Techson ES4 kamera, a kulcs az éjszakai megfigyelésekhez
A Techson ES4-es szériájában megjelent TCI ES4 E102 WIH AM Z4 és TCI ES4 C002 WIH AM Z4 kamerák az éjszakai megfigyelések kiemelkedő szereplőivé válhatnak. (tovább…)
megfigyelő kamera Archívum - SECURINFO.hu
Kicsi a PTZ, de nagy a funkcionalitása – a Techson új, kis PTZ kamerája
A Techson PTZ kamerák új generációja méretileg ugyan kicsi, de tudásában nem marad el nagyobb testvéreihez képest. A TCI PA4 P104 IH50 ADM Z4/PA eszköz ötvözi a PTZ kamerák és a területvédelmi, ún. perimeter alarm kamerák legjobb tulajdonságait. (tovább…)
Együttműködés: VMS és IP-kamera
Integrálta a Netavis az Observer VMS platformja alá a D-Link IP-kameráit. A fejlesztés magyar szakemberek munkájára épült, és a Netavis hazai disztribútora, az Aspectis Kft. segítségével kezdődött.
Jelenleg a tíz legfontosabb kameratípus integrálását fejezték be a szakemberek. A Netavis Observer népszerűségét a rugalmasságnak, a szabványokhoz kötődésnek és a kompatibilis kamerák teljes funkcionalitását biztosító integrációnak köszönheti. Az Observer VMS által támogatott kamerák valamennyi funkciójának működését a Netavis garantálja, így a választott kameratípus valamennyi szolgáltatása elérhető marad.
A Netavis Observer 4.4.4 és a 4.3.13 integrált kameratípusai közé került most be a D-Link tíz legfontosabb IP-kamerája
- a DCS-2210 és DCS-2230 cube kamerák,
- a DCS-3112, DCS-3710, DCS-3716 megapixeles box kamerák,
- a DCS-6113, DCS-6511, DCS-6616 dome kamerák valamint
- a DCS-7110 és DCS-7413 kültéri kamerák.
A lista hamarosan újabb dome, box és kültéri kamerákkal bővül.
További információ: D-Link Magyarország, Netavis Software GmbH (www.netavis.net)
Térfigyelő rendszerek IV. – Képtartalom-elemzés
A térfigyelő rendszerek képalkotási és képminőségi jellemzőinek áttekintését követően cikksorozatunk negyedik, egyben záró részében az előző részben említett analízisre vagy képtartalom-elemzésre összpontosítunk.
Tematikájában így ez a rész látszólag elválik a képalkotás előbbiekben említett jellemzőitől, viszont szervesen kapcsolódik ahhoz: az analízis hatékonyságát természetesen elemi szinten befolyásolja az a képi anyag, amelyen a különböző szűrési feltételek szerint dolgozhatunk.
A legfontosabb kérdés, amelyhez szempontokat gyűjtünk: mit lehet tenni, annak érdekében, hogy tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát?
Képtartalom-elemzésben alkalmazható szűrési feltételek
- a megfigyelt területre belépő vagy azt elhagyó, illetve a mozdulatlan objektumok érzékelése, számlálása,
- adott sugarú területen, adott időtartam alatti bóklászás érzékelése,
- elhagyott objektumok észlelése meghatározott időtartományban,
- elmozdított objektumok észlelése adott konfigurálható időtartományban,
- a színhelyen áthaladó objektumok nyomvonalának/útvonalának érzékelése, a nyomvonalak megjelenítésével,
- mozgó objektumok színének érzékelése,
- több vonalon való áthaladás érzékelése egytől három vonalig, logikai sorrendbe állítva azokat,
- peremfeltételek megváltozásának észlelése, mint például méret, sebesség, irány- és méretarány változása adott időben, például valami leesik,
- fej érzékelése, ezáltal emberi mozgásra történő szűrés,
- felügyelt területen a mozgásirány érzékelése.
