A XX. század végén néhány új tudományterület indult rohamos fejlődésnek, ezek közül nem egy, mára már negyedszázados múltra tekinthet vissza, így biztonságtechnikai mérnökképzés is. A jubileumi rendezvényt a REMOK szervezi. (tovább…)
Együttműködési megállapodást írt alá Szabó Lajos a Remok kuratóriumának elnöke és Német Ferenc az SzVMSzK elnöke 2013. november 26-án.
A Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke Német Ferenc és az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért (Remok) kuratóriumának elnöke, Szabó Lajos az aláírás alkalmából kifejtette, az együttműködési megállapodás azért jött létre, hogy a két szervezet segítse egymást céljai elérésében. Az együttműködés a magánbiztonság területének hatékonyságát kívánja növelni az oktatás, a tudomány és a kutatás-fejlesztés támogatásával.
A Remok célja, hogy a rendvédelmi, magánbiztonsági tudomány számára nagyobb teret biztosítson, a nyilvánosság elé vigye a szakma tudományos eredményeit. A kutatás ösztönzése érdekében pályázatokat kívánnak kiírni, ehhez kérik a cégek, vállalkozások támogatását.
Szabó Lajos külön is kiemelte, hogy számítanak a cégek, vállalkozások támogatására, akár szoftverek, akár még működő, de már nem használt eszközöket is szívesen fogadnak. A pénzbeli adományokból pedig pályázatokat kívánnak kiírni a kutatás-fejlesztés támogatására. Emellett pedig önkéntesek segítségét várják, az elektronikus formában nem utolérhető tudományos értékű írások felkutatására és digitalizálására.
Szabó Lajos előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar közös konferenciáján hangzott el.
Az előadás címe és hármas tagolása azért indokolt, mert a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett konferencián pontosan tisztában kell legyünk azzal, mit is ünneplünk, mennyire tekinthető tudományosnak a magánbiztonsági tevékenység Magyarországon, és milyen esélyeink vannak arra, hogy kutathatóvá váljon mindaz a munka, amelyet eddig elvégeztünk.
Először is a tudomány fogalmát kell meghatároznunk. Kemény dió, hiszen olyan fogalomról, kifejezésről van szó, amelyet számosan használnak, elterjedt, és könnyen lehet, hogy sokan mást és mást értenek alatta. Valahogy úgy vagyunk vele, mint a biztonság fogalmával, amelyről pár éve tartottam előadást a konferencián.
„A tudomány – a mai értelemben vett tudomány a maga módszertani, intézményi hátterével alapvetően modern jelenség, noha egyes elemei jóval korábban megjelennek: Kínában, a folyammenti kultúrákban (technikai, matematikai ismeretek felhalmozása) és a görög–római antikvitásban. A XVI–XVII. század folyamán az antik természetfilozófia iránt feltámadó érdeklődés, a reneszánsz mágia gyakorlati orientációja, a kísérletezés technikájának kialakulása, bizonyos mesterségek (például haditechnika, mezőgazdaság, hajózás, lencsecsiszolás) tudásanyagának növekedése, valamint a mesterségekben felhalmozott ismeretek hozzáférhetővé tétele a könyvnyomtatás által, a természetről való gondolkodás új, az arisztotelianizmustól élesen eltérő, matematizált, ám a természetrajzi és természetfilozófiai hagyománytól csak fokozatosan elkülönülő típusát teremtette meg. Ezt az átalakulást szokás »tudományos forradalomnak« nevezni. Önálló társaságok, akadémiák szerveződtek. Tagjaikból létrejött a tudós, mint foglalkozás. – Az ismeretek mennyiségi felhalmozódásával lehetetlenné vált, hogy egy-egy tudós minden tudásterületet áttekintsen; a XVIII. századtól megkezdődött a tudományok specializálódása, a sajátos fogalomkészletekkel, módszerekkel és instrumentáriumokkal rendelkező szaktudományok kialakulása. A XX. század közepére a tudomány a nagyipari termelés számos jellegzetességét vette fel, mind méretében (»Nagy Tudomány«), mind működési mechanizmusában.”
