A Marketsandmarkets kutatócég szerint a drónellenes globális piac értéke napjainktól a kutató előrejelzési periódusáig 2029-ig várhatóan 26,7%-os CAGR-t fog regisztrálni. (tovább…)
Minden szükségtelen kockázatot el kell kerülni, mert az égő épületekben akár 1000 Celsius-fok feletti halálos hőmérséklet is előfordulhat. A közeli égéskörülmények felderítésére úttörő jelentőségű lehet a dróntechnika . (tovább…)
A defibrillátorokkal felszerelt drónok a világ több részén is sikerrel vizsgáztak – és mentettek emberi életet. A Pécsről Németországba került Nagy Balázs egy ugyanilyen projekten dolgozik, több tucatnyi mérnökkel, fizikussal és informatikussal. Elképzeléseik között magyarországi együttműködés is szerepel. (tovább…)
A Ring fejlesztése valóban döbbenetes. Egy beltéri mini drónról van szó, amely felprogramozva képes autonom módon körbenézni a lakásban. Hogy ez a fejlesztés mennyire lesz optimális az otthonbiztonsági megoldások között azért még bőven nyitott kérdés. (tovább…)
A Flir Systems piacra dobta a Flir Hadron-t az iparág első kettős érzékelő modulját drone, robot és képalkotó berendezés gyártóinak (OEM) számára. A könnyű, alacsony fogyasztású és kompakt formátumú technika tartalmaz egy 12 megapixeles vizuális kamerát, amely párosul a Flir Boson 320×240 felbontású hőkamerájával, akár 60 Hz-es képfrekvenciával.
(tovább…)
Két drónt vezettek a szatymazi repülőtéren egy Antonov An-2-es típusú repülőgépnek. Az egyiket akkor, amikor a gép már a levegőben volt. A kulcs az ütköző objektumok sebessége és tömege. (tovább…)
A pekingi székhelyű ipari dróngyártó, a TTA ezer drónból álló flottája napi 1000 veszélyeztetett kínai falut permetez le fertőtlenítő hatású folyadékkal. A TTA M6E-1 típusú 10 literes tartállyal rendelkező permeteződrónok egy klór tartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét juttatják ki a vírus által érintett területek falvai fölött. (tovább…)
A rövid hatótávolságú, biztonságos felderítés elősegítve szerez be az USA hadserege zsebdrónokat. A csupán 168 milliméter hosszú és 33 grammot nyomó Black Hornet a vizuális látóhatáron túl, éjjel-nappal, akár 1,24 mérföld távolságban is képes pontos helyzet értékelést biztosítani. (tovább…)
A Scotland Yard és a brit hadsereg közösen vizsgálja azt a drónincidenst, amely miatt kedd este háromnegyed órára le kellett állítani a felszállásokat a londoni Heathrow repülőtéren. Képben a Heatrown is az izraeli fejlesztésű Drone kupola védelmi rendszer telepítése. Drone Dome teszt video. (tovább…)
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma szerint az amerikában működő, kínai tulajdonú DJI Science and Technology drónjai fontos infrastrukturális és egyéb megfigyelt adatokat szolgáltatnak ki a kínai kormánynak. (tovább…)
A modern technika segítségével csökkentették minimumra a cápatámadások jelentette veszélyt Ausztráliában a SharkSpotter monitorozó eljárás segítségével, amely képes élő videofelvételből felismerni a tengeri ragadozókat a sekély vízben. (tovább…)
Az Aspectis Kft hagyományaihoz híven 2017 június 14-én tarja Open Day rendezvényét,. Az érdeklődőket és partnereiket Budapesten a Spoon hajón várják, a szakma élvonalát jelentő változatos programokra. (tovább…)
Azt szokták mondani, hogy az a biztos, ami már elmúlt! Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy elkiabálom a címben tett kijelentést, de amit tudni lehet: 2016. december 23-án az NFM társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a ’Pilótanélküli légijárművekről szóló előterjesztést’, a hatályba léptetését pedig 2017. július 1-jével tervezik. (tovább…)
