A Gentex piacra dobta új, íriszazonosítás alapú, gépjárművekbe integrálható megoldását. Maga a szkenner a jármű belső visszapillantó tükrében és annak konzoljában „foglal helyet”. Meglehetősen logikus választás, hiszen… (tovább…)
A térdazonosítás során mágneses rezonanciás képalkotással (Magnetic Resonance Imaging, MRI) vizsgálják a térdet azért, hogy tömegben gyorsan azonosíthassák az embereket. (tovább…)
Évente rendezik meg Londonban a biometriával foglalkozó szakemberek egyik legjelentősebb találkozóját a Biometrics Londont. A kiállításon és konferencián megjelennek a világ legjelentősebb kutatói, fejlesztői, gyártói és a témához kapcsolódó szervezetek, szövetségek, oktatási intézményeinek képviselői.
Az idei Biometrics 2012-n Londonban részt vett Fehér András, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara Alkalmazott Biometria Intézetének munkatársa is. A háromnapos konferencián és a kétnapos kiállításon számos előadás hangzott el a biometria újdonságairól, bemutattak új eszközöket, technológiákat és a még tesztelés alatt álló fejlesztéseket is – kezdte beszámolóját Fehér András. Szeptember 11-e hatása ma is érezhető a biztonsági ipar és ezen belül a biometria fejlődésén. Tapasztalatai szerint a gazdaság fejlődését messze meghaladja a tudás, a tudomány fejlődése. Napjainkban a biometriában a technológiák közül az arcfelismerés és a DNS-azonosítás fejlődése a legjelentősebb. Bár a DNS-azonosításának fizikai korlátai vannak, már megközelítik a 90 perces határidőt.
A biometria fő felhasználói a rendészeti szervek, az eszközök terén pedig a mobileszközök: a tabletek és az okostelefonok kerültek az első helyre. A gyakorlatban az azonosítás úgy történik, hogy a rendőr vagy a katona kezében a mobil eszközzel, amelyhez ujjnyomatolvasót csatlakoztattak, lefényképezi a vizsgálni kívánt személyt, ujjnyomatot vesz tőle, beírja az adatait a mobileszközbe az okmányai alapján. Majd online módon vagy offline adatbázisával kiszűri, hogy az illetőt körözik-e, akár a rendőrség akár mondjuk a bevándorlási hivatal. De van olyan bonyolult készülék is, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, és három-négyféle biometriai adatot is képes vizsgálni: arcfelismerő, ujjnyomatolvasó és íriszszkenner is kapcsolódik hozzá. Tehát a technika fejlődésének iránya, hogy mobil eszközökkel a helyszínen, minél többféle módon ellenőrizzék az embereket.
Az arcfelismerés nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, egyszerre nagy tömeg vizsgálatára képes berendezést is bemutattak a kiállításon. A kamerát nagy forgalmú helyre teszik ki, például repterekre, forgalmas városi csomópontokba, áruházakba, ahol is gyakorlatilag minden egyes embert képes ellenőrizni az arcfelismerő-rendszer, aki a látóterébe kerül.
De van olyan alkalmazási lehetősége is az arcfelismerő-rendszernek, hogy áruházláncok fölviszik az adatbázisba a kétezer, általuk ismert áruházi tolvaj képét, és a rendszer figyelmezteti a biztonsági személyzetet, ha közülük valaki megjelenik az üzletben, így külön figyelmet kaphat az őröktől. De használható ez VIP személy felismerésére is.
Az arcfelismerésben a nehézséget az jelenti, hogy egyszerre sok embert rövid idő alatt kell azonosítani, és ha elfordítja a fejét, akkor is felismerhető legyen. Dollár milliárdokat ölnek a fejlesztésekbe, a finanszírozók pedig a bevándorlási hivatalok, a rendőrség, katonaság, határőrség.
Az amszterdami Schiphol repülőtéren már működik az az automatikus beléptetőrendszer, amelyben maga a felhasználó helyezi a biometriai adatait tartalmazó chipes útlevelét a szkennerbe. Automatikusan fényképet készít róla a rendszer, majd összeveti a három képet: a frissen készültet, az útlevélből szkenneltet és a chipen szereplőt. Ezzel kapcsolatban Fehér András kifejtette az aggályait is, minél inkább automatikus a rendszer, annál könnyebb becsapni. Ha valaki egyszer hamis adatokkal már sikeresen átment az ellenőrzésen, akkor azon túl mindenhol azonosítani fogják. Erre megoldás, ha több ponton, több ember vesz részt az ellenőrzés folyamatában, mert akkor kisebb a hibázási lehetőség.
Felgyorsult a biometria alkalmazása az azonosításban. Számos módszer közül lehet választani, és egy-egy típushoz sokféle gyártmány kapható. A cél, megtalálni az adott feladathoz a legjobban illeszkedő megoldást: a legbiztonságosabbat, a leggyorsabbat a legjobb ár-érték arányban. Ebben kívánja segíteni a döntéshozókat képzésével az ABI, az Alkalmazott Biometria Intézet.
2012. március 1-jén mutatkozott be a szakmának az ABI, az Alkalmazott Biometria Intézet. A rendezvényt az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán tartották. Bevezetőjében dr. Horváth Sándor, a kar dékánja bejelentette, hogy a kar Doktori Iskolája megkapta az engedélyt, így szeptembertől indítják a biztonságtudományi doktori képzést.
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke elmondta, együttműködési magállapodást kötöttek a karral, mivel támogatni kívánják, hogy az elméleti tudást minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazzák a gyakorlatban.
Majd dr. Kovács Tibor docens figyelemreméltó előadást tartott a biometria történetéről és gyakorlati alkalmazásának néhány kérdéséről. Bemutatta, milyen biometria jellemzőket és azok kombinációit használhatjuk azonosításra. Valamint szólt néhány, ma már jól működő alkalmazásról. Így például elmondta, Indiában kormányhivatalból pénzt utalni és attól fogadni csak íriszazonosítás mellett lehet, ezzel a megoldással jelentősen csökkent a korrupció. A párizsi Charles De Gaulle repülőtéren pedig a már regisztrált személyek ujjnyomat azonosítás után, átvizsgálás nélkül kelhetnek át a kijelölt pontokon. Az okostelefonok beléptetésre történő alkalmazásáról a docens elmondta, nem a személyt, hanem csak a készüléket tudja azonosítani a rendszer. Majd szólt a feladatorientált alkalmazás (Mission Oriented Applications – MOA) fontosságáról, amely ebben az esetben azt jelenti, hogy meg kell találni a célhoz legjobban illeszkedő biometriai azonosítási módszert és a feladat elvégzésére leginkább alkalmas készüléket.
Otti Csaba, magánbiztonsági szakértő arról tájékoztatott, hogy jelenleg világszinten is egyedülállók, mert nincs több ilyen szinten felszerelt független laboratórium, mint az ABI-ban. Az intézet célja, a biometrikus biztonsági eszközök vizsgálati eljárásainak kidolgozása, a lehető legtöbb biometrikus technológia és eszköz összegyűjtése, tesztek végzése, a készülékek minősítése. A kapott eredményeket először a gyártóval ismertetik, majd ha az nem javítja a hibát, akkor a nyilvánossággal is. A szakértő elmondta, fontos a készülékek vizsgálata, mivel a gyártók által adott leírások nem mindig fedik teljesen a valóságot. Erre példaként bemutatott egy ujjnyomat olvasót, amely víz alatt is működik, valamint képes az élő ujj felismerésére, ami igaz is, csak a gyártó nem emelte ki, a két funkció csak külön-külön működik, egy időben nem alkalmazhatók. Majd hozzátette az is előfordul, hogy a gyártó 10 ezer felhasználó kezelésére is alkalmasnak mondja a készüléket, amely valóban alkalmas ennyi adat tárolására, de a gyakorlat azt mutatja, hogy 1200 felhasználó esetében már összeomlik a rendszer.
Az oktatás területén is számos feladata van az ABI-nak, részt vesznek az alapképzésben, valamint tematikus és továbbképzéseket tartanak. A döntéshozók számára indított képzéssel az a céljuk, hogy már a tenderkiírás fázisában segítsék a munkát. Tapasztalataik szerint nem megfelelő a döntési környezet, gyakran eredménytelenül megy el pénz és idő, mert a kellő ismeretek hiányában a megrendelő nem a számára ideális rendszert választja ki, mivel sokféle biometria módszer közül kellene megtalálnia az optimális megoldást.
