Ahogy az egyre több IP-alapú biztonsági eszköz elkerülhetetlenül leváltja az analóg rendszereket, a biztonsági termékek gyártóinak szembe kell néznie az olyan folyamatos kihívásokkal, hogy segítsék a felhasználókat az IoT által növekvő információmennyiség értelmes, üzleti intelligenciába formálásába (Martin Gren)
Martin Gren, az IP-kamera feltalálója és az Axis egyik alapítója Magyarországon járt az Aspectis 10. születésnapján. Ennek apropóján ültünk le vele beszélgetni az IP-alapú videomegfigyelés jövőjéről.
Securinfo.hu – Az IMS Research jelentése szerint fordulópont jön, 2014-ben értékben több IP-kamerát fognak eladni világszerte, mint analógot. Mit jelent ez a hír az Axis számára?
Martin Gren – A világ egyes területein már ma is több IP-kamera fogy, mint analóg, ilyen például Amerika és a Közel-Kelet. Kína az, ahol még mindig több analóg kamerát vásárolnak, mint hálózatit. Magyarországon a világ átlagának megfelelő az IP-alapú és az analóg kamerák eladási aránya. Ma már a nappalikban ott állnak a full HD-s tévékészülékek, azonban akik otthonra megveszik ezeket a berendezéseket, még nem egyértelműen választják a biztonsági rendszereikhez is a legjobb minőségű IP-kamerákat. Ennek egyik oka az az üzleti modell, amelyben a biztonsági videomegfigyelő rendszer része a kábel, hiszen nagy haszonnal jár a kábel eladása és lefektetetése. Így először el kell mondani a megrendelőknek, hogy bár az IP-kamera drágább, mint az analóg, de a teljes rendszer mégis olcsóbb lehet hálózati megoldás esetén a kábelezés elmaradása miatt. Bár a kisebb rendszerekben a megrendelők analógban gondolkoznak, a nagyobb videomegfigyelő rendszerek telepítésekor már az IP-alapú rendszerek vannak többségben. Az analóg rendszerek által rögzített képek több mint 90 százalékát sohasem nézik meg, általában csak akkor van szükség rájuk, ha valami történik, például, ha bizonyítékként kellene fölhasználni őket. Sajnos azonban gyakran előfordul, hogy a képek minősége nem alkalmas bizonyításra. Aki már kárt szenvedett emiatt, legközelebb nagy valószínűséggel IP-kamerát fog választani.
Securinfo.hu – Milyen fejlesztéseken dolgoznak most a munkatársai, milyen új termékek várhatók a közeljövőben?
Martin Gren – Az Axis fejlesztéseinek egyik fő iránya a képminőség további javítása, mindenképp a HD-minőség a cél, és már vannak is az Axisnak olyan IP-kamerái, amelyek képesek HD-s képeket szolgáltatni. A következő fejlesztési területünk az IP-kamerában való helyi rögzítéshez használt SD-kártyák kapacitásának növelése. Ennek egyik módja szoftveres: az Axis Camera Companion képes a képminőség megtartása mellett kétszeresére növelni az IP-kamerákban az SD-kártya tárolókapacitását. Az Axis fejlesztéseinek harmadik iránya az IP-alapú hőkamerák fejlesztése. Normál üzemmódról a hálózati kamera rossz fényviszonyok esetén kapcsol át hőérzékelő üzemmódba. A hőkamera nagy előnye, hogy nem lehet becsapni. Egyszer hazavittem kipróbálni az új hőkameránkat. Este a gyerekekkel kimentünk a kertbe és az eget is megnéztük a hőkamerával. A lányom azt mondta, hogy rossz a kép, mert az ég kék rajta és nem szürke. Ekkor megkérdeztem tőle, nappal milyen színű az ég?
Securinfo.hu – Várható a távolabbi jövőben valamilyen komolyabb változás az IP-kamerák technológiája területén?