Elmozdított tárgy érzékelése, beállított érzékeny terület esetén, 1. ábra
Több vonalon való áthaladás érzékelése 2. ábra
Analízis
Felhasználói szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az analízis. Legyen szó akár az élőképes tartalmak kiértékeléséről, akár a már rögzített adatmennyiség feldolgozásáról, az igények kezelése mindenképpen hatékony válaszokat követelnek.
Felhasználói szempontok a tartalomelemzés használatában
- Figyelem fókuszálása
A legtöbb CCTV-rendszer működtetése gyakran csupán azon alapul, hogy legyen lehetőség a rögzített felvételek alapján rekonstruálni egy korábban megtörtént eseményt, ezzel segítve később a feldolgozási/bizonyítási folyamatokat. Nagyobb kameraszám esetén – még ha van is helyi élőerős felügyelet –, 20 perc elteltével (az előző cikkben is említett statisztikát alapul véve) a kamerákon megfigyelhető aktivitások jelentős része már reakció nélkül marad. Döntő mértékben nem marad tehát egyéb, mint az események utólagos rekonstruálása. A kulcstényező természetesen itt is az emberi erőforrás hatékony kihasználása – figyelembe véve természetesen a munkakör monotonitásából fakadó korlátokat. Azzal tehát, ha például a fent említett szűrési feltételek alkalmazásával a rendszert alkalmassá tesszük arra, hogy valós időben riasztást küldjön az őrszemélyzet felé, egyben azonnali akciót is kiválthatunk. Így már nem csupán rögzítve, hanem akár meg is akadályozva a nem kívánt esemény bekövetkeztét, kiküszöbölve egyben a figyelem lankadásából adódó hibaforrásokat.
- Adatkeresés
A másik sarkalatos kérdés az azonnali beavatkozás lehetőségén túl a nagy mennyiségű rögzített állományban való gyors és hatékony keresés lehetősége. Térfigyelő rendszerek kameráin keresztül általában nagy mennyiségű mozgási eseményt rögzít a rendszer, amelyek utólagos kiértékelése – illetve konkrét esemény bekövetkeztekor, meghatározott képanyagok keresése – legtöbbször nehézkes és időigényes feladat. A tartalomelemzés során viszont a konkrét képanyag mellett annak „leírását” is tartalmazó adatbázis keletkezik, amely a keresést jóval gyorsabban és hatékonyabban teszi lehetővé, mint a hagyományos eljárások.
A tartalomelemzés által a kép lényeges, meghatározó részleteihez metaadatokat rendelünk, amelyek az intelligens elemzés és keresés alapját adják, 3. ábra
Ennek során ugyanis lehetőség nyílik a fenti szűrési feltételeket ezúttal nem élőképre, hanem a már rögzített képanyagra alkalmazva megadni, az eredeti szűréstől függetlenül. Van mód például arra is, hogy az eredetileg otthagyott tárgyra riasztó kamera képén utólag adott vonalon áthaladó, meghatározott objektumra keressünk. Így a maximálisan rugalmas feltételrendszernek köszönhetően, rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg a felvételek kezelésekor.
Összegzés
A részletesebben kifejtett térfigyelős rendszerelemek példáin keresztül tehát a legfontosabb hangsúly azon volt, hogy a felhasználói oldal számára a tájékoztatás és ismeretterjesztés céljával felvillanthassunk olyan gyakorlati szempontokat, amelyek segítségére lehetnek a rendszerek tervezésekor – egyben szemléletmódot adhatnak konkrét anyagok kiértékeléséhez is.
Számos további ponton lehet csatlakozni a felvetésekhez, de valamely teljes rendszer összetevőinek feltárása és hasonló szintű tárgyalása is meghaladja a cikksorozat kereteit. A téma mindenesetre aktuális, a térfigyelő rendszerek iránti igény folyamatosan nő – így bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésre.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.
Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert. Most további kameraoldali funkciókat tekintünk át.
Az előző írásainkban foglaltakat röviden összefoglalva: a cél az volt, hogy körüljárhassuk a térfigyelő rendszerek tervezése kapcsán felmerülő, felhasználói szempontú kezdeti lépéseket.
Ez alapján tekintettük át a kamerák elhelyezéséhez és az optimális képalkotási minőség biztosításához szükséges lefedettségi kritériumokat a megfigyelési igények szerint.
