irodák Archívum - Page 11 of 15 - SECURINFO.hu

Biometrics 2012 London

Nincs hozzászólás

Biometrics 2012 London

Évente rendezik meg Londonban a biometriával foglalkozó szakemberek egyik legjelentősebb találkozóját a Biometrics Londont. A kiállításon és konferencián megjelennek a világ legjelentősebb kutatói, fejlesztői, gyártói és a témához kapcsolódó szervezetek, szövetségek, oktatási intézményeinek képviselői.

Az idei Biometrics 2012-n Londonban részt vett Fehér András, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara Alkalmazott Biometria Intézetének munkatársa is. A háromnapos konferencián és a kétnapos kiállításon számos előadás hangzott el a biometria újdonságairól, bemutattak új eszközöket, technológiákat és a még tesztelés alatt álló fejlesztéseket is – kezdte beszámolóját Fehér András. Szeptember 11-e hatása ma is érezhető a biztonsági ipar és ezen belül a biometria fejlődésén. Tapasztalatai szerint a gazdaság fejlődését messze meghaladja a tudás, a tudomány fejlődése. Napjainkban a biometriában a technológiák közül az arcfelismerés és a DNS-azonosítás fejlődése a legjelentősebb. Bár a DNS-azonosításának fizikai korlátai vannak, már megközelítik a 90 perces határidőt.

 

A biometria fő felhasználói a rendészeti szervek, az eszközök terén pedig a mobileszközök: a tabletek és az okostelefonok kerültek az első helyre. A gyakorlatban az azonosítás úgy történik, hogy a rendőr vagy a katona kezében a mobil eszközzel, amelyhez ujjnyomatolvasót csatlakoztattak, lefényképezi a vizsgálni kívánt személyt, ujjnyomatot vesz tőle, beírja az adatait a mobileszközbe az okmányai alapján. Majd online módon vagy offline adatbázisával kiszűri, hogy az illetőt körözik-e, akár a rendőrség akár mondjuk a bevándorlási hivatal. De van olyan bonyolult készülék is, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, és három-négyféle biometriai adatot is képes vizsgálni: arcfelismerő, ujjnyomatolvasó és íriszszkenner is kapcsolódik hozzá. Tehát a technika fejlődésének iránya, hogy mobil eszközökkel a helyszínen, minél többféle módon ellenőrizzék az embereket.

Az arcfelismerés nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, egyszerre nagy tömeg vizsgálatára képes berendezést is bemutattak a kiállításon. A kamerát nagy forgalmú helyre teszik ki, például repterekre, forgalmas városi csomópontokba, áruházakba, ahol is gyakorlatilag minden egyes embert képes ellenőrizni az arcfelismerő-rendszer, aki a látóterébe kerül.
De van olyan alkalmazási lehetősége is az arcfelismerő-rendszernek, hogy áruházláncok fölviszik az adatbázisba a kétezer, általuk ismert áruházi tolvaj képét, és a rendszer figyelmezteti a biztonsági személyzetet, ha közülük valaki megjelenik az üzletben, így külön figyelmet kaphat az őröktől. De használható ez VIP személy felismerésére is.
Az arcfelismerésben a nehézséget az jelenti, hogy egyszerre sok embert rövid idő alatt kell azonosítani, és ha elfordítja a fejét, akkor is felismerhető legyen. Dollár milliárdokat ölnek a fejlesztésekbe, a finanszírozók pedig a bevándorlási hivatalok, a rendőrség, katonaság, határőrség.

Az amszterdami Schiphol repülőtéren már működik az az automatikus beléptetőrendszer, amelyben maga a felhasználó helyezi a biometriai adatait tartalmazó chipes útlevelét a szkennerbe. Automatikusan fényképet készít róla a rendszer, majd összeveti a három képet: a frissen készültet, az útlevélből szkenneltet és a chipen szereplőt. Ezzel kapcsolatban Fehér András kifejtette az aggályait is, minél inkább automatikus a rendszer, annál könnyebb becsapni. Ha valaki egyszer hamis adatokkal már sikeresen átment az ellenőrzésen, akkor azon túl mindenhol azonosítani fogják. Erre megoldás, ha több ponton, több ember vesz részt az ellenőrzés folyamatában, mert akkor kisebb a hibázási lehetőség.

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Nincs hozzászólás

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Létesítmények fizikai biztonsági rendszerének üzemeltetése sohasem öncélú feladat, illeszkednie kell az azt létrehozó társaság gazdasági céljaihoz. A biztonsági stratégiája megvalósításának támogatnia kell a gazdasági célok megvalósítást, miközben a szükséges biztonsági kockázatokra megfelelő válaszokat kell adnia.

Áttanulmányozva a témában megjelent szakmai anyagokat, kutakodva a világban meglévő, az ipari létesítmények fizikai védelmét taglaló dokumentumok között, hamar rá kell jönnünk, az angol-szász környezetet kivéve nincs általános szabályozás a témában.

A fizikai védelmet részletező, annak elveit meghatározó dokumentum hazánkban, persze követve az általános európai megoldásokat, az atomenergia felhasználása során a nukleáris anyagok káros hatásainak védelme érdekében kidolgozott szabályozás az egyetlen – bár igen részletese – eljárási rendszer, amely a fizikai védelem megvalósításának szabályairól, illetve a biztonsági zónák létrehozásának módjáról szól.

A „fizikai védelem” kifejezés értelmezése alapvetően meghatározhatja, mi is a feladat ipari létesítmény vagy közforgalmú épület védelmi rendszere kidolgozásakor, tehát a fogalom tisztázása fontos mozzanat. A szakanyagok több esetben adnak használható definíciót, de azt gondolom az általam kigondolt, a minden napi életet jobban követő meghatározás talán többet mond mind a szakemberek, mind a biztonságtechnikában kevésbé járatosak számára.

Fizikai védelemnek nevezzük a személy és vagyonvédelmi funkciókkal telepített rendszerelemek (élőerős védelem, rezsim intézkedések, biztonságtechnikai alrendszerek, azok összetevői) összességét, amelyeket azzal a céllal alakították ki, hogy biztosítsák a védett létesítményben tevékenykedő személyeket, vagyonelemeket, támogassák az adott vállalat gazdasági céljai megvalósítását, a kialakított biztonsági stratégia megvalósításával.

Egy másik, a fizikai védelmet, annak megvalósíthatóságát elemző szakanyag alapkifejezése a biztonsági zóna. Érdemes ennek a fogalmát is tisztázni mielőtt részletesen kifejtenénk a téma feldolgozása során szerezett tapasztalatainkat.

Biztonsági zónának nevezzük a védett létesítmény azon területi, funkcionális egységét, amely biztonsági kockázati szempontból egy egységnek tekinthető, a bevezetésre szánt védelmi intézkedések egységes egészet alkotnak, miközben illeszkedik az egész védett létesítmény komplex, mélységi védelmi elvek alapján kialakított, rendszerébe.

Jogszabályi környezet
A már általam korábban említett szabályozási hiányosság nem jellemző az atomenergia felhasználása körében megalkotott hatósági intézkedésekre. Az atomenergia alkalmazása körében igen részletes szabályrendszer támogatja az üzemeltetőket, így a fizikai védelem kialakítása, a biztonsági zónák meghatározása ebben a tevékenységi mezőben nem kérdéses.

  • az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
  • 190/2011 (IX. 19. kormányrendelet (az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
  • NAÜ ajánlások

 

A 190/2011 (IX.19.) kormányrendelet igen részletesen meghatározza azokat a védelmi szinteket, melyeket a fizikai védelem kialakítása során biztosítani kell.

Fizikai védelmi szintek nukleáris anyagok alkalmazása esetén

  • A-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás megakadályozása
  • B-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
  • C-szinten:       jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
  • D-szinten:       alapvető védelmi intézkedések

(Megjegyzés: a jogszabály: a nukleáris anyagokat különböző kategóriákba sorolva írja elő a különböző védelmi szintek alkalmazását.)

Az egyes, előírt védelmi szintek jól érthetőek, félreértések nem lehetnek, a rendelet szövege a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai szerint kerültek meghatározásra.

Fizikai védelmi zónák kialakítása

  1. ellenőrzött zóna (legalább D-szintű védelem)
  2. őrzött zóna (legalább C-szintű védelem)
  3. fokozottan őrzött zóna (legalább B-szintű védelem)
  4. belső zóna (legalább A-szintű védelem)

Zónák közötti átjárás: kizárólag ellenőrzött módon történhet

A védelmi szintek és a fizikai védelmi zónák együttese már pontosan érthetővé válik a jogalkotó szándéka a fizikai védelem kidolgozásának mikéntjére Nem mellékes szempont az egyes zónák közötti átjárás, amely csak ellenőrzött módon történhet. Ez a gyakorlatban ellenőrzött átjárókat, belépési pontokat jelent, videotechnikai felügyelet mellett. Mélységében tagolt védelem szakmai szempontból létrehozása alapkövetelmény – lopás, vandalizmus, elemi károk, tűz, terrorizmus stb. megelőzésére, elhárítására. A biztonságtechnikai szakemberek sem találkoznak gyakran biztonsági zónák üzemeltetésével a gyakorlatban, mivel azokat biztonsági kockázatok tekintetében összetett környezetben  alakítják ki. Az ipari létesítmények üzemeltetése biztonsági szempontból is nagy kihívás lehet, a biztonsági zónák fizikai védelmi rendszere kialakításának követnie kell a biztonsági kockázatokat, így fokozva a védelmi intézkedéseket a létesítmény legjobban védett objektumáig.

 

Paksi Atomerőmű vázlatos elrendezése (A vázlatos elrendezés kizárólag a biztonsági zónák értelmezése érdekében készült, nem a valóságot tükrözi.) 1. ábra

Nem érdektelen néhány szóban összefoglalni a fizikai védelem kialakítása során felhasznált biztonságtechnikai alrendszereket.

Élőerős őrzés-védelem
Az élőerős védelem tekintetében az alkalmazott erőforrások különálló feladatokat látnak el, így egészítve ki a védelmi rendszert egy teljes egésszé.

  • FBŐ – Fegyveres Biztonsági Őrség (felállításáról, felhasználásáról külön jogszabály – 27/1998. (VI. 10.) belügyminiszteri rendelet intézkedik)
  • Őrszolgálat – a 2005. évi CXXXIII. törvény (köznyelvben a vagyonvédelmi törvény) hatálya alá tartozó őrszolgálatot ellátó szervezet
  • TEK – Terrorelhárítási Központ – http://tek.gov.hu

Technikai alrendszerek

  • kerítésvédelem (mechanikus védelem elektronikus fedővédelemmel)
  • őrjárat ellenőrző rendszer
  • beléptetőrendszerek
  • CCTV-rendszerek (látható és infratartomány)
  • fokozott védelmet igénylő helyiségek kiegészítő védelme
  • kommunikációs hálózat (biztonságos kommunikáció, alternatív megoldások)
  • monitorközpont (kijelzések, vezérlések, irányító központ)

Természetesen az egyes alrendszerek integrált egységes rendszerben működtethetők hatékonyan. A komplexitásra jellemző adat, hogy az egyes ipari létesítmények CCTV-rendszere több száz videokamerát is tartalmazhat, így a valós események ellenőrzésére csak akkor van lehetőség, ha a háttérben nagy bonyolultságú, dependenciákat (függőségi, alárendeltségi viszonyokat) is magában foglaló képelemző rendszert futtatunk, ellenkező esetben nincs esély az óriási információáradat emberi feldolgozásra. Csak azok a videoképek kerülhetnek az operátorok elé, amelyek valamilyen szempontból fontosak, légyegesek az éppen folyó események tükrében vagy mert azt az operátor maga kiválasztotta.

Ha azt kérdezzük, vajon hány olyan végpont található egy ilyen rendszerben, ahonnan jelzések érkezhetnek a központban szolgálatot teljesítő operátorok számára, akkor bizony meglehetősen elrettentő számot kell mondani: közel húszezer, azaz a rendkívül átgondolt, magas szinten integrált felügyeleti rendszer kidolgozása nem elmulasztható.

Biztonsági kockázatok
Elhagyva a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának környezetét, ahol a kormányrendelet meghatározza az alapfenyegetettséget és arra adott válaszként kidolgozandó részletes fizikai védelmi szabályozását, akkor fontos megjegyeznünk, hogy az egyes fizikai védelmi rendszerek kialakítása a meglévő biztonsági kockázatok alapján kell, hogy megtörténjen. Nem nehéz belátni, hogy a már közismert kockázati értékek számítása, majd azok összegzése rendkívüli nehézségeket okozna, mivel az egyes ipari létesítmények rendkívül komplex, így ennek megfelelően rendkívül bonyolult környezetet is feltételeznek.

A fentiek kiküszöbölése érdekében nem az egyes kockázatértékeket adjuk össze, így meghatározva az összes kockázatértéket, hanem a várhatóan bekövetkező esemény adott gazdasági társaság működésére történő hatása alapján határozunk meg kockázati szinteket, és annak megfelelően soroljuk be az egyes biztonsági zónákat.

Az természetesen tény ebben az esetben is, hogy az egyes biztonsági kockázatú zónákban telepíteni kívánt biztonságtechnikai eszközöket, élőerős védelem módját, és a szükséges rezsimintézkedéseket előzetesen ki kell dolgozni. A meghatározott biztonsági zónákhoz így már könnyen hozzá tudjuk rendelni a szükséges védelmi intézkedéseket.

 

 

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Biztonsági kockázatok és azok értelmezése (Forrás: Physical security management guidelines (Security zones and risk mitigation control measures) – Australian Government) 2. ábra

A biztonsági kockázatokat áttekintve érdemes néhány szót vesztegetni, arra, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják azokat, mivel alapvetően meghatározhatják a kockázatcsökkentő intézkedések fajtáit és mennyiségét.

Főbb befolyásoló alaptényezők

  1. a létesítmény alaptevékenységéből adódó kockázatok
  2. a lakosság információja a létesítményben folyó tevékenységről
  3. a környezet bűnügyi fertőzöttsége
  4. az ügyfelek erőszakos magatartása (konfrontáció)
  5. lakosság, tiltakozók erőszakossága (tüntetők stb.)
  6. terrorizmus
  7. a létesítményben több vállalkozás is működik
  8. nincs információ a létesítményben folyó tevékenységről, értékekről – csökkenti a biztonsági kockázatokat

Az egyes biztonsági kockázatokat befolyásoló tényezőkről most nem szólunk részletesebben, mert az vagy nem érdemes, vagy mert nem igényel a további magyarázatokat.

Biztonsági zónák a gyakorlatban
A következőekben bemutatunk egy lehetséges meghatározást az egyes biztonsági kockázatoknak megfelelő zónák kialakítása estére. Természetesen ez nem szentírás, de a gyakorlatban ez a meghatározás bevált, jól használható.

  1. Alacsony Biztonsági Kockázatú Zóna (ABKZ)
  2. Közepes Biztonsági Kockázatú Zóna (KBKZ)
  3. Magas Biztonsági Kockázatú Zóna (MBKZ)
  4. Fokozott Biztonsági Kockázatú Zóna (FBKZ)
  5. Egyedi védettségű zónák (EBZ)
    • pénztár
    • humán személyi nyilvántartó
    • minősített adatok kezelés
    • szerver helyiségek

 

A fentiekben megjelölt biztonsági zónák közül egy adott ipari létesítményben természetesen több is lehetséges, akár egyetlen épületben több, különböző biztonsági zónát is ki lehet jelölni, és annak megfelelően kialakítani fizikai védelmét. További áttekinthetőséget jelenthet a szakember számára, ha egyféle zóna attribútumokat használunk, mivel az egyetlen pillantást vetve az alaprajzokra, megmondható, milyen védelmi megoldásokat kell alkalmazni vagy milyen védelmi megoldásra kell számítani az adott biztonsági zónákban.

 

 

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Biztonsági zónák attribútumai – értékelő mátrix 3. ábra

Fizikai védelmet értékelő mátrix használata
Az adott biztonsági kockázatot értékelő munkatárs egy általa kiválasztott létesítményi területre vonatkozóan meghatározhatja a szükséges élőerős, mechanikai, elektronikai védelmi igényeket. A számokat egymás mellé írva, az adott zónatulajdonságot határozza meg.

Például: Zóna attribútum: 233
(2) Magas Biztonsági kockázatú Zónában szükséges élőerős védelem
(3) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges mechanikai védelem
(3) ) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges elektronikai védelem

Közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek
Az ipari létesítmények fizikai védelmének kialakítása mellett néhány szót kell ejtenünk a tömegtartózkodásra alkalmas épületek biztonságáról, kiemelten a vészhelyzeti kiürítéssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek fizikai biztonsága kialakítása megtervezésekor a személyvédelem prioritását kell biztosítani, így az épületek kiürítése elsődleges. A kiürítés tervezésekor a tömegtartózkodásra alkalmas épületek alapveszélyeztetettségének, a biztonsági kockázatok meghatározásakor fontos tisztázni milyen tényezők fokozzák, illetve csökkentik a biztonsági kockázatokat.