Martin Gren – Az Axis kutatás-fejlesztésre 100 millió dollárt költ évente. Ennek a nagyszabású munkának a része, hogy saját csipet fejlesztünk IP-kameráinkba. Erre a képminőség további javítása miatt van szükség. Az Axis fejlesztései során nagy áttörés volt a Lightfinder-technológia, ez azért kellett, mert a biztonsági kamerák rögzített helyen vannak. Gyakran előfordul a nap bizonyos szakában, valaki úgy áll, hogy mögötte erős fény, napsütés van. Hagyományos kamerák esetében nem lehet fölismerni, hogy ki szerepel a képen, azonban a Lightfinder-technológiával működő IP-kamerák képén, minden esetben fölismerhető az ott látható személy.
Securinfo.hu – Hogy értékeli az Axsis helyzetét a piacon?
Martin Gren – Sikerünk titka a jó termék mellet a jó üzleti modell. Magyarországon a biztonsági piacon az éppen most 10 esztendős Aspectis sikeresen forgalmazza IP-kameráinkat. Célunk, hogy meggyőzzük vásárlóinkat, a drága kábelezés helyett válasszák az hálózati kamerákat. Különösen ott jó megoldás ez, ahol már kiépítették az informatikai hálózatot. Mindenesetre felkészülten várjuk a jövő évben bekövetkező fordulópontot, amikor is már világszerte nagyobb értékben adnak el IP-kamerákat, mint analógot a biztonsági videomegfigyelő rendszerekhez.
Bodil Sonesson, az Axis Communications globális értékesítésért felelős alelnöke kapta a Women’s Security Council Év Asszonya-díját, és Martin Grent, a cég alapítóját Üzleti Éremmel tüntették ki kiemelkedő vállalkozói teljesítményéért.
A biztonsági iparágban dolgozók nőket tömörítő Women’s Security Council (WSC) a 2013-as év asszonyának választotta Bodil Sonessont, az Axis Communications globális értékesítésért felelős alelnökét a gyártó cégek kategóriájában, a díjat 2013. április 9-én Las Vegasban az ISC West kiállításon adták át. A szervezet az elektronikus biztonságtechnika területén dolgozó női szakembereket díjazza különféle kategóriákban.
A bírálók az elektronikus biztonságtechnikai iparágból több mint száz jelölést tekintettek át a világ minden részéről. Sonessont a biztonsági iparágban és Axisnál betöltött vezető szerepéért, valamint az üzleti közösségért mutatott elkötelezettségéért ismerték el.
„Bodil Sonesson kivételes hölgy a biztonságtechnika világában, elkötelezettsége a nők következetes előtérbe helyezése mellett az Axis szervezetén belül és azon kívül is, a mi piacunkon segített reflektorfénybe kerülni számos női szakembernek” – tájékoztatott Rhianna Daniels, a WSC alapító bizottságának tagja.
Bodil Sonesson
Bodil Sonesson 1996 óta dolgozik az értékesítésért felelős menedzseri pozícióban az Axisnál. Jelenleg 42 országra kiterjedően 1400 fős értékesítési szervezet munkáját irányítja – továbbá felelős 55 ezer Axis partnerért 179 országban.
„A nyitottság az Axis vállalati kultúrájának meghatározója, és a nemek megoszlása szintén természetes része ennek a kultúrának, ez pedig a karrieremben is segített” – mondta el Sonesson.
A WSC a biztonsági iparágban dolgozó sikeres nők egyesülete, célkitűzésük, hogy a női szakemberek minél nagyobb szerepet kapjanak a biztonsági vállalatok menedzsmentjében. Az Axis úttörő és példamutató a nők egyenlő esélyeinek biztosításában. Az Axis más vállalatok számára is példát mutat, arra ösztönözve őket, hogy globális felelősséggel járó pozíciókat nők töltsenek be. Jelenleg az Axis regionális menedzsment csapatának 40 százaléka nő, ez messze meghaladja az iparág átlagát.