Előző cikkünk folytatásaként, egyben a képalkotói oldal lezárásaként mostani írásunkban a felbontási kritériumok kiegészítésével további kameraoldali funkciókat tekintünk át, amelyek felhasználói szempontból különösen is fontos lehet a térfigyelő rendszerek tervezésében.
Rendszertervezési szempontok
Tekintsük át az előzetesen már közölt rendszerábrát, amellyel szerkezetében tetszőleges térfigyelő rendszer leírható (1. ábra).
1. ábra
- Képalkotás
- Képminőség
A korábban említett felbontási értékek önmagukban nem ad(hat)nak kielégítő képminőséget akkor, ha nem adnak egyben megfelelő választ a megfigyelt helyszín egyéb helyi adottságaira is. Ez pedig alkalmazás szerint a legkülönfélébb kameraparaméterek (akár egyidejű) jelenlétét is megkövetelheti. Fontos tehát összességében látnunk, hogy az egyes követelmények milyen képalkotási vagy kameraoldali funkciót igényelnek.
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Általános áttekintő funkcióra szánt kamera – nappal általános megvilágítással, éjszaka alacsony fénytartalom melletti működéssel. |
A színes és a fekete-fehér képtartalom közötti váltás (day/night funkció) a megvilágítási szint függvényében. A day/night funkció váltása segítségével a kamera fényérzékenysége jelentősen javul az egy pixelre jutó fénymennyiség növelésének köszönhetően.
|
 |
 |
Színes és fekete-fehér üzemmódok közötti érzékenységkülönbség (2. ábra)
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Áttekintő kamera kifejezetten éles ellenfényben vagy nagy megvilágításbeli különbségekkel rendelkező helyszínek megfigyelésére (például bejáratok vagy eltérő reflexiós tényezőjű felületek megfigyelésekor). | Dinamikai tartomány (WDR) – az eltérő megvilágítottságú képrészletek különböző feltételek szerinti kezeléséhez (például kettős expozícióval biztosítva a sötét tartalmak részletgazdagságát, illetve a világos képrészek túlexponáltság nélküli leképezését.) |
 |
 |
Képalkotási különbség WDR nélkül illetve WDR-rel (3. ábra)
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Köztéri nátriumgőzlámpák vagy hasonló, rossz színhűséget eredményező fényforrások melletti, éjszaka is megfelelő színvisszaadást követelő telepítési helyszín. | Specifikus fehéregyensúly a kamerán, amely a megvilágítás tartománya szerinti beállításokkal biztosítja a színhűséget. |
Nagynyomású nátriumgőzlámpák színösszetevői és specifikus fehéregyensúly nélküli kamerák színhűsége (4. ábra)
| A helyszín adottságai | A kamerafunkció |
| Gyorsan mozgó objektumok megfigyelése (például rendszámtábla-figyelés, gépjármű azonosíthatóság). | Progressive scan funkció a kamerán – a képalkotó szenzor tartalmának egyidejű (nem váltott soros) kiolvasásával. Állítható shuttersebesség, amely a fényviszonyoknak megfelelően az elérhető minimális időtartamban biztosítja a mozgó tartalom mosódásmentes leképezését. |
Mozgó objektumok leképezése váltott soros letapogatással és progressive scan technológiával (5. ábra)
- Analízis
Egyre gyakrabban merül fel az igény CCTV-rendszerekben hagyományos mozgásérzékelés mellett, további érzékelési megoldások integrálására.
Tipikus érzékelési megoldások lehetnek
- az otthagyott tárgyak érzékelésére,
- a kötelező haladási irány megsértésére,
- a piros lámpán történő áthaladás és
- további közlekedésbiztonsági követelmények érvényesítésére szolgáló szempontok,
- illetve ezek mellett akár egyéb, kiemelt közbiztonsági kockázatot jelentő helyszínek (bankok, parkolók) megfigyelése.
Tehát a hagyományos mozgásérzékelés helyett bonyolultabb algoritmusok használatát indokolhatják akár
- a megfigyelt terület sajátosságai, akár
- az őrszemélyzet munkájának segítése is.
