A moderátori közreműködésével történő pódiumbeszélgetéseken a piac neves szolgáltatói, az állami és szakmai társadalmi szervek, valamint kiemelt biztonsági kockázatú felhasználók képviselői vettek részt, elősegítve az egyébként elég szűkös keretekben működő szakmai párbeszéd folyamatát. Az „ Egy asztalnál az adott témában érintettek köre.” – elv kitűnően segítette a fontos kérdések megfogalmazását a válaszok több szempontú átgondolását.
A Konferencia deklarált fő témája „A hadi- és biztonsági ipar a honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában.” volt. Mi a fent említett széleskörű kitekintés bemutatására már portálunk profilja okán sem vállalkozhatunk, most inkább a szűkebben vett biztonságtechnikához kapcsolódó témakörökből választottunk kettőt a rendezvény február 26-i programjából. Akkor következzen az első téma.
Technológiai fejlesztések, biztonságtechnikai trendek témakörben Torda Júlia (Bme.hu) moderátori tevékenysége keretében folyt beszélgetés. A résztvevők: Dr Gárdonyi Gergely BSZKI. Otti Csaba Óbudai Egyetem, Kalcsó Attila Aspectis Kft, Móré Attila Szabványügy, Wilhelm Tibor T-Systems MO. Kft.
A felvezetésben elhangzott, hogy az év eleji szörnyű párizsi merénylet nemzetközi hatása az eddigieknél is koncentráltabban irányította rá a hatóságok figyelmét világszerte a terrorcselekmények fenyegető veszélyeire, a bűnmegelőzés, felderítés fontosságára, a feladatok koordinálására és ezekben a folyamatokban a technikai lehetőségek intenzívebb sokrétűbb felhasználására, egyben a biztonságtechnikai alkalmazások növekvő szerepére.
Ezt követően a meghívottak szakterületeik innovációiról, fejlődési tendenciáiról, aktuális kérdéseiről adtak rövid tájékoztatást, majd beszélgetés következett.
Dr Gárdonyi Péter a bűnügyi helyszínelő tevékenységet segítő jelentős innovációként a – egyébként már eddig is nem kevés publicitást kapott – bűnügyi helyszínelő buszokról számolt be. Elmondta, hogy az optikai kutató eszközökkel és talajradarral kiegészített eszköztár, nagy segítséget ad a helyszíni daktiloszkópiai felderítő munka során. Könnyíti a helyszínelő munkát, hogy az optikai eszközökkel a nyomrögzítésekhez szükséges fizikai- kémiai kontaktust meg tudja előzni így egy precíz optikai felderítés, ami egyrészt abban segít, hogy a ténylegesen „nyomgyanús” helyek vizsgálata később alaposabban történhessen meg, egyben remélhető, hogy az előzetes kevesebb fizikai kontaktussal, a fontos nyomok eltűnésének a kockázata is csökken. Az új technika alkalmazási protokollja még kidolgozás alatt van és persze itt felmerülnek gazdaságossági szempontok is. Azaz alkalmazni csak a feltétlen szükséges problémák megoldására célszerű ezt a működési rezsijében sem olcsó buszos technológiai arzenált.
Otti Csaba. Az Alkalmazott Biometriai Intézet munkája kapcsán elmondta, hogy az azonosítás technológiai trendek kapcsán nő az érdeklődés a humán (és nem tárgy) alapúmegoldások iránt. A piacra egyre több gyártó lép be, aminek eredményeként az általuk elvégzett szakértői munka is felértékelődik, hiszen a kikerülő rendszerek messze nem azonos képességűek, így ezek tesztelése, véleményezése nélkülözhetetlen. További rendszeres feladatként jelentkeznek a rendszerintegrátoroktól kapott megbízások, hiszen a szakmában egyre gyakoribb igény, hogy adott feladatra kell kiépíteni,integrálni – egyébként gyakran különböző gyártóktól származó – technikákat a biztonságos létesítmény üzemeltetést elősegítve (egymással összehangolt formában működő behatolás jelző- tűzjelző – beléptető-kamera – munkaidő nyilvántartó, nem ritkán intelligens épület rendszerek).
