„Kevesen bíznák magánvállalatokra, hogy alapvető döntéseket hozzanak a véleményszabadságot vagy az emberek biztonságát érintő kérdésekben. Ezek kormányzati feladatok”– mutatott rá Darell West, az amerikai Brooking Institute elnökhelyettese, akivel Sándor Lénárd beszélgetett a mandiner portálon. (tovább…)
Az üzletek létszámhoz kapcsolódó egyidejű látogathatósága ellenőrzéséhez kapcsolódó korszerű és sokirányú kapcsolódási és fejlesztési lehetőséggel bíró jelzőrendszert fejlesztett az Axis. (tovább…)
Moszkvában elkezdték tesztelni azt az okostelefonos alkalmazást, amellyel a hatóságok nyomon tudják követni az otthon kezelt vagy házi karanténra kötelezett koronavírus-páciensek mozgását. Az alkalmazás teljes értékű változata csütörtöktől lesz letölthető, akiknek pedig nincs mobiltelefonjuk, azoknak az önkormányzat biztosít készüléket. (tovább…)
A biztonságra hivatkoznak, illetve, hogy a körözött személyeket így könnyebb lesz elcsípni. A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait – az erről szóló törvénymódosítást pénteken 128 igen, 48 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. (tovább…)
Jelentős változás következett be a Vagyonvédelmi Kamara élén, március 17-e óta Fialka György elnökletével működik tovább, gyökeres átalakulásokat tervezve. Az Elnök több portálnak is nyilatkozott, a továbbiakban néhány gondolatot emelünk ki.
(tovább…)
„Óriási kihívás, egyben megtisztelő feladat volt számomra – egy vidéki hazai rendőr-főkapitányságról érkezve – a gyár biztonsági folyamatainak a megtervezése a német Daimler AG szakmai elvárásainak megfelelően.” „ Az utóbbi évek legnagyobb kihívása a vállalati tulajdon védelme, a lopások megelőzése, illetve a bombafenyegetések következtében történt leállások voltak…”. Szekér Péter biztonsági vezetővel beszélgetünk a kecskeméti Mercedes-Benz Gyárban.
Egy rövid történeti összefoglaló. A Daimler AG 2008-ban több versengő kelet – európai (de egyben hazai) helyszín közül döntött Kecskemét mellett (pontosabban az M5 ás az 5-ös autóút közti terület Kecskemét déli kivezető térségében). Az építkezés 2009-ben kezdődött; az átadásra 2012 márciusában került sor.
Kedves Péter! Bízvást állíthatjuk, hogy az utóbbi évtized kiemelkedő presztizsberuházásának helyszínén járunk. Komoly sikert és egyben lehetőséget is jelent az ország és persze a térség számára is egy ilyen színvonalú munkakultúra jelenléte a mindennapokban. Hogyan épült ki a biztonságvédelem az évek során?
A kérdés telitalálat, mert az ember már az indulás pillanataitól szembesült a létesítményüzemeltetés tervezése során is a tudatossággal, a széleskörű tapasztalatokkal, az elvárások pontos megfogalmazásával.
Ön hogyan került a Céghez?
Pályázat során esett rám a választás 2010-ben, azt megelőzően a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgoztam, bűnügyi területen, így létesítménybiztonsági kérdésekkel ezt megelőzően közvetlenül nem foglalkoztam. A feladat a gyár biztonsági folyamatainak, szervezeténekmegtervezése, kiépítése volt. Hospitációk keretében Németországban ismerkedtem meg a Daimler hagyományaival és a konszern alap biztonsági folyamataival. A szakmai ismereteken túl legalább annyira fontosnak tartották a vezetői munkához nélkülözhetetlen emberi készségek képességek tesztelését, fejlesztését, így a kreatív és megoldás centrikus gondolkodást, a nyitottság igényét, készséget a pozitív emberi kapcsolatokra stb.
Mennyi idő alatt és végül is hogyan állt össze a biztonságvédelmi koncepció?