Álljon ugyanis akárhány kamerából is az adott CCTV-rendszer, komoly kihívás elé állítja a megfigyelést végző személyzetet a lényeges tartalmak folyamatos ellenőrzése. Koncentrálóképességének határára kényszeríti az embert, akár csak egyetlen képernyő hosszú időn át történő figyelése. E téren végzett felmérések kimutatták, hogy akár egy monitoron végzett megfigyelés esetén is, mindössze 20 perc elteltével – a kezelő a helyszínen történő eseményeknek akár a 90 százalékát is figyelmen kívül hagyhatja.
Tovább árnyalja tehát a kockázati tényezőket és a rendszer hatékonyságát a jól definiált műszaki tartalom mellett az emberi tényező is. A felügyeleti feladat ellátása során a legfontosabb elem lehet az őrszemélyzet kiszolgálása és figyelmének hatékony irányítása.
A kérdés tehát adott: mit lehet tenni, hogy a fenti tényezők mellett tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát? (folytatjuk)
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
A cikksorozat 1. része
A cikksorozat 2. része
Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás
Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert.
Előző írásunkban arról szóltunk, milyen szempontokra kell figyelni a térfigyelő rendszerek kiépítése előtt. Célunk továbbra is, hogy alapvető szempontokat adjunk a témában kevésbé jártas megrendelők számára a térfigyelő rendszer kiépítéséhez. Nem szükséges tehát a térfigyelő rendszerek szakértőjévé válni, elég csupán néhány gondolatot megfogalmazni, hogy azok segítségével pontosan lehessen megfogalmazni az igényeket.
Rendszertervezési szempontok
Annak érdekében, hogy a sokszor pontatlan felhasználói igények hatékonyan megragadhatók legyenek, érdemes elsősorban végpontokban gondolkozni: meghatározni a kameraoldali igényeket a megfigyelések tárgyain keresztül, illetve kellő figyelmet fordítani a felügyeleti szempontú megközelítésekre is.
A végponti rendszerelemek és a hozzájuk csatlakozó feladatok ilyen típusú csoportosítását alapul véve az 1. ábrán látható a tetszőleges térfigyelő rendszer szerkezete.
1. ábra
Annak érdekében tehát, hogy a felhasználói igények minél teljesebben feltárhatók legyenek, érdemes minél több fő alkotóelemet és hozzá szervesen kapcsolódó feladatot figyelembe venni. Mivel az összes modul részletes áttekintése meghaladja e cikksorozat kereteit, így azok közül is a végfelhasználói szempontból legfontosabb, kezdeti lépésekhez elengedhetetlen elemeket tekintjük át, először a képalkotást, ezen belül is a kamerák és a lefedettség kérdését.
Képalkotás, kamerák és lefedettség:
Előző írásunkban szóltunk arról, melyek azok a legfontosabb helyek, amelyeket a legtöbb térfigyelő rendszer esetében lefedni érdemes. A telepítési helyeken túl azonban különösen fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a lefedett területről – ezen belül is a megfigyelés tárgyáról –, milyen részletgazdagságú anyagot szeretnénk megjeleníteni illetve rögzíteni.
Johnson kritérium
Annak érdekében, hogy ez mozgó objektumok megfigyelése kapcsán számszerűsíthető legyen, John B. Johnson kritériumaként elhíresült adatokat vehetjük alapul. John B. Johnson még az 1950-es években kezdte meg katonai célú kutatásait azért, hogy az akkor még gyerekcipőben járó éjszakai képalkotás és a megfigyelési oldal vizuális képfeldolgozásának hatékonysága modellezhető legyen. Azt vizsgálta, hogy különböző méretű objektumok mozgásának különböző szintű felismeréséhez hozzávetőlegesen milyen felbontású képtartalom-változásra van szükség.
Az általa használt modell alapvetően még képsorokra vonatkoztatott információkon alapul, ezt azonban mostanra már képpontokra (pixelekre) is meg tudjuk adni, hogy a legújabb felbontási értékek mellett is érvényesen alkalmazható legyen ez az eredetileg katonai modell.
