Manapság minden könnyebbnek tűnik a videofelügyelet terén. A kifinomult technológia megőrzi számunkra az értékeinket anélkül, hogy bármit is cserébe kérne. De vajon így van e ez. Úgy tűnik, hogy a felhőalapú felügyeleti megoldásoknak súlyos adatbiztonsági kockázatai is lehetnek. (tovább…)
2020. január 1-jén a három biztonsági szövetségi államban a magánbiztonsági szolgálatok legalacsonyabb bércsoportjában az alapórabér 10,50 euróra emelkedik. Az összes többi szövetségi államban az alapórabér már most is magasabb. (tovább…)
A konferenciát Idén már második alkalommal rendezte meg a Biztonságpiac.hu, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) az ORFK Teve utcai székházában. Az esemény vitathatatlan sikerének az oka nyilván a biztonság problémakörének szélesebb megközelítésben történő áttekintése, ami a biztonságpiac.hu munkafilozófiájának a lényege és ami mára már láthatóan kiváltja a szakma komoly érdeklődését egyben hiánypótló jelentőségű.
Mire is gondolunk itt? A két napos program során szó esett hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelem- áruvédelem biztonsági kérdésekről stb., hazai és nemzetközi tendenciákról a legszélesebb kitekintésben. Így jutottunk el az Iszlám Állam (IS) biztonsági kockázatainak az elemzésétől, a zárjegy és plombák használata kapcsán felmerülő problémákon keresztül egészen a számítógépeink vírusvédelméig, vagy a drónok használatának adatvédelmi kérdéseiig stb.
A moderátori közreműködésével történő pódiumbeszélgetéseken a piac neves szolgáltatói, az állami és szakmai társadalmi szervek, valamint kiemelt biztonsági kockázatú felhasználók képviselői vettek részt, elősegítve az egyébként elég szűkös keretekben működő szakmai párbeszéd folyamatát. Az „ Egy asztalnál az adott témában érintettek köre.” – elv kitűnően segítette a fontos kérdések megfogalmazását a válaszok több szempontú átgondolását.
A Konferencia deklarált fő témája „A hadi- és biztonsági ipar a honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában.” volt. Mi a fent említett széleskörű kitekintés bemutatására már portálunk profilja okán sem vállalkozhatunk, most inkább a szűkebben vett biztonságtechnikához kapcsolódó témakörökből választottunk kettőt a rendezvény február 26-i programjából. Akkor következzen az első téma.
Technológiai fejlesztések, biztonságtechnikai trendek témakörben Torda Júlia (Bme.hu) moderátori tevékenysége keretében folyt beszélgetés. A résztvevők: Dr Gárdonyi Gergely BSZKI. Otti Csaba Óbudai Egyetem, Kalcsó Attila Aspectis Kft, Móré Attila Szabványügy, Wilhelm Tibor T-Systems MO. Kft.
A felvezetésben elhangzott, hogy az év eleji szörnyű párizsi merénylet nemzetközi hatása az eddigieknél is koncentráltabban irányította rá a hatóságok figyelmét világszerte a terrorcselekmények fenyegető veszélyeire, a bűnmegelőzés, felderítés fontosságára, a feladatok koordinálására és ezekben a folyamatokban a technikai lehetőségek intenzívebb sokrétűbb felhasználására, egyben a biztonságtechnikai alkalmazások növekvő szerepére.
Ezt követően a meghívottak szakterületeik innovációiról, fejlődési tendenciáiról, aktuális kérdéseiről adtak rövid tájékoztatást, majd beszélgetés következett.
Dr Gárdonyi Péter a bűnügyi helyszínelő tevékenységet segítő jelentős innovációként a – egyébként már eddig is nem kevés publicitást kapott – bűnügyi helyszínelő buszokról számolt be. Elmondta, hogy az optikai kutató eszközökkel és talajradarral kiegészített eszköztár, nagy segítséget ad a helyszíni daktiloszkópiai felderítő munka során. Könnyíti a helyszínelő munkát, hogy az optikai eszközökkel a nyomrögzítésekhez szükséges fizikai- kémiai kontaktust meg tudja előzni így egy precíz optikai felderítés, ami egyrészt abban segít, hogy a ténylegesen „nyomgyanús” helyek vizsgálata később alaposabban történhessen meg, egyben remélhető, hogy az előzetes kevesebb fizikai kontaktussal, a fontos nyomok eltűnésének a kockázata is csökken. Az új technika alkalmazási protokollja még kidolgozás alatt van és persze itt felmerülnek gazdaságossági szempontok is. Azaz alkalmazni csak a feltétlen szükséges problémák megoldására célszerű ezt a működési rezsijében sem olcsó buszos technológiai arzenált.
