Az ma már evidencia, hogy a vakcináció a kulcsa világszerte a vírusellenes védekezésnek, éppen ezért az ellátás biztonságát veszélyeztető hamisítások, hagyományos fizikai és kiberfenyegetések kezelése kiemelt szempont. Julian Hall a brit oltási programok bevezetése mögött álló biztonsági kihívásokat vizsgálja az IfsecGlobal portálon. A cikkből idézünk. (tovább…)
„Óriási kihívás, egyben megtisztelő feladat volt számomra – egy vidéki hazai rendőr-főkapitányságról érkezve – a gyár biztonsági folyamatainak a megtervezése a német Daimler AG szakmai elvárásainak megfelelően.” „ Az utóbbi évek legnagyobb kihívása a vállalati tulajdon védelme, a lopások megelőzése, illetve a bombafenyegetések következtében történt leállások voltak…”. Szekér Péter biztonsági vezetővel beszélgetünk a kecskeméti Mercedes-Benz Gyárban.
Egy rövid történeti összefoglaló. A Daimler AG 2008-ban több versengő kelet – európai (de egyben hazai) helyszín közül döntött Kecskemét mellett (pontosabban az M5 ás az 5-ös autóút közti terület Kecskemét déli kivezető térségében). Az építkezés 2009-ben kezdődött; az átadásra 2012 márciusában került sor.
Kedves Péter! Bízvást állíthatjuk, hogy az utóbbi évtized kiemelkedő presztizsberuházásának helyszínén járunk. Komoly sikert és egyben lehetőséget is jelent az ország és persze a térség számára is egy ilyen színvonalú munkakultúra jelenléte a mindennapokban. Hogyan épült ki a biztonságvédelem az évek során?
A kérdés telitalálat, mert az ember már az indulás pillanataitól szembesült a létesítményüzemeltetés tervezése során is a tudatossággal, a széleskörű tapasztalatokkal, az elvárások pontos megfogalmazásával.
Ön hogyan került a Céghez?
Pályázat során esett rám a választás 2010-ben, azt megelőzően a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgoztam, bűnügyi területen, így létesítménybiztonsági kérdésekkel ezt megelőzően közvetlenül nem foglalkoztam. A feladat a gyár biztonsági folyamatainak, szervezeténekmegtervezése, kiépítése volt. Hospitációk keretében Németországban ismerkedtem meg a Daimler hagyományaival és a konszern alap biztonsági folyamataival. A szakmai ismereteken túl legalább annyira fontosnak tartották a vezetői munkához nélkülözhetetlen emberi készségek képességek tesztelését, fejlesztését, így a kreatív és megoldás centrikus gondolkodást, a nyitottság igényét, készséget a pozitív emberi kapcsolatokra stb.
Mennyi idő alatt és végül is hogyan állt össze a biztonságvédelmi koncepció?
A tervezés közel egy évet vett igénybe, és ami talán a legnehezebb volt, a konszern alapelvárásaira építve kellett olyan biztonsági projektet összeállítani, amelyik messzemenőkig figyelembe veszi a helyi (hazai) sajátosságokat. Szokatlan volt, hogy a szigorúan vett létesítménytechnikai és élőerős biztonsági követelmények kidolgozásán kívül, további szempontokat is át kellett tekinteni. Ennek érdekében meg kellett próbálni viszonylag pontos képet kapni a térségi, az ágazatra jellemző és egyáltalán a hazai bűnelkövetések domináns típusairól is. De a munkahelyi potenciális bűncselekmények lehetőségét mérlegelve általános erkölcsi kérdések is felmerültek, mint ahogy szempont volt a munka megfizetettségének és megbecsültségének hazai (térségi) helyzete is stb. Azaz, egy igencsak összetett feladatról volt szó, hiszen a különböző helyi realitásokhoz igazodva a biztonsági koncepciónak is más és más hangsúlyai lehetnek és vannak is A konkrét intézkedésekmegtervezését, tehát széleskörű „kitekintés” előzte meg. A konklúzió persze senki számára sem lehetett meglepetés: a fő szempont, amit figyelembe kellet vennünk a tervezésnél, hogy itthon kiemelten kezelendőa vagyon elleni bűncselekmények miatti veszélyeztetettség a termelő üzemekben is.
Tapasztalatai szerint a biztonság mely területei jelentik Önök számára a hétköznapok során a legjelentősebb kockázatokat?
Először talán a szervezett formában elkövetett lopások kockázatáról kell beszélni (ez a több szereplős, előre megtervezett és időben is hosszabb távot érintő történő, jelentős kárértéket elérő cselekményeket jelenti). Ezt figyelembe véve, kiemelt szerepe van a beléptetés és kilépés kontrollnak, a személy-, gépjármű- és áruforgalmat érintően egyaránt. Gondoljunk csak bele a nagyságrendekbe. A gyárban kb. 4000 ember dolgozik, ehhez jön a beszállítói és egyéb látogatói napi létszám. A logisztika szervezésében 2000-2500 kamion érkezik hetente a gyárba, az alkatrészeket és egyéb anyagok beszállítva. Óriási feladat tehát a beérkeztetés és a raktározás. Több külső beszállító is végez az üzem területén előkészítő munkákat az összeszerelés során, gyár a gyárban” pl. így készülnek az ülések. Ez a biztonság szempontjából persze azt jelenti, hogy nem csak a saját dolgozókra kell figyelmet fordítani.