Biztonsági kockázatokat fokozza, ha a tömeg:

  • nagy létszámú
  • elhelyezkedése a létesítményben
  • helye, távolsága a menekülési útvonalaktól
  • lépcsőhasználattal juthat ki az épületből
  • mozgásképesség (beteg, nehezen mozgó, járóképtelen személyek…)
  • életkori összetétel
  • pánik

Biztonsági kockázatokat csökkenti, ha tömeg:

  • kis létszámú
  • elhelyezkedése a kijáratok közelében
  • lépcsőhasználat nem szükséges a meneküléshez
  • életkori összetétel kedvező
  • alternatív menekülési útvonalak vannak
  • nincs pánik

A vészhelyzeti tevékenység, például az épület kiürítése során, az épületben tartózkodó tömeg, tömegekről, azok mozgásáról meglévő pontos információ felbecsülhetetlen értékű adat az evakuációt végrehajtók, irányítók számára. A technológiafejlődés jelenlegi szintje ma már lehetőséget adhat arra, hogy adott, tömegtartózkodásra alkalmas épületbe történő belépés és mozgás folyamatosan, akár valós időben is követhető legyen. Amennyiben célszerűen kiválasztott típusú hőkamerákat telepítünk az épületben történő mozgás meghatározó, valamint az esetleges kiürítés kritikus pontjain gyakorlatilag bármilyen környezeti körülmények között lehetőség lehet az épületben lévő látogatók, ügyfelek, (tömeg) mozgásának valós idejű követésére, elemzésére.

Összegzés
Ipari létesítmények fizikai védelmének kialakításakor, amennyiben a jogszabályi környezet nem áll a rendelkezésünkre, csak a szakmai tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. A biztonsági kockázatok megfelelő értékelés esetén megtervezhető egy olyan védelmi rendszer, amely valóban alkalmas lehet a vállalat biztonsági stratégiájának végrehajtására, azaz a társaság gazdasági érdeki megvalósításnak támogatásra. Meggondolandó szakmai feladat általános szabályrendszer kidolgozása annak érdekében, hogy egységes szemlélet tudjon kialakulni a fizikai biztonság megvalósítása tekintetében.

Horváth Tamás, okleveles biztonságtechnikai mérnök, szakértő, PhD aspiráns, MVM Magyar Villamos Művek Zrt. előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2012. november 26-án rendezett biztonságtechnikai szimpóziumon hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán.

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése (Fotó: EUobserver.com)

Nincs hozzászólás

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése

Ellentmondásos a jogi megítélése annak, ha a beszélgetés egyik résztvevője készít hangfelvételt anélkül, hogy erről a másik tudna. Sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban nem tisztázott ez a cselekmény.

A hangfelvétel rögzítésének három fontos jogi vonatkozása lehet: az adatvédelmi jog, a polgári jog és a büntetőjog területén.
Az előadó az olyan hangfelvételek jogi megítélésről beszélt, amelyet a személyesen folytatott vagy a távközlési rendszer útján zajló beszélgetés résztvevője készít, a kommunikációban résztvevő fél vagy felek hozzájárulása nélkül.

Adatvédelem
Az adatvédelem szempontjából nézve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határoz meg néhány, a tárgyhoz kapcsolódó fogalmat.
Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
Az adatkezelés fogalma pedig így hangzik: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Személyes adat két esetben kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Polgári jog
A Polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény szerint „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.” [80. § (1)] Valamint „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” [75. § (1)] A bírói gyakorlat pedig azt mutatja a BH 2008. 266. bírósági határozat szerint: „Hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.”

 

 

Visszaélés személyes adattal
A hangfelvétel készítése csak kivételesen valósíthat meg bűncselekményt: a Büntető törvénykönyv 177/A. § (1) szerint: Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

  • jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
  • az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Büntető törvénykönyv 263/B. § határozza meg a „Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel” fogalmát is, mégpedig:
Aki

  • engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
  • olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
  • engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Lehallgató eszköz
Akusztikus lehallgató eszközök fogalmát a160/2011. (VIII. 18.) kormányrendelet írja le:
Akusztikus lehallgató eszköznek minősül minden olyan akusztikus információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amely a kommunikációban részt vevők bármelyikének tudta és beleegyezése nélkül, titkosan, illetve rejtetten alkalmazható, így különösen:

  • lehallgatási célra tervezett, előállított, vagy forgalmazott mikrofon, illesztő, rögzítő, illetve továbbító eszköz;
  • lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve mikrohullámú vagy ultrahangos működési elvet alkalmazó technikai lehallgató rendszer;
  • rejtett, álcázott, illetve megtévesztésre alkalmas hangrögzítő vagy hangtovábbító eszköz, azok tartozékai.

Ez alól kivétel a polgári felhasználásra tervezett irodai vagy szórakoztató elektronikai eszköz és tartozékai.

A Büntető törvénykönyv határozza mag a Magántikok jogosulatlan megismerése fogalmát is a 178/A. § (1) pontjában:
Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

  • másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
  • másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,
  • másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
  • hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntetőeljárás jog
De árnyalja a képet, ha a büntetőeljárás jogi aspektusait vizsgáljuk a kérdésnek. A büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. Törvény 75. § (1) bekezdése szerint: „A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.”
78. § (1) bekezdése szerint: „A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás.”
115. § (2) bekezdése szerint: „Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.”
Azonban a 78. § (4) bekezdése szerint: „Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.”
Viszont a 2000. 296. számú Elvi bírósági határozat azt mondja ki, hogy „A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.”
Valamint a 1985. 57. bírósági határozatban az áll, hogy

  • „Ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít, ez a magatartás nem jelent más jogvédte érdekkörében történő illetéktelen behatolást (jogsértést).”
  • „A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért – az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.”

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:
„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. pedig kimondja:
„Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.”

Tehát az adatvédelmi és a polgári jog tiltja az érintett tudta nélkül hangfelvétel készítését, azonban büntető ügyben, mint bizonyítékot föl lehet használni. Példaként említette az előadó a csepeli kettősgyilkosságot, ahol a bizonyítás során a bíróságon figyelembe vették a gyilkosságot megörökítő hangfelvételt.

 

Írta Timaffy Lilla dr. Mészáros Bence PhD, a Pécsi TudományegyetemBüntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke adjunktusának előadása alapján, amely a  Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencián hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán 2012. november 22-én.

 

Aspectis partnertalálkozó

Nincs hozzászólás

Aspectis partnertalálkozó

Immáron 9. alkalommal rendezte meg az Aspectis Kft. éves partnertalálkozóját 2012. november 15-én. Idén új helyszínen, a Kincsem parkban, a megszokottól eltérően, workshop jelleggel zajlottak a bemutatók.

A vendégek kisebb csoportokba interaktív résztvevői lehettek az eseményeknek. A gyártói előadásokon lehetőség nyílt közvetlen konzultációra a Milestone, a Netavis, az Axis Communications és a D-Link képviselőivel.

Bevezetőjében Bata Miklós, az Aspectis Kft. ügyvezető igazgatója üdvözölte a partnereket, majd a gyors piaci áttekintést követően gratulált az elmúlt évben elért eredményekhez. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére a telepítők növekvő mértékben képesek meggyőzni ügyfeleiket a magas minőségű IP-alapú biztonsági rendszerek fontosságáról és hatékonyságáról. Bata Miklós előadása után a vendégek csoportokban a négy standon egymást váltva nézték végig a bemutatókat.

Aspectis partnertalálkozó

 

Az idén több gyártóval is bővült az Aspectis beszállítók köre. Az új partner, a Milestone piacvezető videomenedzsment szoftverfejlesztő céget Jan Gabrielsen country manager képviselte. A teljes piac csaknem 20 százalékát teszik ki a nyílt platformú szoftver különböző változatai. Több mint ezer kameratípust támogatva, ezzel is az élen járva versenytársai előtt. Majd az ONVIF szabványnak megfelelő szoftver egyszerű kezelhetőségéről és egyik funkciójáról, a video-push-ról volt szó, amellyel akár az okostelefon képrögzítője is használható megfigyelő kameraként.

A következő helyszínen Korbel Sándor a D-Link hálózati eszközeiről, valamint a cég által nyújtott rendkívül kedvező és széleskörű szolgáltatásokról szólt. Őt Kalcsó Attila váltotta, aki bemutatta a D-Link IP videoportfólióját szót ejtve az NVR-ekről, a home és az enterprise kategóriába tartozó kamerákról.

A Netavis standjánál Wolfgang Baumgartner ügyvezető igazgató fogadta a vendégeket. A videoanalitikában rejlő lehetőségeket mutatta be, beszélt a legújabb release újdonságairól, a Smartphone kliensről és a Face Detection-ről, amely algoritmus 95 százalék pontossággal megállapítja a kamera fókuszába kerülő személy nemét és korát, ezzel új lehetőséget nyitva a marketingkutatásoknak.

 

Aspectis partnertalálkozó

Az Axis Communications pultjánál Szőcs Róbert, a cég regionális key account menedzsere és Bata Miklós ismertették a legújabb eszközöket a piacvezető svéd gyártótól. A rendkívül termékeny évnek köszönhetően piacra került az Axis rejtett kamerája, az első beépített infrás, rendkívüli fényérzékenységű WDR-es készülékei, valamint a kisebb rendszerekre optimalizált ingyenes szoftvere, amelyhez új, megfizethető kisméretű kamerákat mutatott be, akár 5 megapixeles felbontással.

A szakmai bemutatókat követően az Emtrek vállalkozásfejlesztési tanácsadó cég ügyvezetője adott hasznos tanácsokat az Aspectis partnereinek a hatékony értékesítéshez.

Forrás: Aspectis

Axis Communications

Nincs hozzászólás

Elismerések az Axis disztribútoroknak

Az Axis Communications középkelet-európai regionális központja októberben Prágában új irodába költözött.

Az új irodát ünnepélyes keretek között Bodil Sonesson, az Axis globális értékesítési igazgatója, Anna Forsberg, az Axis kelet-európai regionális igazgatója és Csuthi Zsuzsanna, az Axis középkelet-európai régiójának értékesítési igazgatója nyitotta meg. Az irodában jól felszerelt bemutatóteremet és oktatóteremet alakítottak ki. Ezzel is segítve az értékesítést, a technikai támogatást és a marketinget a régióban.

A megnyitón a cég elismerése jeléül az Axis Communications munkatársai hat díjat adtak át a régió disztribútorainak:

  • ‎Marketingben legaktívabb disztribútor a CEE régióban: Aspectis Magyarország
  • Legnagyobb Axis eladásokból származó árbevétel a CEE régióban négy negyedéven keresztül (2011 Q4–2012 Q3): Elko Románia
  • ‎Legnagyobb növekedés az árbevételben (eladásokban) négy negyedéven keresztül (2010 Q4–2011 Q3 vs. 2011 Q4–‎2012 Q3): Solytron Bulgária
  • ‎Legnagyobb Axis eladásokból származó árbevétel a Cseh Köztársaságban négy negyedéven keresztül (2011 Q4–2012 Q3):‎ Tech Data ‎Csehország
  • ‎Legnagyobb Axis eladásokból származó árbevétel Lengyelországban négy negyedéven keresztül (2011 Q4–2012 Q3): Anixter Lengyelország
  • ‎Legjobb hivatalos Axis esettanulmány a régióban: Elko Románia (Cluj Arena, Románia, Kolozsvár)‎ – Az esettanulmány magyarul 

 

Az Axis Communications s.r.o. új címe
Office Park Nove Butovice, Building D, Bucharova 1314/8, 158 00 Praha 13, Czech Republic

 

Biztonságtechnikai szimpózium a Bánkin

Nincs hozzászólás

Biztonságtechnikai szimpózium a Bánkin

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2012. november 26-án biztonságtechnikai szimpóziumot tartottak az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán.

Közel kétszáz egyetemi hallgató és szakember vett részt az eseményen, amelyet dr. Horváth Sándor PhD, a kar dékánja és Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke nyitott meg. A dékán kiemelte, a tudás folyamatos fejlesztésének eszköze a kutatás és fejlesztés, azaz a tudomány. Ezen a téren a Bánki jelentőset lépett előre, ennek egyik bizonyítéka a tudomány ünnepén megrendezett konferencia is, amely a plenáris ülés után hat szekcióban folytatta munkáját. A tudomány szerepét erősíti az is, hogy a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar létrehozta doktori iskoláját, amely széles körű együttműködés keretében jött létre. A Bánki oktatói mellett a kamara és külsős partnercégek munkatársai is emelik az intézmény szakmai színvonalát.

 

 

Német FerencNémet Ferenc, az SzVMSzK elnöke kifejtette, a kamara együtt dolgozik a tudomány és a szakma képviselőivel a szakmai irányvonal meghatározásában. A kamara erős szervezetté vált, a jogalkotás mögé társadalmi hátteret biztosít, mivel részt vesz a jogszabályok előkészítésében. Az elnök a teremben ülő hallgatókat arra bíztatta, ha külföldre mennek tanulni, dolgozni, utána jöjjenek vissza, és gyarapítsák a magyar tudást.

 

 

 

 

 

Dr. Kovács Tibor A szimpózium moderátora dr. Kovács Tibor CSc/PhD, az egyetem docense először Őszi Arnoldot, az Óbudai Egyetem PhD-aspiránsát szólította ki, aki A jelen kor titkosítási módszerei az informatikában címmel tartotta meg előadását. Mindannyiunknak – magánszemélyeknek és szervezeteknek is – vannak olyan adataink, amelyek nem nyilvánosak, ezeket valamilyen módon titkosítjuk. Így például fájljainkat, levelezésünket, személyes, banki vagy a biometrikus adatainkat. Elméletileg nincs olyan titkosítási módszer, amelyet ne lehetne feltörni, azonban gyakorlatilag létezik, mivel van olyan titkosítás, amely visszafejtése 4 milliárd évig tartana, az ilyeneket tartjuk feltörhetetlennek. Ahhoz, hogy kiválasszuk a legjobb titkosítás ismernünk kell annak feltörését is – mondta el Őszi Arnold, majd ismertette a titkosítás típusait: a szimmetrikus és az aszimmetrikus titkosítást. Majd a titkosításokhoz kapcsolódó szabványokat mutatta be. Szólt a Pretty Good Privacy-ról(PGP), amely egy titkosításra és hitelesítésre egyaránt használható számítógépes program, valamint az Advanced Encryption Standardról (AES), amely az amerikai National Institute of Standards and Technology-nak (NIST) az új rejtjelezési szabványra kiírt pályázata nyertese a Rijndael lett. Ez után Őszi Arnold a sérülékenységi vizsgálat fontosságát emelte ki, amellyel ellenőrizhetjük saját rendszerünk biztonságát, és feltárhatjuk annak hiányosságait. Majd az előadó részletesen bemutatta a Backtrack nevű linux disztribúciót, amellyel feltárhatók az informatikai rendszerek biztonsági hiányosságai, végül elmondta, hogyan hozhatunk létre korszerű és biztonságos informatikai környezetet.

 

Berek Tamás Ezután Berek Tamás PhD, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Takács Zoltán PhD-aspiráns az RFID-technológia alternatív felhasználási lehetőségei a kórházbiztonság területén című előadása következett. Valamely szervezet biztonsági rendszerének kialakítása során fontos az alapos és részletes elemző és értékelő munka. A kórházbiztonság egyedi objektumvédelem, amelyet az összetett feladatok, valamint az ott dolgozók, az ott kezeltek és az oda látogatók tesznek különlegessé. A cél a betegellátás teljes körű biztonságának megteremtése. A beléptetőrendszerek a kórházban kiegészíthetők mozgáskövető-rendszerrel amelyek az épületirányítási rendszerbe beépítve üzemeltethetők az RFID-technológia által biztosított lehetőségek széles körű kihasználásával. Az ideális az lenne, ha a háziorvos olyan smartkártyát adna a beutaló mellé, amelyre már fölírta a beteg leleteit, gyógyszereit, kórelőzményeit. Így a fölvétel során egy mozdulattal, minden fontos adat bekerülne a kórház számítógépes rendszerébe. Az RFID-technológiával lényegesen egyszerűbb és biztonságosabb lenne a szükséges vizsgálatok és kezelések elvégzése a beteg kórházon belüli mozgásának követésével. Az RFID-technológiát a különféle kórházi eszközök, gyógyszerek, veszélyes anyagok nyilvántartására, és felhasználásának ellenőrzésére is föl lehet használni.

Pehatsek Ferenc

Pehatsek Ferenc biztonságtechnikai mérnök, a King Estate munkatársa A biztonságtechnikában alkalmazott elektronikus kommunikációs módok jelene és jövője, rendszerek integrációja című előadásában azt mutatta be, hogy összetett biztonságtechnikai rendszerek telepítése során az eszközök kiválasztásakor alapvető szempont, hogy a berendezések képesek legyenek az adatcserére. Gyakorlati tapasztalatait elemezve kifejtette, előfordul az is, hogy egy adott gyártó különböző eszközei sem képesek egymással megfelelően kommunikálni. Majd arról szólt, mi lehet ennek az oka, illetve napjainkban mely kommunikációs módok vannak széles körben elterjedve, és ezeknek melyek a korlátai. Utána fölvázolta, merre tartanak az egyes gyártók fejlesztései, és mi lehet a rendszerek közti kommunikáció jövője.

