Közismert tény, hogy a vagyonvédelmi szakmában virágzik a fekete foglalkoztatás és a korrupció, ezért a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítását – legalábbis a szavak szintjén – már tavasszal is, persze leginkább a választások előtt – kiemelt jelentőségűnek ítélte a kabinet. A szakma egyre türelmetlenebbül várja a szabályozást. A témában a legfrissebb hír az, hogy a kormány tovább halasztja a döntést és saját hatáskörben kívánja a kapcsolódó rendeletet kialakítani Pintér Sándor belügyminiszter információja alapján.

Elég érthetetlennek tűnik, hogy vajon miért tartja éppen most elengedhetetlenül fontosnak a kormány azt, hogy saját maga határozza meg azt az összeget amelynél kevesebb óradíjat nem kérhetnek a cégek a vagyonőreik munkájáért. A dolog leginkább azért furcsa, mert általános tapasztalat és leginkább a közbeszerzéseknél, hogy a nyertes ajánlatokban szereplő vállalási díjak gyakran a minimálbérre sem nyújtanak, nyújtottak fedezetet, nemhogy a közterhekkel növelt minimálbérre (egyébként a szakmai kamara honlapján folyamatosan megtalálhatók a minimális vállalási díjak). Azaz a hatóságok (nem ritkán minisztériumok, bíróságok stb.) jártak élen a vállalási díjak irreális alacsony szinten tartásában. Tudunk 700, 750 Ft-os vállalási díjakról is, akkor, amikor a fent jelzett minimálbér és közterhei kifizetéséhez minimum 1100 /óra árra lenne szükség.

Óvatos optimizmusra adott okot a módosított vagyonvédelmi törvény, amely egyáltalán megteremtette a minimális rezsióradíj bevezetésének a lehetőségét, a folyamat viszont a kapcsolódó kormányrendelet közzétételét követően sajnálatosan elakadt. Azóta a szakma az óradíjat konkretizáló belügyi rendeletre vár, ami viszont abban az esetben, ha szabályozást a kormány saját hatáskörébe vonja nem születhet meg, mert ehhez ismét módosítani kell a vagyonvédelmi törvényt, amelyik jelenlegi formájában a belügyminiszter kompetenciájába tartja a rendelet alkotást. Így viszont reális lehetőség az, hogy szabályozás a jövő évre tolódik.
A történet tehát „ róka fogta csuka ” amiben gyaníthatóan változatlanul működnek szűk csoportérdekek, egyébként nem kizárhatóan szakmai oldalról is.

kapcsolódó cikkek:

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése