védenünk magunkat. Csak ne legyen túl késő.”
EREDETI SZÖVEG FORRÁSA: ITT (2015.06.05)
Megjegyzés
A drón használat kockázatait érintően az adatvédelem mellett, persze mi is beszélünk biztonsági kérdésekről is, de nyilván egyenlőre és „hál istennek” csak a mi viszonylag békés világunkat érintő kérdések mentén. Még belegondolni is rossz abba, hogy ez a technika fegyveres támadási célokat is szolgálhat. Pedig az eszközök már ma is rendelkezésre állnak és bizony használják is jelentős hatékonysággal. Az USA légierejének napjainkban már vélhetően több mint 35%-át tehetik ki az un UAV ((unmanned aerial vehicles) drónok és a terrorizmus ellenes háború 2001-es kezdete óta egyre szélesebb körben és növekvő eredményességgel használják lokális, célzott felderítő-megsemmisítő akciók kapcsán.
Hol van itt akkor a fentiekben jelzett kockázat, hiszen tudtunkkal ezek a szuper modern támadó eszközök, csak a legfejlettebb haditechnikával bíró országokban állnak rendelkezésre jelenleg, plusz a fejlesztésük és rendszerbe állításuk is pokolian drága. A legálisan birtokló országok pedig deklaráltan elítélik a terrorizmust.
A dolog sajnos ennél bonyolultabb. Az alábbiakban, immár a fenti cikk ismeretében próbáljuk meg néhány pontba szedve összesíteni azokat a körülményeket, amelyek bizony megkönnyítheti a terrorizmus térhódítását ezen a területen is. Reális ti. az a lehetőség sajnos, hogy a témát érintően egyenlőre csak a jéghegy csúcsát látjuk.
A hőkamerák biztonságtechnikai alkalmazásait bemutató cikksorozatunk ötödik részében a hőkamerák gyakorlati alkalmazásairól szólunk. A hőkamerákat számos területen alkalmazhatnánk, azonban ennek határt szab a készülékek ára.
A biztonságtechnika alkalmazása során kevés az a szakember, aki hőkamerákkal kapcsolatos gyakorlati feladatottal – akár tervezés, kivitelezés, üzemeltetés során – találkozik. Ennek egyszerű oka van, ez pedig a hőkamerák ára. Szinte minden területen elképzelhető lenne a felhasználása, de a jelenlegi árak miatt az elterjedése még nem általános, bár előfordul hazánkban is. A kamerák képe nem arra készült, hogy a rendszert üzemeltető személyzet a képeket, hasonlóan a látható tartományban működő rendszerekkel, folyamatosan nézzék. Néhány kivételtől eltekintve a kameraképeket képelemző programok dolgozzák fel, és adnak jelzéseket az operátorok számára, vezérléseket indítanak a videoanalitikai programban beállított szabályoknak megfelelően.
Maga, a képelemzést végző program célszerűen a hőkamerás képek elemzésre készül, a szabályok funkcionális feladatokat támogatják.
Elemzési feladatok a biztonságtechnikában
Érzékelés–felismerés–azonosítás
Nem elhanyagolható a probléma, ha arról beszélünk, hogy a hőkamera mely módon használható. A katalógusok gyakran hatalmas érzékelési távolságokat jelölnek meg, de mindig tudnunk kell, a marketingadatok nem minden esetben igazodnak a gyakorlathoz, és ne vegyük félvállról az „up to” kifejezést (a gyakorlatban angolból az „akár” szóval fordíthatnánk).
A hőkamerák tekintetében az egyik legfontosabb műszaki paraméter a NETD, amelyet már korábban tisztáztunk. A másik fontos kamerajellemző, amely már nem csak a képfelvevő elemről, hanem az optikával összeépített kameráról ad információt, ez az a távolság, távolságok, ahol a kameráról felhasználható képet kapunk.
Hőkamerák tesztje
1. kamera: 640 × 480 pixel felbontású PTZ hőkamera
2. kamera: 320 × 240 pixel felbontású fix hőkamera
3. kamera: jó minőségű D&N kamera
4. kamera: speciális analóg, nem hőkamera
Érzékelés (detektálás) – Detection (D)
Azt a távolságot, nevezzük detektálási távolságnak, amelynél az adott kamera már érzékeli a környezetétől eltérő hősugárzást, általában néhány pixellel. A gyakorlatban ez legalább 2 pixel/méter, amennyiben a kamerát személyek megjelenése érzékelésére, mozgásuk ellenőrzésére telepítettük, ez azt jelenti: valami van ott.
Felismerés – Recognize (R)
Azt a távolságot nevezzük felismerési távolságnak, amelynél az adott kameraképet már felismerjük, azaz hogy nem állatokról, gépekről van szó, általában 6-8 pixel. A gyakorlatban ez legalább 8 pixel/méter, amennyiben a kamerát személyek megjelenése érzékelésére, mozgásuk ellenőrzésére telepítettük, ez azt jelenti: a képen emberek láthatók.
Azonosítás – Identification (I)
Azt a távolságot nevezzük azonosítási távolságnak, amelynél az adott kameraképet már azonosítani tudjuk, hogy például a képen feltehetően katona, fegyveres személy látható. A gyakorlatban ez legalább 16 pixel/méter, amennyiben a kamerát személyek megjelenése érzékelésére, mozgásuk ellenőrzésére telepítettük, ez azt jelenti: a képen feltehetőleg katona van.
Megfelelő távolságból, amikor a monitor képét már 30 százalékban kitölti a megfigyelt személy, akár a fel is ismerhetjük
Néhány hőkamera IDR paramétere
A képen jól látható, hogy például a Xenics belga gyártó egyik legnagyobb teljesítményű hőkamerája, típusnevén az MK-F-75-RA-re vonatkozó DRI adatok a következők:
Példa a DRI jelentésére
Összegzés
Elmondható, hogy nagyon kívánatos lenne a hőkamerák használata a biztonságtechnikában, a biztonsági kockázatokat egy jól megválasztott, tervezett és kivitelezett rendszer esetén jelentősen képesek lennének csökkenteni. Tekintettel arra, hogy az elektronika fejlődése rohamléptekkel folytatódik, az áramkörök árai hasonló módon csökkennek, így várható, hogy az infratartományban működő, ma még drága kamerák hamarosan megérkeznek a mindennapi élet szintjére.
 |
 |
 |
| Gépkocsi mozgása detektálása és követése | Személy detektálása és követése | Személy mozgásának követése |
Horváth Tamás, okleveles biztonságtechnikai mérnök, szakértő, Magyar Villamos Művek
Dr. Kovács Tibor, egyetemi docens, PhD/CSc
Előző részek:
Hőkamerák a biztonságtechnikában 1. – A történet
Hőkamerák a biztonságtechnikában 2. – Az érzékelő, a bolométer
Hőkamerák a biztonságtechnikában 3. – Detektorok
Hőkamerák a biztonságtechnikában 4. – Az optikák
Felhasznált irodalom