 

 

Horváth Tamás

Horváth Tamás PhD-aspiráns, okleveles biztonságtechnikai mérnök, a Magyar Villamos Művek munkatársa Az ipari létesítmények fizikai biztonsága, a biztonsági zónák kialakítási elveiről tartott előadást. Valamely létesítmény fizikai biztonsági rendszerének üzemeltetése sohasem öncélú feladat, illeszkednie kell az üzemeltető gazdasági céljaihoz, a biztonsági stratégia megvalósításának támogatnia kell a gazdasági célok megvalósítást, miközben a szükséges biztonsági kockázatokra megfelelő válaszokat kell adnia. Az ipari létesítmények üzemeltetése biztonsági szempontból is nagy kihívást jelent, az objektumok eltérő védelmi szintre és ezeknek megfelelő biztonsági zónákra vannak osztva. A fizikai védelmi rendszer kialakításának követnie kell a biztonsági kockázatokat, így fokozva a védelmi intézkedéseket a létesítmény külső határától egészen a legjobban védett objektumáig.

 

Szabó LajosSzabó Lajos, okleveles biztonságtechnikai mérnök, biztonságszervező szakmérnök alapvető kérdést feszegetett előadásában: Mi is a biztonság? És kérdés az is, hogy létezhet-e tudományosan megalapozott általános biztonságfogalom?
A biztonság mindenki által ismert és valamiféleképpen értelmezhető fogalom. Valamennyi élő szervezet esetén fellelhetők a biztonságra törekvés jelei. Mindenki számára mást és mást jelent a biztonság, amely nem egzakt fogalom, nem megfogható, és így nincs is általánosan alkalmazható meghatározása. A különféle területeken, az iparban, a kereskedelemben, a pénzvilágban sokféle biztonságfogalmat alkottak, annyifélét, ahányféle szempontból nézik a kérdést. Szabó Lajos vizsgálta és elemezte, hogy ma az állam büntetőhatalma és a magánbiztonság hogyan viszonyul egymáshoz, majd bemutatott egy rendszerszemléletű biztonságfogalmat, amelyet általánosan lehetne alkalmazni, és ez megfelel a „jó definíció” követelményeinek. Az általa javasolt fogalom adott rendszerre vonatkozik, figyelembe véve a rendszer elemeinek egymáshoz, valamint a rendszernek a környezethez való viszonyát, adott időszakban meghatározott határértékek figyelembevételével, így stabilnak és kiszámíthatónak tekinthető.

Végezetül munkatársait szólította az előadói pulpitusra dr. Kovács Tibor: Fehér András mérnök-közgazdász, Otti Csaba mérnök-közgazdász és Milák István az Óbudai Egyetem BSc-hallgatója az Óbudai Egyetem Alkalmazott Biometria Intézetét (ABI) képviselték. Előadásuk A biometria biztonsága és sérülékenysége címet viselte. Először Fehér András ismertette az ABI működését. Az ABI célja, hogy olyan biztonságtechnikai szakmai műhellyé váljon, amely az alkalmazott biometriát megismerteti és oktatja a döntéshozók, a döntéselőkészítők és a biztonságtechnikai szakemberek számára. Emellett laboratóriumukban biometriai eszközök vizsgálatával és tesztelésével is foglalkoznak a hallgatók bevonásával. Majd ismertette az intézet nemzetközi kapcsolatait, a londoni Biometrics 2012 kiállításon való részvételüket, szólt tagságukról a frissen alakult ASIS Hungarian Chapterben, és kapcsolatukat számos más nemzetközi szervezettel (Institute of Electrical and Electronics Engineers – IEEE, Center for Identification Technology Research – CITeR, Information Systems Audit and Control Association – ISACA).
Milák István előadásában az érhálózat elemzésén alapuló biometriai eszközök teszteléséről szólt. Két készüléket vizsgáltak, mindkettő ugyanazzal a szenzorral működik, mégis az eltérő szoftverek miatt más-más módon adnak téves eredményt az azonosítás során.

 

English
Arnold Őszi (PhD aspirant, Óbuda University) – Tibor Kovács (CSc/PhD, Óbuda University)
Encrypting Methods Of The Information Technology In The Present

Organizations and private persons possess certain data that are not public and are usually encrypted. We may make our files, our email, our personal data, our bank activities or our biometric data encrypted. Encryption is prevalent on more areas in our lives, than we are aware of. In the case of e-commerce our credit card data is given. Theoretically, there is no encryption method, which is impossible to break, but practically it exists. Some encryptions would take until 4 billion years to break, which we consider impossible to do it. To select the best encryption we have to be aware of the breaking-up techniques of the encryptions.

Keywords:
encrypting, biometrics, e-commerce, security

 

Tamás Berek (PhD, National University of Public Service) – Zoltán Takács (PhD aspirant, National University of Public Service): Alternative Employment Opportunities Of Rfid Technology In The Field Of Hospital Security

In order to configurate a safeguarding conception, we have to create a complex security system. We have to make a plan, the plan has to be analysed and interpreted. We have to configurate the right proportion of the defend systems.
Hospital security is a special area of the facility security because of the personnel, the patients and visitors. The authors deal with access control-, and tracking systems, which may be integrated into the facility management systems with opportunities provided by RFID technology.

Keywords:
complex security system, access control system, RFID technology

 

Ferenc Pehatsek (King Estate Ltd., Safety Engineer): Current And Future Electronic Communication Methods Of Security Technology, System Integration

Those who have had to implement, program or operate security systems know that the types of equipment that can be connected to each other is vital, because most often are not capable of exchanging data, not even various instruments of the same manufacturer.
We are going to inspect the causes and the widespread means of communication and their limitations.
We will investigate the direction of improvements are of certain manufacturers, and discuss what the future of the means of communications might be.

Keywords:
installation of security systems, connection of systems, communication method

 

Tamás Horváth (PhD aspirant, Magyar Villamos Művek, expert, safety engineer) – Tibor Kovács (CSc/PhD, Óbuda University): The Physical Security Of Industrial Facilities, Theories Of Design Of Security Zones

The operation of a physical security system of a facility could not ever be an end in itself, it has to be adapted to the business objectives of the operator, while it is expected to give appropriate answers for the security risks.
Even professionals of security technology do not encounter security zones in practice frequently because they are to be implemented in complex environments of security risks. The operation of industrial facilities may present a challenge in security. The design of security zones and physical security systems must mitigate the security risks, thereby enforcing the security measures from the public area to the best protected object.

Keywords:
physical security, security zones, security risks, physical protection of industrial facilities

 

Lajos Szabó (safety engineer): What Is The Safety? (May exist a well-founded general definition of safety?)

Safety is a well known concept which everybody can interpret in a way. In all living organizations the signs of aiming for safety can be found, which is different for each species. It is not exact, it is impalpable, and we do not have universally applied definition for it. Various disciplines, industry, trade and the financial world created various kinds of safety concepts. The question is examined from many viewpoints. This experiment is to define the concept of safety which can be used universally.

Keywords:
risk, danger, system, safety

 

András Fehér (Óbuda University Applied Biometrics Institute, engineer-economist) Csaba Otti (Óbuda University Applied Biometrics Institute, engineer-economist, private security expert) – István Milák (Óbuda University, BSc student)
The Security And Vulnerability Of Biometry

At present, among electrical security technologies biometrical identification systems are the fastest developing ones. This is not surprising, since the American and other governments spend billions of dollars on their development since 9/11.
Biometrical identification can only be interpreted as a part of a system, therefore it is worth analyzing questions of vulnerability of security identification devices. We may identify many grounds for attacks, due to the structure of the systems.
Now we are focusing on the vulnerability of the palm vein identification method which is one of the safest technologies according to experts. We are going to present our results studying this technology.

Keywords:
safety, security, biometry, identification, biometrical identification, vulnerability

Jogi szakokleveles magánbiztonsági szakemberképzés

Nincs hozzászólás

Jogi szakokleveles magánbiztonsági szakemberképzés

Magánbiztonsági szakirányú képzések indulnak a pécsi egyetem jogi karán.  A „jogi szakokleveles magánbiztonsági szakember” és a „magánbiztonsági jogi szakjogász” képzettséget a tervek szerint Budapesten szerezhetik meg a hallgatók.

 

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kara jogi képzéseket indít a magánbiztonság területén dolgozók számára. A tervek szerint két szakirányú továbbképzési szak fog elindulni a jövő év februárjától kihelyezett képzésként Budapesten.

Az egyikre bármely képzési területen, alapszakon szerzett oklevéllel rendelkezők beiratkozhatnak, ők a „jogi szakokleveles magánbiztonsági szakember” szakképzettséget szerezhetik meg a három szemeszterből plusz záróvizsga-időszakból álló, önköltséges, intenzív, levelező rendszerű képzésen.
A szakirányú képzés célja, hogy a személyvédelem, vagyonvédelem, és/vagy a magánnyomozás területén dolgozó szakemberek számára alapvető jogi ismereteket adjon, és ellássa őket a munkájukban hasznosítható speciális jogi tudással is, a magánbiztonsági szektorhoz kapcsolódó jogterületek gyakorlati problémákra koncentráló oktatása révén.

A „magánbiztonsági jogi szakjogász” képzés pedig azoknak a szakembereknek kínál munkájukban közvetlenül hasznosítható jogi ismereteket, akik jogi végzettséggel rendelkeznek és a magánbiztonság területén dolgoznak.
A képzés önköltséges, levelező rendszerű, egy két szemeszterből plusz záróvizsga-időszakból áll.
A képzés tantárgyi programja felöleli a személy- és vagyonvédelem, illetve a magánnyomozás saját joganyagán kívül az e tevékenységek végzése kapcsán szóba jöhető valamennyi jogterületet, az adatvédelmi jogtól kezdve a polgári jogon, a büntetőjogon és az eljárásjogokon át egészen a társasági jogig és a munkajogig, mindezek mellett kriminalisztikai és lőfegyvertani ismeretek hallgatására is lehetősége nyílik a képzésre jelentkezőknek.

A képzés helyszíne: A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos szervezetének budapesti székháza

A képzésről tájékoztató letölthető innen

 

SzVMSzK konferencia a Tudomány Ünnepére

Nincs hozzászólás

SzVMSzK konferencia a Tudomány Ünnepére

 

Konferenciát tartottak 2012. november 22-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szervezésében.

A konferenciát Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a megjelent hallgatókat, biztonsági szolgáltatókat és megbízókat. Majd kiemelte, napjainkra felgyorsult a tudás elévülése, minden nap követnünk kell a híreket, aki nem frissíti tudását, versenyképtelenné válik, akár a műszaki, akár a humán területeket nézzük, és a konferencián a két terület együtt jelenik meg – fejezte be köszöntőjét az elnök.

 

Német Ferenc, a kamara elnöke

Majd Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy a rendezvény moderátora felkérésére dr. Horváth Sándor, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánja az egyetemen folyó képzésről és kutatásról szólt a biztonságtechnika területén. Az egyetem története 1879-ben kezdődött a Budapesti Állami Közép-Ipartanoda alapításával. Majd a dékán kiemelte, Galamb József, mint az iskola egyik leghíresebb hallgatója – a Ford minden idők legnépszerűbb T-modelljének tervezője, akiről az előadó termet elnevezték – is ebben az épületben fejezte be tanulmányait 1901-ben. Az intézmény 2010. január 1-jétől viseli az egyetemi címet, öt karán jelenleg 12 500 hallgatót képeznek, 12 alapszakon, valamint 2 angol és német nyelvű képzés is folyik az egyetemen. A hét mesterképzésből egy a biztonságtechnika kurzus, és a hat doktori iskolából is az egyik biztonságtudományi képzés. Jól felszerelt laboratóriumokban oktatás és kutatás-fejlesztés egyaránt folyik. A karok között partneri együttműködés folyik, főleg a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karral szoros a kapcsolat. Dr. Horváth Sándor összegzésében elmondta, a karon minősített és tanúsított képzés folyik, ezen belül gyakorlat orientált alapképzés, magas szintű mesterképzés, nemzetközileg is elismert tudományos munka és doktori képzés.

Végül a dékán külön is kiemelte az Alkalmazott Biometriai Intézetet (ABI), amelyet Fehér András mutatott be. Az ABI célja, hogy olyan biztonságtechnikai szakmai műhellyé váljon, amely az alkalmazott biometriát megismerteti és oktatja a döntéshozók, a döntéselőkészítők és a biztonságtechnikai szakemberek számára. Emellett laboratóriumukban biometriai eszközök vizsgálatával és tesztelésével is foglalkoznak a hallgatók bevonásával. Majd ismertette az intézet nemzetközi kapcsolatait, a londoni Biotmerics 2012 kiállításon való részvételüket, szólt tagságukról a frissen alakult ASIS Hungarian Chapterben, és kapcsolatukat számos más nemzetközi szervezettel (Institute of Electrical and Electronics Engineers – IEEE, Center for Identification Technology Research – CITeR, Information Systems Audit and Control Association – ISACA).

SzVMSzK konferencia a Tudomány Ünnepére

Dr. Janza Frigyes és dr. Horváth Sándor

Kapitány Sándor, osztályvezető a Nemzeti Biztonság Felügyelet (NBF) képviseletében A minősített adatok védelmének társadalmi kapcsolódásai témakörében tartott előadást. A szervezet 1998-ban alakult a NATO minősített adatok védelme céljából, majd tevékenységük kibővült az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt az EU minősített adatok felügyeletével. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV törvény szervezte egységes rendbe az NBF munkáját, a felügyelet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében, mint titokvédelmi főhatóság működik.

Dr. Mészáros Bence PhD, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése témakörében fejtette ki véleményét. Előadásában arról az esetről szólt, amikor a beszélgetés egyik résztvevője készít hangfelvételt anélkül, hogy erről a másik tudna. Ma ennek a helyzetnek a jogi megítélése ellentmondásos, sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban nem tisztázott ez a cselekmény. A hangfelvétel rögzítését három területen szabályozzák: az adatvédelmi, a polgári és a büntető jog területén. Bár az adatvédelmi és a polgári jog tiltja az érintett tudta nélkül hangfelvétel készítését, büntető ügyben, mint bizonyítékot föl lehet használni. Példaként a csepeli kettősgyilkosságot említette, ahol a bizonyítás során a bíróságon figyelembe vették a gyilkosságot megörökítő hangfelvételt.

Dr. Kovács Sándor nyugalmazott rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszéke mesteroktatója Lehetőségek a magánbiztonsági felsőfokú oktatás területén című előadásában elemezte a biztonsághoz kapcsolódó állami feladatokat és a magánbiztonság lehetőségeit. Majd bemutatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkáját, és ezen belül, részletesen ismertette a Rendészettudományi Karon és a Közbiztonsági Tanszéken folyó képzést.

SzVMSzK konferencia a Tudomány Ünnepére

 

Gyöngy Ernő, az SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció vezetője A fegyveres szolgálatot ellátó személy- és vagyonőrök felkészítése során szerezett tapasztalatait mutatta be. Bármilyen alaposan is készítenek fel valakit például a bankfiók fegyveres őrzésére, ha fegyveres támadás történik, gyakran előfordul, hogy az őr leblokkol. Ennek fiziológiai okai vannak, emelkedik a szervezetben az adrenalin szintje és megnő a pulzusszám, 200-as pulzusnál már pánikba esik az őr. A megoldás, ha bonyolult helyzetre rendkívül leegyszerűsített választ adunk: ha fegyvert fognak rá, akkor emelje föl a kezét, ekkor csökken a pulzusszám, és már lesz ideje gondolkozni, elemezni a helyzetet, és megfelelő módon cselekedni. A vészhelyzetben való cselekvést pedig a hosszú távú memóriába kell beépíteni a képzés során.

Eur. Ing. Frank György MSc címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégiume elnöke a Lövedékálló védőmellény polietilén laminátumában megcsúszó lövedék és a kialakuló repesztő nyomás által okozható sérülések ballisztikai vizsgálata témájában tartott rendkívül érdekes, szemléletes előadást. Bemutatta miként viselkedik a mellény, ha megcsúszik a lövedék, és bár nem hatol át a mellényen, bizonyos esetben akár halált is okozhat. Kifejtette, a mellény vásárlása előtt fontos, hogy a gyártótól megtudják az E rugalmassági modulus értékét, mert ebből lehet arra következtetni, hogy a kicsúszó lövedék milyen sérüléseket okozhat.

Galántai Béla az SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció tagja A magánbiztonsági szolgáltatás összefüggései a rendészeti tevékenységgel című előadásában a közbiztonság civil megközelítéséről fejtette ki véleményét. Kiemelte a jogi szabályozás ma már védi a magánbiztonsági tevékenységhez kapcsolódó rendészeti tevékenységet. Ezzel a jogalkotó célja a közbiztonság – mint szubjektív fogalom – növelése volt.

