A biometrikus azonosítás működésének technikai és technológiai megértéséhez szükség van az alapvető fogalmak tisztázására. Cikksorozatunk következő részében ezeket a fogalmakat tisztázzuk.
A biometrikus azonosításhoz nagyon sok különböző technikát, technológiát lehet felhasználni.
Minden esetben megállapítható az alábbi öt alapvető alrendszer:
Az 1. ábra ezek általános kapcsolatát mutatja be.
Minden biometrikus rendszer élettani, viselkedési jellemző mérésével kezdődik. A kulcsa az összes rendszernek az a feltételezés, hogy a mért biometrikus jellemző ugyanazon egyénnél különböző időben megismételhető, és megkülönböztethető az egyének között.[1]
Sok – de nem az összes – biometrikus rendszer az adatokat egyik helyen gyűjti és egy másik helyen tárolja és dolgozza fel. Ezeknek a rendszereknek szükségük van adattovábbító alrendszerre. Amennyiben nagy mennyiségű adatot kell továbbítani, akkor mindenképp fontos valamely tömörítési eljárás alkalmazására. A tömörítési eljárás és visszaállítás mindenképp kismértékű minőségromlást eredményez. Jelenleg a tömörítési és adatátviteli protokollok szabványosítva lettek, hogy minden adatfelhasználó vissza tudja állítani a megfelelő minőségű adatot. [1]
Ha már van beolvasott és továbbított adatunk, azt elő kell készíteni más tárolt adatok összehasonlításához. A szegmentáció az a művelet, amely során különválasztjuk a hasznos információt a kapott jeltől. Például ez arcfelismerő rendszernél először meg kell keresni a képben az arc vagy arcok kontúrját. Amennyiben a szétválasztás megtörtént akkor a kapott információt (jelet) továbbítani kell a következő műveleti egységhez. A sajátosságok kivonatolása minden képfeldolgozáson alapuló biometrikus rendszer fontos eleme. A szegmentáció után a nyers biometrikus jel még mindig nagy számban tartalmaz torzulásokat, amelyet a leolvasó felület, az érzékelő, illetve az adatátviteli folyamat okoz. Ezeket a torzulásokat, redundáns elemeket el kell távolítani a jelből úgy, hogy a jellemző paramétereket a minta megőrizze. Elfogadott, hogy a kivonatolás vissza nem fordítható tömörítési folyamat: csak a biometrikus minta kivonatolt tartalmát tartalmazza. A minőségellenőrzéskor a kivonatolás után ellenőrizzük, hogy a sajátosságok értelmezhetők-e, illetve ha a kivonatolás eredménytelen akkor az egész eddigi procedúrát meg kell ismételni. Sikeresen kivonatolt minta nagyon kis méretű az eredeti adathoz képest. Ez után a rendszer a minta illeszkedését ellenőrzi egy vagy több már előre eltárolt mintához képest. Minden új mintát tárol a rendszer, de nem csak mintákat, hanem sokkal komplexebb modellek is tárolni kell a rendszer függvényében. [1]
Az adattárolás célja, hogy az előre bevitt adatokat tárolja. Ez lehet önálló adatbázis és lehet központosított rendszer is.
Ez az alrendszer az egyezési érték alapján dönt, hogy a minta illeszkedik-e vagy sem, és javaslatot tesz az elfogadásra vagy az elutasításra. Ez bizonyos tűréshatáron belül lévő értéket tekint elfogadhatónak. [1]
Minden, a továbbiakban említett rendszerben ez az öt alkotóelem megtalálható. Lényeges különbség az adatrögzítési és adatfeldolgozási (kivonatolási) alrendszerekben van.
A biometrikus rendszerek megbízhatóságának mérésére a következő mérőszámokat használják:
A biometrikus rendszerek általában skálázhatók: bármelyik mérőszám növelhető, ez azonban a másik jellemző csökkenésével jár. Ezért a paraméterezés jelentette eltérő jellemzők problémáját úgy küszöbölik ki, hogy azt a hangolási állapotot tekintik, ahol az FAR egyenlő az FRR értékkel. Ezzel a megoldással még a jelentősen eltérő rendszerek is objektíven összehasonlíthatók. [2]
FAR, FRR, EER értékek (2. ábra)
Néhány biometrikus rendszer FAR mutatója:
Minden személyt elméletileg bármely fizikai jellemzőjével lehetne azonosítani, de a gyakorlatban mindenképpen számolni kell az alábbi korlátokkal:
A külföldi szakirodalom [4] ezeket a követelményeket másképp fogalmazza meg:
Felmerül a kérdés, hogy a biometriában az eszköz azonosít vagy ellenőriz.