DCRI
Az egyes kategóriák angol elnevezéséből DCRI-nek (Detection – Detektálás, Classification – Osztályozás, Recognition – Felismerés, Identification – Azonosítás) is elkeresztelt besorolás az alábbi értékeket tartalmazza.
Detection – Detektálás
A megfigyelési területen a tárgy megkülönböztethető a környezettől – például megjelent, vagy mozog
Szükséges legkisebb felbontás:
10 pixel (h) vagy 25 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 5 százaléka)
 |
 |
Classification – Osztályozás
A megfigyelés tárgya már egyértelműen besorolható.
Szükséges legkisebb felbontás:
15 pixel (h) vagy 60 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 10 százaléka)
 |
 |
Recognition – Felismerés
Emberi megfigyelés esetén például a ruházat típusa vagy a csomag jellege már azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
40 pixel (h) vagy 230 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 50 százaléka)
 |
 |
Identification – Azonosítás
A megfigyelés tárgya azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
75 pixel (h) vagy 250 pixel (v ) / tárgy (legalább a képernyő 120 százaléka)
 |
 |
Tehát elmondható, hogy a kamerapozíciók ismerete mellett az alkalmazás jellege, illetve a felhasználói igény kell, hogy kiadja, meghatározza az elvárt felbontási értékeket, egyszerre figyelve a kamera által biztosított felbontásra, az alkalmazott optikára és a megfigyelési távolságra.
A felbontási értékek érintését követően, a következő írásunkban a képminőséget – majd e kettő felhasználása mellett az analízist vagy képtartalomelemzési funkciókat vizsgáljuk meg.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
Térfigyelőrendszerek – felhasználói szemmel I.
Napjainkban egyre elterjedtebbek a térfigyelő rendszerek, ezek kapcsán azonban felvetődik számos kérdés. A térfigyelő rendszerek területe olyan ága a biztonságtechnikának, amelyről szinte mindenkinek van véleménye: van, aki támogatja, van, aki ellenzi, van, aki több, van, aki kevesebb kamerát szeretne a közterületeken maga körül látni.
A közbiztonságért dolgozók és a közbiztonságért tenni vágyók azonban legtöbbször egyetértenek abban, hogy a bűnmegelőzést és bűnüldözést nagyban segítheti a megfelelő pontokon elhelyezett, megfelelő minőségű képet szolgáltató térfigyelő kamerarendszer jelenléte.
Megfelelő képminőség
A biztonságtechnikában dolgozó rendszerintegrátorként a fenti, „megfelelő minőségű” jelző kibontásában szeretnénk segítséget nyújtani e cikksorozattal. Telepített térfigyelő referenciáink során ugyanis számos végfelhasználói kérdéssel és igénnyel találkoztunk. Tapasztalataink tükrében e kérdések körüljárásával szeretnénk segítséget és nyújtani, és szempontrendszert adni a videós biztonsági rendszerekben gondolkodó telepítői és megrendelői körnek is:
- Hogyan érdemes a rendszer tervezéséhez fogni?
- Melyek az ideális kamerapozíciók?
- Mely funkciókkal érdemes a rendszerünket felvértezni, hogy a kapott adatok minél sokrétűbben felhasználhatók legyenek?
- Milyen szempontokat érdemes felhasználói szemmel figyelemmel kísérni ahhoz, hogy a térfigyelőrendszerünk könnyen és hatékonyan működtethető legyen?
- Hogyan győződhetünk meg róla, hogy az eredeti célkitűzést leginkább szolgáló műszaki tartalom kerül az ajánlatba?
Gyakran fordul elő, hogy egy-egy komolyabb bűncselekmény kapcsán a televízióban is bemutatott képanyag értékelhetetlen, és a bizonyítási folyamatban használhatatlan. Ahhoz, hogy az általában komoly anyagi ráfordítást igénylő térfigyelő rendszerek végül a megfelelő, tőlük elvárt minőséget nyújtsák, több szempontnak kell egyszerre megfelelni, ezek pedig mind a telepítők, mind a megrendelők számára sok feladatot jelenthetnek.