 

SzVMSzK konferencia a Tudomány Ünnepére

Axis Camera Management szoftver

Nincs hozzászólás

Letölthető alkalmazás hálózati videoeszközök menedzsmentjéhez

Frissítették az Axis Camera Management szoftvert, amelynek segítségével a telepítők és a rendszergazdák az Axis hálózati videoeszközöket helyezhetik üzembe és menedzselhetik. Az alkalmazás központi helyről biztosítja egy rendszer vagy akár több helyszín felügyeletét, az alkalmazások telepítését.

A Camera Management programot Axis eszközökre épülő hálózati videorendszerek hatékony menedzsmentjéhez tervezték. Több helyszínen telepítve akár több ezer kamera és videoenkóder felügyelhető egy központi helyről. Szabványos hálózati protokollok alkalmazásával és könnyen kezelhető felhasználói felületével egyszerű konfigurálást, karbantartást, szoftverfrissítési megoldást nyújt rendszergazdák és telepítők számára legyen szó egy vagy akár több videoeszközről.

 

A Camera Management automatikusan megtalálja a hálózathoz csatlakozó Axis kamerákat és a gyártó más eszközeit is. Automatikusan beállítja az IP-címeket, konfigurál többféle eszközt, és információt szolgáltat állapotukról. A karbantartás egyszerűsítése érdekében automatikusan figyelmeztet, ha új firmware érhető el, letölti és frissíti azokat az eszközökben. A felhasználók a különböző hálózati videoeszközök esetében szekvenciális és párhuzamos firmware-frissítést is végrehajthatnak.

Az Axis Camera Management új verziója együttműködik a nyílt Axis Camera Application Platformmal, így külső fejlesztők alkalmazásai is telepíthetők és regisztrálhatók a gyártó kameráiban és videoenkódereiben.

A szoftver 3.10 változata a 2.0 verziót váltja, az új alkalmazás kompatibilis minden 4.40, vagy magasabb verziószámú firmware-rel működő Axis termékkel.

A program letölthető a termék weboldaláról
 

GSM poloska

Nincs hozzászólás

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Sokféle eszközt szoktak használni a lehallgatáshoz, akár egyszerű MP3-as rögzítőt vagy épp „bébiőrt”, de ezeknél nehezebben felderíthető távvezérelt vagy más digitális készülékeket is. A lehallgató eszközök felderítése haditechnikai szolgáltatásnak minősül, és csak speciális engedéllyel szabad végezni.

 

A lehallgatás legegyszerűbb módja a hangfelvétel-készítés. Erre a kereskedelemben beszerezhető kommersz MP3/4-es rögzítőket is használják, ezek kis méretüknél fogva alkalmasak a feladatra. Legtöbbjük úgynevezett voice üzemmódban is működtethető, ez azt jelenti, hogy csak háttérzaj/beszéd alkalmával kapcsolódnak be. Így extrém hosszú ideig alkalmasak lehetnek információgyűjtésre. Hátrány viszont, hogy eszköz elhelyezése mellett gondoskodni kell a kijuttatásáról is. Viszont ezzel szemben hallatlan előny, hogy olcsó, speciális szakértelmet nem igénylő módszer.
Az igaz, hogy némelyik eszköz hangminősége nem a legjobb, de lehet kapni professzionális hangrögzítőt is, bár ezek ára akár néhány százezer forint is lehet. Az ilyen eszköz felkutatása csak speciális célműszerrel lehetséges, amelyről később bővebben szólunk.

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Tollba rejtett MP3-as hangrögzítő

A klasszikus rádiófrekvenciás úton történő lehallgatás a legegyszerűbb eszközöktől a professzionális, erre a célra készült haditechnikai besorolású eszközökig terjed.
Ma könnyen beszerezhető interneten az egyszerű, sokszor „bébiőrnek” definiált lehallgató eszköz. Többségük minősége és hangminősége árukkal arányos. A néhány ezer/tízezer forintos eszközök nem mindig alkalmasak a feladatra, általában nagyon gyenge az akusztikus képességük, a velük készült „felvétel” sokszor érthetetlen, zajos.
Viszont tény, hogy hozzá lehet jutni minőségi eszközökhöz is, döntően külföldi spyshopokban és internetes kereskedelem útján is. Itt már lehet találni kiemelkedő minőségű eszközöket, azonban ezek ára is magas. És itt megint előjön az ár/érték arány, ér-e annyit az információ, hogy ezért drágább eszközt alkalmazzanak?

Az egyszerűbb analóg rádiós lehallgató eszközök felderítése megfelelő szakértelem birtokában és speciális célműszerekkel gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Sokszor olvasni a neten „poloskafelderítő” olcsó eszközökről, ezek csak arra jók, hogy az eladó pénzt keressen velük, komolyabb eszközt képtelen detektálni, viszont hamis biztonságérzetet ad a vásárlónak. Vajon milyen „műszert” lehet adni néhány ezer forintért, amikor az alsó kategóriás spektrum analizátor ára milliókban mérhető. Sok botcsinálta „varázsló” is ilyen játékszerekkel „dolgozik”.

Az analóg eszközök közül a távvezérelt lehallgató egységek detektálása már bonyolultabb. Az ilyen berendezések „üzemen kívül” inaktívak, rádiófrekvenciás kisugárzás alapján nem deríthetők fel. Itt jön ismét a szaktudás és a speciális célműszer kérdése. Ezek nélkül már az ilyen egyszerű eszközök felkutatásánál is csődöt mond a magát szakértőnek kikiáltó, valójában az ügyfelet lehúzó „szakember”.

Külön kategória a digitális kódolású eszköz. Az analóg felderítésre készült eszközök nem tudják egyszerűen és megbízhatóan detektálni és azonosítani ezeket, főleg a szakaszosan működő egységeket.

A rádiós eszközök között a csúcskategóriát jelentő, változó frekvencián üzemelő vagy a szórt spektrum elvén adást generáló készülékek kimutatása még profiknak is nehéz dió. Ha az alkalmazott mérőeszköz és mérési metodika nincs felkészülve az ilyen eszközök érzékelésére, akkor ez szinte reménytelen vállalkozás.

A hálózati – telefonos és erősáramú – eszközök detektálása szintén komoly feladat, csak célkészülékekkel érhető el megfelelő eredmény.
De terjed a WIFI és a Bluetooth technika alkalmazása is. Ezek lokalizálása sem egyszerű feladat.

Az itt említett rádiófrekvenciás módszerek mellett megjelent egy viszonylag egyszerű, különleges szakértelmet nem igénylő lehallgató eszköz is a piacon. Ez pedig a GSM poloska. Ennek telepítése egyszerű, hívással/SMS-sel aktiválhatók, felderítésük szintén céleszközzel oldható meg a leghatékonyabban.

 

GSM poloska

GSM poloska

A legnehezebb dió, ha egy eszköz aktív ugyan, de széles (fizikai) területen sugároz, ilyenek például a hálózati eszközök. Itt már szükség van a korszerű speciális célműszerekre és a megfelelő felkészültségre a mérést végző személy részéről. A kapott spektrumkép alapján nem egyszerű eldönteni, hogy valójában mit is látunk. Tény, hogy a digitális, a sprednet vagy a hálózati eszköz már nem az amatőrök területe, a profik közül is kevesen alkalmazzák ezeket az eszközöket (jellemző, hogy civil körben csak az egyszerű analóg eszközöket forgalmazzák, de igaz itt is, hogy pénzért feltehetően bármi beszerezhető…) És a multik harcában minden elképzelhető…

Bármilyen hihetetlen, az említett lehallgató eszközök közül sokfajtát a civil szférában is alkalmaznak.
A hivatalos szervek által végzett lehallgatás nem jelent igazi problémát, mivel ezeket csak jogosított szervezetek adott céllal, megfelelő jogi kontrol mellet végezhetik.
A civil szférában attól függ az alkalmazott technika, hogy a lehallgatást végző milyen felkészültségű, illetve milyen értékes a megszerezni kívánt információ, magyarán „mennyi pénz van rá”.

Következő írásunkban a lehallgatásmentesítés módozatait mutatjuk be.

 

Forrás: Diracom

 

 

Kapcsolódó írásaink

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

 

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei

Magyar Tudomány Ünnepe

Nincs hozzászólás

Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát szervez.

Időpont
2012. november 22

Helyszín
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Budapest, Népszínház utca 8.

 

 

A konferencia védnökei

Német Ferenc elnök
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
Dr. Horváth Sándor dékán
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Program

09:30–10:00 Meghívottak fogadása, regisztráció
10:00–10:15   Megnyitó, ünnepi beszéd: Német Ferenc, elnök

Plenáris ülés
Levezető elnök: Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy

10:15–10:40
Dr. Horváth Sándor dékán
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Az Óbudai Egyetem képzési-kutatási tevékenysége a biztonságtechnika területén

10:40–11:05
Kapitány Sándor osztályvezető
Nemzeti Biztonsági Felügyelet Terméktanúsító Hatósági Osztály
A minősített adatok védelmének társadalmi kapcsolódásai
 
11:05–11:30
Dr. Mészáros Bence PhD adjunktus
Pécsi Tudományegyetem
Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése
 
11:30–12:00
Dr. Kovács Sándor nyugalmazott rendőr ezredes mesteroktató
NKE–Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszék
Lehetőségek a magánbiztonsági felsőfokú oktatás területén
 
12:10–12:30 Büfé
 
12:30–13:00
Gyöngy Ernő
SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció vezetője
A fegyveres szolgálatot ellátó személy- és vagyonőrök felkészítése során szerezett, hasznosítható tapasztalatok
 
13:00–13:30
Eur. Ing. Frank György MSc címzetes docens
SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke
Lövedékálló védőmellény polietilén laminátumában megcsúszó lövedék és a kialakuló repesztő nyomás által okozható sérülések ballisztikai vizsgálata
 
13:30–14:00  
Galántai Béla
SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció tagja
A magánbiztonsági szolgáltatás összefüggései a rendészeti tevékenységgel
 
14:00–14:30
Rohánszky Mihály
SzVMSzK Szakmai Kollégium Magánnyomozói Szekció vezetője
Technikai eszközök és módszerek polgári alkalmazása az adatgyűjtésben
 
14:30–15:00
A konferencia zárása
Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy

A konferencián a részvétel ingyenes.

Tony Yang, Hikvision

Nincs hozzászólás

Beágyazott vagy PC-alapú NVR-ek?

 

Melyek a beágyazott NVR előnyei a PC-alapú rendszerekkel szemben? Kezdetben minden új alkalmazás PC-alapon indult, mert az nagyobb rugalmasságot biztosított, gyorsabban követte a piaci változtatásokat, és az igényeknek megfelelően fejlődött.

A CCTV ágazatban a fejlődés azonos forgatókönyv szerint zajlik. Amikor kicsit több mint tíz évvel ezelőtt elkezdődött az átállás az analógról a digitálisra, akkor először a PC-alapú digitális videofelvevők (DVR) jelentek meg a piacon. Évekkel később a feladatnak sokkal inkább a stabilizált, beépített DVR-megoldások feleltek meg, mert kiderült sokkal stabilabb, könnyebben használható és költséghatékonyabb, mint PC, amelyen bármikor összeomolhat az operációs rendszer.
Most, amikor az IP videofelügyelet terjed, ugyanezzel a forgatókönyvvel szembesülünk. Bár jelenleg a PC-alapú megoldások uralják a piacot. Azonban most, hogy az IP-felügyeleti rendszerek működéssel kapcsolatos követelményei letisztultak, a beágyazott hálózati videó felvevők (NVR) jelentenek alternatívát az IP videofelügyeleti rendszerekkel szemben.

Tony Yang, a Hikvision Egyesült Királyságbeli általános igazgatója

Nézzük meg néhány kulcsfontosságú előnyét a beágyazott NVR-nek.

Stabilitás és megbízhatóság
A beágyazott NVR stabilitásának oka, hogy Linux-alapú, amelyet az egyedi videofelügyeleti feladatokra optimalizáltak, csak futtatni kell a felügyeleti alkalmazásokat a készüléken.
Azaz a beágyazott operációs rendszer csak az NVR feladatai számára szükséges szoftver-komponenseket tartalmazza. A célirányos felépítés teszi a beágyazott NVR-eket sokkal kevésbé hajlamossá az összeomlásra, mint a PC-alapú NVR unokatestvéreik.

Egyszerű telepítés és használat
A beágyazott NVR esetén számos funkciót a készülék előlapján elhelyezett gombok segítségével lehet elérni, ellentétben a PC-alapú rögzítőkkel, amelyeken mindezeket a funkciókat szoftveres úton lehet kezelni. Ennek az az előnye, hogy a beágyazott NVR esetén kevesebb a hibalehetőség, szemben a szoftveres megoldással.
A beágyazott NVR-t a feladatra tervezik, digitális bemenetek és kimenetek, kijelzők, LED-ek, nyomógombos kezelők segítik a felhasználót. Az ésszerű felépítésnek köszönhetően könnyebb használni, mint a PC-t, miközben nem olyan sebezhető, mint a Microsoft Windows alapú videomenedzsment-szoftvert. A megszokott PC-s környezetben is lehet távolról elérni a rendszert, és a beágyazott NVR esetén ez szintén megoldott. Ha a végfelhasználó szeretné központilag kezeli a különböző helyszíneken található összes beágyazott NVR-t, akkor a kiforrott videomenedzsment-szoftver teljesíti ezt az igényt is.

Jobb ár-értékarány
Ma a beágyazott NVR képes magas minőségű dekódolásra, élő nézetre és lejátszásra, mindezt nagyon hatékonyan és olyan áron, amelynek a vele egyenlő minőségű PC-alapú NVR nehezen tud megfelelni. Azért, mert az említett műveletek elvégzéséhez olyan feldolgozási teljesítmény szükséges, amelyre csak viszonylag drága professzionális PC képes. Az évek során a beágyazott NVR már leküzdötte a kezdeti nehézségeket a tárolási kapacitás és az adathordozó típusát illetően, a megfelelő eszközök használata révén, beleértve IP-SAN-t, eSATA-t, NAS-t (Network Attached Storage) és Fire Wire-t. Továbbá a megfelelő interfészek beépítésével az NVR is kényelmesen integrálható más rendszerekkel, mint például a riasztó- és a beléptetőrendszerek, valamint PTZ-távvezérlés, korábban ez volt az egyik legnagyobb előnye a PC-alapú NVR-nek.

Energiahatékonyság
A beágyazott NVR-eket eleve kisteljesítményű működésre tervezték. Ezek általában 70 Wattal vagy annál is kisebb teljesítménnyel működnek. Ezzel szemben, a PC alatti NVR közel négyszeres teljesítményű, 250 wattos. Sőt egy nagy teljesítményű monitorral a teljes energiafelhasználás könnyen meghaladhatja a 350 Wattot. Ha a végfelhasználó célja a működési költségek és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, akkor a beágyazott NVR nyújtotta 70-80 százalékos energiamegtakarítás lenyűgöző.

Kompakt
A beágyazott NVR egy kompakt házban kap helyet, egyetlen darabból áll. Ezzel szemben, a PC-alapú NVR csak egy periféria a rendszer magában foglaló központi egység, billentyűzet és monitor mellett. Az összes elem egy dobozba van beépítve, így a beágyazott NVR kevesebb helyet foglal, könnyebb elrejteni bárhova. Ettől lesz a beágyazott NVR jobb lehetőség nehezen hozzáférhető helyen vagy távoli felügyelet esetén, ahol fontos, hogy jogosulatlan személyek és behatolók ne férjenek hozzá az érzékeny és fontos videofelvételekhez.

Egyre jobban tért hódít az NVR, és egyre jelentősebb szerepet kap az IP videofelügyeleti világban. Úgy látjuk, hogy a beágyazott NVR előnyösebb megoldás a nyitott architektúrájú PC-alapú NVR-hez képest. Ezek a berendezések biztosan megfelelnek azon vállalkozások számára, amelyeknek fontos, hogy minél kisebbre csökkentsék a felügyeleti rendszerek költségét.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a PC-alapú NVR-eknek nincs helye a videorendszerek piacán, látható, hogy van rájuk igény. A kettő megfér egymás mellett az elkövetkező időben. Azonban beágyazott NVR előtt fényes jövő áll, mert számos előnnyel bír: megbízható, a stabil, könnyű telepíteni, egyszerű használni, energiahatékony, alacsony költségen üzemel és kompakt.

Tony Yang, a Hikvision Egyesült Királyságbeli általános igazgatója

Forrás: info4security.com

English
Embedded or PC-based NVRs? Making the choice

Tony Yang examines the advantages of embedded NVRs over their PC-based equivalent as the former begin to gain market share across Europe.

By Tony Yang

We have seen this before: in the beginning of any new application, PC-based systems are in favour as they offer greater flexibility to make changes as market requirements evolve.
The CCTV industry faced the same scenario when it first evolved from analogue to digital a little over ten years ago. PC-based Digital Video Recorders (DVRs) emerged into the market. Years later, once the functional requirements of DVRs stabilised, embedded DVR solutions then emerged to provide a much more stable, easy-to-use and cost-effective video recording and management platform instead of taking chances that the PC operating system might crash at any time.
Now, when it comes to IP video surveillance, we’re pretty much facing the same scenario again.
PC-based solutions have dominated the market. However, now that IP surveillance systems’ functional requirements have stabilised, embedded Network Video Recorders (NVRs) are emerging as an alternative for IP video surveillance management platforms.

