Kéz alapú azonosítás
A biometriában több féle kéz alapú azonosítás létezik, ilyenek a tenyérnyomat, a kézgeometria és a tenyérerezet azonosítása (tovább…)
kézgeometria Archívum - SECURINFO.hu
A biometria története
A biometria története az ókorig nyúlik vissza, a XIX. században kezdtek újra érdeklődni iránta, de tömeges elterjedése már inkább a XXI. századra tehető.
A 2000-ben megjelent Biometrikus Fehérkönyv szerint:
„Sokan úgy vélekednek a biometriáról, hogy az tudományos-fantasztikus jövőbeli technológia, amelyet a napenergiával hajtott autókkal, élelmiszertablettákkal és egyéb ördögi eszközökkel együtt fogunk használni valamikor a jövőben.”
Azóta már jobban beépült az életünkbe a biometria gondolata, elsősorban az ujjnyomatazonosítás, az arcfelismerés és a DNS-azonosítás témakörében. Egyre több ujjnyomat azonosítóval találkozunk a mindennapjainkban: laptopok, autók indításakor, de főként beléptetőrendszerekben. Világszerte terjednek a térfigyelőrendszerek is, a megfelelő filmsorozatokból pedig tudhatjuk, hogy bárhol is járjunk az „arcfelismerő” rendszer megtalál bennünket.
Így azután több féle következménye is lehet a biometria alkalmazásának
- félelemérzetet: a Nagy Testvér figyel bennünket,
- hamis biztonságérzetet: az ujjnyomattal védett érték biztonságban van,
- csalódottságot: nem megfelelően kiválasztott technológia vagy eszköz miatt.
Történeti áttekintés
A történelem során a biometriai ellenőrzés alapelveit jóval korábban ismerték, mint azt gondolnánk, és tették a mindennapos gyakorlat részévé. Már évezredekkel ezelőtt Nílus-völgyi eleink, a babilóniaiak vagy a kínaiak rutinszerűen alkalmaztak biometriai ellenőrzést mindennapi üzleti helyzetekben. Jó néhány utalást találunk arra, hogy egyéneket formálisan azonosítottak egyedi fizikai, fiziológiai paraméterek alapján, mint sebhelyek, mért fizikai jellemzőkkel, mint arcvonások, szem színe, magasság és így tovább. Ez előfordulhatott a mezőgazdaságban végrehajtott tranzakciók során, ahol gabonát és egyéb élelmiszereket szolgáltattak be a központi tároló helyekre, valamint különböző jogi eljárásokkal kapcsolatban. Tudomásunk szerint elődeink nem rendelkeztek automatizált elektronikus biometriai olvasókkal és számítógépes hálózatokkal, sőt nem olyan nagyszámú személlyel foglalkoztak, mint ma, de az alapelvek azonosak voltak.
Később, a XIX. században megnőtt az érdeklődés a terület iránt, a kriminológiai kutatások megpróbálták a fizikai jellegzetességeket összekapcsolni a bűnügyi irányzatokkal. Ennek érdekében különféle mérőeszközöket állítottak elő és nagyszámú adatot gyűjtöttek össze. Az eredmények alapján nem lehetett végső következtetéseket levonni, de az egyén fizikai jellemvonásainak mérése gyakorlat maradt: az ujjnyomat-ellenőrzés gyakorlattá vált a rendőrségen.
Gyakran vitatják az ujjnyomatok abszolút egyediségét vagy különbözőségét. A különböző államok által az ujjnyomatok ellenőrzésére használt kritériumok az egyes országokban különböznek. Az eltérés abban mutatkozik meg, hogy több vagy kevesebb minutia-pont szükséges az azonosításhoz. (Minutia-pontokban az ujjnyomat redői elágaznak vagy megszűnnek.) Ennek ellenére annak idején ez volt a legjobb rendelkezésre álló módszer, és még ma is az elsődleges eljárás a rendőrhatóságok számára. Napjainkban a fejlettebb országokban az ujjnyomatok azonosítási eljárását már automatikus módszerekkel végzik.
