Létesítmények fizikai biztonsági rendszerének üzemeltetése sohasem öncélú feladat, illeszkednie kell az azt létrehozó társaság gazdasági céljaihoz. A biztonsági stratégiája megvalósításának támogatnia kell a gazdasági célok megvalósítást, miközben a szükséges biztonsági kockázatokra megfelelő válaszokat kell adnia.

Áttanulmányozva a témában megjelent szakmai anyagokat, kutakodva a világban meglévő, az ipari létesítmények fizikai védelmét taglaló dokumentumok között, hamar rá kell jönnünk, az angol-szász környezetet kivéve nincs általános szabályozás a témában.

A fizikai védelmet részletező, annak elveit meghatározó dokumentum hazánkban, persze követve az általános európai megoldásokat, az atomenergia felhasználása során a nukleáris anyagok káros hatásainak védelme érdekében kidolgozott szabályozás az egyetlen – bár igen részletese – eljárási rendszer, amely a fizikai védelem megvalósításának szabályairól, illetve a biztonsági zónák létrehozásának módjáról szól.

A „fizikai védelem” kifejezés értelmezése alapvetően meghatározhatja, mi is a feladat ipari létesítmény vagy közforgalmú épület védelmi rendszere kidolgozásakor, tehát a fogalom tisztázása fontos mozzanat. A szakanyagok több esetben adnak használható definíciót, de azt gondolom az általam kigondolt, a minden napi életet jobban követő meghatározás talán többet mond mind a szakemberek, mind a biztonságtechnikában kevésbé járatosak számára.

Fizikai védelemnek nevezzük a személy és vagyonvédelmi funkciókkal telepített rendszerelemek (élőerős védelem, rezsim intézkedések, biztonságtechnikai alrendszerek, azok összetevői) összességét, amelyeket azzal a céllal alakították ki, hogy biztosítsák a védett létesítményben tevékenykedő személyeket, vagyonelemeket, támogassák az adott vállalat gazdasági céljai megvalósítását, a kialakított biztonsági stratégia megvalósításával.

Egy másik, a fizikai védelmet, annak megvalósíthatóságát elemző szakanyag alapkifejezése a biztonsági zóna. Érdemes ennek a fogalmát is tisztázni mielőtt részletesen kifejtenénk a téma feldolgozása során szerezett tapasztalatainkat.

Biztonsági zónának nevezzük a védett létesítmény azon területi, funkcionális egységét, amely biztonsági kockázati szempontból egy egységnek tekinthető, a bevezetésre szánt védelmi intézkedések egységes egészet alkotnak, miközben illeszkedik az egész védett létesítmény komplex, mélységi védelmi elvek alapján kialakított, rendszerébe.

Jogszabályi környezet
A már általam korábban említett szabályozási hiányosság nem jellemző az atomenergia felhasználása körében megalkotott hatósági intézkedésekre. Az atomenergia alkalmazása körében igen részletes szabályrendszer támogatja az üzemeltetőket, így a fizikai védelem kialakítása, a biztonsági zónák meghatározása ebben a tevékenységi mezőben nem kérdéses.

• az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

• 190/2011 (IX. 19. kormányrendelet (az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
• NAÜ ajánlások

A 190/2011 (IX.19.) kormányrendelet igen részletesen meghatározza azokat a védelmi szinteket, melyeket a fizikai védelem kialakítása során biztosítani kell.

Fizikai védelmi szintek nukleáris anyagok alkalmazása esetén

• A-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás megakadályozása
• B-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
• C-szinten:       jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
• D-szinten:       alapvető védelmi intézkedések

(Megjegyzés: a jogszabály: a nukleáris anyagokat különböző kategóriákba sorolva írja elő a különböző védelmi szintek alkalmazását.)

Az egyes, előírt védelmi szintek jól érthetőek, félreértések nem lehetnek, a rendelet szövege a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai szerint kerültek meghatározásra.

Fizikai védelmi zónák kialakítása

1. ellenőrzött zóna (legalább D-szintű védelem)
2. őrzött zóna (legalább C-szintű védelem)
3. fokozottan őrzött zóna (legalább B-szintű védelem)
4. belső zóna (legalább A-szintű védelem)

Zónák közötti átjárás: kizárólag ellenőrzött módon történhet

A védelmi szintek és a fizikai védelmi zónák együttese már pontosan érthetővé válik a jogalkotó szándéka a fizikai védelem kidolgozásának mikéntjére Nem mellékes szempont az egyes zónák közötti átjárás, amely csak ellenőrzött módon történhet. Ez a gyakorlatban ellenőrzött átjárókat, belépési pontokat jelent, videotechnikai felügyelet mellett. Mélységében tagolt védelem szakmai szempontból létrehozása alapkövetelmény – lopás, vandalizmus, elemi károk, tűz, terrorizmus stb. megelőzésére, elhárítására. A biztonságtechnikai szakemberek sem találkoznak gyakran biztonsági zónák üzemeltetésével a gyakorlatban, mivel azokat biztonsági kockázatok tekintetében összetett környezetben  alakítják ki. Az ipari létesítmények üzemeltetése biztonsági szempontból is nagy kihívás lehet, a biztonsági zónák fizikai védelmi rendszere kialakításának követnie kell a biztonsági kockázatokat, így fokozva a védelmi intézkedéseket a létesítmény legjobban védett objektumáig.