Let’s look at some of the key advantages of deploying embedded NVRs by way of explaining why we believe they’re now beginning to gain market share in the EMEA region.

Stability and reliability
Embedded NVRs benefit from stability that comes with the use of Linux code which is optimised to run only applications relevant to specific video management and surveillance tasks required of the unit.
In other words, the embedded operating system contains only the software components necessary for the prescribed functions required of the NVR.
The precise architecture of the embedded NVRs makes them much less prone to crash than their PC-based NVR cousins.

Ease of set up and use
Embedded NVR controls are also fully embedded in the unit. The controls actually form an integral part of the front panel of the NVR rather than being reliant on a software-based adjunct, as is the case with PC-based NVRs.
The advantage of this is that the embedded NVR’s usage is restricted to the deployment for which it’s intended. Put simply, it’s very difficult to make a mistake when using an embedded NVR as opposed to PC-based NVRs which rely heavily on the design of an on-screen GUI for controlling the unit (which in itself creates a greater potential for end user error).
Embedded NVRs generally have operating panels based on the most intuitive design principles. LED signals, digital inputs and outputs, push button controls and dials are all arranged in an ergonomic way.
Sensible panel layout replicates the ease of use found in a PC but does not expose the operator to vulnerabilities that come with running video management software over Microsoft Windows on the desktop.
In short, the familiarity of this PC environment can lead monitoring staff away from key surveillance tasks and into other less productive desktop applications. With embedded NVRs this is simply not an issue.
If end users want to centrally manage all embedded NVRs in different locations then mature video management software meets that need as well.

Better value proposition
Today’s embedded NVRs can deliver high quality decoding, preview (live view) and playback functionality, all highly efficiently and at a price which PC-based NVR equivalents are struggling to match. This is because the processing power required to perform all these activities demands the use of a relatively expensive high-end professional PC.
Over the years, embedded NVRs have overcome their perceived shortcomings in terms of storage capacity and types of storage medium through use of devices including IP-SAN, eSATA, NAS (network attached storage) and Fire Wire.
Furthermore, embedded NVRs can also support interfaces to conveniently integrate with other systems, such as alarm systems and access control systems as well as PTZ remote control systems (previously one of the biggest advantages of PC-based NVRs).

Energy efficiency issues
Embedded NVRs are increasingly designed for low power operation. They generally operate on 70 W or below. By contrast, a PC capable of running an NVR runs on nearly four times that at 250 W. If you add a large enterprise-class monitor to this, total power usage could easily exceed 350 W.
For end users aiming to reduce operating costs and/or reduce their carbon footprint, then, the 70-80% power savings inherent in embedded NVRs certainly seem compelling.

Compactness
An embedded NVR comes in a single, compact enclosure. By contrast, a PC-based NVR is a peripheral addition to a system involving a CPU, keyboard and monitor.
With all the components embedded in one box, the embedded NVR occupies less space and can be easily disguised in any location. This makes the embedded NVR the better option for clandestine or hard-to-reach remote location surveillance where the emphasis is on prohibiting unauthorised staff and intruders from gaining access to sensitive video recordings.

Going forward, NVRs will be playing a more significant role in the IP video surveillance world. We now believe that the embedded NVR is beginning to be seen as the preferable solution over the open architectured PC-based NVR. They’re definitely meeting an increasing need for enterprises to maximise the value of their existing surveillance infrastructures.
That’s not to say that PC-based NVRs don’t have their place in the video management systems market, as they are also now experiencing good demand. The two will sit side by side for some time to come.

However, embedded NVRs are clearly set for a bright future because they now offer a compelling mix of benefits including reliability, stability, ease of installation, ease of use, energy efficiency, cost performance superiority and compactness.

Tony Yang is general manager of Hikvision in the UK
Source: info4security.com

Német Ferenc

Nincs hozzászólás

Átalakuló kamara

Az új törvényeknek megfelelően a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara feladatköre átalakult. Német Ferenc, a kamara elnöke a változásokról szólt a Securinfo.hu olvasóinak.

 

 

„A kamarát 1998. évi IV. törvény alapján szerveztük meg, majd a 2005. évi CXXXIII. törvény irányította működésünket. Jelentős változást hozott életünkben a 2011. évi XXIV. törvény, végül napjaink feladatait a 2012. évi CXX törvény írja le – kezdi beszámolóját Német Ferenc, a kamara elnöke. Az utolsó törvénnyel a szakmai munka minőségére helyezte a jogalkotó a hangsúlyt. Így a kamara a kötelező továbbképzések és szakmai minősítési és tanúsítási rendszereinek megalkotásáért, majd ezek működtetésért felel. Kidolgozzuk a szakképzés egységes vizsgakövetelményeit és a minősítés folyamatát.”

Kérdésünkre, hogy honnan van forrás e feladatok elvégzésére, Német Ferenc kifejtette, 2012. január 1-jével szűnt meg a kötelező kamarai tagság, és más jogszabály a kamara számára 2013. január 1-jével biztosít erre forrást, így egy évet kell áthidalniuk. Egyrészt volt a kamarának tartaléka, másrészt 32 ezer egyéni tag és 800 vállalkozás döntött úgy, hogy továbbra is tagja kíván maradni a kamarának. Ezt pozitívan értékelte az elnök és hozzátette, csakis dicsérettel lehet azokról szólni, akik továbbra is áldoztak a közösséghez való tartozásért.

A panaszkezelés is a kamara feladatkörébe tartozik. A beérkező panaszokat a szakmai szabályok, irányelvek alapján kell megvizsgálni, a konkrét ügy vizsgálata során el kell dönteni, hogy mihez képest sértett szabályt az illető. Ezért is fontos a kötelező továbbképzés, Jelenleg egy keretrendszer van érvényben, nyilvánvalóvá kell tenni a szakmában dolgozók számára, hogy melyek a kötelező jogi előírások, és mi hogyan változott meg. A mai világban, amikor a gazdasági gondok miatt is terjed a szélsőséges viselkedés, fontos, hogy a magánbiztonsági ágazatban dolgozók pontosan ismerjék jogaikat és feladataikat. A szakma megtisztítása érdekében a konfliktusokat is föl kell vállalni – tette hozzá az elnök.

 

Német Ferenc, a kamara elnöke

A szakma megtisztulását segíti továbbá, hogy a közbeszerzési törvényben már szerepel a kirívóan alacsony ár. A pályáztatás során már látszik az elmozdulást. Az árak emelkednek, ezt segíti a garantált bérminimum is. Bár még vannak rendkívül alacsony árak és zsebbefizetés is, de az irányvonal már jó. A NAV a fekete foglalkoztatás visszaszorítása érdekében vizsgálja a cégeket. A kamarához naponta 3–4 megkeresés érkezik, cégekről kérnek információt.

A kamara feladata még, hogy kidolgozza az ötéves periódusú kreditrendszert is. Ebbe több szintet is beépítenek – emelte ki Német Ferenc. Az alapszint mellé egy második fokozatot és a mester szintet is. A kreditpontos képzések elbírálása és nyilvántartása is kamarai feladat.
A szakmai munka erősítése érdekében együttműködési megállapodást kötöttek

A nehéz gazdasági helyzetben terjed a gazdasági, ipari és politikai hírszerzés. A magánnyomozói munkát nem szabad szakmai és etikai kontrol nélkül végezni. Kihívást jelent az Európai Unió szabad rendszere is, valamely ország magánnyomozója elég, ha csak bejelenti a tevékenységét a rendőrségen, és már dolgozhat is hazánkban. Minden ország arra törekszik, hogy stabilizálja a gazdaságát, ebbe pedig sok minden belefér.

A vagyonvédelem technikai ágazata távolabb került a kamarától. A mérnökök a Magyar Mérnöki Kamarába kerültek, ahol márciusban megalapították az Elektrotechnikai és Épületvillamossági Szakmai Tagozat, Elektronikus Vagyonvédelmi Szakosztályát.
A kamara szervezete is átalakult, most hétfős elnökség irányítja a munkát. A területi szervezetek pedig továbbra is a helyben támogatják a kamara tagjainak munkáját – fejezte be Német Ferenc, a kamara elnöke.

Az SZVMSZK elnökségének tagjai

Német Ferenc                 országos elnök
Dr. Koi László                 szakmai elnökhelyettes
Birtalan Géza                 oktatási, szakképzési és minőségügyi elnökhelyettes
Szalai Attila                    gazdasági alelnök
Hajdú Ferenc                  szervezési és kommunikációs alelnök
Eur. Ing. Frank György     a szakmai kollégium elnöke
Sánta Károly                   a választmány elnöke

ORFK–SZVMSZK megállapodás

Nincs hozzászólás

ORFK–SZVMSZK megállapodás

Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara együttműködési megállapodását 2012. június 6-án írták alá.

 

Szám: 10643-25/2012.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: SzVMSzK)
1135 Budapest, Szegedi út 37-39., valamint

az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) 1139 Budapest, Teve u. 4-6. (a
továbbiakban együtt: Felek) között.

A Felek, egyetértve abban, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása a jogszabályok betartását, a szakma tisztulási folyamatának felerősítését szolgálja, az alábbi együttműködési megállapodást kötik.

Általános rendelkezések
1. A Felek tevékenységét és együttműködését meghatározó főjogszabályok:

  1. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény,
  2. a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozóitevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet,
  3. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
  4. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
  5. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
  6. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény.

 

2. A megállapodás célja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység végzésével kapcsolatos jogsértések felderítése és visszaszorítása érdekében a Felek tevékenységének összehangolása, egymás tevékenységének kölcsönös segítése.

A Felek jogai és kötelezettségei

3. A megállapodás végrehajtásában részt vesznek:

  1. az SzVMSzK és területi szervei;
  2. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében (a továbbiakban: Rendőrség) az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok, valamint a rendőrkapitányságok.

4. Az együttműködés szintjei:

  1. az SzVMSzK és az ORFK hatáskörébe tartozik az együttműködés egészére vonatkozó, illetve a kiemelten kezelendő feladatok meghatározása;
  2. az SzVMSzK területi szervei és a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok, illetve a rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik a rendszeres, szükség esetén a folyamatos kapcsolattartás, együttműködésük általános, illetve a helyi viszonyokból adódó feladatainak meghatározása, a konkrét feladat végrehajtásában a napi feladatok meghatározása, a koordináció és konzultáció folyamatosságának biztosítása.

5. A soronkívüliséget igénylő együttműködés – annak jellegéből következően – azon a szervezeti szinten realizálódik, amely a döntéshez szükséges információk birtokában maradéktalanul szolgálja az eredményességet.

6. Az együttműködés során a Felek között felmerülő vitás kérdésekben az együttműködésre
kijelölt megfelelő szintű vezetők egyeztetést követően döntenek.

7. Abban az esetben, ha a rendőrkapitányság a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során kamarai taggal szemben etikai vétségről szerez tudomást, a vonatkozó jogszabályok keretein belül haladéktalanul értesíti az SzVMSzK illetékes területi szervezetét, és átadja az etikaieljárás megindításához szükséges információkat.

8. Az SzVMSzK és a területi szervei a tudomásukra jutott bűncselekmények, valamint a Rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések gyanúja esetén az eljárás lefolytatására illetékes rendőri szervnél feljelentést tesznek.

9. A Rendőrség vállalja, hogy hatáskörébe tartozó olyan bűncselekményekben vagy súlyosabb szabálysértésekben, amelyekben vagyonőrnek a szolgálati feladatai ellátásával kapcsolatban szerepe volt, a Rendőrség segítséget nyújt az SzVMSzK-nak a helyzetértékeléshez és a vagyonőri tevékenység elemzéséhez.

10. A Rendőrség vállalja, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezése, az igazolvány kiadása igazgatási szolgáltatási díjának befizetésére szolgáló csekkeket az SzVMSzK rendelkezésére bocsátja abból a célból, hogy azokat az először az SzVMSzK-nál jelentkezők a szükséges nyomtatványokkal együtt az SzVMSzK területi szerveinél is átvehessék.

11. A Rendőrség vállalja, hogy az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztálya által elkészített nyomtatványokat, tájékoztatókat –letölthetőmódon – megjeleníti a http://www.police.huoldalon.

12. Az SzVMSzK vállalja, hogy területi szervei tájékoztatják a tagokat és a vállalkozások képviselőit (vezető tisztségviselőit) a rendőrkapitányságok ügyfélfogadási rendjéről, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyintézőjének elérhetőségéről, továbbá a kérelem-űrlapok, kitöltési útmutatók, az eljárási képviseleti nyomtatvány és a szolgáltatási díj befizetését szolgáló csekk átadásával elősegítik a kérelmezők felesleges sorban állásának elkerülését. 13. A Rendőrség gondoskodik arról, hogy a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok az érvényüket vesztő igazolványok meghosszabbítására irányuló eljárásokban a kérelmek csoportos beszedésével biztosítják a kérelmek gyorsintézését.

14. A Rendőrség a 13. pontban foglaltak végrehajtása érdekében vállalja, hogy

  1. a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok az illetékességi területükön működő (fiókteleppel rendelkező) vállalkozás ügyintézőjétől átveszik az irányításuk alá tartozó rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozó (az ott lakóhellyel rendelkező), a vállalkozás által foglalkoztatott természetes személyek igazolvány iránti kérelmeit, azok mellékleteit, ORFK valamint a kérelmezőnek a vállalkozás ügyintézője részére írásban adott eljárási képviseleti megbízását, majd az iratokat az eljárásra illetékes rendőrkapitányságnak továbbítják;
  2. a kérelmek átvételére – az ügyintézés zsúfoltságának elkerülése érdekében – ütemezetten, cégenként, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyintézőjével előre egyeztetett időpontban kerül sor;
  3. a rendőrkapitányságok a kérelem elutasításáról szóló döntést kizárólag az ügyfél részére továbbítják;
  4. a számítógépen előállított igazolványokat az ORFK a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságokhoz küldi vissza, amelyek gondoskodnak az igazolványoknak a vállalkozások képviselői részére történő dokumentált átadására;
  5. szükség és lehetőség szerint a rendőrkapitányságokon elkülönített ügyfélfogadás keretében fogadják az ügyfeleket.

15. A Felek a tárgykörben szervezett szakmai rendezvényekre, továbbképzésekre, konferenciákra egymás képviselőit meghívják. Az együttműködésen alapuló eredményeikről kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve a médián keresztül a nyilvánosságot.

16. A Felek a Rendőrség bűnmegelőzési tevékenységének elősegítése érdekében lehetőségeik szerint közös rendezvények, kiadványok útján mutatják be az állampolgárok számára az őket fenyegető– különös tekintettel a vagyon elleni – bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit.

17. A Felek törekednek arra, hogy

  1. az SzVMSzK és a Rendőrség megfelelőszintű szervei közötti együttes, illetve közös kommunikáció kerüljön kialakításra;
  2. az egymás közötti információáramlásról, tárgyalásokról, álláspontjukról – összehangolt kommunikáció útján – egyeztetnek.

18. A Felek egymás véleményére, álláspontjára a megállapodásban nem szereplő harmadik felek (pl. elektronikus, írott sajtó) irányába a kiadott eseti közleményekben hivatkozhatnak, arról egymással lehetőség szerint előzetesen egyeztetnek, illetve utólag tájékoztatják egymást.

19. A 17. pontban foglaltak végrehajtására a kommunikációs területet érintőkijelölt kapcsolattartók:

  1. az SzVMSzK részéről az SzVMSzK mindenkori kommunikációs vezetője;
  2. az ORFK részéről az ORFK Hivatal Szóvivői Iroda.

 

Záró rendelkezések

20. A Felek a megállapodás tartalmát érintőjogszabályok változása esetén kölcsönösen kezdeményezik a megállapodás szükséges módosításait.

21. A Felek bármelyike jogosult jelen megállapodást – 30 napos felmondási határidővel – írásban felmondani.

22. A Felek a megállapodásban rögzítettek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat évente – a tárgyévet követőév március 31. napjáig – közösen értékelik.

23. A megállapodás az aláírását követő5. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Felek között 2006. július 6-án létrejött együttműködési megállapodás, valamint az azt módosító, 2009. augusztus 14-én létrejött együttműködési megállapodás hatályát veszti.

24. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás hatályba lépését követően az abban foglaltakról tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szerveiket, valamint arra, hogy a megállapodás végrehajtási szintjei szerint kapcsolattartó személyeket jelölnek ki, és erről egymást tájékoztatják.

25. A Felek kezdeményezik jelen megállapodás tükrében az irányításuk alá tartozó szerveiknél kötött megállapodások felülvizsgálatát és módosítását, amelyekben a helyi sajátosságoknak megfelelő feladataikat és a kapcsolattartásért felelős személyeket határozzák meg.

 

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara részéről

dr. Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány az Országos Rendőr-főkapitányság részéről

 

Budapest, 2012. június 06.