(Forrás: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/tudomany.htm © 2003 MTA)
Mint látható az enciklopédiai szócikk meglehetősen szerteágazó, pár helyen akár vitatható is néhány megállapítása. De ami a leglényegesebb a tudós és a tudomány fogalmának behatárolására tett kísérlet, és semmiképpen sem tekinthető definitívnek.
A tudományos megközelítés azonban szükségessé teszi, hogy mikor bármiről is essék szó, azonos, vagy közel hasonló tartalmak jelenjenek meg a tudatunkban, vagyis pontos, szakszerű és célszerűen definiáljuk az alapfogalmakat.
Ehhez nyújt segítséget Wartofsky, M. W. (1977): A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai (Gondolat kiadó, Budapest) című művében található definitív fogalmi meghatározás:
„Az ismeretek rendszerezett vagy módszeres összessége, amely általános törvényeket, vagy elveket tartalmaz, a közös nyelvet beszélő tudósok a tárgy vonatkozásában konszenzust mutatnak, egyetemes, igazságai tértől és időtől függetlenek, kumulatív, folyamatos, objektív és autonóm »óriások vállán állunk«, eldologiasulást eredményez (emberi tevékenységtől független).” (Forrás: http://pszichologia.pte.hu/files/tiny_mce/File/labadi/MODSZER/1.%20MIT%C5%90L%20TUDOM%C3%81NYOS.pdf)
Ez a meghatározás már többé-kevésbé megfelel a „jó definíció” igényeinek, vagyis;
Természetesen ez a fogalommeghatározás is kiemeli azt a tényt, hogy „a tudósok a tárgy vonatkozásában konszenzust mutatnak”, vagyis nem feltételek nélkül fogadják el egymás megállapításait, azonban csekély eltérésekkel finomíthatják a vizsgált tárggyal kapcsolatos megállapításaikat, kijelentéseiket, elemzéseiket.
Általában – „hétköznapi” megközelítésben – úgy szoktunk a definíciókra gondolni, hogy azok megfellebbezhetetlen, megmásíthatatlan tények, és mindenki ugyanazt alkalmazza. A tudomány művelői azonban tisztában vannak azzal, mennyire változatos fogalommeghatározások léteznek egy-egy téma kapcsán. A lényeg, hogy használjuk egymás eredményeit, alkalmazzuk azokat, és ha kell, a szükséges mértékben kiegészíthessük, módosíthassuk.
Ahogy Francis Bacon találóan jellemzi: „Minden tudomány ugyanannak a törzsnek az ága”. Ez pontosan azt jelenti, mint az „óriások vállán állunk” kifejezés, amellyel a Wartofsky-féle definíció kapcsán találkoztunk. A tudomány épít mindazon ismeretekre, amelyeket elődeink empirikus vagy spekulatív úton hoztak létre és hagytak ránk.
Nézzük, hogyan lehet a vizsgálódás tudományos, hogy válhat tudománnyá valami:
Részletesen:
A magánbiztonság kifejezést dr. Finszter Géza akadémikus használta először a „A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi alapjai” című, 2008-ban megjelent tanulmányában.
A tanulmány egyik fontos gondolat:
A magánbiztonsági – személy- és vagyonvédelmi – tevékenység Magyarországon már a rendszerváltozás előtt megkezdődött, „legalizálása”, szabályozása azonban később történt meg. Az első e témában hozott kormányrendelet abból a célból született, hogy a magántulajdon egyre erősödő védelmére egyre-másra alakuló különféle szervezetek tevékenységét korlátok közé szorítsa, és ellenőrizhetővé tegye. Tipikusan az „eseményeket követő jogalkotásként” értelmezhető.
Kezdetben rendőrtisztek és katonatisztek irányításával jöttek létre mindazon magánbiztonsági szolgáltató cégek, amelyek azután gombamód szaporodtak. Azokra a módszertanokra, elvekre és tapasztalatokra alapultak, melyeket a honvédelmi és rendvédelmi, rendészeti munka gyűjtött össze és oktatott tudományos alapokon az arra létesült oktatási intézményekben.