Tudjuk azt, hogy a közveszéllyel fenyegetés (bombariadók) is kiemelt problémát jelentettek az utóbbi években, amelynek eredményeként új biztonsági szabályozást vezettek be.
Valóban olyan problémára kellett megoldást találjunk, amely az anyagi veszteségen túl megbénítottaa gyár életét, továbbá több ezer embernek okozott kellemetlenséget. A tavaly augusztusi jogszabály módosításig a termelő üzemekben bombariadó esetén azonnal le kellett állni a termeléssel és a átvizsgálás idejére el kellett hagyni az üzemet. Nyilván érthető, hogy egy autógyár esetében a termelésleállás mekkora anyagi veszteségeket jelentett. 2012-ben egy, tavaly viszont már négy leállásunk volt. A rendőrség által lefolytatott nyomozás egyébként minden esetben felderítette az elkövető személyét. Tenni kellett tehát valamit és egy szakértői team közreműködésével sikerült egy olyan jogszabály módosítást kidolgozni, amely lehetővé tette ilyen helyzetekben a rendőri szervek számára a mérlegelés lehetőségét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy automatikus kiürítés nélkül folyamatos üzem mellett lehet sort keríteni a kialakult helyzet kivizsgálására. (A közveszéllyel fenyegetés szabályozási kérdéseiről lásd még cikkünk
Ez persze az üzemi biztonsági szabályozás ismételt áttekintését, részleges újraszabályozását és persze döntően a személyi beléptetés és beérkező logisztikai és áruforgalom területén folyó kontrolltevékenység szigorítását jelentette, a szűrés, megelőzés céljával, nem kevés biztonságtechnikai invesztícióval. Az új rendszert oktatásokat, vizsgákat és a rendőrségi auditot követően lehetett bevezetni. (A személy be és kiléptetés gyakorlatát mi is tapasztaltuk dokumentum és csomagvizsgálattal fémkeresős átvizsgálással. A szerk.).
Értjük, persze ami nem világos az, hogy milyen módon lehet azonnal véleményt alkotni egy fenyegetés komolyságáról?
Mondhatjuk, hogy ez nincs a mi „orrunkra sem kötve”, mindenesetre a rendőrség szerint meglehetősen jól és gyorsan szűrhetőek a ténylegesen komolyan vehető fenyegetések. Ami azonban változatlan maradt, továbbra is fokozottan koncentrálunk a kiléptetésekre, a vagyon elleni incidensek megelőzéséra, megakadályozására.
Mi játszhatott ebben még szerepet?
A dolgozói állomány tudatos kiválasztása és ennek eredményeként idővel, az egy csapathoz való tartozás érzésének az erősödése. A meggyőződés kialakulása, hogy a munkának nem csak „elszenvedője vagyok, de úgy érzem, hogy az „Ügy” az enyém is”.
Gondolom van még egy olyan téma, ami megkerülhetetlen a biztonság szempontjából és ez a tűzvédelem.
Természetesen ez kiemelt terület és kockázat. A gyárban létesítményi tűzoltóság működik a szabályozásban előirt létszámmal, oltó technikával és gépjármű parkkal. A telepített tűzjelző ésautomatikus oltástechnika valamennyi gyártó, összeszerelő üzemben persze rendelkezésre áll. A kiemelt tűzkockázatú helyeken pl. lakkozó üzem (20 m-es belmagassággal) a tűzjelzést 5 percen belül a helyszínen nyugtázni kell. A jelzések az integrált vezérlő és felügyeleti központba kerülnek, ahonnan egyébként az energetikai és épületgépészeti vezérlés is folyik. Vészhelyzet esetén előreszabályozott forgatókönyv alapján természetesen számíthatunk a városi és a megyei katasztrófavédelmi szervezet segítségre is.
Beszéljünk akkor röviden a biztonsági szervezet felépítéséről.
A minden időben öt fővel vonulni képes létesítményi tűzoltóságon felül, a külsős biztonsági szolgáltató cég operatív irányítását és koordinációját 6 fővel látjuk el. Tavaly év végéig a járműpark (flottakezelés, termelést támogató eszközök pl. targoncák, emelők stb.), valamint a létesítményi szerviz deszk (pl telefonközpont) is hozzánk tartozott. A jelentős létszám persze az élőerős védőszolgálatot jelenti, ezt több mint száz fővel a mi szakmai kontrollunk mellett külső, szolgáltató aSecuritas Magyarország Kft. végzi.
kapcsolódó cikkek:
Budapest Airport. Eredményesen kezelik a növekvő biztonsági kockázatokat!
A hálózati videó rendszerek globális piacvezetője, az Axis Communications által megbízott Kiskereskedelmi Kutatási Központ (KKK) legutóbbi éves felmérése szerint – mely a kiskereskedelemben használt CCTV alkalmazást vizsgálta – 60% fölötti a száma azoknak az Egyesült Királyságbeli kiskereskedőknek, akik a hálózati IP video rendszer kiépítését tervezik a következő három évben, és majdnem harmaduk már ki is építette ezt 2012 óta.