Martin Gren, az Axis Communications alapítója 2013. április 9-én a Svéd Lovagok Házában (Riddarhuset) külön ünnepség keretében vehette át a Királyi Patrióta Egyesület (Kungliga Patriotiska Sallskapet) kitüntetését, az Üzleti Érmet (Business Medal), amelyet kiemelkedő vállalkozói tevékenységéért kapott.
Az elismerés indoklása szerint: Martin Gren, mint műszaki újító és az Axis AB alapítója világszerte jelentősen befolyásolta a biztonságtechnikai iparág fejlődését. 1996-ban az Axis megalkotta az első hálózati kamerát, és ma már globális piacvezető a hálózati videotechnológiák terén, Martin Grent a szakmai szervezetek a tűzvédelmi és biztonságtechnikai iparág legbefolyásosabb személyének választották.
„Az Üzleti Érem annak elismerése, hogy a megfigyelő kamerák fejlesztésével és ajánlásával világszerte biztonságosabbá tettük környezetünket” – mondta el Martin Gren.
Martin Gren
„A titok nyitja egyszerű: ha megoldjuk az ügyfeleink problémáját, máris jól működő üzletet indítunk el. Már a kezdetekkor kizárólag a vevőink problémáiból és igényeiből indultam ki, és ezt követően elégedett és boldog partnereket láttam magam körül. Mindenekfelett legbüszkébb azokra a munkatársaimra vagyok, akik a vállalatnál képesek voltak megőrizni ezt az egyedi vállalati kultúrát” – tette hozzá Martin Gren.
1772 óta, amikor III. Gusztáv király aláírta a Királyi Patrióta Egyesület alapító okiratát, minden évben tíz olyan személy kaphatja meg az érmet, akik az általuk létrehozott és fejlesztett vállalkozásukkal hozzájárulnak Svédország fejlődéséhez. A kitüntetés célja a hosszú távú munka elismerése és a többiek ösztönzése.
Forrás: Axis
Használjuk a szemünket! Avagy a videomegfigyelés jövője címmel írt elemzést Martin Gren, az Axis Communications alapítója és az első IP hálózati kamera feltalálója. Írásában összeveti az emberi szemet és agyat a videokamerákkal és videomegfigyelő rendszerekkel.
Az első analóg videokamera feltalálása óta kézenfekvő összehasonlítani ezeket a szerkezeteket az emberi szemmel. Fókusz, fényérzékenység, írisz, lencse, fókusztávolság, rekesz – ezeket a kifejezéseket mindkét területen használjuk. A megfigyelésre használt videokamerákat arra fejlesztették ki, hogy azt is lássák, amit az emberek nem. Ennek ellenére az analóg CCTV világában az összehasonlítási lehetőségek ki is merültek a látásnál.
Az IP-videó világában azonban a kamerák olyan számítógépek, amelyek képesek látni. Amikor számítógépekről beszélünk, meg kell említeni a mesterséges intelligenciát és a memóriát. Ma az IP videorendszerek esetében az emberi szemmel és az emberi aggyal való összehasonlítás is megállja a helyét.
Néhány területen az IP-kamerák máris túlszárnyalják az embereket, amíg más területeken soha sem tudják majd felvenni a versenyt az emberi értelemmel és megérzésekkel. Hogyan állnak ma az IP videoberendezések ebben a versenyben, és milyen területeken győzik majd le az embert a jövőben?
Kezdjük a legkézenfekvőbb összehasonlítási lehetőséggel, és vessük össze az IP-kamerát az emberi szemmel. Az emberi szem felbontását nem lehet tökéletesen kiszámítani, de a teljes felbontását több mint 100 megapixelre becsülik. Ezt azonban nemigen lehet megfigyelési célokra felhasználni, ráadásul az agyunk (a videomenedzsment rendszer) nem ezzel a felbontással dolgozik.
Noha a szemnek nagyobb a felbontása összességében, a szaruhártya hasznosuló felbontása, illetve az a felbontás, amellyel az agy egy bizonyos időben dolgozik, nagy változatosságot mutat, de az adott ember látásától függően nagyjából 5 és 10 megapixel között mozog.