Mindenkinek egyéni jellemzője az írisz rajzolata, ezen alapul az íriszazonosítás, mint biometrikus azonosítási módszer. Az íriszazonosítás biometrikus azonosításra használt matematikai mintafelismerési technika, amely során videoképet készítenek a szemről, és abból egyedi jellemzők alapján állítják össze az azonosításra szolgáló adatsort. Létezik egy másik, kevésbé elterjedt szemalapú technológia is, a retinaszkennelés.
Az íriszazonosítás során infravörös megvilágítás mellett készítenek képet kamerával a részletgazdag, bonyolult szerkezetű szivárványhártyáról. Majd digitálisan kódolt minták alapján, matematikai és statisztikai algoritmusokkal készíti el az íriszazonosító berendezés az egyénre jellemző adatsort. Utána azt összeveti az adatbázisában tárolt íriszadatokkal, és azonosítja az egyént. Ez a módszer az egyik legnagyobb a pontosságú azonosítás, gyakorlatilag egyértelműen képes megállapítani, hogy az egyén szerepel-e az adatbázisában. Az íriszazonosítás legfontosabb előnye a gyorsaság mellett a pontossága – a szivárványhártya stabilitásának köszönhetően –, mivel a szem belső, védett, mégis kívülről látható szervünk.
Számos ország használja az íriszt polgárai azonosítására. Sőt szerte a világon kényelmi okokból már több millióan szerepelnek egy íriszazonosítási rendszerben, amely segítségével útlevél nélkül átkelhetnek határokon.
Az íriszazonosítás alapjául szolgáló algoritmust John Daugman professzor (University of Cambridge Computer Laboratory) fejlesztettek ki az 1990-es években. Bár az íriszazonosítás nagyon aktív kutatási téma a számítástechnika, a műszaki tudományok, a statisztika és az alkalmazott matematika területén, a mai napig Daugman algoritmusát használják a gyártók az íriszazonosító rendszerekben.
Látható fény (VW) vagy közeli infravörös hullám (NIR)?
A legtöbb íriszazonosító kamera infravörös fénnyel működik (NIR – tartománya: 750–1050 nm). Azért ezzel, mert a sötét barna szem – ilyen van az emberek többségének –, ebben a fénytartományban mutatja meg gazdag szerkezetét, miközben sokkal kevésbé látszik a látható fény tartományában (400–700 nm), De az is fontos szempont, hogy az infravörös fény láthatatlan és kevésbé tolakodó. Másik fontos ok még, hogy a környezet visszaverődő fényei nen befolyásolják a szivárványhártya mintáit.
 |
 |
|
| Az írisz látható fényben | Az írisz képe infravörös fényben (Forrás: en.wikipedia.org) |
Működési elv
A szivárványhártya-felismerési algoritmus először lokalizálja a belső és külső határait az írisznek. További szubrutinok észlelik és kizárják szemhéjakat, szempillákat, illetve a tükröződéseket.
A szoftver az íriszen meghatározott képpontok keres, miközben ellensúlyozza a pupilla tágulását, szűkülését, azután elemezni majd kódolja a megtalált pontokat, hogy majd összehasonlítsa kapott íriszképet a tároltakkal. Esetenként a Daugman-algoritmusok Gábor Dénes hullám transzformációját használják, az eredmény pedig egy sor komplex szám, amely tartalmazza az íriszminta szakaszait és szélsőértékeit. A Daugman-algoritmus a szélsőértékeket elhagyja, ez biztosítja, hogy a kapott mintát kevéssé befolyásolják a megvilágítás vagy a kamera kontrasztjának változásai, és ezzel válik hosszú távon használhatóvá a biometrikus minta. Az azonosításkor (egy a sokhoz mintaillesztés), illetve annak ellenőrzése során (egy az egyhez mintaillesztés) az íriszmintát összehasonlítja a készülék a tárolt mintával az adatbázisban. Ha a döntési küszöb Hamming-távolság alatt van (Hamming-távolság – két azonos hosszúságú bináris jelsorozat eltérő bitjeinek száma), a jelsorozat hossza garantálja, hogy két különböző személy íriszmintája különböző legyen.
Előnyök
Az írisz több okból is ideális az emberi test biometrikus azonosítására:
Forrás
en.wikipedia.org