A cél tehát, hogy világos megrendelői és műszaki szempontok alapján végül olyan térfigyelőrendszer készüljön el, amely a fenti igényeknek egyaránt megfelel.
Melyek általában az ideális kameratelepítési pontok, kameratelepítési helyszínek?
Fontos tudni, hogy közterületen működő térfigyelő kamerarendszer képeinek ellenőrzésére, élő- és archivált felvételeinek megtekintésére kizárólag a rendőrség jogosult. Működtetett kamerarendszerek kapcsán a vagyonvédelmi törvény (2005. évi CXXXIII. törvény) és az új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény) eleve nagyon körültekintően rendelkezik – ebben természetesen kiemelt figyelmet kap a közterületen működő adatrögzítés.
A rendőrség szerepe tehát mindenképpen meghatározó már a térfigyelőrendszer létesítésekor is – a velük való minél szorosabb együttműködés lesz a természetes alappillére a térfigyelő alkalmazás hatékonyságának. Annak érdekében tehát, hogy a rendfenntartási célok teljes körűen kiszolgálhatók legyenek, a városi vagy térségi térfigyelőrendszerek kialakításakor érdemes elsődlegesen a rendőrségi nyilvántartások felhasználásával, a frekventált bűnelkövetési pontokra elhelyezni a kamerákat.
Az elhelyezési szempontok azonban gyakran nem állnak meg itt, hanem a térfigyelésben további célokkal is kijelölnek kamerapontokat:
- a főbb csomópontok általános áttekintése
- szabálysértési- és közlekedési felügyelet: tilosban parkolás, piros lámpán való áthaladás stb.
- kiemelt objektumok és környezetük megfigyelése
- átmenő forgalom ellenőrzése
Ezek segítségével olyan további feladatok is elvégezhetők a térfigyelő rendszer kameráinak felhasználásával, amelyek nem szorosan a térfigyelési feladatok körébe sorolhatók – összességében viszont a közbiztonság további erősítéséhez járulnak hozzá.
Cikkünk folytatásában a további szempontokat vesszük górcső alá
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
Tárolás a végponton
A végponton történő tárolás (edge storage) olyan koncepció része a hálózati kamerákban és videokódolókban, amely lehetővé teszi, hogy a felvett videót közvetlenül egy külön tároló egységre, mint például SD-kártyára mentsük el. Ezt az elvet sokszor helyi tárolásnak, háttértárolásnak vagy „onboard” mentésnek is nevezzük.
A végponton történő tárolás során a hálózati videoeszköz kialakítja, ellenőrzi és kezeli a rögzített anyagot, amely a helyszínen egy SD/SDHC kártyára kerül vagy egy hálózati megosztóra, mint a NAS adattároló. Ez a tárolási mód a központi tároló kiegészítéseként működik. Rögzíti a helyszínen a videoanyagot, amikor a központi rendszer nem elérhető vagy éppen folyamatosan, ezzel párhuzamosan rögzít. Amikor a videokezelési szoftverrel együtt használjuk, akkor a – hálózati hiba következtében vagy központi rendszer karbantartás miatt – hiányzó videó részleteket később ki tudjuk „nyerni” a kamerából, és egyesíteni a központi tároló anyagával. Így biztosíthatjuk a zavartalan videorögzítést.
Ezeken felül olyan rendszerek esetében, ahol az alacsony hálózati sávszélesség miatt a videót nem lehet magas képminőséggel továbbítani, a végponton történő tárolás javítja a videoelemzéseket. A kiváló minőségű helyi tárolás támogatja az alacsony sávszélességű megfigyelést, így a felhasználó optimalizálhatja a sávszélesség korlátozásokat és kiváló minőségű képeket szerezhet adott eseményekről a későbbi rendőri munkát segítve.