Az intézeti munka filozófiai alapvetése változatlan, lényege, hogy a biztonsági megoldásokat mindig egy koncepció keretein belül kell tárgyalni, ahol pontosan meg kell határozni az elérendő célokat, feltárva a kockázatokat, figyelembe véve az emberi tényezőt, a várható költségeket és prognosztizálható hasznokat. Elmondta, hogy a munkáik közel 80%-a konkrét alkalmazási igény vizsgálatához kidolgozásához kapcsolódik.
Wilhelm Tibor a rendezvény főtámogatójaként szereplő T-Systems képviseletében csatlakozott Otti Csaba gondolataihoz. Cégük a hazai piacvezető infokommunikációs vállalat, rendszerintegrátorként jelenik meg a fizikai biztonságtechnikai piacán, mégpedig az ügyfél igények alapján a fejlesztők-gyártók által innovált termékek felkarolásával, és másokkal együttműködve rendszermegoldások szállításával.
Kalcsó Attila. A hazai IP video technológia élharcos cége az Aspectis Kft értékesítési igazgatója, a megfigyelő rendszerek fejlődési tendenciáiról beszélt. Megjelentek az egyre nagyobb felbontásra képes technikák (akár 20-30 MP), a döntő tendencia mégsem a felbontás parttalan növelése, hanem az adott lehetőségek mellett megvalósítandó minél színvonalasabb képalkotás. Nő az igény a speciális alkalmazási környezetre fejlesztett megoldásokra pl. rossz fényviszonyok mellett, vagy éjjel. Fontos szempontként jelentkező igény a cselekvés felismerés, vagy pl. a pro aktív, illetve utólagos intelligens video elemzés lehetősége. Ez utóbbi annál is inkább fontos szempont, mert a felügyeleti rendszereknél probléma, hogy az emberek egyre több eszközt kell kezeljenek megosztott figyelemmel, ami persze magába hordozza a gyakoribb hiba kockázatát.
A szigorúan vett biztonsági, rendvédelemi alkalmazásokon túlmutató felhasználásoknak is egyre nagyobb a piaca. Ilyen pl.: a pro aktív közlekedésbiztonság a baleset megelőzés, az üzletvitelt segítő, vagy a munka, illetve termelési folyamat kontrolt segítő megoldások.
Talán a legnagyobb figyelmet keltő, egyben megszívlelendő mondanivalója Móré Attilának a vagyonvédelmi szabványok szakértőjének volt. A szabványok egyre parancsolóbb nélkülözhetetlenségét kitűnő példaként a már fentebb többször említett integrált rendszerek kapcsán mutatta be. Elmondta hogy a közös működésbe vont (gyakran különböző gyártóktól származó) rendszerek összehangolt működése sikeréhez közös technikai nyelven kell„beszéljenek”, hiszen ennek hiányában hogyan is hangolhatóak össze? Meg kell tehát teremteni az összemérhetőség, illetve összeilleszthetőség paramétereit. Ebben segítenek szabványok. Azaz a szabványoknak megfelelő eszközöket kell gyártani, mert csak akkor van lehetőség a zökkenőmentes összehangolt működésre.
A szabványosítás ugyanakkor lassú folyamat, folyamatos egyeztetést és végül adott ügyben közmegegyezést igényel. Elmondta, hogy itthon nem ritkán okoz feloldhatatlan konfliktusokat a MABISZ megfelelősség és egyúttal a hatályos EU-s szabványoknak történő megfelelés problémája. Hangsúlyozta, hogy persze a szabványok kötelezővé tétele nem szerencsés politika, mert nehezítheti a fejlődést. A szabványoktól olykor el lehet és el is kell térni adott probléma megoldása érdekében, ez a mindenkori tervező felelőssége. A rugalmasabb értelmezés érdekében történik a szabvány harmonizáció. Ennek értelmében az eltérés iránya mindig csak felfelé lehet, mert a szabvány által előírt minimális biztonsági szintet mindig célszerű megtartani.
kapcsolódó cikk:
LDSZ szimpózium. 9 téma, 4 óra. Fókuszban az év újdonságai a Kandón