Ennek ellenére ezen a területen egyértelműen az emberi szem a jobb,
A legfontosabb ok, amiért az objektívek nem fejlődnek olyan gyorsan, mint az IP-kamerák és az érzékelők – és ezért nem is közelítették még meg az emberi szem fejlettségét – az az, hogy a kamerák informatikai alkatrészeivel ellentétben az optikai alkatrészekre, például a lencsére nem vonatkozik Moore törvénye. Ezért azután az objektívek lassabban fejlődnek, miközben az IP-kamerák fejlesztői a kamerák egyre növekvő adatfeldolgozási képessége segítségével haladják meg a felbontás jelentette korlátokat, és a fényérzékenység javításával teszik élesebbé a képet.
Sok ember rosszul lát sötétben. Az emberi szemmel ellentétben a kamerák az infravörös fény érzékelésével fekete-fehér képeket tudnak készíteni éjszaka. Az analóg kamerák legutolsó előnye az IP-kamerákkal szemben a fényérzékenység volt, de egyik sem volt képes színes felvételeket előállítani sötétben. Az elmúlt év nagy előrelépése volt a Lightfinder technológia bevezetése, amely segítségével lehetségessé vált színes felvételeket készíteni éjszaka. Moore törvénye nagymértékben hat az érzékelők fejlődésére, és a jövőben gyors haladásra számíthatunk az éjszakai videofelvételek területén. Ráadásul a CMOS-érzékelők fejlődésével már az 5 megapixeles kamerák is majdnem elérték az emberi szem fényérzékenységét, a HDTV- és VGA-felbontású kamerák viszont már jelentősen meg is haladták azt.
Természetesen egyetlen ember sem képes látni, ha teljesen sötét van, erre a célra viszont már léteznek professzionális, teljes mértékben digitális hőérzékelő kamerák, amelyek beilleszthetők az IP-alapú megfigyelőrendszerekbe. A hőérzékelő kamerák képesek embereket és tárgyakat érzékelni teljes sötétségben és nagyon rossz látási viszonyok között, és már nem kizárólag katonai célokra használják őket.
A széles dinamikatartomány egy másik fontos, az érzékelőkhöz és a képfeldolgozáshoz kapcsolódó kérdés. Az emberi szem kontraszttartományát legfeljebb 120 dB-re becsülik. Ha ezt összehasonlítjuk a legszélesebb dinamikatartományú hálózati kamerákkal a piacon, akkor döntetlen az eredmény. Azonban az emberi szem nagyon gyorsan elfárad, és valószínűleg megfájdul a fejünk is, ha a kontraszt állandóan változik, ezért azután itt hosszú távon a kamera győz, és még napszemüvegre sincs szüksége.
Miután összehasonlítottuk a kamerák és az emberi szem felbontását és fényérzékenységét, a következő szempontunk a látótér és a mechanikus sebesség lehet. A szem látóterének szöge nagyjából 75 fok és 95 fok között van, és körülbelül 900 fok/sec sebességgel képes mozogni függőleges és vízszintes irányban. Ha ezt összehasonlítjuk a jelenlegi PTZ-kamerákkal, az emberi szem gyorsabb a legtöbbjüknél, és a legtöbb kamera autofókusz algoritmusát is veri. Ezért hát a következő időszakban a gyártóknak tovább kell fejleszteniük a kamerák fókuszálási képességeit. Mindazonáltal, mivel az emberi szemben nincs optikai zoom, az IP biztonsági kamerák előnyt élveznek, és olyan ütemben fejlődik a PTZ-kamerák optikája és motorja, hogy az emberi evolúció nem fog tudni lépést tartani vele.