A végponton történő tárolást használhatjuk távoli helyszíneken a felvételek utólagos kezelésére és más olyan esetekben, ahol a hálózati kapcsolat szakaszos vagy éppen nem létezik. Vonatokon és más kötött pályán közlekedő járműveken célszerű ezt a tárolási módon választani, mert ilyenkor a fedélzeten történik a videó mentése, és később, amikor a jármű visszatér a végállomásra vagy a kocsiszínbe, akkor a mentett anyagot egyszerűen és gyorsan lehet átküldeni a központi rendszernek.
A végponton történő tárolás esetei
| Alkalmazási példák | Előnyök |
| Redundancia hálózatszakadás vagy rendszerkarbantartás miatt | Zavartalan videorögzítés. A központi VMS észrevehetetlenül kinyeri és egyesíti a helyszínen rögzített videoanyagot, amikor a hálózati kapcsolat rendeződik. |
| Alacsony sávszélességű környezet | Kiváló minőségű videók helyszíni mentése tárgyak, személyek és események részletes azonosítására. Ezzel támogatva az alacsony sávszélességű megfigyelést.> |
| Távoli telepítések | Kiváló minőségű videóanyagok mentése akkor is, ha az adott kamera környezetében egyáltalán nincs hálózati kapcsolat. |
| Mozgó megfigyelés | Egyszerűen hozzáférhetünk a rögzített videóanyaghoz olyan mozgó környezetben is, mint például a tömegközlekedésben. |
Ez a tárolási mód új lehetőségeket kínál a rugalmas és megbízható mentési megoldás megtervezésében. Ezek pedig a következők:
- nő a rendszer megbízhatósága,
- kiváló minőségű videók továbbítása alacsony sávszélességű alkalmazásokban,
- távoli és mobil megfigyelések anyagainak mentése,
- vezető videókezelési szoftverek (VMS) integrációja.
Amikor videókezelési szoftverekkel integrálunk, akkor a háttértároló segít a robosztus és rugalmas videomegfigyelő rendszer kialakításában, célkritikus telepítésekor, távoli helyszíneken vagy mobil helyzetekben.
On-line-rendszer redundancia
Fail-over mentés
Ez a mentéstípus azt jelenti, hogy a képeket ideiglenesen a hálózati kamerában tárolják arra az esetre, ha rendszerhiba merülne fel. Ez a funkció a megnőtt rendszerbiztonságot kínál és biztosítja, megvédi a rendszer működését.
Ha hálózati hiba jelentkezik, a kamerából érkező videofolyamot a kamera SD/SDHC kártyája rögzíti. Amikor a hálózati kapcsolat helyreáll, és a rendszer visszatér a normál üzemeléshez, akkor a központi Videókezelési szoftver (VMS) észrevétlenül visszaszerzi és egyesíti a helyi videofelvételeket. Ez biztosítja a felhasználónak a zavartalan videofelvételeket.
 |
 |
| A kamerából érkező videót külső számítógépre menti a rendszer | A rendszer hálózati hibát jelez |
 |
 |
| A felvett videót háttértárolóra, SD-kártyára menti a rendszer | Amint helyreáll a hálózat az SD kártyára mentett videó a kamerából közvetlenül érkező, élő képekkel egyidejűleg töltődik át a központi szerverre. Mindebből a felhasználó nem vesz észre semmit |
Tárolási becslések
Tipikus helyzetben (táblázat) a kamerák különböző képfrissítési sebességgel és felbontással készítenek felvételeket a helyszínen található tárolókra, függően a mozgásérzékeléstől, riasztási eseményektől, adott napszaktól és attól, ha a hálózati kapcsolat megszakad.
Tipikus videomegfigyelő rendszer tárolási becslése (táblázat)
| Kamera felbontása | Képfrissítési sebesség (fps) | Tárolás/nap* (GB) |
32 GB SD/SDHC kártya* (napok) |
| VGA | 15 | 0,7 | 45 |
| VGA | 30 | 1,2 | 27 |
| HDTV 720p | 10 | 1,7 | 19 |
| HDTV 720p | 30 | 3,6 | 9 |
*A számokat az Axis Design Tool segítségével kalkuláltuk, 30 százalékos H.264 tömörítés, 20 százalékos mozgásérzékelés és közepes mennyiségű helyszíni aktivitást számolva.
Forrás: Axis Communications