A tervezés közel egy évet vett igénybe, és ami talán a legnehezebb volt, a konszern alapelvárásaira építve kellett olyan biztonsági projektet összeállítani, amelyik messzemenőkig figyelembe veszi a helyi (hazai) sajátosságokat. Szokatlan volt, hogy a szigorúan vett létesítménytechnikai és élőerős biztonsági követelmények kidolgozásán kívül, további szempontokat is át kellett tekinteni. Ennek érdekében meg kellett próbálni viszonylag pontos képet kapni a térségi, az ágazatra jellemző és egyáltalán a hazai bűnelkövetések domináns típusairól is. De a munkahelyi potenciális bűncselekmények lehetőségét mérlegelve általános erkölcsi kérdések is felmerültek, mint ahogy szempont volt a munka megfizetettségének és megbecsültségének hazai (térségi) helyzete is stb. Azaz, egy igencsak összetett feladatról volt szó, hiszen a különböző helyi realitásokhoz igazodva a biztonsági koncepciónak is más és más hangsúlyai lehetnek és vannak is A konkrét intézkedésekmegtervezését, tehát széleskörű „kitekintés” előzte meg. A konklúzió persze senki számára sem lehetett meglepetés: a fő szempont, amit figyelembe kellet vennünk a tervezésnél, hogy itthon kiemelten kezelendőa vagyon elleni bűncselekmények miatti veszélyeztetettség a termelő üzemekben is.
Tapasztalatai szerint a biztonság mely területei jelentik Önök számára a hétköznapok során a legjelentősebb kockázatokat?
Először talán a szervezett formában elkövetett lopások kockázatáról kell beszélni (ez a több szereplős, előre megtervezett és időben is hosszabb távot érintő történő, jelentős kárértéket elérő cselekményeket jelenti). Ezt figyelembe véve, kiemelt szerepe van a beléptetés és kilépés kontrollnak, a személy-, gépjármű- és áruforgalmat érintően egyaránt. Gondoljunk csak bele a nagyságrendekbe. A gyárban kb. 4000 ember dolgozik, ehhez jön a beszállítói és egyéb látogatói napi létszám. A logisztika szervezésében 2000-2500 kamion érkezik hetente a gyárba, az alkatrészeket és egyéb anyagok beszállítva. Óriási feladat tehát a beérkeztetés és a raktározás. Több külső beszállító is végez az üzem területén előkészítő munkákat az összeszerelés során, gyár a gyárban” pl. így készülnek az ülések. Ez a biztonság szempontjából persze azt jelenti, hogy nem csak a saját dolgozókra kell figyelmet fordítani.
Tudjuk azt, hogy a közveszéllyel fenyegetés (bombariadók) is kiemelt problémát jelentettek az utóbbi években, amelynek eredményeként új biztonsági szabályozást vezettek be.
Valóban olyan problémára kellett megoldást találjunk, amely az anyagi veszteségen túl megbénítottaa gyár életét, továbbá több ezer embernek okozott kellemetlenséget. A tavaly augusztusi jogszabály módosításig a termelő üzemekben bombariadó esetén azonnal le kellett állni a termeléssel és a átvizsgálás idejére el kellett hagyni az üzemet. Nyilván érthető, hogy egy autógyár esetében a termelésleállás mekkora anyagi veszteségeket jelentett. 2012-ben egy, tavaly viszont már négy leállásunk volt. A rendőrség által lefolytatott nyomozás egyébként minden esetben felderítette az elkövető személyét. Tenni kellett tehát valamit és egy szakértői team közreműködésével sikerült egy olyan jogszabály módosítást kidolgozni, amely lehetővé tette ilyen helyzetekben a rendőri szervek számára a mérlegelés lehetőségét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy automatikus kiürítés nélkül folyamatos üzem mellett lehet sort keríteni a kialakult helyzet kivizsgálására. (A közveszéllyel fenyegetés szabályozási kérdéseiről lásd még cikkünk
Ez persze az üzemi biztonsági szabályozás ismételt áttekintését, részleges újraszabályozását és persze döntően a személyi beléptetés és beérkező logisztikai és áruforgalom területén folyó kontrolltevékenység szigorítását jelentette, a szűrés, megelőzés céljával, nem kevés biztonságtechnikai invesztícióval. Az új rendszert oktatásokat, vizsgákat és a rendőrségi auditot követően lehetett bevezetni. (A személy be és kiléptetés gyakorlatát mi is tapasztaltuk dokumentum és csomagvizsgálattal fémkeresős átvizsgálással. A szerk.).
