2020 júniusában mutatja be az Axis az első saját testkameráját a nyilvánosság számára. A közvetlenül a testen viselt technikát kifejezetten olyan professzionális felhasználók számára fejlesztették ki, mint például sürgősségi szolgálatok, rendészeti vagy biztonsági személyzet, akik mindennapi munkájuk során tudják hatékonyan alkalmazni. (tovább…)
Szinte az összes uniós tagállam rendőrsége használ vagy tervez használni arcfelismerést a személyazonosításhoz – Magyarország sem kivétel. A rendőrségi törvényt módosították, hogy igazoltatáskor akár arcfelismerő szoftverrel is azonosítsák az embereket. (tovább…)
Mobilkamerák és intelligens szoftverek segíthetik a jövőben a közterület-felügyelet munkáját Óbudán, 2020-ban pedig drónokat is bevethetnek a szemetelés megfékezésében, írja a Ripost. Országosan 35 000 kamerát telepítenek a szitakötő projekt keretében. (tovább…)
A napokban „ Technológiai fejlesztések – Biztonságtechnikai trendek” témakörben megjelent cikkünkben már idéztük a Biztonságpiac Konferencián elhangzottakat. Elmondtuk, hogy az esemény vitathatatlan sikerének az oka nyilván a biztonság problémakörének szélesebb megközelítésben történő áttekintése, ami a biztonságpiac.hu munkafilozófiájának a lényege és ami mára már láthatóan kiváltja a szakma komoly érdeklődését. Ismét csak önkényesen tallózva a rendezvény számos eseménye között, a következőkben a logisztikai és a kereskedelem biztonság témakörét érintjük vázlatosan.
A műfaj itt is pódiumbeszélgetés volt. A résztvevők: Solymár Zoltán Z§Z Kft., Papp Róbert MBF., Őrs Tünde Agis Fire § Security Kft., dr Csikós Gellért OKSZ.
A beszélgetés az un. „ Ellátási Lánc ” folyamat bemutatása keretében érintette először a biztonsági kockázatokat. Az ellátási lánc a gyártástól az üzletig követi, szervezi a termék útját.
A folyamat minden állomásán persze adott a biztonsági kockázat, minden elemében lehet gyenge pont. Haladjunk sorba. Már az alapanyagnál is lehet veszteség, különösen a drága alapanyagoknál, ahol már indulásként is esetenként hiánnyal kerülhetnek raktározásra. Így hát szoros elszámolással kell ellenőrizni, hogy milyen készletek kerülnek be a gyárba A gyártás során pedig a termékből maradhat ki valami, igazolni, ellenőrizni kell tehát, hogy minden alapanyag-komponens belekerült e a technológiai sorba. A késztermék raktározása kapcsán is jelentkezhet hiány, így az oda bekerülő és kikerülő készleteket is igazolni, dokumentálni kell. Megdöbbentő ugyanakkor az, hogy a szakemberek a szállítás kapcsán jelezték a legsúlyosabb kockázatokat, a legtöbb bűncselekményt (lásd: később).
A védekezésnek nincsenek hagyományos módszerei, itt is nemzetközi együttműködés kell, mert szinte ipari módszerekkel működő határokon átnyúló bűnözésről van szó. A gyártók sajnos az ellátási folyamat egészét érintve nem figyelnek kellő tudatossággal a biztonságra, pedig látható, hogy a munkaszervezés – készlet nyilvántartás – ellenőrzés, technikai és humán védelem vonatkozásában is számos teendő van.
Ismert gyakorlat: „ A gyártás addig még mindenképpen rentábilis amíg a termék ára elviseli a lopások által okozott kárt ” No igen, ezt a szemléletet kellene meghaladnunk. Legyen itt egy elképesztő adat: az unióban az ellátási lánc folyamata kapcsán képződő lopáskár éves szinten megközelítőleg 8,2 milliárd euro! Ez forintosítva 2 500 milliárd Ft, azaz a hazai GDP közelítőleg 10%-ának megfelelő nagyságrend.
A beszélgetés során külön is kitértek a fent már említett szállítási lopáskárok problémájára.
Ismét a munka folyamatára tekintve. A szállítmányozó az esetek többségében csak bróker tevékenységet végez és leosztja a konkrét szállítást a fuvarozó vállalkozásnak. Itt a gépkocsivezetőre van bízva minden! A kockázati alapesetben csak annyi történik, hogy egyáltalán nincs, vagy csak hiányosan van képben a leplombált szállítmány összetételét illetően, ami természetesen nem segíti azt, hogy kiemeltebb figyelmet fordítson a szállítmány védelmére. Rosszabb eset – és egyáltalán nem ritka – az, amikor maga a gépkocsivezető, illetve a kapcsolódó előre beszervezett cinkosok követik el, a dézsmálásos károkozást.
