Ha nem fogadjuk el alaptételként, hogy soha nem lehetünk tökéletes biztonságban, előbb-utóbb nagyot bukhatunk. Ma már nem működik az “erőd stratégia”, azaz nincs mód százszázalékos biztonságot adó védelmi rendszerek kiépítésére. A megoldás a soklépcsős biztonság, szigorú azonosítás és hozzáférés felügyelet. (tovább…)
Az általános őrzés-védelmi kockázatok feltárásakor az adatvédelemtől kezdve, az objektum helyén, környezetén át egészen a megbízó tevékenységéig számos szempontot kell figyelembe venni.
Az általános őrzés-védelmi kockázatok ismertetésekor induljunk ki az őrzés-védelem definíciójából, miszerint az őrzés-védelem nem más, mint:
a védendő személy, szervezet vagy objektum rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos, jogellenes cselekmények megelőzésére, illetve elhárítására irányuló eszközök és tevékenységek rendszere.
Amikor védett vagyonról beszélünk, akkor mindenképpen tekintettel kell lenni az úgynevezett adatvagyonra is. A védendő adat vagy információ jelenléte, alapjában véve őrzés-védelmi kockázatot jelent, de a rendeltetésszerű működést veszélyeztető kockázatok vagy rendkívüli helyzet esetében kiemelt kockázatkezelést igényelhet. Az adatvagyon minősítésétől függően akár jelentős mértékben is növelheti a biztonsági kockázat szintjét, ezért fontos figyelembe venni az őrzés-védelmi kockázatok és ezzel együtt a védelmi feladatokat meghatározásakor is.
Befolyásolhatják a kockázati szintet a környező épületek funkciói, a megközelíthetőség, a környék infrastruktúrája, közbiztonsága is.
Általános őrzés-védelmi szempontból felmerülő kockázatok esetében feltétlenül vizsgálni kell, hogy megbízó milyen egyéb jellemzői lehetnek hatással az őrzés-védelmi feladatra. Kockázatot befolyásoló jellemző lehet a megbízó verseny- vagy a közszférában betöltött szerepe, pozíciója. További kockázatnövelő tényező lehet a megbízó tevékenysége, a tevékenységének különböző vonatkozású hatásai más szervezetekre, vállalkozásokra, a társadalomra vagy akár az egyénre is. Ilyen hatás lehet, például ha a megbízó tőkeerősebb, mint a versenyszféra adott területén a vetélytársai, vagy ha a megbízó tevékenységéből adódóan veszélyes anyagokkal foglalkozik. Kockázatnövelő tényező a megbízó médiaszereplése, illetve annak gyakorisága. Ezek a jellemzők befolyásolják a szolgáltató által védett objektumba belépő ügyfelek körét, az ügyfélforgalom nagyságát, a megbízó közmegítélését, ezáltal a megbízó objektumaiban az őrzés-védelmi feladatokat is.
Az őrzés-védelem legnagyobb részét az objektumvédelem teszi ki. A hazai bűnügyi statisztikákból kiindulva az ismerté vált bűncselekmények 65 százaléka vagyon ellen irányul (táblázat).
| Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények |
2007. év |
2008. év |
||
|
száma |
aránya (%) |
száma |
aránya (%) |
|
|
276 193 |
64,7% |
265 755 |
65,1 |
|
Figyelembe véve a bűnügyi statisztikákat az őrzés-védelmi feladatok jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése teszi ki. Ilyen típusú kockázatok kezelésére a megbízó részéről megfelelő intézkedés valamilyen be- és kilépési rend bevezetése és az élőerő általi folyamatos fenntartása és ezzel együtt a védett objektumban való tartózkodás szabályozása. Fontos megjegyezni, hogy be- és kiléptetéskor nem csak a személyforgalomra kell gondolnunk, hanem az objektum területére be- vagy onnan kilépő gépjárművekre is. Be- és kiléptetési rend kialakításakor célszerű valamilyen regisztráció bevezetése. A védett objektumba rendszeresen be- és kilépő személyek, például az ott dolgozók és az oda eseti alkalommal be- és kilépni akaró személyek például vendégek, ügyfelek vagy karbantartó személyzet részére. Ezzel együtt szükséges a gépjárművek regisztrációja valamint adott esetben a gépjárművek átvizsgálása is. A regisztráció vagy beléptetés kezelésére alkalmazhatunk csak papíralapú rendszert, elektronikus beléptetőrendszert, illetve a kettő kombinációját. Gyakorlatban a beléptetési rend a védett objektumba történő jogosulatlan belépés kockázatát oldja meg. Az épületben való tartózkodás rendje általában arról szól, hogy az eseti alkalommal belépők épületen belüli mozgásáért ki a felelős, illetve hogy az épületen belül az eseti belépők ne mozogjanak felügyelet nélküli. A vagyon elleni bűncselekmények kockázatának megoldását segíti a kulcskezelési rend, amelyben szabályozva van, hogy különböző helyiségek kulcsait kik jogosultak felvenni, illetve a kulcsok felvételét és leadását hogyan kell dokumentálni.
A vagyon elleni bűncselekmények kockázatát csökkenti az anyagok, eszközök a megbízó területére történő be- és kiszállításának szabályozása. Természetesen ezek az intézkedések elsősorban a megbízó vagyonának, értéktárgyainak a megóvására irányulnak, de ezzel együtt növelik a védett objektum területén tartózkodók saját értékeinek biztonságát.
Kiemelt kockázatú intézmények esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a levél jellegű küldemények kockázatát. Ide tartoznak a rendőrségi szakzsargonban bűnös szándékú robbanó postai küldeményeknek nevezett levélbombák vagy más postai küldeménynek, csomagnak álcázott robbanóeszközök, vagy valamilyen fertőző anyaggal szennyezett levelek, és bizonyos elkövetői körökben egyre inkább terjedő olyan küldemények, amelyek valós fenyegetést jelentő szerkezetet, anyagot nem tartalmaznak, de néhány jellemzőjük megegyezik ilyen küldeményekével. Az ilyen küldemények alkalmasak lehetnek pánik okozásra, a rendeltetésszerű működés megzavarására és speciális felderítő eszközök használata nélkül hatósági eljárás kiváltására, ez pedig a rendeltetésszerű működés részleges vagy teljes leállítását eredményezheti.
A megbízó szempontjából különös jelentősége van az ilyen típusú kockázatnak, hiszen ez a fajta kockázat egyszerre hordozza magában az életveszély, valamint jelentős anyagi kár bekövetkezésének és a rendeltetésszerű működés zavarásának vagy leállásának lehetőségét. Ilyen kockázat hatásos kezelése csak speciális eszközökkel lehetséges. Ha nincs a védett objektumra és a védelmi feladatot ellátó biztonsági szolgálatra vonatkozó olyan intézkedési rend, amelyet a rendőrség elfogad, akkor egy esetleg bekövetkező ilyen esetben az intézkedő hatóság kiürítéssel, azaz a rendeltetésszerű működés teljes felfüggesztésével kezdi meg az intézkedést.
A kockázatok ismertetéséhez tisztáznunk kell, hogy az őrzés-védelem szempontjából mit értünk kockázat vagy kockázati tényező alatt.
Kockázat vagy kockázati tényező olyan szándékos vagy gondatlan magatartás – és ezek következtében várhatóan bekövetkező esemény, illetve azok bekövetkezését lehetővé tevő vagy elősegítő körülmény –, amely a védendő személy életére, testi épségére, a védendő vagyonra, beleértve az adatvagyont is vagy a védendő objektum, szervezet rendeltetésszerű működésére veszélyes lehet.
A kockázati besorolás nagyon sok körülmény függvénye. E körülmények feltárása, megismerése
azaz a kockázatelemzéssel valósul meg.