Az eltelt több mint 20 év tapasztalatai azonban alaposan átírták a kezdeti kiindulási alapként szolgáló elveket módszertanokat. A gyakorlati tapasztalatok, a megbízói igények és a folytonosan változó jogi és gazdasági környezet lépésről lépésre létrehozta a magánbiztonság magyarországi tudásbázisát. Ennek eredményei sorban megjelentek a különféle szintű oktatási intézményekben, az alapképzéstől a felsőoktatásig, és egyre-másra nyomtatásban is megjelentek tankönyvek formájában. Így interdiszciplináris tudományág jött létre, amely a jogtudományoktól, a mérnöki tudományokon át, a közgazdaságtan, a pszichológia és még számos más tudományágból gyúrta össze ismereteit és megállapításait.
A két évtizedet meghaladó alapos kutató–elemző munka eredményeképpen mára már olyan képző és kutatóműhelyek alakultak, amelyek a lehető legmagasabb szintre emelték a biztonságtudományt. Az Óbudai Egyetem Bánki Karán működik a Biztonságtudományi Doktori Iskola, amely nem jöhetett volna létre, ha a biztonságtudomány a magyarországi magánbiztonsági ipar nem járja végig mindazon lépcsőfokokat, amelyek a szorgos iparos munkától eljuttatták a tudománnyá válásáig.
Ha a tudományos vizsgálódás szempontrendszerét vesszük alapul, és mindegyik pontot kérdéssé alakítunk, a válasz minden esetben igen. A jelen konferencia is szervezetek együttműködéséből jött létre, hogy publicitást nyújtson ennek a tudományterületnek az eredményeiről.
Az eredményeket pedig sokan, hosszú idő alatt, szorgos munkával hozták létre, egymást segítve és pár „óriás vállán állva”, akik összegezték, lejegyezték, terjesztették, tanították az eddigieket, a munka folytatódik tovább.
A kutatás olyan céltudatos tevékenység, amely során adatokat, tényeket gyűjtünk, ezek a tudományos munka során információvá válva alkalmasak arra, hogy tudományosan megalapozott következtetéseket vonhatunk le, megállapításokat tehetünk.
Feltételei (a teljeség igénye nélkül):
Ilyen a magánbiztonság illetve a biztonságtudomány is. Kutatóműhelyek, konferenciák, publikációk, szakcikkek, folyóiratok, weboldalak bizonyítják, hogy folyik a kutatómunka és eredményei is vannak.
Az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért – Remok – abból a célból jött létre, hogy lehetőséget nyújtson az eddig még kihasználatlan kapacitások kiaknázására, támogatást nyújtson a két diszciplína eredményeinek kutathatóságához, a kutatók tevékenységéhez, és ha lehet új irányok, területek felfedezésére ösztönözzön.
Mint ahogy az alapító okiratunk is tartalmazza, a Remok küldetése:
Küldetésünk teljesítése érdekében csekély anyagi támogatásra és annál több együttműködésre, valamint önkéntes munkatevékenységre számítunk.
A működés az alapítvány jelen körülményei között csekély összegű támogatásokból is fedezhető, hiszen a kuratórium tagjai önkéntes – társadalmi – munkában látják el feladataikat. Az eltelt egy év alatt havi 50 ezer forintot el nem érő működési költségeket fedezték az alapítvány bevételei.
Ahhoz, hogy ösztöndíjakat, pályázatokat írhassunk ki, támogathassuk a tudományos diákköri tevékenységet, a doktoranduszok munkáját, az oktatókat, képző intézményeket a megcélzott irányú támogatással lássuk el, ez nem elég, így szívesen fogadjuk bármely cég, intézmény támogató felajánlását.
Ezen felül sokkal nagyobb szükségünk van önkéntes munkát végző kutatókra, segítőkre. Mint gyakorló oktató tudom, hogy a mai világban elhangzó vagy nyomtatásban megjelenő publikációknak, tudományos kutatási eredményeknek, vagy akár kitűnő – bár tudományosan nem recenzált – szakcikkeknek a jelentős része holt anyag.
A XXI. század diákjai számára, ami nem érhető el az Interneten, az szinte nem is létezik. Sokszor komoly munkák hevernek a könyvtárakban, szekrényekben, hiszen ott csak kevesek keresik a fáradtságos munkával előkeríthető, őket érdeklő anyagokat.