Az elkövetési módszerek vonatkozásában képeket láthattunk az egyik legelterjedtebb behatolási módszerről, a plombák manipulálásáról. Láthattuk, hogy, pl. egy fém nyesedék a plomba zár részébe történő betolásával milyen egyszerűen és látható sérülés nélkül nyithatóak egyes plomba típusok. Láthattunk aztán egy olyan bravúros felvételt is ahol mozgó Kamiont hátulról megközelítve, menet közben rámoltak ki (vajon ki készíthette a videót?).
Elhangzott, hogy szinte lehetetlen követni a lopásokhoz használt újabb és újabb technológiákat, módszereket. A fenti összegre gondolva, van bőven miből finanszírozni! Óriási kihívás tehát a biztonságtechnikai fejlesztések kapcsán is lépést tartani ezzel a tempóval. A bűnüldözés – nyomozás során gyakran már önmagában az is kihívás, kideríteni, hogy a szállítmányozási útvonal mely szakaszán és lehetőleg pontosan hol, történt meg a lopás.
Van persze itt is olyan teendő, ami nélkülözhetetlen és csak szervezést és odafigyelést igényel. A döntő: nézzük meg, hogy kinek adjuk oda a fuvart! Legyen pontos dokumentáció a szállítmányról! Ismert már a megbízható fuvarozókat tartalmazó un. „ Fehér Lista” – tessék használni! Fontos továbbá, a szállítmány biztosítási lehetőségek átgondolt igénybevétele, de legalább ennyire fontos az elektronikus járműkövető felügyeleti megoldások szélesebb körű alkalmazása stb.
Nagyon sok múlik a vagyonőri munka minőségén. Elvárás lenne a gyors áttekintő és intézkedési készség, hiszen a károk felfedezését követően a minél gyorsabb felderítés a cél. Azaz „Láss, mindent és cselekedj is promt és helyesen!” Könnyű kimondani, de a mindennapok során nehéz megvalósítani. Kevés az igazán felkészült vagyonőr, van a képzési területen is sok tennivaló. Megfigyelhető tendencia az is hogy, a cégek egyre kevesebb emberrel próbálják megoldani a beléptetés – kiléptetéshez, az őrzés –védelemhez kapcsolódó, egyébként többnyire adminisztrációs munkát is igénylő feladatokat. Gyakori a fáradtság, a túlterhelés, ami persze magában hordozza a több hiba kockázatát. Több mobil technikai eszközre is szükség lenne az eredményesebb munkához. Na és van dolga itt még bőven a jogalkotásnak is. KI intézkedhet, mit tehet, hogyan stb.?
Visszatérve immár az ellátási lánchoz, Látható talán, hogy a hatékony védekezéshez átfogó gondolkodás szükséges, melynek keretében adott ügyben, az összes érintett részterület felelőseinek bevonásával egy koncepciót kell kialakítani. Ennek keretében át kell tekinteni a fenyegetettségeket, azt, hogy milyen eszközökkel tulajdonítanak el, általában hol és milyen ütemezésben (napszakban, stb.) és erre kell kialakítani a védekezési stratégiát. (Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biztosítók a kárrendezési eljárás során igen alaposan keresik a konkrét károkozás helyét és ha kideríthető munkahelyi hanyagság, akkor a felelőst is.) Sajnos az itt kívánatos szemlélet térhódítása egyenlőre itthon még igencsak gyerekcipőben jár.
A technikai vonatkozásokban a beszélgetés részletekbe menően nem érintette azt az arzenált (áruvédelmi, video megfigyelő, beléptető, behatolás jelző, külső védelmi rendszerek, távfelügyelt megoldások stb.), amelyek segítik ezeken a területeken is, a hatékony védelmet.
A röntgenek egyre erősödő szerepét viszont hangsúlyozták, mégpedig nyilván azért, mert itt olyan technológiáról van szó, amely az ellátási lánc folyamatának szinte valamennyi állomását érintve tud komoly segítséget adni a vagyonvédelmi munka során. Az itt használt egyre szélesedő eszköztár csak felsorolásszerűen: kézi fémkeresők, fémdetektorkapuk, testszkennerek, csomag vizsgáló és cargo röntgenek, gépjármű és vasúti kocsi átvizsgáló röntgenek. Sűrűn elhangzó érv az, hogy lassan számos területen szinte nélkülözhetetlenek, de nagyon drágák.
Ez persze viszonylagos, hiszen idézzük csak fel a fent említett éves összegét az ezen a területen bekövetkező lopáskároknak.