Ne felejtsük el, hogy ugyanúgy, ahogy az emberi szem is megfertőződhet és beszennyeződhet, a biztonsági kamerákkal is történhetnek hasonló dolgok. A szennyeződések, köd, por és még a pókhálók is negatívan befolyásolják a kamerák teljesítményét, mint ahogy a látásunkat is. Mivel a kamera nem képes eltávolítani a szennyeződéseket a lencséről, a telepítési környezet és a kameraház egyre fontosabb szerepet játszik, és további fejlődésre számíthatunk a jövőben ezen a területen is.
A kamera legnagyobb előnye az emberi szemhez képest, hogy nincs szüksége alvásra. Mivel a kamerák pihenés nélkül tudnak dolgozni, a videoanalitika segítségével hatékonyabban lehet olyan monoton, folytonos tevékenységeket elvégezni, mint például az emberek megszámlálása, a határvonalak átlépésének figyelése vagy a rendszámfelismerés. Gondoljunk csak bele, hogy micsoda türelemre lenne szükségünk ahhoz, hogy az autópálya mellett ülve az összes elhaladó jármű rendszámát feljegyezzük. Ha azonban bonyolultabb elemzéseket kell elvégezni, az emberi értelem és intuíció a legtöbb esetben hatékonyabb, mint a biztonsági kamerák.
Szabályozott körülmények között a bonyolultabb analitikai műveletek is nagyon hatékonyak már. Még csak álmodhatunk arról, hogy tömegben felismerjen arcokat egy biztonsági kamera, de ez szabályozott környezetben már sikeresen megvalósítható. Ez az intelligens funkció nemcsak a beléptetésben játszik majd egyre nagyobb szerepet a jövőben, de olyan különleges alkalmazásoknál is, mint például a törzsvásárlói kedvezményprogramok a kiskereskedelemben.
A gyanús viselkedés és bűntények felderítésében a biztonsági őr vagy operátor felülmúlhatatlan. Noha fejlődnek az emberi viselkedés elemzését lehetővé tevő alkalmazások, az emberi tényező még hosszú ideig nagyon fontos marad – még akkor is, ha a Helyszínelők és más tévésorozatok alapján nem ezt várnánk.
A jövő kulcsfeladata az lesz, hogy az IP-kamerák által felvett, kitűnő minőségű videoadatokat „kibányásszuk”, és az információkat új és kreatív módokon használjuk fel.
A kiskereskedelem lesz a folyamat legnagyobb nyertese a jövőben. Az analitikai alkalmazások további fejlődése várható, főként mivel a legkülönbözőbb területeken dolgozó szoftverfejlesztők kapcsolódnak a biztonsági ágazathoz a kamerák által futtatott alkalmazásokat fejlesztve. Ennek ellenére az élőerőre a legtöbb esetben szükség lesz a további fejlődéshez.
Amikor az analitika és a szoftverek fejlődéséről beszélünk, meg kell említenünk, hogy egyre nagyobb problémát jelenthetnek a szabadalmi perek, amelyek segítségével egyes fejlesztők megtiltanák konkrét algoritmusok használatát. Ez ebben a szakmában és más területeken is jellemző, így például a mobiltelefonok piacán. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, hogy a szabadalomtulajdonosok közösen állják a szabadalmi díjakat, hogy a fejlesztéseket mindenki hasznosíthassa, ugyanakkor a végfelhasználók költségeit is korlátozni lehessen. Ez jó megoldás lenne a technológiai és üzleti fejlődés biztosítására. Addig is, az emberek még sokáig előnyt élveznek majd a biztonsági rendszerekkel szemben, mivel az embereket (szerencsére) nem lehet szabadalmaztatni.
Mindnyájunknak vannak olyan személyes emlékei, amelyeket egy pillanat alatt fel tudunk idézni. Nem vagyok neurológus, és csodálattal tölt el, ahogy az agyunk elemzi a képeket/filmeket a múltból, és ezeket hosszú évekig képes tárolni. Ezen a téren még a legfejlettebb számítógépek sem képesek felvenni az emberekkel a versenyt. Ez hasznos a nyomozók számára, amikor egy bűnténnyel kapcsolatban hallgatnak ki embereket – noha a szemtanúk vallomása nem teljesen megbízható.