A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők kezelését a hozzájuk rendelt biztonsági intézkedésekkel lehet megvalósítani. Ebből az következik, hogy egy adott rendszer biztonsága nem más, mint a rendszert veszélyeztető, megfelelő körültekintéssel felmért kockázati tényezők kezelése, a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A biztonság és a költségek összefüggését elemezve, megállapíthatjuk, hogy valamilyen feltárt kockázati tényező bekövetkezésének megelőzése legtöbb esetben olcsóbb, mint a bekövetkezés utáni kárelhárítás. Ezért a kockázatkezelés során a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező események megelőzésétől haladunk, a legkevésbé valószínű események bekövetkezésének megelőzéséig, illetve a bekövetkezés utáni kárelhárításig. A kockázatkezelés őrzés-védelmi szempontból akkor lesz hatékony, ha a megvalósított védelmi intézkedések a megelőzést szolgálják.
A kezelendő kockázatok nagyon sokfélék lehetnek, ezért érdemes csoportosítani azokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használjuk fel. Általában a biztonsági jellegű kockázatelemzések során feltárt kockázatok, három kockázatkezelési csoportra oszthatók:
A kockázatelemzés során a feltárt kockázati tényezőket rendezve, azokhoz ideális megoldásokat, biztonsági intézkedéseket, eszközöket rendelünk. Következő lépésként az adott megoldás aktuális és ideális állapotát hasonlítjuk össze, valamilyen értéket rendelünk a jelenlegi állapothoz. Ezzel együtt meghatározzuk a szükséges teendőket az erőforrások függvényében az ideális állapot megközelítésére vagy elérésére. A következő táblázatban néhány példa olvasható (táblázat).
| Kockázat | Javasolt megoldás |
Értékelés
|
Teendők |
| Általános őrzés-védelmi kockázatok |
82,35%
|
||
| Vagyon elleni bűncselekmények | mechanikai védelem |
80
|
földszinti és I. emeleti nyílászárók fóliázása |
| CCTV-rendszer |
70
|
kültéri kamerák cseréje | |
| riasztórendszer |
100
|
– | |
| élőerő (létszáma) |
100
|
– | |
| beléptetési rend, kísérés |
80
|
felülvizsgálat adatkezelési szempontból | |
| objektum területén való tartózkodás szabályozása |
90
|
engedély | |
| kulcskezelés |
50
|
főkulcs rendszer | |
| anyag, eszköz be- és kiszállítás szabályozása |
80
|
aláírás minták | |
| ruházat átvizsgálása (fémkereső) |
90
|
folyamatos képzés | |
| csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz) |
90
|
folyamatos képzés | |
| Postai küldemények kockázata, közveszéllyel történő fenyegetés | csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz) |
90
|
folyamatos képzés |
| levélvizsgálat |
90
|
folyamatos képzés | |
| robbanóanyag-maradvány kimutatása |
90
|
folyamatos képzés | |
| kutatási eljárás |
90
|
gyakorlás | |
| rendkívüli helyzet kezelése |
70
|
részletesebb szabályozás | |
| beléptetési rend |
80
|
||
| kiürítés |
60
|
differenciálás (tűz vagy közveszéllyel fenyegetés esetén stb.) | |
| Működés fenntarthatóságának kockázata |
66,67%
|
||
| Rendkívüli helyzet | intézkedési terv kidolgozása |
70
|
részletesebb szabályozás |
| Őrzés-védelmi szolgáltató kockázata | az őrzés-védelmi feladat ellátásának rendszeres ellenőrzése |
70
|
az ellenőrzés szabályozása |
| Külső beszállító, szolgáltató kockázata | rendelkezésre állás, működőképesség rendszeres ellenőrzése |
60
|
szerződések felülvizsgálata, az ellenőrzés szabályozása |
A szerző által készített táblázat
A kockázatelemzés nem egyszeri folyamat, hanem folyamatos tevékenység, amely a már feltárt, de változó illetve az újonnan megjelenő kockázati tényezőkre reagálva befolyásolhatja a végrehajtani kívánt védelmi feladatokat vagy azok végrehajtási fokozatait.