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

 

Az SzVMSzK feladatait meghatározó törvények

Nincs hozzászólás

Az SzVMSzK feladatait meghatározó törvények

Eddig négy törvényben határozták meg a jogalkotók a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara feladatait. Ezek: 1998. évi IV. törvény, 2005. évi CXXXIII. törvény, 2011. évi XXIV. törvény, 2012. évi CXX törvény. E törvényeknek a kamara feladataira vonatkozó részeket mutatjuk be.

 

 

1998. évi IV. törvény

A kamara feladatai
23. § (1) A kamara

  1. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;
  2. megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit;
  3. véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról;
  4. kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;
  5. megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;
  6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben. Határozatban figyelmezteti a megbízók érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató és ezzel a szakma jó hírnevét sértő tagjait, és ezt az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon nyilvánosságra hozza;
  7. a kamara tagjairól névjegyzéket vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;
  8. előzetes nyilvántartásba veszi a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói vállalkozást kezdeni kívánó egyéni, társas vállalkozásokat megvizsgálja, hogy rendelkeznek-e a vállalkozás indításához szükséges, a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározott elégséges feltételekkel és erről a vállalkozónak igazolást ad;
  9. kezdeményezi a tagjai tevékenységéhez kapcsolódó biztosító egyesület létrehozását;
  10. tagjai tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
  11. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, illetve tagjai érdekében más személyeknek;
  12. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
  13. ajánlásokat dolgoz ki a tevékenységek végzéséért járó díjak alsó díjtételének meghatározására.

 

2005. évi CXXXIII. törvény

A kamara feladatai
38. § (1) A kamara

    1. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;
    2. megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit, ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire;
    3. véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
    4. kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;
    5. megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;
    6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;
    7. a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat;
    8. tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
    9. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek
    10. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
    11. kezdeményezi szabványok kiadását;
    12. kiadja a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezői engedélyt, évenként közzéteszi a tervezői névjegyzéket, ellenőrzi az általa kiadott tervezői engedélyekben foglaltak és a szakmai előírások betartását;
    13. tagjai támogatására –a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint– segélyalapot hoz létre és használ fel;
    14. választott bíróságot működtet, mediációs szolgáltatást nyújt;
    15. meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai rendszer telepítése során szükséges, ahhoz kapcsolódó segédmunka és más, kisegítő jellegű tevékenység azon formáit, amelyek működési engedély és kamarai tagság hiányában is végezhetők.

 

2011. évi XXIV. törvény

A kamara feladatai
38. § (1) A kamara

  1. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;
  2. megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;
  3. véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
  4. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító, külön jogszabályban meghatározott szakképesítések tekintetében a rendészetért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, a szakmai vizsgaszabályzatra, a szakmai vizsga szervezését engedélyező, valamint a vizsgaszervezési tevékenységek ellenőrzése során szakértőként kirendelhető személyekre;
  5. megalkotja a kamara etikai szabályait;
  6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;
  7. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;
  8. tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
  9. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;
  10. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
  11. kezdeményezi szabványok kiadását;
  12. –
  13. tagjai támogatására – a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint – segélyalapot hoz létre és használ fel;
  14. –
  15. –

 

2012. évi CXX törvényt követően

A kamara feladatai
38. § (1) A kamara

  1. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;
  2. megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;
  3. véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
  4. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító, külön jogszabályban meghatározott szakképesítések tekintetében a rendészetért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, a szakmai vizsgaszabályzatra, a szakmai vizsga szervezését engedélyező, valamint a vizsgaszervezési tevékenységek ellenőrzése során szakértőként kirendelhető személyekre;
  5. megalkotja a kamara etikai szabályait;
  6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;
  7. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;
  8. tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
  9. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;
  10. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
  11. kezdeményezi szabványok kiadását;
  12. valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az e törvény 26–29. §-aiban meghatározott jogosultságok gyakorlásával szemben benyújtott, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott panaszt;
  13. tagjai támogatására – a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint – segélyalapot hoz létre és használ fel;
  14. –
  15. –

 

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

Forrás: Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú

Nincs hozzászólás

Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 1. – A gyanú

A lehallgatás eszközei nagyon széles skálán mozognak: az MP3 rögzítőtől a rádiós készülékeken át a hálózati eszközökig. Mikor kezdjünk gyanakodni, hogy lehallgatnak bennünket?

A lehallgatásmentesítést bemutató sorozatunkkal egyrészt azokat szeretnénk segíteni, akiknek szükségük van erre a szolgáltatásra, de nem tudják, hogy merre induljanak el. Másrészt fontosnak tartjuk, hogy a szakma is fölismerje, ez a tevékenység nem az amatőrök területe, hanem a felkészült profiké. Profi szaktudás és profi berendezések nélkül nem megy. Sajnos, a piacon vannak olyan cégek is, amelyek sem engedéllyel, sem megfelelő szaktudással, sem megfelelő műszerekkel nem rendelkeznek, így nem is tudnak hatékony munkát végezni. Miközben hamis biztonságérzetet sugallnak megbízóiknak.

A gyanú
Amikor üzletünkből, irodánkból, magánéletünkből nemkívánatos információk kerülnek nyilvánosságra, nem is gondolunk arra, hogy az információ megszerzéshez technikai eszközöket alkalmaztak velünk szemben. Sokan úgy vannak ezzel, el sem hiszik, hogy ilyen az életben is lehetséges, nem csak a filmekben. Pedig a mai üzleti- és magánszférában viszonylag gyakori az ilyen illegális információszerzés. Ez mára külön szolgáltatási ággá vált, pedig néhány alkalmazott módszer ebből illegális.

 

 

Milyen események utalnak arra, hogy velünk szemben illegális adatgyűjtést folytatnak?

Az üzleti életben

  • Versenytárgyaláson, pályázat során azonos tartalmú, de kedvezőbb ajánlatot adnak be konkurenseink. Ez általában nem jelent automatikusan titkos információszerzést, de ha a tartalom szinte azonos, elképzelhető.
  • Üzleti akciók, vásárlások során minimális előnnyel, de elütnek bennünket az üzlettől, például néhány órával, nappal korábban adják meg azt az árat bizonyos termékekért, amit mi terveztünk beszerezni, avagy épp értékesíteni.
  • Akvizíció során szinte minimális idővel, de megelőznek bennünket.
  • Nem várt konkurens lép be a piacra, kedvezőbb feltételekkel, de kísértetiesen hasonló tartalommal.
  • Vállalton belüli szervezeti változásokról olyanok is értesülnek, akire ez nem tartozik, így például vezetőváltásról, fejlesztésekről.

 

A magánéletben

  • Családi, belső konfliktusok jutnak ismeretlenek tudomására.
  • Vagyoni helyzetünket pontosan ismerik idegenek.
  • Vagyonmegosztás során előnytelen helyzetbe kerülünk, például válás során.
  • Szokásaink – például üdülési, utazási – nem kívánt részletei mások tudomására jutnak vagy nyilvánosságra kerülnek.
  • Ingatlanvásárlási, -eladási szándékunk mások tudomására jut.

 

lehallgatás

 

Az információáramlás felderítése
Az ilyen felderítés összetett feladat, erre szakosodott cégek, szakemberek közreműködését igénylik. Amatőr módszerekkel nem lehet eredményesen fellépni az illegális információszerzéssel szemben.

Az információ kiszivárgása két módon történhet

  • Az egyik a humán területen történő kiszivárogtatás. Ez általában nehezen nyomonkövethető tevékenység, de megfelelő felkészültségű szakemberek, magánnyomozók ezt képesek felderíteni, és a továbbiakban meggátolni az ilyen jellegű cselekményt.
  • A másik fő terület, amivel részletesen is foglalkozunk, a technikai információszerzés. Ennek klasszikus megoldása a lehallgatás, ebben az esetben a helyiségekre, lakásokra, gépjárművekre és személyekre irányul a cselekmény. Itt többféle technikai megoldást alkalmaznak.

Következő írásunkban a lehallgatás eszközeit mutatjuk be.

 

Forrás: Diracom

 

Kapcsolódó írásaink
Technikai ellenőrzés, avagy lehallgatásmentesítés 2. – A lehallgatás eszközei
Lehallgatásmentesítés 3. – A szakember kiválasztása
Lehallgatásmentesítés 4. – Az ellenőrzés menete

Lehallgatásmentesítés 5. – Az ellenőrzés dokumentálása

Bounce Imaging

Nincs hozzászólás

Kamera „gránát” – dobd be, mielőtt bemennél

Életmentő lehet az gömb alakú labda- vagy gránátkamera, amely 2012-ben a legjobb találmány volt a Time magazin szerint. A Bounce névre hallgató készüléket rendőröknek, katonáknak, tűzoltóknak biztonsági szakembereknek ajánlják.

Aki már játszott a „Call of Duty”-val tudja, hogy ha biztonságban szeretne bejutni egy szobába, jobb, ha előtte bedob egy gránátot. Bár ez a fajta megközelítés nem igazán elfogadható a valós életben.

A Massachusetts-i Bounce Imaging találmánya egy gömb alakú kamera hat lencsével, amely a rögzített képeket 360 fokos panoráma képpé egyesíti, és vezeték nélkül továbbítja azt egy okostelefonra. Sőt a beépített különféle érzékelőknek köszönhetően észleli a szén-monoxidot, méri a hőmérséklet, a sugárzást és más veszélyeket is, így a felhasználók részletes képet kap a potenciális fenyegetésekről és veszélyekről a felderíteni kívánt helyiségben.

 

Az ára is töredéke a hasonló készülékeknek, 500 USA dollár körül mozog.

Számos alkalmazási területe van a Bounce kamerának: rendőrség, katonaság, tűzoltóság és a magán biztonsági szolgálatok is használhatják minimálisra csökkentve a rájuk és a környezetükre leselkedő veszélyeket. Sőt, nagyon hasznos lehet a különféle mentőegységek számára is, így például földrengés esetén eltűnt személyeket lehet vele fölkutatni vagy a lángoló épületben lehet vele megtalálni a bent rekedteket.

Bár még csak a prototípus létezik, a feltalálók a Massachusetts-i bűnüldöző szervekkel együttműködve januárra ígérik a sorozatgyártásra alkalmas rendszert.

A találmány veszélyeket is rejt Noel Sharkey, a robotika professzora kifejtette a BBC-nek, hogy ha bedobja valaki Bounce-t a szomszéd kertjébe, akkor megtudhatja, mi folyik ott. Sőt paparazzik és bűnözők is használhatják nem igazán nemes célokra. De nem ez az egyetlen találmány, amelyet jóra és rosszra is föl lehet használni. Mindenesetre, ha a kertbe beesik egy labda, nézzük meg alaposan, majd dobjuk vissza.
 

Forrás: info4security.com
 

English
New ‘grenade’ camera wins TIME’s best invention
By Rob Ratcliff

Bounce Imaging – ball-shaped camera grenade

A new invention from Massachusetts-based Bounce Imaging was this week named as one of TIME Magazine’s best inventions of 2012.

Anyone who has ever played a Call of Duty game will know that that the easiest way to ensure that you and your men are safe when entering a room is to toss a grenade in first. Unfortunately, this sort of gung-ho approach isn’t particularly acceptable in the real world.

Step forward ‘Bounce’, a ball-shaped camera with six lenses that can quickly stitch together a 360-degree image of a room and wirelessly transmit it back to a smartphone.

What’s more, Bounce is a fraction of the cost of similar technologies which have traditionally relied on fibre-optic wiring and often cost upwards of $5,000.

Bounce costs somewhere in the region of $500.

As well as producing an image of the environment it is thrown into, Bounce also carries sensors that can detect carbon monoxide, temperature, radiation and other hazards giving users a detailed picture of potential threats and dangers in a room.

The possible applications of this are enormous. For police forces, armies and private security staff they can throw Bounce into a room like a grenade – getting a detailed image of where intruders might be hiding while completely mitigating the danger of harming innocent bystanders with a real grenade.

For emergency services there are a range of possible applications. Search and rescue teams can deploy Bounce to search for missing people after earthquakes. Fire services can use it to establish the Oxygen levels in a burning building and to search for people stranded inside.

‘Every day, we ask first responders to enter hazardous, unseen spaces,’ say Bounce Imaging. Their hope is that this technology will allow them to see, for a comparatively minimal cost.

The device is still a prototype but Bounce Imagine will be working with Massachusetts law enforcement agencies in January to perfect the system.

However, not everyone’s convinced. Speaking to the BBC, robotics professor Noel Sharkey expressed concerns over privacy.

He said: “You can throw it anywhere, into someone’s garden for instance, and you’ll be able to see everything that’s going on – it’s not much different from the use of a drone except that it’s much more immediate.

“So if you throw it over someone’s private property, it could be used, for instance, by the paparazzi or by criminals who could just throw it over the roof and get lots of images in between.”

The fact that Bounce has some people this concerned shows its potential. So the next time a ball lands in your back garden, be sure to throw it back!
Source: info4security.com
 

Axis Camera Companion

Nincs hozzászólás

Kétszeres rögzítési kapacitás SD-kártyákon

Az Axis Camera Companion továbbfejlesztett változata kétszeres rögzítési kapacitást biztosít SD-kártyákon, többszintű jelszavakkal védett hozzáférést nyújt és lehetővé teszi joystick használatát is.

 

Az ingyenesen letölthető Axis Camera Companion mostantól valamennyi SD-kártyát fogadó hálózati Axis videoeszközön működik 64 GB-os SDXC kártyákkal, így a felhasználók részére kétszeres rögzítési idő áll rendelkezésre, ezzel minden kamera akár egy hónapot képes HDTV minőségben rögzíteni.

 

A 64 GB-os SDXC kártyák mellett újdonság a többszintű (adminisztrátor, felhasználó, betekintő jogosultság) jelszavas hozzáférés, valamint az Axis PTZ kamerák hatékony vezérléséhez joystick használatának lehetősége.

A szoftver kezeli a hálózati kamerák HDTV képeit, így hatékony segítséget nyújt a behatolók, bolti tolvajok azonosításában, és más incidensek felderítésében. Bárhonnan lehetővé teszi az élőképek figyelését vagy a rögzített felvételek visszajátszását, akár a helyszínről, akár távolról, az interneten keresztül. A rendszer mozgásérzékelővel, valamint PTZ vezérlési képességekkel is rendelkezik. Állóképek vagy videók könnyen exportálhatók, a rendszer együttműködik számos mobilalkalmazással, amelyek lehetővé teszik a távoli megfigyelést és visszajátszást olyan népszerű eszközökön, mint az iPhone, iPad vagy Android készülékek.

Az analóg eszközöktől eltérően a Camera Companion nem igényel semmilyen központi rögzítő eszközt: DVR-t vagy NVR-t, sőt még számítógépet sem. Minden képet a kamerákban elhelyezett szabványos SD-kártyákon rögzítenek, a felvétel akkor sem szakad meg, ha a hálózat meghibásodik. A kamerák tápellátása a hálózaton keresztül történik (PoE), így nincs szükség különálló kábelezésre. Mindezek csökkentik a költségeket, egyszerűbbé teszik a telepítést és robusztus, redundáns működésű rendszert nyújtanak. Az ügyfelek korábban felszerelt analóg kamerái is beilleszthetők a rendszerbe videó enkóderek segítségével.

 

Axis Camera Companion

Elsősorban kisebb boltok, üzletek részére versenyképes árazású AXIS M1014 hálózati videomegfigyelő kit is kapható, amely 4 darab 720p felbontású HDTV kamerát tartalmaz az Axis Camera Companion mellett. 2012 negyedik negyedévétől AXIS M3004 hálózati dómkamerákból álló megfigyelő készlet is rendelhető.

Az új AXIS Camera Companion 1.3 kliens szoftver ingyenesen letölthető.

 

Axis Camera Companion

 

Bosch csereakciók 2012. december 31-ig

Nincs hozzászólás

Bosch csereakciók 2012. december 31-ig

2012. szeptember 1-je és december 31. között párhuzamosan három Bosch csereakció is fut.

 

 

A Bosch most megjutalmazza azokat, akik új AutoDome 600-as sorozatú dómkamerára váltanak.
A képlet egyszerű:
régi dómkamera + új Bosch AutoDome 600 = 300 euró visszajár.

A hangosítási és konferenciarendszer akciói keretében pedig új vásárlása esetén, a régi cseréjekor árengedményt adnak.

Lightfinder-technológia

Nincs hozzászólás

A Lightfinder technológia elnyerte a Wall Street Journal díját

A biztonságtechnikai kategóriában az Axis Communications Lightfinder technológiája nyerte el a Wall Street Journal technológiai innovációs díját.

 

A Lightfinder technológiát használó hálózati kamerák kiemelkedő teljesítményt nyújtanak összetett fényviszonyok esetén, kifejezetten alacsony megvilágítás mellett is.

A Lightfinder páratlan műszaki megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a kamerák sötétben is több részletet és színt adjanak vissza. Sőt mesterséges megvilágítás nélkül is színes képet szolgáltatnak. Az Axis a Lightfinder technológiát 2011-ben mutatta be először (a Lightfinder technológiáról szóló írásunk).