Értjük, persze ami nem világos az, hogy milyen módon lehet azonnal véleményt alkotni egy fenyegetés komolyságáról?
Mondhatjuk, hogy ez nincs a mi „orrunkra sem kötve”, mindenesetre a rendőrség szerint meglehetősen jól és gyorsan szűrhetőek a ténylegesen komolyan vehető fenyegetések. Ami azonban változatlan maradt, továbbra is fokozottan koncentrálunk a kiléptetésekre, a vagyon elleni incidensek megelőzéséra, megakadályozására.
Mi játszhatott ebben még szerepet?
A dolgozói állomány tudatos kiválasztása és ennek eredményeként idővel, az egy csapathoz való tartozás érzésének az erősödése. A meggyőződés kialakulása, hogy a munkának nem csak „elszenvedője vagyok, de úgy érzem, hogy az „Ügy” az enyém is”.
Gondolom van még egy olyan téma, ami megkerülhetetlen a biztonság szempontjából és ez a tűzvédelem.
Természetesen ez kiemelt terület és kockázat. A gyárban létesítményi tűzoltóság működik a szabályozásban előirt létszámmal, oltó technikával és gépjármű parkkal. A telepített tűzjelző ésautomatikus oltástechnika valamennyi gyártó, összeszerelő üzemben persze rendelkezésre áll. A kiemelt tűzkockázatú helyeken pl. lakkozó üzem (20 m-es belmagassággal) a tűzjelzést 5 percen belül a helyszínen nyugtázni kell. A jelzések az integrált vezérlő és felügyeleti központba kerülnek, ahonnan egyébként az energetikai és épületgépészeti vezérlés is folyik. Vészhelyzet esetén előreszabályozott forgatókönyv alapján természetesen számíthatunk a városi és a megyei katasztrófavédelmi szervezet segítségre is.
Beszéljünk akkor röviden a biztonsági szervezet felépítéséről.
A minden időben öt fővel vonulni képes létesítményi tűzoltóságon felül, a külsős biztonsági szolgáltató cég operatív irányítását és koordinációját 6 fővel látjuk el. Tavaly év végéig a járműpark (flottakezelés, termelést támogató eszközök pl. targoncák, emelők stb.), valamint a létesítményi szerviz deszk (pl telefonközpont) is hozzánk tartozott. A jelentős létszám persze az élőerős védőszolgálatot jelenti, ezt több mint száz fővel a mi szakmai kontrollunk mellett külső, szolgáltató aSecuritas Magyarország Kft. végzi.
kapcsolódó cikkek:
Budapest Airport. Eredményesen kezelik a növekvő biztonsági kockázatokat!
A reptér jogi státusza: közforgalom számára nyitott magánterület. Na és nem is akármilyen! Csak néhány adat: 0-24 órás üzemben 15 000 induló utas naponta, 2 500 dolgozó + a beszállítói forgalom (Cargo, Catering). „ A kiemelt biztonsági kockázat napi megélése mellett szerencsénkre az utóbbi évek leggyakoribb biztonsági eseménye az elhagyott, többnyire véletlenül ottfelejtett csomagok táskák problémájának a kezelése volt.” Szabó Istvánnal, a repülőtéri biztonsági szolgálat helyettes vezetőjével beszélgetünk. (tovább…)
Földünkön napjainkban legalább 1 milliárd informatikai eszköz van forgalomba (ideértve az okos eszközöket is), dinamikusan növekvő tendenciában. 2020-ra 7.7 milliárdra nőhet a népesség, közel 50 milliárd internetes kapcsolat mellett. Az ITbűnözéssel szembeni folyamatos harc tehát nélkülözhetetlen. Előtérben a kiberbiztonság, de kulcsfontosságú a vállalatok érő belső fenyegetésekkel szembeni tudatos védekezés is.
Az elektronikus vagyonvédelem területén is az adattárolás és a továbbítás, természetesen informatikai alapon történik, így bármilyen színvonalú és hatékonyságú rendszer működését jelentősen veszélyeztetni lehet (de akár hatástalanítani is), jól célzott hacker támadásokkal. Sajnos az információs rendszereket egyre gyakrabban érik sokféle irányból biztonsági fenyegetések, legyen az gazdasági hírszerzés, ipari kémkedés, vírus, számítógépes betörés, szolgáltatás bénítás-akadályozás, csalás, szabotázs, adathalászat, stb.
