Az MBVE XIV. konferenciája
A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete 2013. március 20. és 22. között tartotta XIV. konferenciáját.
A konferencia nyitó előadásában Fialka György, a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete (MBVE) elnöke a szervezet szerepvállalásának lehetőségeiről szólt. Az MBVE együttműködik számos szerevezettel az oktatás és képzés területén, így például
- az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karával,
- a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamarával,
- a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvánnyal (Remok),
- Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósággal (BM OKTF).
De megállapodást kötött az MBVE a KIM Nemzeti Biztonsági Felügyeletével is.
A személy- és vagyonőrök képzésének megújításában is részt vett az MBVE. A személy- és vagyonőr szakma, alig 20–22 éves, és sajnos nagy a fekete foglalkoztatás aránya a területen. Mivel a tudatlanság a kiszolgáltatottság alapja, így a képzésen való részvétellel a saját helyzetükön – és a szakmáén – is javíthatnak a személy- és vagyonőrök. A képzés területén azonban nem szabad megállni, tovább kell vinni a közép szinten dolgozók számára is – fejtette ki az elnök.
A rendőrség
Dr. Berán Iván a Budapesti Rendőr-főkapitányág (BRFK) nevében a rendőrség és a magánbiztonsági ágazat kapcsolatát elemezte. A gazdasági életben nélkülözhetetlen a biztonság, és ennek elérése érdekében komoly szerep hárul a magánbiztonsági ágazatra. A legfontosabb az előrelátó megelőzés, a proaktivitás. A gazdasági szervezeteket ért támadások esetén közel azonos a külső és belső támadás aránya. A bűncselekmények három csoportra oszthatók:
- csalás,
- korrupció és
- pénzügyi, számviteli bűntettek.
A gond az, hogy a hírnév védelme érdekében sok esetben nem jelentik a rendőrségen a bűncselekményeket. A proaktivitás jegyében a magánbiztonság feladata, hogy feltárja a jogsértő magatartást elősegítő hiányosságokat.
Mára jelentősen megnőtt a kiberbűnözés, minden negyedik gazdasági egységet érintenek a bűncselekmények, és ezek fele a kibertéren keresztül történik. Így nagy hangsúlyt kell fektetni erre a területre is. A BRFK eltökélt abban, hogy meg kell találni a közös pontokat az állami és a magánbiztonsági ágazat között – fejezte be előadását dr. Berán Iván.
A kamara
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül a személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A személy- és vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény. Majd előadásában szólt az elnök a közelmúltban történt, a biztonsági őröket ért támadásokról, és felvetette, megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek.
Majd Német Ferenc ismertette a képzés és a vizsga menetét. Új a rendszerben, hogy a személy- és vagyonőrök az Interneten keresztül, e-learning formájában készülhetnek föl az elméleti anyagból.
Sokan kérnek számon olyan dolgokat a kamarától, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe – emelte ki Német Ferenc. Azonban az SzVMSzK nem szakszervezet, nem jogszabályalkotó, nem hatóság. A kamara feladata, hogy hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól – fejtette ki az elnök.
Az egyetem
Kovács Tibor CSc/PhD az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának docense a biometria lehetőségeiről és buktatóiról szólt előadásában és kifejtette, hogy a biometrikus azonosítás terén számos lehetőség van egy-egy konkrét probléma megoldására, de hogy adott esetben melyik a legalkalmasabb, azt mindig az adott feladat dönti el (Mission Orientid Application – MOA, vagyis feladat orientált alkalmazás). A biometrikus eszközök, módszerek sérülékenységi vizsgálata területén hét kérdést fogalmazott meg az előadó, amelyeket részben vagy egészben minden esetben vizsgálni kell:
- Az eszköz külső (például ujjnyomat) vagy belső (például ujjérhálózat) biometrikus jellemzőt mér-e?
- Az alkalmazott technika érintéses vagy közvetlen kontaktus nélküli?
- Az eszköz felismeri-e az élőmintát?
- Mennyi a teljes azonosítási (áteresztési) idő? Az időegység alatt azonosítható, átereszthető felhasználók száma jóval alacsonyabb az időegység alatt feldolgozható mintamennyiségnél.
- Felismeri-e az eszköz a klónozott mintát?
- Mekkora a téves elutasítás mértéke a felhasználószám függvényében?
- Mekkora a téves elutasítás mértéke különböző paraméterek (például hőmérséklet, relatív páratartalom, mintaadó felület szennyezettsége, megvilágítás) függvényében?
A fenti kérdéssorból az első néhányra – kis szerencsével – maga a felhasználó is tud válaszolni, viszont az utolsókhoz feltétlenül a területtel foglalkozó szakember segítsége szükséges.
Fehér András az egyetemen működő Alkalmazott Biometria Intézet (ABI) munkatársa a biometria jövőjéről szólt előadásában. Korszakváltás van folyamatban, fölgyorsult a diverzifikáció, a kockázatok csökkentésére való törekvés. A biometria területe is egyre inkább specializálódik, az informatika pedig már alapvetően meghatározza a biztonságvédelmet. A cél a megelőzés, a viselkedésminták elemzése alapján megjósolni a bekövetkező eseményeket. Mára eljutottunk oda, hogy már kérdezni is nehéz, tehát az első feladat, hogy megtanuljunk jól kérdezni. Szükség van a biztonság fogalmának holisztikus megközelítésére, azaz minden oldalról egységesen kezeljük: az IT, az élőerő és a technika együtt, egymást erősítve működjön.