Otti Csaba. Az Alkalmazott Biometriai Intézet munkája kapcsán elmondta, hogy az azonosítás technológiai trendek kapcsán nő az érdeklődés a humán (és nem tárgy) alapúmegoldások iránt. A piacra egyre több gyártó lép be, aminek eredményeként az általuk elvégzett szakértői munka is felértékelődik, hiszen a kikerülő rendszerek messze nem azonos képességűek, így ezek tesztelése, véleményezése nélkülözhetetlen. További rendszeres feladatként jelentkeznek a rendszerintegrátoroktól kapott megbízások, hiszen a szakmában egyre gyakoribb igény, hogy adott feladatra kell kiépíteni,integrálni – egyébként gyakran különböző gyártóktól származó – technikákat a biztonságos létesítmény üzemeltetést elősegítve (egymással összehangolt formában működő behatolás jelző- tűzjelző – beléptető-kamera – munkaidő nyilvántartó, nem ritkán intelligens épület rendszerek).
Az intézeti munka filozófiai alapvetése változatlan, lényege, hogy a biztonsági megoldásokat mindig egy koncepció keretein belül kell tárgyalni, ahol pontosan meg kell határozni az elérendő célokat, feltárva a kockázatokat, figyelembe véve az emberi tényezőt, a várható költségeket és prognosztizálható hasznokat. Elmondta, hogy a munkáik közel 80%-a konkrét alkalmazási igény vizsgálatához kidolgozásához kapcsolódik.
Wilhelm Tibor a rendezvény főtámogatójaként szereplő T-Systems képviseletében csatlakozott Otti Csaba gondolataihoz. Cégük a hazai piacvezető infokommunikációs vállalat, rendszerintegrátorként jelenik meg a fizikai biztonságtechnikai piacán, mégpedig az ügyfél igények alapján a fejlesztők-gyártók által innovált termékek felkarolásával, és másokkal együttműködve rendszermegoldások szállításával.
Kalcsó Attila. A hazai IP video technológia élharcos cége az Aspectis Kft értékesítési igazgatója, a megfigyelő rendszerek fejlődési tendenciáiról beszélt. Megjelentek az egyre nagyobb felbontásra képes technikák (akár 20-30 MP), a döntő tendencia mégsem a felbontás parttalan növelése, hanem az adott lehetőségek mellett megvalósítandó minél színvonalasabb képalkotás. Nő az igény a speciális alkalmazási környezetre fejlesztett megoldásokra pl. rossz fényviszonyok mellett, vagy éjjel. Fontos szempontként jelentkező igény a cselekvés felismerés, vagy pl. a pro aktív, illetve utólagos intelligens video elemzés lehetősége. Ez utóbbi annál is inkább fontos szempont, mert a felügyeleti rendszereknél probléma, hogy az emberek egyre több eszközt kell kezeljenek megosztott figyelemmel, ami persze magába hordozza a gyakoribb hiba kockázatát.
A szigorúan vett biztonsági, rendvédelemi alkalmazásokon túlmutató felhasználásoknak is egyre nagyobb a piaca. Ilyen pl.: a pro aktív közlekedésbiztonság a baleset megelőzés, az üzletvitelt segítő, vagy a munka, illetve termelési folyamat kontrolt segítő megoldások.
Talán a legnagyobb figyelmet keltő, egyben megszívlelendő mondanivalója Móré Attilának a vagyonvédelmi szabványok szakértőjének volt. A szabványok egyre parancsolóbb nélkülözhetetlenségét kitűnő példaként a már fentebb többször említett integrált rendszerek kapcsán mutatta be. Elmondta hogy a közös működésbe vont (gyakran különböző gyártóktól származó) rendszerek összehangolt működése sikeréhez közös technikai nyelven kell„beszéljenek”, hiszen ennek hiányában hogyan is hangolhatóak össze? Meg kell tehát teremteni az összemérhetőség, illetve összeilleszthetőség paramétereit. Ebben segítenek szabványok. Azaz a szabványoknak megfelelő eszközöket kell gyártani, mert csak akkor van lehetőség a zökkenőmentes összehangolt működésre.