A kiberbűnözés elleni védekezésben ezért alapvető feladat az adatok tárolása és adatátvitel közbeni védelem. Változatlanul fontos ugyanakkor a klasszikus vírusok (romboló programok) elleni védekezés. Ezeken a területeken megbízható, minőségi versenyképes szolgáltatásokat kell nyújtani a felhasználóknak. Közel naprakész módon válik nélkülözhetetlenné a kártevők beazonosítása, illetve a vírusvédelmi rendszerek folyamatos fejlesztése, tesztelése, minősítése. Ez annál inkább kiemelt szempont, mert a G Data prognózisa szerint, idén a számítógépeket és okostelefonokat egyaránt fertőző kártékony programok terjedésére lehet számítani.
Az IDC számításai szerint 2015-ben a mobil telefon eladás robbanása várható. Előrejelzésük szerint összesen egymilliárd android alapú okostelefon kerül értékesítésre, ez pedig előrevetíti a kiberbűnözés irányának idei tendenciáját.
Meglepő vélemény! Az IT-biztonsági szakemberek tapasztalatai szerint a rosszindulatú belső személyek, munkatársak vagy alvállalkozók tevékenysége még a kibertámadásoknál is nagyobb veszélyt jelenthet a cégek számára. Nagyon fontos ezért kiemelt figyelmet fordítani az adminisztrátori ( rendszergazda) jogok kiosztására, kezelésére és monitorozására. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállatok jelentős számánál nem történik meg a terület szabályozása, ellenőrzése. A NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet a napokban publikálta vázlatosan és lényegre törő módon a legfontosabb teendőket, melyek elősegíthetik a kockázatok csökkentését. Nézzük melyek ezek.
Át kell tekinteni az eddigiekben kibocsátásra került kiemelt jogosultságokat. Két kritikus területre különös figyelemmel, ezek a személyazonosságokat tároló adatbázisok, valamint a szerver- és rendszerfelügyeleti jogosultságok.
Ellenőriznünk kell rendszeresen a hozzáférési jogosultságokat, azaz csak olyan hozzáférésekkel rendelkezzenek az alkalmazottak, amelyekre a munkájukhoz valóban szükség van! Egyben ismét célszerű új koncepció keretében, ismételten átgondolni a jogosultságok engedélyezését és kiosztását, illetve gondoskodni azok visszavonásáról, amikor már nincs rájuk szükség.
A vállalatoknál túl sokan rendelkeznek mindenre kiterjedő „super user” engedéllyel olyan esetekben is, ahol az adott munkakőrhöz ez egyébként nem lenne indokolt. Itt célszerű a felülvizsgálat és a jogkörök a tényleges feladatok elvégzéséhez igazodó módosítása (leginkább szűkítése).
Megfigyelésekkel kell kontrolálni a működést. Ezzel nemcsak a kiemelt jogkörökkel rendelkező alkalmazottakat ellenőrizzük, de az esetleges külső támadókat is kiszűrhetjük. Napjainkban ugyanis a támadók gyakran alkalmazzák azt a módszert, hogy belső felhasználónak álcázzák magukat, és a rendszerbe bejutva a rendszergazdák vagy más privilegizált felhasználók szintjére emelik saját jogosultságait. Ilyen hozzáféréssel felruházva már könnyedén ellophatják a kiszemelt adatokat, vagy egyéb módokon is kárt okozhatnak.
Az adminisztrátori és egyéb kiemelt tevékenységek ellenőrzésére és kezelésére több különféle megoldás is elérhető a piacon. A Cég saját fejlesztésére hívja fel a figyelmet. A NetIQ Privileged User Manager rendszer egyszerűen és gyorsan bevezethető és használható, automatikus riasztást küld, bármilyen gyanús tevékenységről.
A nagy tömegeket mozgató rendezvények világszerte így hazánkban is egyre gyakoribbak (kulturális, sportesemények, falunapok stb.). Tapasztalható a rendezők növekvő felelőssége és tetten érhető gyakorta a felkészületlenség is. Látható, hogy a meglévő szabályozás és nem kevés rendezvényen a munkát segítő korszerű technikai háttér ellenére is, sok a problémás, olykor akár pánikot kiváltó helyzet, esemény. A megoldás vélhetően a biztonsághoz kapcsolódó tervezési és ellenőrzési folyamatok komolyabb integrálása kell legyen a rendezvények szervezési folyamatában.