Szeretnénk összegyűjteni a magyar és külföldi szakirodalmat a Remok által létrehozott Interneten szabadon elérhető virtuális könyvtárban. Ehhez alapos és sok szorgos kezet igénylő gyűjtő-kutatómunkára van szükség. Minden bizonnyal évekig tart a többé-kevésbé teljessé tétele, és remélhetőleg soha sem lesz vége a munkának, hiszen ezekből az itt elérhető anyagokból újabb munkák születnek majd.
Kérem, jelentkezzenek minél többen hallgatók, kutatók és bárki, aki segítséget tud nyújtani az adatgyűjtéshez a Remok honlapján!
Megalakult a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvány, a Remok. A Szabó Lajos, a kuratórium elnöke vázolta a Remok céljait a Securinfo.hu számára.
A Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért alapítvány (Remok) több céllal is alakult – tájékoztatott Szabó Lajos, nyugállományú rendőr alezredes, okleveles biztonságtechnikai mérnök, biztonságszervező szakmérnök, a kuratórium elnöke – a legfontosabb, hogy a rendvédelmi, magánbiztonsági tudomány számára nagyobb teret biztosítsunk, a nyilvánosság elé vigyük a szakma tudományos eredményeit. Sok magas színvonalú tudományos munka készül a biztonságtudomány területén, de ezek legfeljebb a szakmai berkeken belül ismertek, ha ismertek. Évről-évre sok doktori értekezés, szakdolgozat készül, de sajnos a legtöbbjük elsikkad. Ha valaki nem elég aktív, akkor ezeket a konzulensen és az opponensen kívül szinte más nem is olvassa el. Például ha a televízióban megszólal rendőrségi, nemzetbiztonsági vagy biztonsági szakember, akkor arra mindenki odafigyel, viszont számos jó és hasznosítható ötlet nem válik közkinccsé, mert jut el a nyilvánosság elé. Ezért úgy gondoljuk, hogy ha valaki a munkáját arra érdemesnek tartja, és ezzel mi is egyetértünk, akkor számára biztosítsuk a megfelelő nyilvánosságot – fejtette ki az elnök. Ezzel lehetőséget biztosítunk más szakembereknek, hogy az anyagot megismerve továbbgondolják azt, és újabb kutatásokat építsenek rá. A rendvédelem nem csak bűnüldözés, hanem bűnmegelőzés is, a védelmi megoldások kidolgozása. Sőt, ha nézzük a különféle „helyszínelő” típusú filmeket, akkor láthatjuk, hogy ugyanazokkal a módszerekkel dolgoznak az antropológus régészek is. Mindkét esetben bizonyítani kell, hogy valami megtörtént, és hogyan történt meg. Az eszközök, módszerek fejlődnek, és ezeket közkinccsé kell tenni.
Az információtechnológia rohamos fejlődésének köszönhetően már sok magánlakásban van számítógép, adataink védelme is a biztonság részévé vált. Sokan nem foglalkoznak ezzel, könnyen föltörhetők a levelesládák, a banki hozzáférések, közösségi oldalak, ebből pedig erkölcsi és anyagi kár származik. Ezzel a témával kívánunk foglalkozni az első konferenciánkon, amely terveink szerint videokonferencia lesz 2013 első negyedévében.
Céljaink elérése érdekében kívánunk együttműködni más, a témához kapcsolódó alapítványokkal, egyesületekkel, iskolákkal, egyetemekkel. Támogatni kívánjuk a Tudományos Diákköri (TDK) dolgozatok megismertetését is a szakmával. Távolabbi célunk magánbiztonsági kutatóintézet alapítása, amely összefogja a szakemberek, és összehangolja munkájukat.
Örömmel vesszük, hogy aki egyetért céljainkkal, az támogatja az alapítványt, akárcsak párezer forinttal is. A pénzre csak a működési feltételek megteremtése érdekében van szükség, a kuratórium tagjai társadalmi munkát végeznek, nem kapnak érte pénzt – fejezte be Szabó Lajos, a Remok kuratóriumának elnöke.
A Remok küldetése