Ezzel a háttérrel már egyáltalán nem meglepő, hogy az elektronika és a mikroproceszszorok teljesítményének kihasználásával a személyazonosítás automatizálására mind a katonai mind a polgári szektorban számos elgondolás született. Különböző projekteket kezdeményeztek a biometria lehetőségeinek kutatására, és ezek közül az egyik végül 1974-ben – az első kereskedelmi forgalomba állított – egy nagy, és meglehetősen ormótlan kézgeometria-olvasó elkészítéséhez vezetett. Ez nem volt túl szép berendezés, de működött, és tervezőit arra ösztönözte, hogy az eszközt tovább tökéletesítsék. Végül néhány specializálódott vállalat alakult, és sokkal kisebb és jóval többet tudó kézgeometriai olvasót fejlesztettek ki. Ez az eszköz jól működött, és kedvező fogadtatásra talált számos biometriai projektben szerte a világon. Ezzel párhuzamosan egyéb biometriai módszereket, például az ujjnyomat-ellenőrzést addig javították, amíg megbízható, könnyen alkalmazható eszközöket kaptak.
Az 1900-as évek utolsó évtizedében a biometrikus azonosító rendszerek ipara az egyetemek és a tudományos kutatóintézetek laboratóriumainak fellegváraiban működő, termékei eladásával küszködő marginális ágazatból jelentékeny alkalmazások tekintélyes mennyiségű eszközét szállító globális iparággá fejlődött.
Történelem
2001 Tampa, Florida, Super Bowl
A 2001. januári Super Bowl mérkőzésre a stadionba arcfelismerő rendszert telepítettek annak érdekében, hogy kiszűrjék a körözött személyeket. Az összes szurkoló, mintegy 100 ezer fő képét rögzítették, és a tampai rendőrség elektronikus rendszere automatikusan átvizsgálta azt. Egyetlen körözött személyt sem találtak, azonban a tucatnyi téves azonosítás ahhoz vezetett, hogy számos szabadságjogi szervezet a biometrikus rendszerek betiltását követelje.
2001. szeptember 11. „9/11”
Az ikertornyok elleni támadások után az amerikai hatóságok biometrikus azonosító rendszerekkel látták el a repülőtereket. Ennek az eseménynek meghatározó szerepe van a biometrikus rendszerek fejlődésében.
2004. Elindul azUS-Visit program
Ennek lényege, hogy bárkinek, aki vízumot kap, digitálisan rögzítik az ujjnyomatát és a fényképét. Ezután bárhol, bármely irányba átlépi az államok határát ellenőrzik a személyazonosságát, illetve azt, hogy megsértette-e a szabályokat, tehát növelvte-e a biztonsági kockázatot.
2005. július 7. London, Nagy-Britannia „7/7”
A jól megtervezett terrorista támadás során a reggeli csúcsforgalomban négy bombát robbantottak a londoni tömegközlekedési eszközökön. Ez után az a brit bűnüldöző szervek a terrorizmus elleni harc részeként bevezették a biometrikus arcfelismerő rendszer használatát a teljes londoni kamerarendszeren. Ez több mint 200 ezer biztonsági és térfigyelő kamerát jelent.
2006
Az EU az újonnan kiadott útlevelekbe bevezeti a digitális úton tárolt biometrikus mintákat. Az útlevélben elhelyezett chip digitális fényképet, a tulajdonos nevét, születési idejét, állampolgárságát és egyéb adatokat, valamint 2009-től két ujjlenyomatot tartalmaz.
2011
Az EU bizonyos feltételek mellett engedélyezi a repülőtereken a teljes alakos testszkennerek használatát.
A biometria alapjai
A biometria egyre inkább elismert és elfogadott azonosítási mód, így új rendszerek tervezésekor vagy régiek frissítése során ajánlott megfontolni az alkalmazását.
