Az NFM tervei szerint 12 milliárdért fejlesztenék közbeszerzési eljárás nélkül az e-matrica és e-útdíj rendszert. Az ellenőrző kapuk egyúttal traffipaxként is működnének.
A fejlesztés a teherautókat ellenőrző e-útdíjrendszer fenntartására és a személygépkocsikat érintő e-matrica rendszer fejlesztésére, illetve a két rendszer egységesítésére vonatkozna. A közbeszerzés mentességet végül is komoly vitát követően a Parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ülését követően kapta meg az NFM. Kósa Lajos Fidesz alelnök, a Bizottság elnöke elsősorban adatvédelmi szempontból tartja problémásnak a tervezett rendszert, tekintettel arra, hogy a hétmilliárd forintért fejlesztett többfunkciós trafipaxok a tervek szerint minden autót követnének.
A Napi.hu korábban beszámolt róla, hogy a traffipaxok szállítására a rendőrség már kiválasztotta az alkalmas magyar cégeket: az ARH Informatikai Zrt. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciumát. A cégek nettó 720 millió forintért 160 darab változtatható helyű, „komplex közlekedési ellenőrzési pontot” (KKEP) terveznek, gyártanak és helyeznek üzembe. A rendőrség számára szükséges oktatásra ugyancsak ez a két vállalkozás kapott megbízást, nettó 6,3 milliárd forintért, ahogy a 365 db fix telepítésű KKEP-k leszállítására is.
A döntés nyilván nem véletlen, hisz a kormány 2013-ban – szintén mentesítve a nyilvános közbeszerzés alól – a nehézgépjárműveknek fizetendő, használatarányos e-útdíj rendszer kifejlesztését is az i-Cell és az ARH konzorciumokra bízta. Ez mintegy 20 milliárd forintba került, így várható volt, hogy e cégek kapnak majd szerepet az e-matricás és e-útdíjas rendszerek továbbfejlesztésében is. Az e-útdíjrendszer üzemeltetését öt évre (2019-ig) egy meg nem nevezett cégre bíznák 7 milliárd forintért, azaz havi 117 millió forintért. További 5 milliárdért fejlesztenék az e-matricás rendszert, melyet így a tavaly kiépített e-útdíj-rendszer részévé tennének.
Ahogy korábban jeleztük a rendszámfelismerő rendszerek traffipaxként is működnének, ám a kiépített rendszer a rendszám-azonosítás révén az egész országban lehetővé tenné minden úthasználó valós idejű követését, ellenőrzését. Ez viszont már adatvédelmi megfontolások alapján is kockázatos, különös tekintettel arra, hogy ez esetben az adatok tárolását nem a rendőrség vagy a titkosszolgálatok, hanem egy gazdasági társaság végezné.
Kapcsolódó cikkek:
Védje informatikai hálózatát!
Rövid áttekintés a 2014-es IFSEC-ről
Az építőipar hatása a biztonság iparra