A drónok hobbi és professzionális szintű alkalmazása hazánkban is szinte robbanásszerű fejlődést mutat, így már időszerű volt a röptetés szabályozás törvényi hátterének kidolgozása. Végre tavaly december közepén megszületett a magyar szabályozást előkészítő, várva várt javaslatcsomag is. „Csemegézzünk” egy kicsit belőle. (tovább…)
A Nanyang Műszaki Egyetem kutatói vizsgálják, miként lehetne biztosítani többszáz drón egyidejű, biztonságos forgalmát, a közutak feletti légtérben. A cél az, hogy… (tovább…)
Az ausztrál / amerikai Drone Shield cég jegyezte DroneGun közel 2km (1900 m) távolságról képes átvenni az irányítást a drónok felett. (tovább…)
Az ausztrál / amerikai Drone Shield cég jegyezte DroneGun közel 2km (1900m) távolságról képes átvenni az irányítást a drónok felett. Valójában nem a technológia (blokkolja a távvezérlést, beleértve a GPS-t is) az újdonság, hanem az, hogy viszonylagosan nagy távolságból képest ezt megtenni. Nem pusztítja el a kis „repülő szörnyet”, csak visszakényszeríti a kiindulási pontra.
(tovább…)
A napokban olvashattuk, hogy nyilvánosságra hozták az USA-ban a kereskedelmi drónok felhasználását részlegesen szabályozó rendelkezéscsomagot, ami akár mintaértékű is lehet világszerte.
(tovább…)
Még nem történt pusztító hatású, a világot megrázó drón támadás. A kérdés sajnos, nem az, hogy lesz-e ilyen, hanem, hogy mikor és hol fog bekövetkezni. A támadás kockázata a forgalomba hozott eszközök számával arányosan nő. A drónok észlelésére és elhárítására magyar fejlesztésű módszereket mutattak be. (tovább…)
Az amerikai football világérdeklődésre számot tartó eseménye a Super Bowl a bajnokság döntője. A San Franciscoi stadiont területe felett, illetve attól 50 kilométeres távolságban biztonsági okokból betiltották a drónok használatát az esemény ideje alatt.
Az utóbbi időben több cikkünkben is érintettük a témát. Tekintettel portálunk profiljára, elsősorban a drón használat biztonsági vonatkozásait, valamint a szabályozás aktuális kérdéseit igyekeztünk áttekinteni. Úgy gondoltuk fontos, hogy egy neves piaci szereplő véleményét is meghallgassuk, Molnár Zsoltnak a Rotors § Cams ügyvezetőjének gondolatait olvashatjuk az alábbiakban. (tovább…)
A videó azt akarja ábrázolni, hogy milyen egyszerű egy drón használata, jelen esetben a 3DR Solo típus. Emelett elképesztő képet kapunk arról, hogy egy jobb minőségű kamerával ellátva, mire képes egy ilyen apró szerkezet. A veszélyességre is felhívja a figyelmet, mivel ha ilyen könnyű irányítani, akkor olyan személy is képes rá, akinek nincs szakmai előképzettsége és esetleg kártékony célokra használná.
A pilóta nélküli légi jármű rendszerek, eszközök (UAS, UAV), közkedveltebb néven drónok fejlesztésének, dinamikus térhódításának a periódusát éljük. Az MBF kongresszusról beszámoló cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy a fejlődés léptékét, csak a 70 – es évek PC forradalmához lehet hasonlítani, mert a kezdeti katonai, rendvédelmi felhasználási területeket messze meghaladva terjednek a civil szférában is, így pl. az infrastruktúra ellenőrzés – védelem és a légi fotós technika területén. A felhasználásnak szinte csak a fejlesztőkfantáziája szabhat határt, ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatok is jelentkeznek, ezért a használatuk szabályozása elkerülhetetlen. Induló cikksorozatunk ezt a kérdéskört próbálja áttekinteni.
A dróntechnika érzékelhetően már rövid távon is forradalmasítani fogja az alacsony légtérben folyó légi tevékenységet, használatuk ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatokat is felvet, itthon elsősorban a repülésbiztonsági de adatvédelmi területen is stb. A figyelmetlenség és a szakszerűtlen kezelés komoly baleseteket idézhet elő, de még a légi forgalmat is veszélyeztetheti, arról nem is beszélve, hogy a technikákkal minden nehézség nélkül lehet „behatolni” az ember privát szférájába. A szabályozás egységes EU-s rendszerének kialakítása és bevezetése tehát elkerülhetetlen, melynek meg kell határoznia a legális alkalmazások feltételrendszerét – beleértve az adatvédelmi, repülésbiztonsági és felelősségbiztosítási kérdéseket is -, valamint az illegális alkalmazások elleni fellépés módját egyaránt. A témában a „használati engedélyeket” kiadó Nemzeti KözlekedésiHatóság (NKH) véleményét kérdeztük. (adatvédelmi kérdésekre egy következő cikkünkben térünk ki)
Szerettünk volna, pontosabb és akár naprakész adatokat kapni az engedélykérésekszámáról, engedélyek felépítéséről, tartalmáról, jellegzetes típus problémákról, elutasított tanulságos esetekről és arról, hogy véleményük szerint ma hogyan áll az engedélyezett és aténylegesen repülő drónok arányszáma a hazai légtérben. De kérdeztük egyúttal a tervezett szabályozás legfrissebb helyzetét is.
Minden pilóta nélküli légijármű – függetlenül a felhasználás céljától – a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy ún. lajstromozásra nem kötelezett légijárműnek tekintendő. A NKH Légügyi Hatósága a hivatalos honlapon is megtalálható jogi szabályzók alapján adja a “drónok” kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyeit.
A pilóta nélküli légi jármű rendszerek alkalmazásakor a NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más Hatóság (pl.: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.
További részletek: https://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/pilota-nelkuli-legijarmuvek-uav/uas-uzemeltetese
A pilóta nélküli légijárművel történő munkavégzéshez egy tevékenységi és a munkaterület függvényében egy eseti vagy korlátozott légtér engedély iránti kérelmet kell a Hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. Különösen a légtér engedélyek kiadása egyéb szakhatósági állásfoglalásokat, biztonsági elemzéseket is igényelhetnek a kérelmezett légtér típusának figyelembevételével.
A tevékenységi engedély maximálisan három hónapra adható ki, amely az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható. A munkavégzéshez szükséges légtér engedélyek munkaterületenként kerülnek kiadmányozásra.
Abban az esetben, ha a kérelmezett munkavégzés célja mérőkamerás távérzékelés, a Hivatal által kiadott tevékenységi engedély birtokában a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmében, kérelmet kell benyújtani a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatához is.
Ami a kizárólag magáncélú – hobbi célú – felhasználást illeti, külön hatósági engedély beszerzését pillanatnyilag nem igényli. Ugyanakkor, a légijármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légiközlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében, és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire, kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni.
Az Európai Unió tagállamai jelenleg nemzeti hatáskörben dönthetnek a 150 kg maximális felszállósúly alatti távirányított légijármű-rendszerek alkalmazásának feltételeiről. A magyar jogszabály szakmai háttéranyagának előkészítését tavaly kezdte meg egy, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetésével működő munkacsoport. A szakemberek természetesen figyelembe veszik a nemzetközi előírásokat (különösen az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabályait), több európai ország kapcsolódó követelményrendszerét tanulmányozzák. A majdani jogszabály várhatóan nem törvény, hanem miniszteri rendelet lesz, elfogadásának és kiadásának pontos ütemezése csak a későbbiekben határozható meg. A tervezetről tájékoztatni kell majd az Európai Bizottságot és a tagállamokat. Az ún. notifikációs eljárás időtartama a közösségi szabályozás párhuzamosan zajló kialakítása miatt a megszokott három hónapnál akár jelentősen hosszabb is lehet.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis uniós szinten közös stratégia és egységes előírások készülhetnek a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos és fenntartható polgári felhasználásának kereteiről. Az elmúlt években rohamosan fejlődő technológia legígéretesebb alkalmazási területei az infrastruktúraellenőrzés és a légi felvételek készítése. A korszerű eszközök hosszabb távon az árufuvarozásban, végül pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek majd.