A biometria fogalma az élőlények fizikai és kémiai paramétereihez kapcsolódik. Olyan azonosítási mód, amely méri és rögzíti valamely személy egyedi fizikai, testi jellemzőit és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja fel.
Forrás: zejoaorafael.blogspot.com
A biometrikus azonosításhoz először is rögzítik a felhasználók valamely tulajdonságát, majd a személyazonosítás során az egész adatállományból kiválasztja a rendszer az adott személyt. A biometrikus azonosítás előnye, hogy az emberek valódi, tőlük elválaszthatatlan tulajdonságán alapul. Mivel a hagyományos azonosítási eljárásokban a különféle tárgyak, mint például a chipkártyák, a proximity- vagy mágneskártyák, kulcsok elveszthetők, ellophatók, másolhatók, de egyszerűen csak otthon felejthetők. A jelszavakkal pedig az a gond, hogy elfelejtjük, elmondjuk valakinek, vagy épp kilesik. Ezektől a hátrányoktól a biometrikus eljárás mentes: az ujjunkat mindenhova magunkkal visszük, és a hangunkat sem tudjuk kölcsönadni. A gyakorlati tapasztalatok szerint nem okoz nehézséget az embereknek azonosításkor egy szenzor megérintése vagy a nevük kimondása. A technika fejlődésének és a sorozatgyártásnak köszönhetően egyre olcsóbbak lesznek a szükséges eszközök, egyre elérhetőbbé válnak a felhasználók számára. Ma már nem csak a nagyvállalatok és állami intézmények számára elérhető a technológia, hanem kisebb vállalkozások és lakossági felhasználók is alkalmazhatják.
Kézgeometria-elemzés
A biometrikus azonosítás típusai
- Hanganalízisen alapuló felismerés: használata rendkívül egyszerű, de számolni kell a háttérzaj, illetve hangvesztés okozta gondokkal.
- Kézgeometria-elemzés: alkalmazása egyszerű, de gond lehet az ízületi gyulladás, illetve a jelentős fogyás.
- Retinavizsgálat:a retina szkennelése különleges pontosságú azonosítási eljárás, de agresszív módszer, használata körülményes, mivel a fejet rögzíteni kell ahhoz, hogy a fénysugarat a retina hátfalára vetíthessük.
- Íriszdiagnosztika:az írisz szkennelése nagyon sokat fejlődött az elmúlt néhány évben, és most is intenzíven fejlesztik a készpénzfelvevő automatáknál történő alkalmazását. Az eljárás mintegy négyszáz adatpontot használ az azonosításhoz, bár nem mindenkinek van pontosan mérhető írisze, így például a kontaktlencse, a szürke hályog okozhat problémát, továbbá az emberek tiltakozhatnak a szemükbe vetített erős fénysugár miatt.
- Arcfelismerés látható fényben:jelenleg különleges esetekben használják. Nem alkalmas tökéletesen egyforma egypetéjű ikrek megkülönböztetésére.
Arcgeometria (Forrás: ebanking.cl)
- Arcthermogram:az archőtérkép olyan felvétel, amelyet infrakamerával készítenek, és az arc hőmintáját mutatja. Előnye a teljes diszkréció. Ennek a technológiának a fejlesztése manapság a költségek csökkentésére irányul, hogy minél szélesebb körben váljék alkalmazhatóvá.
- Ujjnyomat-azonosítás: az ujjnyomaton alapuló rendszerek különböző felszínt letapogató technológiát alkalmaznak, például optikai, kapacitás és hő. A hővonal szenzorral működő megoldás lényege, hogy a letapogatott ujjnyomatból annak aprólékos részleteinek különleges tulajdonságait lokalizálja, és tárolja vagy összehasonlítja az elektronikus kulcskód mintával, amely egyedileg azonosítja a szkennelt ujjal.