Az emberek rendelkeznek rövid és hosszú távú memóriával, és ez a megfigyelőrendszerekre is igaz.
A végponti tárolásnak számos előnye van a kis kamerarendszerek esetében, és ezen a területen is további fejlődés várható.
A végponti tárolókapacitás bővülésével párhuzamosan az internetes sávszélesség és hozzáférhetőség is tovább bővül. Ugyanúgy, ahogy az igényeink miatt nyer egyre nagyobb teret a Gmail, az on-line banki ügyintézés, a filmek streamelése, a személyes tárhely, a fájlmegosztás és egyéb felhőalapú (cloud-based) szolgáltatások, arra is van igény, hogy a videofelvételekhez bárhonnan hozzá lehessen férni, és ezeket az objektumon kívül is lehessen tárolni, így megszületett a hosztolt videó. A végponti rögzítés kiválóan működik, ha a rendszer csak egy telephelyen üzemel, amíg a hosztolt videó olyan esetekben népszerű, amikor a végfelhasználónak több, egymástól távol eső objektumot kell felügyelnie.
Amikor a végponti és hosztolt videó tárolás térnyeréséről beszélek, gyakran teszik fel nekem azt a kérdést, hogy ezek az új irányvonalak a videomenedzsment rendszerek (VMS) végét jelentik-e? Erre egyszerű a válasz: a kamerákat továbbra is irányítani kell, és erre továbbra is a VMS a legjobb megoldás.
Tehát, noha az emberek a legkorábbi emlékeiket is képesek felidézni, az IP megfigyelőrendszerek hosszú távú memóriája a legmegbízhatóbb, és a rövid távú memóriájuk fejlődési üteme is meghaladja a miénket.
Amikor a biztonsági megfigyelés területén összehasonlítjuk az emberek és a gépek teljesítményét, egy dolgot láthatunk világosan: a maximális hatékonysághoz a kettő együttműködése szükséges ma és a jövőben is.
Összefoglalva:
Az IP-videó tovább fog fejlődni és az embereknek alkalmazkodniuk kell, hogy megfelelően ki tudják használni a technológia nyújtotta lehetőségeket. Hiszen ha futóversenyen vennének részt, Moore biztos, hogy legyőzné Darwint.
Írta: Martin Gren, az Axis Communications alapítója és az első IP hálózati kamera feltalálója
Martin Gren
Martin Grent, az IP-kamera feltalálóját és az Axis Communications egyik alapítóját kérdeztük az IP-videopiac helyzetéről, jövőjéről és a technológia új irányvonalairól.
Tizenhat évvel az első IP-kamera megjelenése után hol tart ma ez a technológia? Napjainkban az Axis termékek fejlesztésére milyen IT-megoldások vannak a legnagyobb hatással, amelyek meghatározzák a következő tíz-tizenöt évet?
Egyrészt a Moore-törvény szerinti tapasztalat a technológiai fejlődést tekintve a mi termékeink esetében is igaz, a saját Artpec-chipjeinken is nyomon követhető, vagyis az integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Az első chipünk 30 fps-sel, 4CIF felbontással működött. Ma a negyedik generációnál tartunk H.264 tömörítéssel, kifogástalan, több megapixeles képminőséggel és több független videostreammel. Másrészt nagy előrelépésre számítok a képfeldolgozás terén a jövőben is, a képminőség kulcsfontosságú, hiszen a biztonsági kamerának jó képe kell hogy legyen, különben használhatatlan. Lightfinder technológiánk segítségével kameráink ma már sötétben is színes képet adnak. Szeretem összehasonlítani a kamerák képességét az emberi szemével. Néhány tekintetben a biztonsági kamerák jobbak, mint az emberi szem. Ilyen például a PTZ funkció, amely képes ráközelíteni egy részletre, de említhetném az érzékenységet gyenge megvilágítás mellett, a nagyfelbontást, a videoanalízis képességét is. Kameráink e képességei egyedülállók. A hálózati videoeszközeinkbe helyezhető memóriakártyák tekintetében 32 GB a mainstream, de megjelentek már a 64 GB SDXC kártyák is, ezek mellett nem lesz szükség rögzítő szerverekre. Ha a jövőbe tekintünk, az körvonalazódik, hogy akkora rögzítési kapacitást tehetünk majd egy kamerába, amekkorára csak szükségünk van, és mindezt olcsón. Végül a hosztolt videóban és a felhőben rejlő lehetőségeket emelném ki. Ahogy manapság már megbízunk az internetes pénzügyi tranzakciókban, banki ügyintézésben, egyre inkább megbízunk majd az interneten működő biztonsági rendszerben is, felhőben menedzselhető kamerákban. Ezt is a jövő egyik fontos irányának látom. Mivel a biztonságtechnika meglehetősen konzervatív iparág, lassú folyamat lesz, de mindenképpen erre a trendre számítok.