A szabványosítás ugyanakkor lassú folyamat, folyamatos egyeztetést és végül adott ügyben közmegegyezést igényel. Elmondta, hogy itthon nem ritkán okoz feloldhatatlan konfliktusokat a MABISZ megfelelősség és egyúttal a hatályos EU-s szabványoknak történő megfelelés problémája. Hangsúlyozta, hogy persze a szabványok kötelezővé tétele nem szerencsés politika, mert nehezítheti a fejlődést. A szabványoktól olykor el lehet és el is kell térni adott probléma megoldása érdekében, ez a mindenkori tervező felelőssége. A rugalmasabb értelmezés érdekében történik a szabvány harmonizáció. Ennek értelmében az eltérés iránya mindig csak felfelé lehet, mert a szabvány által előírt minimális biztonsági szintet mindig célszerű megtartani.
LDSZ szimpózium. 9 téma, 4 óra. Fókuszban az év újdonságai a Kandón
Szabó Lajos előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar közös konferenciáján hangzott el.
Az előadás címe és hármas tagolása azért indokolt, mert a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett konferencián pontosan tisztában kell legyünk azzal, mit is ünneplünk, mennyire tekinthető tudományosnak a magánbiztonsági tevékenység Magyarországon, és milyen esélyeink vannak arra, hogy kutathatóvá váljon mindaz a munka, amelyet eddig elvégeztünk.
Először is a tudomány fogalmát kell meghatároznunk. Kemény dió, hiszen olyan fogalomról, kifejezésről van szó, amelyet számosan használnak, elterjedt, és könnyen lehet, hogy sokan mást és mást értenek alatta. Valahogy úgy vagyunk vele, mint a biztonság fogalmával, amelyről pár éve tartottam előadást a konferencián.
„A tudomány – a mai értelemben vett tudomány a maga módszertani, intézményi hátterével alapvetően modern jelenség, noha egyes elemei jóval korábban megjelennek: Kínában, a folyammenti kultúrákban (technikai, matematikai ismeretek felhalmozása) és a görög–római antikvitásban. A XVI–XVII. század folyamán az antik természetfilozófia iránt feltámadó érdeklődés, a reneszánsz mágia gyakorlati orientációja, a kísérletezés technikájának kialakulása, bizonyos mesterségek (például haditechnika, mezőgazdaság, hajózás, lencsecsiszolás) tudásanyagának növekedése, valamint a mesterségekben felhalmozott ismeretek hozzáférhetővé tétele a könyvnyomtatás által, a természetről való gondolkodás új, az arisztotelianizmustól élesen eltérő, matematizált, ám a természetrajzi és természetfilozófiai hagyománytól csak fokozatosan elkülönülő típusát teremtette meg. Ezt az átalakulást szokás »tudományos forradalomnak« nevezni. Önálló társaságok, akadémiák szerveződtek. Tagjaikból létrejött a tudós, mint foglalkozás. – Az ismeretek mennyiségi felhalmozódásával lehetetlenné vált, hogy egy-egy tudós minden tudásterületet áttekintsen; a XVIII. századtól megkezdődött a tudományok specializálódása, a sajátos fogalomkészletekkel, módszerekkel és instrumentáriumokkal rendelkező szaktudományok kialakulása. A XX. század közepére a tudomány a nagyipari termelés számos jellegzetességét vette fel, mind méretében (»Nagy Tudomány«), mind működési mechanizmusában.”
(Forrás: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/tudomany.htm © 2003 MTA)
Mint látható az enciklopédiai szócikk meglehetősen szerteágazó, pár helyen akár vitatható is néhány megállapítása. De ami a leglényegesebb a tudós és a tudomány fogalmának behatárolására tett kísérlet, és semmiképpen sem tekinthető definitívnek.
A tudományos megközelítés azonban szükségessé teszi, hogy mikor bármiről is essék szó, azonos, vagy közel hasonló tartalmak jelenjenek meg a tudatunkban, vagyis pontos, szakszerű és célszerűen definiáljuk az alapfogalmakat.