Paksi Atomerőmű vázlatos elrendezése (A vázlatos elrendezés kizárólag a biztonsági zónák értelmezése érdekében készült, nem a valóságot tükrözi.) 1. ábra

Nem érdektelen néhány szóban összefoglalni a fizikai védelem kialakítása során felhasznált biztonságtechnikai alrendszereket.

Élőerős őrzés-védelem
Az élőerős védelem tekintetében az alkalmazott erőforrások különálló feladatokat látnak el, így egészítve ki a védelmi rendszert egy teljes egésszé.

• FBŐ – Fegyveres Biztonsági Őrség (felállításáról, felhasználásáról külön jogszabály – 27/1998. (VI. 10.) belügyminiszteri rendelet intézkedik)
• Őrszolgálat – a 2005. évi CXXXIII. törvény (köznyelvben a vagyonvédelmi törvény) hatálya alá tartozó őrszolgálatot ellátó szervezet
• TEK – Terrorelhárítási Központ – http://tek.gov.hu

Technikai alrendszerek

• kerítésvédelem (mechanikus védelem elektronikus fedővédelemmel)
• őrjárat ellenőrző rendszer
• beléptetőrendszerek
• CCTV-rendszerek (látható és infratartomány)
• fokozott védelmet igénylő helyiségek kiegészítő védelme
• kommunikációs hálózat (biztonságos kommunikáció, alternatív megoldások)
• monitorközpont (kijelzések, vezérlések, irányító központ)

Természetesen az egyes alrendszerek integrált egységes rendszerben működtethetők hatékonyan. A komplexitásra jellemző adat, hogy az egyes ipari létesítmények CCTV-rendszere több száz videokamerát is tartalmazhat, így a valós események ellenőrzésére csak akkor van lehetőség, ha a háttérben nagy bonyolultságú, dependenciákat (függőségi, alárendeltségi viszonyokat) is magában foglaló képelemző rendszert futtatunk, ellenkező esetben nincs esély az óriási információáradat emberi feldolgozásra. Csak azok a videoképek kerülhetnek az operátorok elé, amelyek valamilyen szempontból fontosak, légyegesek az éppen folyó események tükrében vagy mert azt az operátor maga kiválasztotta.

Ha azt kérdezzük, vajon hány olyan végpont található egy ilyen rendszerben, ahonnan jelzések érkezhetnek a központban szolgálatot teljesítő operátorok számára, akkor bizony meglehetősen elrettentő számot kell mondani: közel húszezer, azaz a rendkívül átgondolt, magas szinten integrált felügyeleti rendszer kidolgozása nem elmulasztható.

Biztonsági kockázatok
Elhagyva a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának környezetét, ahol a kormányrendelet meghatározza az alapfenyegetettséget és arra adott válaszként kidolgozandó részletes fizikai védelmi szabályozását, akkor fontos megjegyeznünk, hogy az egyes fizikai védelmi rendszerek kialakítása a meglévő biztonsági kockázatok alapján kell, hogy megtörténjen. Nem nehéz belátni, hogy a már közismert kockázati értékek számítása, majd azok összegzése rendkívüli nehézségeket okozna, mivel az egyes ipari létesítmények rendkívül komplex, így ennek megfelelően rendkívül bonyolult környezetet is feltételeznek.

A fentiek kiküszöbölése érdekében nem az egyes kockázatértékeket adjuk össze, így meghatározva az összes kockázatértéket, hanem a várhatóan bekövetkező esemény adott gazdasági társaság működésére történő hatása alapján határozunk meg kockázati szinteket, és annak megfelelően soroljuk be az egyes biztonsági zónákat.

Az természetesen tény ebben az esetben is, hogy az egyes biztonsági kockázatú zónákban telepíteni kívánt biztonságtechnikai eszközöket, élőerős védelem módját, és a szükséges rezsimintézkedéseket előzetesen ki kell dolgozni. A meghatározott biztonsági zónákhoz így már könnyen hozzá tudjuk rendelni a szükséges védelmi intézkedéseket.

Biztonsági kockázatok és azok értelmezése (Forrás: Physical security management guidelines (Security zones and risk mitigation control measures) – Australian Government) 2. ábra

A biztonsági kockázatokat áttekintve érdemes néhány szót vesztegetni, arra, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják azokat, mivel alapvetően meghatározhatják a kockázatcsökkentő intézkedések fajtáit és mennyiségét.

Főbb befolyásoló alaptényezők

1. a létesítmény alaptevékenységéből adódó kockázatok
2. a lakosság információja a létesítményben folyó tevékenységről
3. a környezet bűnügyi fertőzöttsége
4. az ügyfelek erőszakos magatartása (konfrontáció)
5. lakosság, tiltakozók erőszakossága (tüntetők stb.)
6. terrorizmus
7. a létesítményben több vállalkozás is működik
8. nincs információ a létesítményben folyó tevékenységről, értékekről – csökkenti a biztonsági kockázatokat

Az egyes biztonsági kockázatokat befolyásoló tényezőkről most nem szólunk részletesebben, mert az vagy nem érdemes, vagy mert nem igényel a további magyarázatokat.

