Az NKH kommunikációs osztályának válaszából idézünk.
Illetékes: az NKH Légügyi Hatósága
Minden pilóta nélküli légijármű – függetlenül a felhasználás céljától – a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy ún. lajstromozásra nem kötelezett légijárműnek tekintendő. A NKH Légügyi Hatósága a hivatalos honlapon is megtalálható jogi szabályzók alapján adja a “drónok” kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyeit.
A pilóta nélküli légi jármű rendszerek alkalmazásakor a NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más Hatóság (pl.: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.
További részletek: https://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/pilota-nelkuli-legijarmuvek-uav/uas-uzemeltetese
Az engedélyezés menete
A pilóta nélküli légijárművel történő munkavégzéshez egy tevékenységi és a munkaterület függvényében egy eseti vagy korlátozott légtér engedély iránti kérelmet kell a Hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. Különösen a légtér engedélyek kiadása egyéb szakhatósági állásfoglalásokat, biztonsági elemzéseket is igényelhetnek a kérelmezett légtér típusának figyelembevételével.
A tevékenységi engedély maximálisan három hónapra adható ki, amely az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható. A munkavégzéshez szükséges légtér engedélyek munkaterületenként kerülnek kiadmányozásra.
Abban az esetben, ha a kérelmezett munkavégzés célja mérőkamerás távérzékelés, a Hivatal által kiadott tevékenységi engedély birtokában a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmében, kérelmet kell benyújtani a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatához is.
Hobbi felhasználás: nem kell hatósági engedély (A szerk.: ?!)
Ami a kizárólag magáncélú – hobbi célú – felhasználást illeti, külön hatósági engedély beszerzését pillanatnyilag nem igényli. Ugyanakkor, a légijármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légiközlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében, és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire, kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni.
A szabályozás helyzete
Az Európai Unió tagállamai jelenleg nemzeti hatáskörben dönthetnek a 150 kg maximális felszállósúly alatti távirányított légijármű-rendszerek alkalmazásának feltételeiről. A magyar jogszabály szakmai háttéranyagának előkészítését tavaly kezdte meg egy, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetésével működő munkacsoport. A szakemberek természetesen figyelembe veszik a nemzetközi előírásokat (különösen az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabályait), több európai ország kapcsolódó követelményrendszerét tanulmányozzák. A majdani jogszabály várhatóan nem törvény, hanem miniszteri rendelet lesz, elfogadásának és kiadásának pontos ütemezése csak a későbbiekben határozható meg. A tervezetről tájékoztatni kell majd az Európai Bizottságot és a tagállamokat. Az ún. notifikációs eljárás időtartama a közösségi szabályozás párhuzamosan zajló kialakítása miatt a megszokott három hónapnál akár jelentősen hosszabb is lehet.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis uniós szinten közös stratégia és egységes előírások készülhetnek a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos és fenntartható polgári felhasználásának kereteiről. Az elmúlt években rohamosan fejlődő technológia legígéretesebb alkalmazási területei az infrastruktúraellenőrzés és a légi felvételek készítése. A korszerű eszközök hosszabb távon az árufuvarozásban, végül pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek majd.
Magyarország támogatja egy erős és versenyképes gyártó- és szolgáltatóipar kialakulási feltételeinek megteremtését célzó közös stratégia megalkotását. Fontos, hogy olyan uniós előírások szülessenek, amelyeknek megfelelve a magyar fejlesztők is sikeresen vehetnek részt a világpiacon folyó versenyben. A piacnyitáshoz szükséges egységes szabályoknak a légiközlekedés- és adatvédelemmel, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat is kezelniük kell.
A tervezett uniós szabályozás megalkotása során a repülésbiztonság elsődleges szerepe mellett különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az előírások milyen felszálló súlyú távirányított légijárművekre vonatkozzanak. A meghatározandó értéknek úgy kell segítenie az egységes európai piac kialakítását, hogy közben ne gátolja a helyi fejlesztéseket.
Több száz civil drón, hetente 3-4 engedély
Jelenleg több száz civil drón van Magyarországon, hetente 3-4 engedélykiadással kapcsolatos kérelem érkezik a Légügyi Hivatalhoz.
Tipikus problémaként említhető, hogy sokan úgy vélik, mivel “csak” alacsonyan (15-30m magasan) akarnak repülni, ezért nem veszélyeztetnek más légijárművet, de a rendőr-, mentő- valamint mezőgazdasági légijárművek is közlekedhetnek ilyen magasságban.
Sorozatunk második részében, a drón fejlesztés és kereskedelem területével foglalkozó szakértő véleményét kérjük a szabályozás problémaköréről (A szerk.).
kapcsolódó cikk:
Impressziók az MBF V. kecskeméti konferenciájáról. Cél a biztonsági kockázatok megelőzése, irány, a tudatos tervezés!