Egy vélhetően sokunk által ismert és nem felejthető tragédia felelevenítésével próbáljunk ráhangolódni a témára.
Három éve, 2011. január 15-én, egy szombat este a budapesti Nyugati téri egykori West-Balkán szórakozóhelyen tartott monstre diszkó rendezvényen két lány és egy fiatal nő halt meg, 14-en pedig megsérültek. Az áldozatok 17 és 24 év közöttiek voltak. A szórakozóhelyre közel 3000 embert engedtek be (az engedélyezett 1 800 helyett), és a kialakult pánik helyzetben a három áldozat nem élte túl a hatalmas tömeg által kifejtett fizikai nyomást. A boncolás szerint fulladás volt a haláluk oka. A tömeg kialakulásához hozzájárult, hogy a kapunyitás több mint 1 órás késéssel történt, a téren összegyűlt, részben ittas, drogok hatása alatt lévő fiatalok már dobálni, randalírozni kezdtek. A tragédiát követő bírósági eljárás tanúként hallgatta meg a West-Balkán építész-tervezőjét, aki elmondta, hogy az érvényes előírások szerint diszkók esetében maximálisan 3 fő engedhető be egy négyzetméter alapterületre. Ennek alapján akár 5000 személy befogadására is alkalmas lett volna a terem. Van viszont egy másik korlátozó feltétel, a kiüríthetőség. A rendezvényterem kiürítése négy belső lépcsőházon és a külső lépcsővel rendelkező teraszokon keresztül volt csak megoldható és ez a kiürítési idő a befogadható létszámot kb. 1500 főre kellett volna korlátozza. A felelősöket több éves börtönbüntetésre ítélték. 2011. március 8-án jelent meg aztán a Magyar Közlönyben a kormány 23/2011 sz. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről.
És idézzünk fel egy időben régebbi más jellegű eseményhez kapcsolódó tragédiát is.
2006. augusztus 20-ának tűzijátékos estéjén az első petárda fellövését követően csapott le a fővárosra és az ünneplő irdatlan tömegre (közel másfél millió ember) az orkán erejű vihar. A meneküléses zűrzavarban hárman meghaltak, ketten eltűntek és több száz sebesülés történt, a helyzetet kihasználva fosztogatásos bűncselekményeket is elkövettek. A hatóságok egymásra, az OMSZ-re és a Fővárosra, a rendezvényszervezők a hatóságokra mutogattak, érdemi felelős nélkül. Tény az, hogy, az OMSZ előrejelzése már másfél órával a rendezvény kezdete előtt ismert volt a katasztrófavédelem számára, mégsem történt intézkedés az esti program leállítására, az emberek tájékoztatására. Persze aztán idővel, néhány illetékes fej „porba hullott ”.
Mindkét esetben tetten volt érhető a biztonsági intézkedések bűnös elhanyagolása, figyelmen kívül hagyása, az illetékes körök közötti koordináció hiánya, holott a szabályozási oldal már ezekben az években is viszonylagos pontossággal határozta meg a tömegrendezvényekhez kapcsolódó biztonsági teendőket.
Próbáljuk meg áttekinteni általánosságban is vázlatosan a rendezvények biztonságát leginkább veszélyeztető tényezőket.
És akkor nézzük meg a leggyakoribb fenyegető eseményeket is. Szabadtéri rendezvények kapcsán ilyen a szélsőséges időjárás a tűz és robbanásveszély, zárttéri rendezvények kapcsán a már említett tűz és robbanásveszélyen kívül, ilyen a bombával való fenyegetés, illetve mindkét helyszín típusban a pánik. Hozzátéve azt, hogy a zárthelyen kialakuló pánik a menekülési útvonalak fent említett korlátozott átvezető képessége és pszichés okok folytán is veszélyesebb helyzeteket teremthet. A pánik a csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája melynek eredménye a tömeges, fejvesztett menekülés lehet, ami nem ritkán vezet halálesetekhez is. A nagy tömegrendezvényeken résztvevő közönség esetében elkerülhetetlen, hogy az emberek ne sértsék meg egymás intim zónáját (átlagosan 60 cm), amelyre a reakció többnyire a szervezet alap izgalmi szintjének jelentős fokozódása, és ez az állapot kedvező táptalaja lehet a pánik helyzetek kialakulásának.
Tekintettel arra, hogy a tömegképződés egyre gyakoribb életünket kísérő jelenség – és nem csak kifejezetten – az egyébként egyre gyakoribb kulturális, sport stb. nagyrendezvények kapcsán (Gondoljunk csak bele: a bevásárló központokban, a közlekedés alkalmával a Metróban, terelések során, zsúfolt sétáló utcákban, tüntetéseken stb.), ezért a pánik helyzetek kialakulásához vezető helyzeteket, folyamatokat is jobban kell felismernünk, kezelnünk.
Megdöbbentő belegondolni, hogy egy nagyrendezvény kapcsán – még a fentiekben leírt és a szakirodalomban közismert körülményeken túl – mi minden jelenthet olyan biztonsági kockázatot, amely a közönség szimpla elégedetlenségéhez kapcsolódik. Ilyen lehet pl. az elvárt élményfaktor hiánya, a mellékhelységek állapota és hozzáférhetősége, de akár a kiszolgáló és biztonsági személyzet viselkedése is stb., amely mind kiválthat hangoskodást, és nem ritkán agresszivitást.
Napjainkra elmondható hazai és nemzetközi relációban is, hogy a tömegrendezvények biztosításának szabályozási oldala megoldott, áttekinthető. Úgy az engedélyező hatóságok, mint a rendezői felelőségi és feladatkörök körök vonatkozásában, részletesen és szigorúan határozva meg a teendőket. Az is tapasztalható, hogy a kiemelt objektumokban ( pl. különösen a korszerű stadionokban, más létesítményekben ) a háttér technika a beléptetés, a részvevő a helyszín ( szektor-üléshely ), a mozgás azonosítás valamint a kommunikáció vonatkozásában nagyban segíti a biztonsági személyzet munkáját.
Mi akkor a probléma? És akkor a továbbiakban utalunk a német Bevölkerungschutz megállapításaira. A tömegrendezvények kapcsán a tapasztalható és egyre gyakoribb biztonsági hiányosságok azt mutatják, hogy messze nem elegendő önmagában a humán és technikai háttér biztosítása az adott szabályozási környezet mellett.
A dolog nyitja a rendezvény és a biztonsági tervek részletes kidolgozottságának és a végrehajtás ellenőrizhetőségének a kérdéseivel függ össze. A lényeg az, hogy az intézkedések köre teljes egészében, következetesen és érthetően dokumentált kell legyen, ahhoz, hogy minden a biztonsági területért felelős részvevő a munkáját az előre meghatározottak szerint végezze. Ez persze egy lényegesen szélesebb körű és alaposabb tervezési folyamatot jelent.
Döntő fontosságú, hogy az adott biztonsági incidenseket felismerjük és a történés idejének pontos megjelölésével és részleteiben mielőbb rögzítésre kerüljenek a hozzájuk tartozó valamennyi dokumentációval (kép, hang stb.) a pontos visszakereshetőség lehetőségével. A cél az incidens helyzetek, illetve az azokhoz vezető események visszamenőleges feldolgozása munkafolyamatának a bevezetése, a hasonló esetek megelőzésének a céljával (probléma feldolgozás). E folyamat szabályozott gyakorlatát nevezzük incidens és probléma menedzsmentnek. A fentiekből látható talán, hogy az eredményesség érdekében a biztonsági intézkedések teljes köre kontroll alatt kell álljon egy széleskörű ellenőrzési aktivitással a rendezvény valamennyi fázisában. Ezt a folyamatot mutatja a lenti ábra a tervezés fázisától, a rendezvény utáni tanulási folyamatokig, a korrekció igényével és végrehajtásával.
Az is érzékelhető nyilván, hogy a területtel foglalkozó egyébként igencsak leterhelt szakemberektől még további szempontok érvényesítését igényli a fenti megközelítésű munka és nem vitás, hogy ez egyrészt további ismeretszerzést igényel, de felveti – főkként az ellenőrzési – visszacsatolási folyamatok kapcsán további felkészült akár külső szakértői kör bevonását is.