LDSZ szimpózium. 9 téma, 4 óra. Fókuszban az év újdonságai a Kandón
A konferenciát Idén már második alkalommal rendezte meg a Biztonságpiac.hu, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) az ORFK Teve utcai székházában. Az esemény vitathatatlan sikerének az oka nyilván a biztonság problémakörének szélesebb megközelítésben történő áttekintése, ami a biztonságpiac.hu munkafilozófiájának a lényege és ami mára már láthatóan kiváltja a szakma komoly érdeklődését egyben hiánypótló jelentőségű.
Mire is gondolunk itt? A két napos program során szó esett hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelem- áruvédelem biztonsági kérdésekről stb., hazai és nemzetközi tendenciákról a legszélesebb kitekintésben. Így jutottunk el az Iszlám Állam (IS) biztonsági kockázatainak az elemzésétől, a zárjegy és plombák használata kapcsán felmerülő problémákon keresztül egészen a számítógépeink vírusvédelméig, vagy a drónok használatának adatvédelmi kérdéseiig stb.
A moderátori közreműködésével történő pódiumbeszélgetéseken a piac neves szolgáltatói, az állami és szakmai társadalmi szervek, valamint kiemelt biztonsági kockázatú felhasználók képviselői vettek részt, elősegítve az egyébként elég szűkös keretekben működő szakmai párbeszéd folyamatát. Az „ Egy asztalnál az adott témában érintettek köre.” – elv kitűnően segítette a fontos kérdések megfogalmazását a válaszok több szempontú átgondolását.
A Konferencia deklarált fő témája „A hadi- és biztonsági ipar a honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában.” volt. Mi a fent említett széleskörű kitekintés bemutatására már portálunk profilja okán sem vállalkozhatunk, most inkább a szűkebben vett biztonságtechnikához kapcsolódó témakörökből választottunk kettőt a rendezvény február 26-i programjából. Akkor következzen az első téma.
Technológiai fejlesztések, biztonságtechnikai trendek témakörben Torda Júlia (Bme.hu) moderátori tevékenysége keretében folyt beszélgetés. A résztvevők: Dr Gárdonyi Gergely BSZKI. Otti Csaba Óbudai Egyetem, Kalcsó Attila Aspectis Kft, Móré Attila Szabványügy, Wilhelm Tibor T-Systems MO. Kft.
A felvezetésben elhangzott, hogy az év eleji szörnyű párizsi merénylet nemzetközi hatása az eddigieknél is koncentráltabban irányította rá a hatóságok figyelmét világszerte a terrorcselekmények fenyegető veszélyeire, a bűnmegelőzés, felderítés fontosságára, a feladatok koordinálására és ezekben a folyamatokban a technikai lehetőségek intenzívebb sokrétűbb felhasználására, egyben a biztonságtechnikai alkalmazások növekvő szerepére.
Ezt követően a meghívottak szakterületeik innovációiról, fejlődési tendenciáiról, aktuális kérdéseiről adtak rövid tájékoztatást, majd beszélgetés következett.
Dr Gárdonyi Péter a bűnügyi helyszínelő tevékenységet segítő jelentős innovációként a – egyébként már eddig is nem kevés publicitást kapott – bűnügyi helyszínelő buszokról számolt be. Elmondta, hogy az optikai kutató eszközökkel és talajradarral kiegészített eszköztár, nagy segítséget ad a helyszíni daktiloszkópiai felderítő munka során. Könnyíti a helyszínelő munkát, hogy az optikai eszközökkel a nyomrögzítésekhez szükséges fizikai- kémiai kontaktust meg tudja előzni így egy precíz optikai felderítés, ami egyrészt abban segít, hogy a ténylegesen „nyomgyanús” helyek vizsgálata később alaposabban történhessen meg, egyben remélhető, hogy az előzetes kevesebb fizikai kontaktussal, a fontos nyomok eltűnésének a kockázata is csökken. Az új technika alkalmazási protokollja még kidolgozás alatt van és persze itt felmerülnek gazdaságossági szempontok is. Azaz alkalmazni csak a feltétlen szükséges problémák megoldására célszerű ezt a működési rezsijében sem olcsó buszos technológiai arzenált.
