Ellentmondásos a jogi megítélése annak, ha a beszélgetés egyik résztvevője készít hangfelvételt anélkül, hogy erről a másik tudna. Sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban nem tisztázott ez a cselekmény.
A hangfelvétel rögzítésének három fontos jogi vonatkozása lehet: az adatvédelmi jog, a polgári jog és a büntetőjog területén.
Az előadó az olyan hangfelvételek jogi megítélésről beszélt, amelyet a személyesen folytatott vagy a távközlési rendszer útján zajló beszélgetés résztvevője készít, a kommunikációban résztvevő fél vagy felek hozzájárulása nélkül.
Adatvédelem
Az adatvédelem szempontjából nézve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határoz meg néhány, a tárgyhoz kapcsolódó fogalmat.
Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
Az adatkezelés fogalma pedig így hangzik: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Személyes adat két esetben kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Polgári jog
A Polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény szerint „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.” [80. § (1)] Valamint „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” [75. § (1)] A bírói gyakorlat pedig azt mutatja a BH 2008. 266. bírósági határozat szerint: „Hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.”
Visszaélés személyes adattal
A hangfelvétel készítése csak kivételesen valósíthat meg bűncselekményt: a Büntető törvénykönyv 177/A. § (1) szerint: Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
- jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
- az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Büntető törvénykönyv 263/B. § határozza meg a „Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel” fogalmát is, mégpedig:
Aki
- engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
- olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
- engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt,
bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Lehallgató eszköz
Akusztikus lehallgató eszközök fogalmát a160/2011. (VIII. 18.) kormányrendelet írja le:
Akusztikus lehallgató eszköznek minősül minden olyan akusztikus információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amely a kommunikációban részt vevők bármelyikének tudta és beleegyezése nélkül, titkosan, illetve rejtetten alkalmazható, így különösen:
- lehallgatási célra tervezett, előállított, vagy forgalmazott mikrofon, illesztő, rögzítő, illetve továbbító eszköz;
- lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve mikrohullámú vagy ultrahangos működési elvet alkalmazó technikai lehallgató rendszer;
- rejtett, álcázott, illetve megtévesztésre alkalmas hangrögzítő vagy hangtovábbító eszköz, azok tartozékai.
Ez alól kivétel a polgári felhasználásra tervezett irodai vagy szórakoztató elektronikai eszköz és tartozékai.
A Büntető törvénykönyv határozza mag a Magántikok jogosulatlan megismerése fogalmát is a 178/A. § (1) pontjában:
Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából
- másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
- másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,
- másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
- hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Büntetőeljárás jog
De árnyalja a képet, ha a büntetőeljárás jogi aspektusait vizsgáljuk a kérdésnek. A büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. Törvény 75. § (1) bekezdése szerint: „A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.”
78. § (1) bekezdése szerint: „A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás.”
115. § (2) bekezdése szerint: „Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.”
Azonban a 78. § (4) bekezdése szerint: „Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.”
Viszont a 2000. 296. számú Elvi bírósági határozat azt mondja ki, hogy „A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.”
Valamint a 1985. 57. bírósági határozatban az áll, hogy
- „Ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít, ez a magatartás nem jelent más jogvédte érdekkörében történő illetéktelen behatolást (jogsértést).”
- „A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért – az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.”
A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:
„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”
A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. pedig kimondja:
„Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.”
Tehát az adatvédelmi és a polgári jog tiltja az érintett tudta nélkül hangfelvétel készítését, azonban büntető ügyben, mint bizonyítékot föl lehet használni. Példaként említette az előadó a csepeli kettősgyilkosságot, ahol a bizonyítás során a bíróságon figyelembe vették a gyilkosságot megörökítő hangfelvételt.
Írta Timaffy Lilla dr. Mészáros Bence PhD, a Pécsi TudományegyetemBüntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke adjunktusának előadása alapján, amely a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencián hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán 2012. november 22-én.