Nem említette a videoanalitikai megoldásokat.
Úgy gondolom, öt-tíz évre előretekintve valóban meghatározó tényező lesz. Mivel a gyártók nagy figyelmet szentelnek neki, így egy-két éven belül mindenkinek lesz nagy tudású megoldása, amit most még csak a CSI sorozatban látunk a tévében. Valójában azonban a leggyakrabban használt videoanalízis az aktív szabotázsérzékelés. Hiszen mi az értéke a kamerának, ha valaki festékkel lefújja, ajakrúzzsal összekeni vagy más irányba fordítja? Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen esetben elvárjuk a riasztásjelzést. Tehát ez az elsőszámú videoanalitikai felhasználás. Az emberek keresik az izgalmas megoldásokat, de a legegyszerűbbeknek van a legtöbb értelme. Erre jó példa a kameraszabotázs példája.
Melyek az Axis Communications tervei a jövőre?
Természetesen továbbra is növekedni akarunk. Jelenleg Dél-Európában is növekszünk, tehát a fejlettebb piacokon is erre kell törekednünk, és Kelet-Európában is, amely tradicionálisan jelentős növekedést felmutató piac. Ezért is fektetünk be itt jelentősen, aminek egyik eredménye ez az iroda is (az interjú az Axis új, prágai irodájában készült – a szerk.), mint a kelet-európai működésünk középpontja. A kamerák tekintetében pedig még rengeteg tennivalónk van, hiszen a piac 60 százaléka továbbra is analóg. Azon dolgozunk, hogy az IP-kamerák részesedése legyen ekkora. Az erre irányuló stratégiánk fontos része, hogy folyamatosan újabb és újabb termékeket mutatunk be.
Milyen más nagy, új piacok vannak még Európán kívül?
Attól függ, mit hívunk új piacnak, hiszen szinte valamennyi országban jelen vagyunk legalább tíz éve. Így például Oroszországban is, de itt nem aknáztuk ki még a lehetőségeinket. Kína is hatalmas potenciállal rendelkező piac a kameráink számára, már öt irodánk van a térségben.
Mennyiben befolyásolja terveiket a gazdasági válság?
A válság az én értelmezésemben lehetőség, Portugáliában és Spanyolországban is részt vettem partnertalálkozókon. Mindkét országot nagyon komolyan érinti az eurózóna válsága, mégis látjuk a növekedés lehetőségét. Portugál partnereink például, ahol a gazdaság komoly problémákkal küzd és emiatt a belföldi piac nagyon rossz bőrben van, más portugál nyelvű országokra koncentrálnak, például Brazíliára és Észak-Afrikára (Angolára). Akár kisebb, akár nagyobb lehetőséget találtak ezeken a helyeken, az előremutatóbb, mint egy asztal körül a válságról beszélgetni addig, amíg éhen nem halunk. Folyamatosan keresnünk kell az új lehetőségeket.
Szeretne többet is megtudni? Nézze meg a Computerworld videointerjúját!