Otti Csaba. Az Alkalmazott Biometriai Intézet munkája kapcsán elmondta, hogy az azonosítás technológiai trendek kapcsán nő az érdeklődés a humán (és nem tárgy) alapúmegoldások iránt. A piacra egyre több gyártó lép be, aminek eredményeként az általuk elvégzett szakértői munka is felértékelődik, hiszen a kikerülő rendszerek messze nem azonos képességűek, így ezek tesztelése, véleményezése nélkülözhetetlen. További rendszeres feladatként jelentkeznek a rendszerintegrátoroktól kapott megbízások, hiszen a szakmában egyre gyakoribb igény, hogy adott feladatra kell kiépíteni,integrálni – egyébként gyakran különböző gyártóktól származó – technikákat a biztonságos létesítmény üzemeltetést elősegítve (egymással összehangolt formában működő behatolás jelző- tűzjelző – beléptető-kamera – munkaidő nyilvántartó, nem ritkán intelligens épület rendszerek).
Az intézeti munka filozófiai alapvetése változatlan, lényege, hogy a biztonsági megoldásokat mindig egy koncepció keretein belül kell tárgyalni, ahol pontosan meg kell határozni az elérendő célokat, feltárva a kockázatokat, figyelembe véve az emberi tényezőt, a várható költségeket és prognosztizálható hasznokat. Elmondta, hogy a munkáik közel 80%-a konkrét alkalmazási igény vizsgálatához kidolgozásához kapcsolódik.
Wilhelm Tibor a rendezvény főtámogatójaként szereplő T-Systems képviseletében csatlakozott Otti Csaba gondolataihoz. Cégük a hazai piacvezető infokommunikációs vállalat, rendszerintegrátorként jelenik meg a fizikai biztonságtechnikai piacán, mégpedig az ügyfél igények alapján a fejlesztők-gyártók által innovált termékek felkarolásával, és másokkal együttműködve rendszermegoldások szállításával.
Kalcsó Attila. A hazai IP video technológia élharcos cége az Aspectis Kft értékesítési igazgatója, a megfigyelő rendszerek fejlődési tendenciáiról beszélt. Megjelentek az egyre nagyobb felbontásra képes technikák (akár 20-30 MP), a döntő tendencia mégsem a felbontás parttalan növelése, hanem az adott lehetőségek mellett megvalósítandó minél színvonalasabb képalkotás. Nő az igény a speciális alkalmazási környezetre fejlesztett megoldásokra pl. rossz fényviszonyok mellett, vagy éjjel. Fontos szempontként jelentkező igény a cselekvés felismerés, vagy pl. a pro aktív, illetve utólagos intelligens video elemzés lehetősége. Ez utóbbi annál is inkább fontos szempont, mert a felügyeleti rendszereknél probléma, hogy az emberek egyre több eszközt kell kezeljenek megosztott figyelemmel, ami persze magába hordozza a gyakoribb hiba kockázatát.
A szigorúan vett biztonsági, rendvédelemi alkalmazásokon túlmutató felhasználásoknak is egyre nagyobb a piaca. Ilyen pl.: a pro aktív közlekedésbiztonság a baleset megelőzés, az üzletvitelt segítő, vagy a munka, illetve termelési folyamat kontrolt segítő megoldások.
Talán a legnagyobb figyelmet keltő, egyben megszívlelendő mondanivalója Móré Attilának a vagyonvédelmi szabványok szakértőjének volt. A szabványok egyre parancsolóbb nélkülözhetetlenségét kitűnő példaként a már fentebb többször említett integrált rendszerek kapcsán mutatta be. Elmondta hogy a közös működésbe vont (gyakran különböző gyártóktól származó) rendszerek összehangolt működése sikeréhez közös technikai nyelven kell„beszéljenek”, hiszen ennek hiányában hogyan is hangolhatóak össze? Meg kell tehát teremteni az összemérhetőség, illetve összeilleszthetőség paramétereit. Ebben segítenek szabványok. Azaz a szabványoknak megfelelő eszközöket kell gyártani, mert csak akkor van lehetőség a zökkenőmentes összehangolt működésre.
A szabványosítás ugyanakkor lassú folyamat, folyamatos egyeztetést és végül adott ügyben közmegegyezést igényel. Elmondta, hogy itthon nem ritkán okoz feloldhatatlan konfliktusokat a MABISZ megfelelősség és egyúttal a hatályos EU-s szabványoknak történő megfelelés problémája. Hangsúlyozta, hogy persze a szabványok kötelezővé tétele nem szerencsés politika, mert nehezítheti a fejlődést. A szabványoktól olykor el lehet és el is kell térni adott probléma megoldása érdekében, ez a mindenkori tervező felelőssége. A rugalmasabb értelmezés érdekében történik a szabvány harmonizáció. Ennek értelmében az eltérés iránya mindig csak felfelé lehet, mert a szabvány által előírt minimális biztonsági szintet mindig célszerű megtartani.
LDSZ szimpózium. 9 téma, 4 óra. Fókuszban az év újdonságai a Kandón