 

Raktár megfigyelése, alacsony fényviszonyok mellett
Lightfinder-technológia Lightfinder-technológia
AXIS 221 Jó minőségű alacsony fényérzékenységű analóg kamera AXIS Q1602-E, Lightfinder-technológiával

A Lightfinder egyedül nyerte el az első helyet a Wall Street Journal technológiai innovációs díjának biztonságtechnikai kategóriájában, mert a technológia forradalmi újítás a videomegfigyelő kamerák területén.

„Örömmel tölt el bennünket és megtiszteltetés számunkra ez az elismerés” – mondta Ray Mauritsson, az Axis Communications elnök-vezérigazgatója. „Igazolja vállalatunk erősségét a fejlesztések terén és meghatározó szerepünket a hálózati videoeszközök piacán.”
A Wall Street Journal interjújában William Webb, a Neul Ltd. technológiai igazgatója, a zsűri egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy az Axis számos különböző ötletet, újítást összegyúrva még több intelligenciát épített be a kamerába – és ez bevált.

A Wall Street Journal Technology Innovation Awardra 2012-ben 24 országból 536 pályázat érkezett. Szerkesztők és újságírók választották ki a 172 legígéretesebb jelöltet, és továbbították a kockázati befektetőkből, egyetemek és nagyvállalatok képviselőiből álló független zsűrinek, amely 18 kategóriában 37 győztest és második helyezettet választottak ki.

A Lightfinder technológia további díjai: Private Security Award (2012), ASIS Accolades (2011), GSN Awards (2011).

Forrás: Axis Communications

Kevin Smith

Nincs hozzászólás

Hogyan lehet áthidalni a szakadékot IP és az analóg között?

Kevin Smith, a Pelco by Schneider Electric nagy-britanniai igazgatója az analógról az IP-re történő átállásról fejti ki véleményét. Szerinte a hibrid felvevőkkel lehet áthidalni a szakadékot a két rendszer között.

Az 1980-as évek elején, amikor az első internet protokoll szabvány született  (IP), még senki sem gondolta volna mekkora hatással lesz az internet a társadalomra. Nem csak az üzleti életet befolyásolta, a tanulást és a kommunikációt, hanem az IP forradalmasította a CCTV területét is. A mai világban a nagyfelbontású vezeték nélküli kamerát a meglévő hálózatra lehet telepíteni, azután a képeket távolról ellenőrizni, akár mobiltelefonról is. Ez már nagyon messze jár a kétes minőségű fekete-fehér felvételektől, a rengeteg kábelezéstől, a monitorfalaktól, amelyek az analóg rendszerekhez kapcsolódnak. Bár ezek a megállapítások igazak, mégis miben jobb az IP, mint az analóg? Természetesen mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai, de hogy sok ügyfél nem akar áttérni, ez arra a tényre utal, hogy az analóg távolról sem elavult. De miért is ne ötvözhetnék a felhasználók mindkét rendszerből a legjobbat?

Minőség
Ha a képminőséget nézzük, egyértelműen az IP nyer. Az IP-kamerák hihetetlenül nagy felbontású képeket készítenek – akár 20 megapixeleseket is –, és sokkal jobb megbirkóznak a mozgó képekkel, mint analóg társaik. Az IP-kamerák digitalizálják és feldolgozzák az analóg képeket, majd kódolják, és továbbítja az adatokat a hálózaton keresztül. Az analóg-kamera esetében, a feldolgozás után a képeket vissza kell konvertálni analóggá, így romlik a képminőség.

 

Kevin Smith, a Pelco by Schneider Electric nagy-britanniai igazgatója

Költség
Másik kérdés a költség, az IP-kamerák drágábbak, mint az analóg berendezések. Ugyanakkor ezzel az árral nő is a biztonság, sőt a kevesebb kábelezést és az egyszerű bővíthetőséget is figyelembe kell venni vásárlás előtt. Az analóg a nyilvánvaló választás a kiskereskedő számára, akinek csak pár kamerára van szüksége. Viszont a nagyvállalatnak vagy olyan helyzetben, ahol a biztonság a legfontosabb, csak IP-rendszer végzi el a munkát hatékonyan.

Hálózatok
Ha most Nagy-Britanniában minden biztonsági rendszerben az analóg-kamera helyére IP-t szeretnék telepíteni, azt a hálózatok miatt egyszerűen nem tudnánk megoldani. Az Egyesült Királyságban az IP-re való áttérés lassabban zajlik, mint a többi országban, köztük az Egyesült Államokban és a fejlődő országokban, mint például Oroszországban és a Közel-Keleten, mivel ezek nem rendelkeznek hasonló szintű öröklött infrastruktúrával. Egy közelmúltbeli felmérésében az IMS Research úgy találta, hogy a hálózati videoberendezések értékesítése a Közel-Keleten mára megelőzte az analógot.
A hálózat állapotára is figyelni kell, ha IP-alapú megoldást szeretnénk. Gondot okozhatnak a túlterhelt hálózatok mellett a hálózati kimaradások is, így előfordulhat adatvesztés, bár ritkán, mert általában készül biztonsági másolat, de a hálózat állapota is befolyásolja a döntést.

A szakadék áthidalása
De van mód az IP- és analóg-kamerák egy rendszerben történő üzemeltetésére is. Ha megrendelő szeretné a legtöbbet kihozni a beruházásból, akkor hibrid rendszer a nyilvánvaló választás.

Egyes hálózati videorögzítőket (NVR) lehet használni analóg és IP rögzítésére is. Ilyen eszközök, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy analóg és IP-kamerák egy rendszerben használjanak most is létezik a piacon. Ezek a termékek nagy sávszélességgel rendelkeznek, így képesek kezelni nagyszámú IP- és analóg-kamerák egyaránt. E berendezések ideális megoldást nyújtanak azok számára, akik mindkét területről a legjobbat keresik.

Majdnem harminc évvel az IP-hálózatok születése után a CCTV meghatározását újrafogalmazzuk. Az IP elterjedéséhez még időre van szükség, mivel sok esetben az analóg-kamerák még megfelelnek a biztonsági igényeknek. Az a biztonsági szakemberek, aki az IP-kamerát választja, hosszú távon gondolkozik. Ha megértjük a technológiát, amely lehetővé teszi IP és analóg harmóniáját, akkor kevésbé tűnik ijesztőnek a folyamat.

Forrás: info4security.com

English
How to bridge the gap between IP and analogue

By Kevin Smith

Kevin Smith, UK Director of Pelco by Schneider Electric discusses the shift from analogue to IP CCTV, and how hybrid recorders can help to ‘bridge the gap’ between the two

When internet protocol was first standardised in the early 1980s, nobody could have understood the profound effect the internet would have on society. Not only has it affected how we do business, the way we learn and how we communicate, but IP has also revolutionised the CCTV landscape. We now live in a world where it is possible to install high-resolution wireless cameras into an existing network, which can then be monitored remotely from a mobile phone. It is a far cry from the dubious low-quality black and white frames, vast cabling and walls of video often associated with analogue systems.

But is this assumption fair, and is IP actually any better than analogue? There are certainly pros and cons to both systems and the fact that analogue is far from obsolete is a clear indication that many companies may not want to move on. However, there is no reason that a company cannot have the best of both worlds.

Quality
If it is a question of image quality, IP wins hands down. IP cameras are available with incredibly high resolutions – even up to 20 megapixels – and can cope with movement much better than their analogue counterparts. IP cameras digitise and process analogue images, encode them and transmit the information over the network. An analogue camera does the same, but after processing it has to convert images back to analogue for recording, resulting in lost image quality.

Cost
Cost is another issue, with IP cameras coming with a heftier price tag than analogue devices. However, this price tag does bring with it an increase in security, less cabling and scalable integration, which should be considered when purchasing. For the small independent retailer who only needs a handful of cameras, analogue is the obvious choice. For the large enterprise, or in a mission critical situation where security is paramount, only an IP system will do the job effectively.

Networks
If every security system in the UK replaced each analogue camera with an IP one tomorrow, the networks would simply fail. Within the UK the move to IP has been slower than other countries, including the USA and developing nations such as Russia and the Middle East, which do not have the same level of legacy infrastructure. A recent report from IMS Research found that sales of network video equipment have now overtaken analogue in the Middle East, highlighting the pace of change.

Network failure is also something that companies should take into account when considering an IP-based solution. Not only will IP cameras be subject to networking issues such as congestion, but if a network outage was to occur, recording would also fail. Though rare, and while companies will often have a back-up, this is still a consideration.

Bridging the gap
There is no reason why a company cannot run IP and analogue cameras simultaneously. In fact, for companies looking to get the most out of their current investment, using a hybrid system is the obvious choice. Certain Network Video Recorders (NVRs) can be used to record analogue and IP output with ease. Devices which enable customers to run both analogue and IP cameras concurrently now also exist on the market. These products have high bandwidth capabilities and the ability to handle a large number of both IP and analogue cameras together. Devices such as these are ideal for companies looking to get the best of both worlds.

Nearly thirty years after the birth of IP networks, CCTV is finally being redefined. However, the move to IP will take time and for the moment analogue cameras meet the security needs of many. Security professionals should therefore take a long-term view when it comes to IP cameras. By understanding the technology in the market that enables IP and analogue to work in harmony, the migration process is much less daunting overall.

Source: info4security.com

NFC-s okostelefonok a munkahelyen, Harm Radstaak, a HID Global EMEA ügyvezető igazgatója

Nincs hozzászólás

NFC-s okostelefonok a munkahelyen

A rövid hatótávolságú vezeték nélküli kommunikációra (Near Field Communication – NFC) képes okostelefonok (NFC-képes okostelefonok) megváltoztatják a gondolkodásmódunkat beléptetés kapcsán. Harm Radstaak, a HID Global EMEA ügyvezető igazgatója úgy véli, a „Hozd magaddal a telefonod” (Bring Your Own Device, BYOD), irányvonal fogja meghatározni az elkövetkező időszakot a beléptetés és a munkaidő-nyilvántartás területén.

 

A „Kérjük, kapcsolja ki a mobiltelefonját” szemlélet beleivódott mindannyiunk napi gyakorlatába, és elkísér bennünket, bárhol is vagyunk. Azonban hamarosan a „Hozd magaddal a telefonod” (Bring Your Own Device, BYOD) válik napi gyakorlattá a munkahelyeken, így az NFC-képes okostelefonok új korszakot nyitnak a megbízható azonosítás területén, és a fizikai beléptetés kényelmes, biztonságos és vonzó megoldásai lesznek, sőt már lettek is.

Mit is lehet az NFC-s okostelefonnal kezdeni a munkahelyen?
Számos vállalat számára már régóta aggodalomra adnak okot a biztonsággal kapcsolatos kérdések az alkalmazottak megfelelő azonosítása terén, ha az személyazonosító igazolványokkal történik a cég területén vagy a különféle vállalati funkciók esetén. Ez a kockázat csökken, ha a munkavállalók a vállalati környezetben saját okostelefonjaikat használják, mint digitális kulcsot. A személyzet sokkal nagyobb valószínűséggel felejti otthon vagy veszíti el a kártyáját, igazolványát, mint a mobiltelefonját.
Az NFC-s rendszer alapja lényegében hasonló, mint a meglévő kártya-alapú beléptetőrendszerek elvei, ebben az esetben a kártya helyett a telefon hordozza a megfelelő adatokat. Áthaladáskor a hitelesítéshez a meglévő beléptetőrendszer számára szükséges azonosító adatokat a telefon közli az olvasóval.

Harm Radstaak, a HID Global EMEA ügyvezető igazgatója

Valószínűleg a vállalkozás számára a fizikai beléptetés az elsődleges felhasználási módja az NFC-s okostelefonoknak, azonban a technológia alkalmas arra, hogy számos, a cég számára fontos kapcsolódó szolgáltatást is elvégezzen. Ezek közül a legfontosabb a munkaidőnyilvántartó-rendszer, de használhatók még cafeteria céljaira a vállat büfében vagy automatáknál. De fontos alkalmazási lehetőség még például az egyszer használatos jelszavak területe is, így ezzel tud az alkalmazott belépni az asztali számítógépébe vagy a céges hálózatba. Nyilvánvalóan fontosak a kényelmi szempontok is, mert ez biztonságos és felhasználóbarát technológia, amely közelebb hozza egymáshoz a munkavállalói magatartást a munkavállalói kultúrával az üzleti világban.

A rugalmasság nem veszélyezteti a biztonságot
Annak érdekében, hogy minél több vállalat használja beléptetésre az okostelefonkat, szükség van olyan rendszerre, amely lehetővé teszi, hogy a rugalmas mobil hozzáférés mellett a biztonság ne kerüljön veszélybe. Az okostelefonra szükséges egy biztonságos kisalkalmazást telepíteni, hogy igény szerint biztosítsa az NFC-képes eszközök és a munkahelyi környezet közötti tranzakciókat. A kisalkalmazás feladata, hogy eljutassa a megfelelő digitális kulcsokat az egyes telefonokra és olvasóberendezésekre. Tegye mindezt maximális adatbiztonság mellett, és összehangolva a hagyományos azonosítási eszközökkel.

A végső cél a fizikai és logikai beléptetés összehangolása a mobil eszközökkel és a már meglévő berendezésekkel. Szem előtt tartva a biztonságot és növelve a kényelmet, összehangolva a felhőalapú adattárolással, ügyintézéssel. Így azután a cégek megszüntethetik a hagyományos műanyag kártyás rendszereiket biztonságosabbá téve és leegyszerűsítve a beléptetést.

Kihívás és lehetőség
Piaci szempontból, NFC-képes fizikai beléptetés egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. A széles körű piaci elterjedés érdekében az olyan NFC-képes telefonkészülékek szükségesek, amelyek a ma leginkább elterjed négy operációs rendszerrel működnek: iOS, Android, Windows, és a RIM. Ezzel a telefonhálózatok üzemeltetői részévé válnak a beléptetési és a különféle fizetési rendszereknek. A feladat összetettségének és sokféleségének köszönhetően nagy vállalkozás lesz a fejlesztés. A fejlesztésben fontos feladat még annak kidolgozása, hogy az akkumulátor lemerülése esetén ne vesszenek el adatok, ne felejtse el a készülék a következő lépéseket.

Forrás: info4security.com
 

Near Field Communication (NFC)
Az NFC rövid hatótávolságú vezeték nélküli kommunikációs technológiai szabvány, amely akár 10 centiméteres távolságban is lehetővé teszi az adatcserét az eszközök között. A szabvány számos területen alkalmazható, így például beléptetésre, jegyvásárlásra, fizetésre, internetes tartalmak elérésére, valamint a tömegközlekedésben is használható.

 

 

English
How NFC smartphones will revolutionise access control and the workplace
By Harm Radstaak
NFC-enabled smartphones are changing the way we think about access control. The Bring Your Own Device trend is driving this, believes Harm Radstaak.
The use of a mobile phone is ingrained into our everyday routine and they accompany us wherever we go. As Bring-Your-Own-Device (BYOD) becomes corporate commonplace, NFC enabled smartphones are further ushering in a new era for managing trusted identities in the enterprise environment – and physical access control is one of the most convenient, secure and attractive capabilities facilitated by developments in the field.

What could an NFC-smartphone in the workplace do?
For many organisations, the security issues associated with multiple employed ID cards – be these for different sites, buildings or corporate functions – has long been a concern. For employees in an enterprise mobile access environment – where their own smartphones can be used as a digital key – the risk of a breach is reduced. Staff are far more likely to forget or misplace their badge or ID card than their mobile phone, which also happens to carry their ID credentials. NFC ‘digital keys’ essentially replicate the existing card-based access control principles and model via an embedded credential in the handset. The NFC enabled phone communicates identity information to the recipient access-control card reader, which passes the identity to the existing access control system for authentication, and then opens the door.

While physical access control is likely to be the primary use for NFC in the enterprise, the technology lends itself to a number of associated services that can easily be integrated into corporate NFC programmes. For instance, employees can use their smartphones to swipe in for time and attendance purposes, for cashless vending in the corporate cafeteria or even in conjunction with One Time Passwords (OTP) soft tokens that enable a user to log in to their desktop PC.This obvious convenience factor, that sees a secure, user-friendly technology fall into step with employee behaviour and culture, is helping fuel demand in the business world.

Flexibility that doesn’t compromise on security
In order to make the most of this pioneering development in access control, the enterprise needs to employ a system that can allow it to capitalise on the flexibility of mobile access, while also ensuring security is not compromised. From a technical standpoint, in order to secure transactions between NFC-enabled devices in the work environment, the smartphone requires a secure applet to hold the digital keys, an app for the user to interact with, and the actual digital keys assigned to the individual phone. This needs to be met with the accompanying reader hardware in order to recognise the information that the phone is communicating and, most importantly, a trusted identity platform that can manage, deliver, and authorise mobile credentials. This ecosystem creates a managed boundary so that corporate-issued or BYOD devices and their transactions in the enterprise can be trusted, providing a secure communications channel for transferring information between NFC-enabled phones and the other secure media and devices at play in the work environment.

Ultimately, the convergence of physical and logical access control on mobile devices is helping organisations to stay secure in a rapidly changing world, while the employee experience becomes both more fluid and easier. Moreover, with the convenience of over-the-air or cloud-based provisioning, this ecosystem means that the enterprise can provision and de-provision digital keys to the smartphone in question as and when it needs to. In doing so, enterprises can eliminate the ‘traditional’ risk of plastic card copying and simplify the process of issuing temporary credentials, modifying or cancelling them.

From a market perspective, NFC-enabled physical access control represents both a challenge and an opportunity as two sides of the same coin. In order to facilitate wide market adoption, universal NFC-enabled handsets that support the four primary operating systems: iOS, Android, Windows, and RIM, will be required. Network operators will intrinsically become part of the access control equation and, ultimately, the provisioning process. However, given the complexity and diversity of the mobile landscape is itself, all development work will be a big undertaking. Additionally, recent pilots in the field with Netflix and Good Technology, highlight that solutions that do not excessively drain battery, that are available even when the battery is dead, and that don’t interrupt other tasks, are also valuable next steps to be taken.

Harm Radstaak is managing director for EMEA, HID Global.

Source: info4security.com

Axis P13

Nincs hozzászólás

Érzékeny nagyfelbontású fix kamerák

Az Axis Communications bemutatta a P13 sorozat két új modelljét, amelyek kihasználva az élvonalbeli technológiák lehetőségeit kiváló képminőséget, kivételes fényérzékenységet és fejlett képfeldolgozási teljesítményt biztosítanak.

Az új Axis P13 hálózati kameramodellek elérhetők kül- és beltéri konfigurációban, kiválóan teljesítenek alacsony megvilágítás mellett is, nagyfelbontású, részletekben gazdag képük megkönnyíti az azonosítást. Az új kamerák kifejezetten jól használhatók városi térfigyelési feladatokra a közlekedésben, a kiskereskedelemben, oktatási intézményekben, továbbá a banki és ipari szektorban is.

 

A két új modell bemutatásával a legújabb fejlesztések már jelen vannak a teljes Axis P13 sorozatban. Valamennyi modellben megtalálható a WDR és a dinamikus kontraszt funkció, az automatikus mozgatású IR-szűrő pedig valódi éjjel-nappali működést eredményez. Az új kamerák a P13 sorozat korábbi tagjaival megegyező csatlakozású objektíveket használnak, amelyek távoli számítógépről könnyen finomhangolhatók, legyen szó a back-fókusz vagy az élesség beállításáról. Ezek a kamerák nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkeznek, ennek pedig sokkal fejlettebb képfeldolgozás az eredménye. A kamerákba soros portot is beépítettek, így ez lehetővé teszi forgózsámolyok csatlakoztatásával a kamerák távvezérelt mozgatását.

Az új P1357 és kültéri változata, a P1357-E 5 megapixeles felbontású videomegfigyelést biztosít. A P1355 és kültéri változata, a P1355-E pedig 1080p HDTV felbontású. Az új kamerák rendelkeznek a P-Iris funkcióval, így a kamera az optimális képélesség és kifogástalan képminőség érdekében precízen képes vezérelni írisz pozícióját.

 

Axis P13

A P13 sorozatú kamerák az ADP (Axis Development Partner Program) eredményeként együttműködnek a legtöbb gyártó videomenedzsment alkalmazásaival, és természetesen az Axis Camera Stationnel. A kamerákban külső fejlesztők intelligens alkalmazásai futtathatók az Axis Camera Application Platform használatával, továbbá támogatják az Axis Video Hosting System szolgáltatásokat és az ONVIF specifikációkat az egyszerű rendszerbe illesztés érdekében

Az új modellekben microSD/microSDHC kártyafoglalat is helyet kapott a rögzítéshez. A kamerában történő rögzítés esetén a felhasználók az ingyenes Axis Camera Companion szoftverrel távolról könnyedén tekinthetnek bele a felvételekbe, és menedzselhetik a rendszert, helyszínenként 16 kameráig.

A kamerák a szabványos és környezetbarát PoE táplálással működnek, így egyetlen hálózati kábelt használva továbbítják az információt és kapják tápellátásukat. Igaz ez az extrém hőmérsékleti tartományokra (–40°C–+50°C) tervezett kültéri modellekre is.

A kamerák várhatóan 2012 negyedik negyedévétől kaphatók lesznek az Axis disztribútorainál.

Forrás: Axis Communications

 

Axis P13

A biztonságtechnikai piac összehasonlítása a főbb régiókban 2006 és 2012 között (Forrás: Memoori)

Nincs hozzászólás

Hogyan és miért érdemes befektetni a biztonságtechnikába?

A közelmúltban tette közzé jelentését a nagy-britanniai piackutató cég, a Memoori, amely szerint a biztonsági iparágnak nem csak sikerült átvészelnie a gazdasági vihar által előidézett globális recessziót, hanem virágzik és növekszik.

A „Physical Security Business in 2012” című jelentés megállapította, hogy a világon a biztonsági eszközök piacának teljes értéke a termelői árakon nézve 2012-ben meghaladta a 20,5 milliárd amerikai dollárt. A különböző termékcsoportok közül a videofelügyeleti termékek forgalma volt a legnagyobb, a piac 49 százaléka, 10 milliárd amerikai dollár, utána behatolásjelzés következik 27,5 százalékkal, 5,77 milliárd amerikai dollár, a harmadik a beléptetés 23,5 százalékkal 4,8 milliárd amerikai dollár értékben.

A piackutató szerint a világpiaci biztonsági rendszerek forgalma összességében 6 százalékkal nőtt 2012-ben. A növekedés üteme a videomegfigyelő-piacon közel kétszeres volt, 11,8 százalék, amíg a beléptetőpiac 7,2 százalékkal nőtt. A videomegfigyelő-piacon belül az IP-termékek forgalmának növekedése kiemelkedő volt, 30 százalékos. Azonban mindezen adatok ellenére a biztonsági ipar is megérezte a gazdaság csökkenését. Erre abból következtetett a Memoori, hogy idén 27 százalékkal csökkent a cégegyesülések és felvásárlások aránya (M&A, mergers and acquisitions), kicsivel meghaladva a 7,1 milliárd amerikai dollárt. A piackutató cég ezt a csökkenést a rossz gazdasági körülményeknek tulajdonítja, szerinte a gazdasági válság csökkentette a bizalmat, gátolva a vállalatok növekedését a fúziók és felvásárlások terén. De a Memoori előrejelzése szerint az M&A aktivitás folyamatosan emelkedni fog, és 2017-ig 6,5 százalékos éves növekedési ütemet jósolnak.

 

A biztonságtechnikai piac összehasonlítása a főbb régiókban 2006 és 2012 között (Forrás: Memoori)

Jim McHale, a Memoori igazgatója szerint, bár a feldolgozóipar egésze küzdött az elmúlt években, a biztonsági technológia képes volt fenntartani az egészséges vállalkozásokat: „A biztonsági ipar helyzetét az elmúlt négy évben két fő tényező határozta meg, az első az, hogy folyamatosan nőtt a kereslet a fejlődő piacokon Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában. A második pedig, hogy az ágazat képes továbbra is olyan innovatív termékekkel és rendszerekkel a piacra lépni, amelyek megfelelnek a végfelhasználói igényeinek, és segítik leszorítani a költségeket. A következő négy év azonban kihívás lesz, de ha továbbra is az ágazatban központi helyet foglal el az innováció, és a beruházások megtérülése a végfelhasználók számára, akkor folyamatosan számíthatunk a növekedésre.

Ez valójában azt jelenti, hogy a biztonsági termékek gyártói segítik a végfelhasználóknak csökkenteni a működési költségeiket, hogy a biztonsági berendezések vásárlásakor ne, mint költségre tekintsenek, hanem, mint nyereséget hozó termékre. A piac szerkezete is változott, a kis- és középvállalkozások könnyebben tudnak megfelelni a végfelhasználói igényeknek. Fejlesztéseik révén élvonalbeli termékekkel lépnek elő, felvásárlásaiknak és szövetségeiknek köszönhetően növekedésnek indulnak. Ezen túlmenően a jelentésében a Memoori azt is megállapította, hogy a biztonsági rendszerintegrátorok váltak a fő fejlesztőkké, gyártókká. Az összes termék közel 50 százalékát ők értékesítik.

A feltörekvő piacokon különösen Ázsiában több mint 35 százalékkal nőtt a kereslet biztonságtechnikai eszközök iránt, ezen belül is főleg Kínában, amely az évtized végére várhatóan a legnagyobb piac lesz a világon. A kínai piac gyorsan nő, gyorsabban, mint a többi, 2011-ben a kínai piac tizede volt az USÁ-énak, idén már elérte az egyhatodot. A Memoori piackutató szerint a teljes piac növekedése az elkövetkező öt évben öt százalékos lesz évente. McHale hozzátette, a biztonsági iparág most jó állapotban van, az ügyfelek számára több vonzó lehetőséget kínál, megállíthatatlan az IP-videopiac növekedése, a piacot a beléptetőrendszerek, az azonosítás és az ellenőrzés fogja előre vinni.

Forrás: memoori.com, securityinfowatch.com
 

English
Security industry proves resilient in tough economic times
by Joel Griffin

Memoori report forecasts steady industry growth over the next five years

According to a recent report published by UK-based research firm Memoori, the security industry has not only managed to weather the economic storm brought about by the global recession, but is actually thriving and growing.

The “Physical Security Business in 2012” report found that the total value of the world’s security equipment market “at factory gate prices” in 2012 was worth more than $20.5 billion. Among the different product segments, video surveillance products accounted for the majority of the market at 49 percent ($10 billion), followed by intruder alarms at 27.5 percent (5.77 billion) and access control at 23.5 percent ($4.8 billion).  

Overall, Memoori said the world market for security systems grew by six percent in 2012. The growth rate of the video surveillance market was nearly double that at 11.8 percent, while access control grew by 7.2 percent. Within video surveillance, the market for IP products grew at a whopping 30 percent.  

That’s not to say, however, that the industry hasn’t felt some of the sting from the poor economy. Memoori said that the value of mergers and acquisitions this year declined by 27 percent to a little over $7.1 billion. The research firm attributed this fall to poor economic conditions, which subsequently reduced the confidence of companies to grow through mergers and acquisitions. However, Memoori is forecasting M&A activity to increase steadily at an annual growth rate of 6.5 percent to 2017.  

While the manufacturing industry as a whole has struggled in recent years, the makers of security technology have been able keep their businesses healthy for several reasons, according to Memoori Director Jim McHale.  

“I would attribute the security industries resilience over the last four years to two main factors. First, the continued growth in demand from developing markets in Asia, Latin America and Eastern Europe. Second, the industry’s ability to continue to provide innovative products and systems that fulfills the end-users’ requirements and help to drive down their costs,” he explained. “The next four years will be just as challenging. If the industry focuses on innovation and delivering return on investment to end-users then I fully expect continued growth.”

In effect, Memoori said that security manufacturers have been able to turn the purchase of security equipment from a cost center into a cash generator by developing products that help end-users reduce their operating expenses. There have also been some structural changes that have taken place in the industry as it has changed to meet end-user demands, which include the emergence of small and mid-sized companies increasing the size of the market.

“The minnows are taking on the sharks and winning, both through the development of leading edge products and growth through acquisition and alliances,” McHale wrote in an article on the report’s findings.

In addition, Memoori also found that security systems integrators have become more involved in the development of products with manufacturers. In fact, McHale said integrators are now taking nearly 50 percent of all product sales.   

Demand for security technology in the aforementioned emerging markets, particularly Asia, are also beginning to take market share away from the developed markets of North America and Western Europe. McHale said that Asia has already increased its share of the physical security systems market to more than 35 percent and that China is expected to be the single largest market by the end of the decade.   

“The measure of penetration of physical security products in any country is an important factor because it sets a benchmark for the latent potential that is available to exploit. There is an enormous latent demand waiting to be exploited in the emerging markets of the world, confirming that these are the markets that manufacturers should be developing now because they will grow at much higher rates than the developed markets of the western world,” wrote McHale. “China, for example, currently has a penetration of one sixth of the USA, but this stood at one tenth in 2011, showing that the market is growing rapidly by taking up this latent potential.”
Memoori expects the overall market to grow at a compound annual growth rate (CAGR) of five percent over the next five years.   

“The security industry is now in a much healthier state with a product portfolio that can deliver more attractive opportunities for their clients to improve security and at the same time profit from it. This together with the unstoppable growth of IP video network and access control coupled with management identification and verification will drive the market forward,” McHale wrote.

Source: memoori.com, securityinfowatch.com
 

Fialka György

Nincs hozzászólás

Újra Fialka György az MBVE elnöke

Fialka Györgyöt immár harmadik alkalommal választották meg a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete (MBVE) elnökének.

Fialka György újabb három évig irányítja a hazai nagyvállalatok biztonsági vezetőit tömörítő szervezetet. A Securinfo.hu kérdésére Fialka György, a Budapest Bank biztonsági igazgatója elmondta, új irányba kívánnak továbbhaladni, így tagjaik közé várják az állami intézmények biztonsági vezetőit is, ezzel a teljes hazai biztonsági vezetői vertikum megjelenik a szervezetükben.

 

Céljuk tovább erősíteni a magánbiztonsági ágazatban a minőséget és a minőségbiztosítás jelentőségét, és ez a terület lesz a jövő évi MBVE konferencia témája is. A minőségi munka erősítése érdekében részt vesznek a magánbiztonság oktatásában, ehhez tematikát állítanak össze, oktatnak, és szakmai gyakorlatokat szerveznek. Mindezt teszik szorosan együttműködve a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával. A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete együttműködési megállapodás megkötését tervezi a Nemzeti Biztonság Felügyelettel és az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszterrel, amely határokon átnyúló tömörülés. A klaszter együtt dolgozik szerbiai és osztrák szervezetekkel is a polgári biztonsági terület jelenlegi problémáinak csökkentése érdekében.

Egy petabyteos videorögzítő szerver

Nincs hozzászólás

Egy petabyteos videorögzítő szerver

A hajdúszoboszlói Országos Tulajdonvédelmi Konferencián mutatta be 1 petabyteos IPVS37 Raid6 Hibrid videorögzítő szerverét a Sziltech Electronic. A szerverben 300 darab HDD biztosítja a nagy felbontású, akár ultra HD tartalmak hosszú ideig történő tárolását.

A nagyméretű rendszer hibrid moduláris képrögzítő szerverből, analóg és virtuális videomátrixból és a napi 24 órás, heti 7 napos üzemvitelt biztosító környezeti elemekből épül fel. A készülék alkalmas IP és analóg kameraképek egyidejű folyamatos rögzítésére, a felvételek visszanézését és a gyors eseménykeresést a képenkénti indexelés a háttérből segíti.

A tárolt felvételeket és az azokhoz kapcsolódó esemény- és objektumazonosítókat videoadatbázisba szervezi a rendszer, erre épül többek között az osztott képernyős megjelenítés, valamint a jövőbeni fejlesztések is ez irányba mutatnak. A háttértár modulok tárkapacitása egyenként 96 TB lehet, ezt a jelenleg kapható legnagyobb HDD-k (4 TB) korlátozzák be. A tárolómodulokban elhelyezkedő több száz HDD-t a képrögzítő szerver egyenként a sajátjaként kezeli, a tárolórendszer adatátviteli sávszélessége 96 Gbit. A beépített háttértárak kiemelkedő adatvédelméről RAID6, illetve RAID5 megoldások gondoskodnak. Szoftveroldalról a megjelenítést a Live View, az üzemviteli felügyeletet pedig a Supervisor alkalmazás végzi.

Forrás: Sziltech Electronic

Bővülő termékpaletta - C&S Security

Nincs hozzászólás

Bővülő termékpaletta

A C&S Security termékpalettája két új márkával bővült, eddigi kamerakínálatát a Basler és a Vivotek képviselte, ezt egészíti ki 2012 őszétől a Sonyval és a Samsunggal. 

A C&S Security termékpalettája két új márkával bővült, eddigi kamerakínálatát a Basler és a Vivotek képviselte, ezt egészíti ki 2012 őszétől a Sonyval és a Samsunggal. 

Mindkét gyártó a világ élvonalába tartozik, a hazai közönség számára is ismert és egyben elismert márkák. A C&S Security Kft. elkötelezett a minőségi termékek és megoldások mellett, mindkét gyártó tökéletesen megfelel ennek a kitételnek, mivel ár/érték arányuk kiemelkedő. A forgalmazó termékportfóliójából immár szinte bármilyen videoképen alapuló feladatra tud megfelelő megoldást nyújtani. 

Forrás: C&S Security Kft.

Tamron 3 megapixeles optika

Nincs hozzászólás

3 megapixeles optika

A Tamron a Security Essen 2012 kiállításon mutatta be új, 3 megapixeles optikáját, amely hamarosan kapható is lesz.

Az optika 8–50 mm fókusztávolságot biztosít jól kiegészítve a korábbi 2,8–8 mm-es fókusztávolságú (M13VG288IR/M13VM288IR) lencséket. Az új modell DC autoiriszes változatban 1/3; 1/2.8; 1/2.7 érzékelőkhöz készül, CS foglalattal. Jó választás a FullHD vagy nagyobb felbontású kamerákhoz. Típuskódja: Tamron M13VG850IR.

Forrás: C&S Security Kft.

Lap teteje