Az adatok szerint a 278 Egyesült Királyságbeli kereskedőből, akik visszajeleztek – ők összesen 20.350 üzlet tulajdonosai – 92,8%-uk használ jelenleg CCTV-t. Közülük 32% már váltott hálózati IP technológiára – ez 3,2%-os növekedés az előző évhez képest. Ez a tendencia még hangsúlyosabb az észak-európai régióban. A még mindig analóg biztonsági video rendszert használók 58.5%-a (súlyozott átlag) tervezi, hogy átvált a hálózati IP-re. Ez is 17%-os növekedést mutat 2012 értékeihez képest.
A tanulmány eredményei t nemrégen a „Kiskereskedelmi csalások” című műsor keretében mutatták be Leicesterben, ahol a témáról Atul Rajput, az Axis Communications észak-európai regionális igazgatója, valamint Joshua Barnfield a KKK igazgatója nyilatkozott.
Az eredményekre reagálva Atul hozzáfűzte: „Az analóg CCTV-ről a hálózati IP-re való áttérés továbbra is hatalmas jelentőséggel bír majd a kiskereskedelem számára. Az Egyesült Királyságbeli kiskereskedők többsége (60,3%-a ) tervezi, hogy áttér az IP-re a következő három évben. Ezen cégek több, mint kétharmada (77%) bír 26 és 500 üzlet közötti kiskereskedelmi egységgel. Ebből adódóan nagy valószínűséggel ez lesz a legnagyobb hatással a kiskereskedelmi vagyonvédelemre, míg a digitális felügyelet és a hálózati videó rendszerek mérvadóvá válnak. Hiszem, hogy a hálózati IP-re való áttérés általánossá válik, és többé nem az lesz a kérdés hogy „mi lenne ha”, hanem az, hogy „mikor” kerül befogadásra a technológia.”
A tanulmány megállapította, hogy a mai napig a legnagyobb vagyonvédelmi kihívás, mellyel a kiskereskedőknek szembe kell nézniük, a bolti lopás. Közel egy negyed részük – 24,2% – emelte ki a lopások megelőzését és későbbi vizsgálatát, mint fő okot a CCTV használatára. A válaszadók óriási többsége ( 80%) hangsúlyozta a belső és külső lopások megelőzését és a nagyobb biztonságot, mint a CCTV használatának fő hajtóerejét.
Az Egyesült Királyság összegészében él a CCTV nyújtotta előnyökkel, és ez alól a kiskereskedők sem kivételek. A megkérdezettek 22%-a megállapította, hogy a CCTV legfőbb előnye, hogy jelentős mértékben csökkent a lopások száma. A válaszadók 14%-a fontos tényezőnek tartja a hálózati videó rendszereket, mely 40%-os növekedés az előző évhez képest. Ennek köszönhetően látható, hogy a magas képminőség, melyet a hálózati videó rendszerek nyújtanak, kritikus fontosságú a kiskereskedők számára a lopások számának visszaszorításához és a biztonság fejlődéséhez.
A felmérésben kérdésként merült fel, hogy milyen szempontok szerepelnek még okként, a hálózati digitális megfigyelések alkalmazására a vagyonvédelmi felhasználási lehetőségeken túl is. A válaszadók több mint negyede ( 27 %) gondolja úgy, hogy az „üzleti intelligenciával integrált alkalmazások” bevezetését jelentősen segíthetik az hálózati IP megoldások Ez legnagyobb mértékben az Egyesült Királyságban és Észak-Európában jellemző.
Főutcára nyíló üzletekből származik a legtöbb kiskereskedelmi tranzakció és általában ezeknek az üzleteknek a legmagasabb a rezsiköltségük. Így a költségek csökkentésének szempontja is felértékeli a megfigyelő rendszerek valós időben történő alkalmazását az üzleten belüli napi működés megfigyelésének lehetőségével. Ez jó példa a hálózati IP hasznosságának bemutatására, hiszen így nem csak a biztonság szintje emelkedik, de a szolgáltatás és az eladások is fejlődhetnek, megtérülő befektetés tehát egy video megfigyelő rendszer.
A felhő alapú videós rendszerek használata iránt való érdeklődés, mely nem csak a vagyonvédelmi alkalmazásokra irányul, növekszik az Egyesült Királyságbeli kiskereskedők körében. A válaszadók közel fele (49,9%) érdeklődik az ügyfélhívó és áthaladó forgalmat megszámláló rendszerek iránt – melyek új segítői az értékesítésnek és a marketingnek.
A KKK igazgatója, Joshua Bamfield Professzor hozzátette: „A felmérés egyértelműen rávilágít a kiskereskedelmi szektorban meglévő folyamatos IP-alapú kamera rendszerre való átállásra. Ezt a HD minőségű képek, valamint az üzleti célú elemzések lehetősége iránti igény hajtja. Ez az a két terület, ahol az IP rendszerek egyértelmű előnyökkel bírnak a régi technológiákhoz képest.