Ehhez nyújt segítséget Wartofsky, M. W. (1977): A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai (Gondolat kiadó, Budapest) című művében található definitív fogalmi meghatározás:
„Az ismeretek rendszerezett vagy módszeres összessége, amely általános törvényeket, vagy elveket tartalmaz, a közös nyelvet beszélő tudósok a tárgy vonatkozásában konszenzust mutatnak, egyetemes, igazságai tértől és időtől függetlenek, kumulatív, folyamatos, objektív és autonóm »óriások vállán állunk«, eldologiasulást eredményez (emberi tevékenységtől független).” (Forrás: http://pszichologia.pte.hu/files/tiny_mce/File/labadi/MODSZER/1.%20MIT%C5%90L%20TUDOM%C3%81NYOS.pdf)
Ez a meghatározás már többé-kevésbé megfelel a „jó definíció” igényeinek, vagyis;
Természetesen ez a fogalommeghatározás is kiemeli azt a tényt, hogy „a tudósok a tárgy vonatkozásában konszenzust mutatnak”, vagyis nem feltételek nélkül fogadják el egymás megállapításait, azonban csekély eltérésekkel finomíthatják a vizsgált tárggyal kapcsolatos megállapításaikat, kijelentéseiket, elemzéseiket.
Általában – „hétköznapi” megközelítésben – úgy szoktunk a definíciókra gondolni, hogy azok megfellebbezhetetlen, megmásíthatatlan tények, és mindenki ugyanazt alkalmazza. A tudomány művelői azonban tisztában vannak azzal, mennyire változatos fogalommeghatározások léteznek egy-egy téma kapcsán. A lényeg, hogy használjuk egymás eredményeit, alkalmazzuk azokat, és ha kell, a szükséges mértékben kiegészíthessük, módosíthassuk.
Ahogy Francis Bacon találóan jellemzi: „Minden tudomány ugyanannak a törzsnek az ága”. Ez pontosan azt jelenti, mint az „óriások vállán állunk” kifejezés, amellyel a Wartofsky-féle definíció kapcsán találkoztunk. A tudomány épít mindazon ismeretekre, amelyeket elődeink empirikus vagy spekulatív úton hoztak létre és hagytak ránk.
Nézzük, hogyan lehet a vizsgálódás tudományos, hogy válhat tudománnyá valami:
Részletesen:
A magánbiztonság kifejezést dr. Finszter Géza akadémikus használta először a „A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi alapjai” című, 2008-ban megjelent tanulmányában.
A tanulmány egyik fontos gondolat:
A magánbiztonsági – személy- és vagyonvédelmi – tevékenység Magyarországon már a rendszerváltozás előtt megkezdődött, „legalizálása”, szabályozása azonban később történt meg. Az első e témában hozott kormányrendelet abból a célból született, hogy a magántulajdon egyre erősödő védelmére egyre-másra alakuló különféle szervezetek tevékenységét korlátok közé szorítsa, és ellenőrizhetővé tegye. Tipikusan az „eseményeket követő jogalkotásként” értelmezhető.
Kezdetben rendőrtisztek és katonatisztek irányításával jöttek létre mindazon magánbiztonsági szolgáltató cégek, amelyek azután gombamód szaporodtak. Azokra a módszertanokra, elvekre és tapasztalatokra alapultak, melyeket a honvédelmi és rendvédelmi, rendészeti munka gyűjtött össze és oktatott tudományos alapokon az arra létesült oktatási intézményekben.
Az eltelt több mint 20 év tapasztalatai azonban alaposan átírták a kezdeti kiindulási alapként szolgáló elveket módszertanokat. A gyakorlati tapasztalatok, a megbízói igények és a folytonosan változó jogi és gazdasági környezet lépésről lépésre létrehozta a magánbiztonság magyarországi tudásbázisát. Ennek eredményei sorban megjelentek a különféle szintű oktatási intézményekben, az alapképzéstől a felsőoktatásig, és egyre-másra nyomtatásban is megjelentek tankönyvek formájában. Így interdiszciplináris tudományág jött létre, amely a jogtudományoktól, a mérnöki tudományokon át, a közgazdaságtan, a pszichológia és még számos más tudományágból gyúrta össze ismereteit és megállapításait.
A két évtizedet meghaladó alapos kutató–elemző munka eredményeképpen mára már olyan képző és kutatóműhelyek alakultak, amelyek a lehető legmagasabb szintre emelték a biztonságtudományt. Az Óbudai Egyetem Bánki Karán működik a Biztonságtudományi Doktori Iskola, amely nem jöhetett volna létre, ha a biztonságtudomány a magyarországi magánbiztonsági ipar nem járja végig mindazon lépcsőfokokat, amelyek a szorgos iparos munkától eljuttatták a tudománnyá válásáig.
Ha a tudományos vizsgálódás szempontrendszerét vesszük alapul, és mindegyik pontot kérdéssé alakítunk, a válasz minden esetben igen. A jelen konferencia is szervezetek együttműködéséből jött létre, hogy publicitást nyújtson ennek a tudományterületnek az eredményeiről.
Az eredményeket pedig sokan, hosszú idő alatt, szorgos munkával hozták létre, egymást segítve és pár „óriás vállán állva”, akik összegezték, lejegyezték, terjesztették, tanították az eddigieket, a munka folytatódik tovább.
A kutatás olyan céltudatos tevékenység, amely során adatokat, tényeket gyűjtünk, ezek a tudományos munka során információvá válva alkalmasak arra, hogy tudományosan megalapozott következtetéseket vonhatunk le, megállapításokat tehetünk.
Feltételei (a teljeség igénye nélkül):
Ilyen a magánbiztonság illetve a biztonságtudomány is. Kutatóműhelyek, konferenciák, publikációk, szakcikkek, folyóiratok, weboldalak bizonyítják, hogy folyik a kutatómunka és eredményei is vannak.
Az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért – Remok – abból a célból jött létre, hogy lehetőséget nyújtson az eddig még kihasználatlan kapacitások kiaknázására, támogatást nyújtson a két diszciplína eredményeinek kutathatóságához, a kutatók tevékenységéhez, és ha lehet új irányok, területek felfedezésére ösztönözzön.
Mint ahogy az alapító okiratunk is tartalmazza, a Remok küldetése:
Küldetésünk teljesítése érdekében csekély anyagi támogatásra és annál több együttműködésre, valamint önkéntes munkatevékenységre számítunk.
A működés az alapítvány jelen körülményei között csekély összegű támogatásokból is fedezhető, hiszen a kuratórium tagjai önkéntes – társadalmi – munkában látják el feladataikat. Az eltelt egy év alatt havi 50 ezer forintot el nem érő működési költségeket fedezték az alapítvány bevételei.
Ahhoz, hogy ösztöndíjakat, pályázatokat írhassunk ki, támogathassuk a tudományos diákköri tevékenységet, a doktoranduszok munkáját, az oktatókat, képző intézményeket a megcélzott irányú támogatással lássuk el, ez nem elég, így szívesen fogadjuk bármely cég, intézmény támogató felajánlását.
Ezen felül sokkal nagyobb szükségünk van önkéntes munkát végző kutatókra, segítőkre. Mint gyakorló oktató tudom, hogy a mai világban elhangzó vagy nyomtatásban megjelenő publikációknak, tudományos kutatási eredményeknek, vagy akár kitűnő – bár tudományosan nem recenzált – szakcikkeknek a jelentős része holt anyag.
A XXI. század diákjai számára, ami nem érhető el az Interneten, az szinte nem is létezik. Sokszor komoly munkák hevernek a könyvtárakban, szekrényekben, hiszen ott csak kevesek keresik a fáradtságos munkával előkeríthető, őket érdeklő anyagokat.
Szeretnénk összegyűjteni a magyar és külföldi szakirodalmat a Remok által létrehozott Interneten szabadon elérhető virtuális könyvtárban. Ehhez alapos és sok szorgos kezet igénylő gyűjtő-kutatómunkára van szükség. Minden bizonnyal évekig tart a többé-kevésbé teljessé tétele, és remélhetőleg soha sem lesz vége a munkának, hiszen ezekből az itt elérhető anyagokból újabb munkák születnek majd.
Kérem, jelentkezzenek minél többen hallgatók, kutatók és bárki, aki segítséget tud nyújtani az adatgyűjtéshez a Remok honlapján!