Ezt legegyszerűbben az alábbiak figyelembe vételével válaszolhatjuk meg:
A személyazonosítást aktív és passzív módszerekre bonthatjuk attól függően, hogy szükség van-e az azonosítani kívánt személy közreműködésére.
A biometrikus rendszer megvalósításakor minden körülményt meg kell vizsgálnunk. Itt már nem megengedhető, hogy „olyan aranyos”, ezt válasszuk. A zsiráf az állatkertben nekem személy szerint nagyon tetszik, de mégsem viszem haza a harmadik emeleti panellakásomba. Ugyanígy nem érvényesek a sci-fi filmekből levonható tanulságok. Többségében az egész csak látványként játszik szerepet.
Az alapvető igényeknek kell megfelelni, egyszerű, gyors, megbízható, fejleszthető, biztonságos és lényeges még, hogy a készülék ár/érték aránya legyen megfelelő. Ahhoz, hogy ezekre válaszolni lehessen meg kell ismerni az azonosítási módszereket, eszközöket, felhasználhatóságot.
[1] James Wayman, Anil Jain, Davide Maltoni and Dario Maio (Eds): Biometric Systems: technology, design and performance evaluation, Springer-Verlag London Berlin Heidelberg, 2005 ISBN 1852335963
[2] Árendás Csaba, Bachraty Gergely, Jeges Ernő, Körmöczi Csaba, Molnár Roland, Barczikay Péter, Demcu Karolina, Csurgay Péter, Szász Olivér, Máté László, Dr. Nehéz-Posony Márton, Tizedes László, Veresegyházi Zsolt: Integrált biometrikus azonosító rendszerek (Irodalomkutatás kötet), 2005. (http://www.mit.bme.hu/research/search/downloads/ibar/Irodalomkutatas.pdf) (Letöltve: 2010. június 11. 13:10)
Részlet Rozsnyay András Biometrikus azonosítás alkalmazásának lehetőségei a Magyar Honvédség objektumaiban című szakdolgozatából. (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Gépészmérnöki, Biztonságtechnikai és Minőségügyi Tanszék, Budapest, 2010)
A Techson legkedveltebb kameraszériája még több tudással, funkcióval és ellenállhatatlan intelligenciával hódít. Amire egy kamera csak képes lehet, azt az MS6-os tudja! Ismerd meg a széria lehengerlő funkcióit cikkünkből! Bővebben »
Az alvázvizsgálat elvégzésében manapság már olyan technikai támogatásra támaszkodhatunk, amely nagyban megkönnyíti, felgyorsítja és kiszélesíti a vizsgálatot. A ZNZ Biztonságtechnika által kínált legújabb megoldás holland fejlesztés és Hollandiában is készül. Bővebben »
Cikkünben megvizsgáljuk a Ksenia Security IoT platformjának, a lares 4.0-nak előnyeit és néhány olyan funkciót, amelyek egyedülálló megoldássá teszik a piacon. Bővebben »
Az arcot formája és hőképe alapján lehet azonosítani, de érdekes lehetőség lehet a fül alapú azonosítás is a biometriában.
A biometriában több féle kéz alapú azonosítás létezik, ilyenek a tenyérnyomat, a kézgeometria és a tenyérerezet azonosítása.
Sokféle személyazonosítási módszert használunk a gyakorlatban. De mindegyiknek megvan a maga előnye, hátránya. Ezeket mérlegelve lehet az adott feladatnak legjobban megfelelő módszert kiválasztani.
A térdazonosítás során mágneses rezonanciás képalkotással (Magnetic Resonance Imaging, MRI) vizsgálják a térdet azért, hogy tömegben gyorsan azonosíthassák az embereket.
A biometria elemzésére használt matematikai módszerek közül sorozatunk harmadik részében a Doddington-féle 30-as szabályt és biometrikus rendszerek megbízhatóságának statisztikai elemzését mutatjuk be.
A biometria elemzésére használt matematikai módszerek közül sorozatunk második részében a Bayes-analízis és az intervallumbecslés módszere ujjnyomazonosító-rendszerek vizsgálatában témakörét mutatjuk be.
Évente rendezik meg Londonban a biometriával foglalkozó szakemberek egyik legjelentősebb találkozóját a Biometrics Londont. A kiállításon és konferencián megjelennek a világ legjelentősebb kutatói, fejlesztői, gyártói és a témához kapcsolódó szervezetek, szövetségek, oktatási intézményeinek képviselői.