Magyarország támogatja egy erős és versenyképes gyártó- és szolgáltatóipar kialakulási feltételeinek megteremtését célzó közös stratégia megalkotását. Fontos, hogy olyan uniós előírások szülessenek, amelyeknek megfelelve a magyar fejlesztők is sikeresen vehetnek részt a világpiacon folyó versenyben. A piacnyitáshoz szükséges egységes szabályoknak a légiközlekedés- és adatvédelemmel, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat is kezelniük kell.
A tervezett uniós szabályozás megalkotása során a repülésbiztonság elsődleges szerepe mellett különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az előírások milyen felszálló súlyú távirányított légijárművekre vonatkozzanak. A meghatározandó értéknek úgy kell segítenie az egységes európai piac kialakítását, hogy közben ne gátolja a helyi fejlesztéseket.
Jelenleg több száz civil drón van Magyarországon, hetente 3-4 engedélykiadással kapcsolatos kérelem érkezik a Légügyi Hivatalhoz.
Tipikus problémaként említhető, hogy sokan úgy vélik, mivel “csak” alacsonyan (15-30m magasan) akarnak repülni, ezért nem veszélyeztetnek más légijárművet, de a rendőr-, mentő- valamint mezőgazdasági légijárművek is közlekedhetnek ilyen magasságban.
Sorozatunk második részében, a drón fejlesztés és kereskedelem területével foglalkozó szakértő véleményét kérjük a szabályozás problémaköréről (A szerk.).
A Jogi Továbbképző Intézet a Magyar Adatvédelmi és Adatbiztonsági Egyesülettel és a Frank Ignác Alapítvánnyal együttműködve június 19-én szakmai konferenciára várja az érdeklődőket. A konferencia védnöke: Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság államtitkára
Időpont: 2014. június 19.
Helyszín: ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., I. emelet)
Tervezett program
9:30 – 10:00 Regisztráció
10:00 – 10:20 Megnyitó és köszöntő
Balatoni Mónika, a KIM Társadalmi Kapcsolatokért Felelős
Államtitkárság államtitkára
10:20 – 11:00 Az adatvédelmi és adatbiztonsági tudatosság helyzete
Magyarországon a hatóság szemüvegén keresztül
dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság elnöke
11:00 – 11:20 kávészünet
11:20 – 11:40 A MAVABE háttere, céljai és kitűzött irányvonalai
dr. Pataki Gábor, a MAVABE elnöke
11:40 – 12:20 Adatvédelem a munkahelyeken
dr. Holló Dóra, ügyvéd
12:20 – 13:20 szendvicsebéd
13:20 – 14:00 Adatvédelem és vagyonvédelem – beléptetés, kamerák, drónok
Papp Róbert, biztonsági szakértő, a Magyar Biztonsági Fórum
egyesületi titkára
14:00 – 14:20 kávészünet
14:20 – 15:00 Szabványok és hitelesség: az adatvédelmi piac helyzete a
szolgáltatók szemével
Molnár Gábor, az L Tender-Consulting Kft. ügyvezetője
15:00 – 15:40 Biometrikus azonosítás, ujjlenyomatok, retinák és tenyerek:
aggályok és az informatika válaszai
Györgydeák Péter, a BioSec Group Kft. ügyvezetője
A konferencia házigazdája és moderátora: dr. Báldy Péter, az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese, a Frank Ignác Alapítvány igazgatója
Jelentkezni az eltejti@ajk.elte.hu e-mail címen és a +36 1 266 45 02 faxszámon lehetséges a kitöltött jelentkezési lap elküldésével.
A jelentkezési lap innen tölthető le.