Biztonsági zónák a gyakorlatban
A következőekben bemutatunk egy lehetséges meghatározást az egyes biztonsági kockázatoknak megfelelő zónák kialakítása estére. Természetesen ez nem szentírás, de a gyakorlatban ez a meghatározás bevált, jól használható.

1. Alacsony Biztonsági Kockázatú Zóna (ABKZ)
2. Közepes Biztonsági Kockázatú Zóna (KBKZ)
3. Magas Biztonsági Kockázatú Zóna (MBKZ)
4. Fokozott Biztonsági Kockázatú Zóna (FBKZ)
5. Egyedi védettségű zónák (EBZ)
   • pénztár
   • humán személyi nyilvántartó
   • minősített adatok kezelés
   • szerver helyiségek

A fentiekben megjelölt biztonsági zónák közül egy adott ipari létesítményben természetesen több is lehetséges, akár egyetlen épületben több, különböző biztonsági zónát is ki lehet jelölni, és annak megfelelően kialakítani fizikai védelmét. További áttekinthetőséget jelenthet a szakember számára, ha egyféle zóna attribútumokat használunk, mivel az egyetlen pillantást vetve az alaprajzokra, megmondható, milyen védelmi megoldásokat kell alkalmazni vagy milyen védelmi megoldásra kell számítani az adott biztonsági zónákban.

Biztonsági zónák attribútumai – értékelő mátrix 3. ábra

Fizikai védelmet értékelő mátrix használata
Az adott biztonsági kockázatot értékelő munkatárs egy általa kiválasztott létesítményi területre vonatkozóan meghatározhatja a szükséges élőerős, mechanikai, elektronikai védelmi igényeket. A számokat egymás mellé írva, az adott zónatulajdonságot határozza meg.

Például: Zóna attribútum: 233
(2) Magas Biztonsági kockázatú Zónában szükséges élőerős védelem
(3) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges mechanikai védelem
(3) ) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges elektronikai védelem

Közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek
Az ipari létesítmények fizikai védelmének kialakítása mellett néhány szót kell ejtenünk a tömegtartózkodásra alkalmas épületek biztonságáról, kiemelten a vészhelyzeti kiürítéssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek fizikai biztonsága kialakítása megtervezésekor a személyvédelem prioritását kell biztosítani, így az épületek kiürítése elsődleges. A kiürítés tervezésekor a tömegtartózkodásra alkalmas épületek alapveszélyeztetettségének, a biztonsági kockázatok meghatározásakor fontos tisztázni milyen tényezők fokozzák, illetve csökkentik a biztonsági kockázatokat.

Biztonsági kockázatokat fokozza, ha a tömeg:

• nagy létszámú
• elhelyezkedése a létesítményben
• helye, távolsága a menekülési útvonalaktól
• lépcsőhasználattal juthat ki az épületből
• mozgásképesség (beteg, nehezen mozgó, járóképtelen személyek…)
• életkori összetétel
• pánik

Biztonsági kockázatokat csökkenti, ha tömeg:

• kis létszámú
• elhelyezkedése a kijáratok közelében
• lépcsőhasználat nem szükséges a meneküléshez
• életkori összetétel kedvező
• alternatív menekülési útvonalak vannak
• nincs pánik

A vészhelyzeti tevékenység, például az épület kiürítése során, az épületben tartózkodó tömeg, tömegekről, azok mozgásáról meglévő pontos információ felbecsülhetetlen értékű adat az evakuációt végrehajtók, irányítók számára. A technológiafejlődés jelenlegi szintje ma már lehetőséget adhat arra, hogy adott, tömegtartózkodásra alkalmas épületbe történő belépés és mozgás folyamatosan, akár valós időben is követhető legyen. Amennyiben célszerűen kiválasztott típusú hőkamerákat telepítünk az épületben történő mozgás meghatározó, valamint az esetleges kiürítés kritikus pontjain gyakorlatilag bármilyen környezeti körülmények között lehetőség lehet az épületben lévő látogatók, ügyfelek, (tömeg) mozgásának valós idejű követésére, elemzésére.

Összegzés
Ipari létesítmények fizikai védelmének kialakításakor, amennyiben a jogszabályi környezet nem áll a rendelkezésünkre, csak a szakmai tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. A biztonsági kockázatok megfelelő értékelés esetén megtervezhető egy olyan védelmi rendszer, amely valóban alkalmas lehet a vállalat biztonsági stratégiájának végrehajtására, azaz a társaság gazdasági érdeki megvalósításnak támogatásra. Meggondolandó szakmai feladat általános szabályrendszer kidolgozása annak érdekében, hogy egységes szemlélet tudjon kialakulni a fizikai biztonság megvalósítása tekintetében.

Horváth Tamás, okleveles biztonságtechnikai mérnök, szakértő, PhD aspiráns, MVM Magyar Villamos Művek Zrt. előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2012. november 26-án rendezett biztonságtechnikai szimpóziumon hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán.