A kapumozgatás automatizálását bemutató cikksorozatunk harmadik részében a vezérlésről szólunk. A vezérlők feladata a kapu mozgatásának biztonságos irányítása és felügyelete. A kényelmet távvezérlő biztosítja, sőt helyette már van GPS-es vagy mobiltelefonos változat is.

Előz írásainkban a szárnyas kapuk, a gördülő és toló kapuk automatikus nyitásáról írtunk. Azonban ezeket a motorokat valamiféle elektronikus egységgel működtetni, vezérelni kell. Ezeket az egységeket hívjuk vezérlőknek. Sok féle típus kapható az egyes gyártók kínálatában, mint például Proteco Q60RA Q60RS vagy a magyar gyártmányú Twister és Roller vezérlések. Feladatuk a kapu mozgatásának biztonságos irányítása és felügyelete.

A vezérlő szerepe, hogy a felhasználó által kiadott indítójel – nyomógomb vagy távvezérlő segítségével – elindítsa a kapu mozgását. Majd a beprogramozott paramétereknek megfelelően azt az egyik véghelyzettől a másikig juttassa. Persze mindezek közben az esetleges környezeti változásokra is reagálnia kell. Ilyen lehet például, ha valaki vagy valami – személy vagy jármű – a kapu mozgása közben annak útjába kerül. Ezek érzékelésére és a vezérlés számára felhasználható jellé alakítására szolgálnak a biztonsági eszközök, kiegészítők.

Biztonsági eszközök
Ezek legnépesebb csoportját az infrasorompók alkotják. Működésük alatt az emberi szemmel láthatatlan hullámhosszúságú, infravörös fénysugárral – ilyen van a tévétávvezérlőkben is –ellenőrzik a kapunyílás szabad állapotát. Ha ez a fénysugár eljut az adó egységből a vevőegységbe, akkor a nyílás szabad, ha nem akkor valamilyen akadály került a két egység közé. Ezt az információt a vezérlés számára továbbítva, az a beprogramozottaknak megfelelően képes reagálni arra, majd vagy megállítja a kapu mozgását, vagy visszafordítja azt. Hasonló célra alkalmasak a nyomásérzékelő gumiszegélyek vagy induktív hurkok is, bár ezek érzékelési módja eltérő.

Kényelem
A biztonsági mellett a vezérlőegységek másik fontos dolga a kényelmi feladat ellátása. Elemi feladata, hogy a távvezérlő gombjának megnyomásakor a kaput kinyitja vagy bezárja. De nem minden esetben van szükség a kapu teljes kinyitására, ilyenkor elég csak a részleges- vagy gyalogosnyitás funkciót elindítani. Ebben az esetben a kapu akkora nyílást tesz csak szabaddá, amelyen keresztül gyalogosan netalán kerékpárral át tudunk haladni. Ez akkor rendkívül hasznos, ha a kocsibejárót használják személyforgalomra is. Számos további kényelmi funkciót is biztosíthatnak a jelenlegi vezérlőegységek. Ilyenek például: a csendes működés érdekében a végállások előtti lassítás, az elektromos zár vezérlésének lehetősége, vagy a kertvilágítás automatikus szabályozása.

Távvezérlők
A kapumozgatók vezérlésre leggyakrabban távvezérlőket használunk, amelyek gyakorlatilag kulcsként működnek. Két rendszer terjedt el széles körben:

• a fixkódos rendszer, amely minden egyes gombnyomásra azonos kódot bocsát ki, és
• az ugrókódos rendszer, amely mindig más és más kódot állít elő, ezzel megnehezítve a kód lehallgatás alapján történő ismételt felhasználását.

Ezek a távvezérlők leginkább a 434 MHz-es szabadon felhasználható frekvencián működnek. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a sáv időnként telítetté válik, és ez a távvezérlő és a vevőegység közötti kommunikációs problémát okozhat. Emiatt alkották meg az új, 868 MHz-en működő rendszert. A távvezérlők között is van különbség: attól függően, hogy hány nyomógomb található rajtuk, a annyi funkciót tudunk velük működtetni. Így akár arra is alkalmas lehet a távvezérlő, hogy több kaput, garázsmozgatót, kerti világítást (Twister 230) vagy esetleg riasztókészülékek is irányítsunk vele.
Létezik azonban olyan megoldás is, amely a ma már szintén széles körben felhasznált GPS-rendszer jeleit alkalmazza a távvezérléshez. Ilyen, a gépjárműbe szerelt egység, amint azt érzékeli, hogy a tartozódási hely a beprogramozott koordinátáknak megfelelő, akkor automatikusan nyitójelet küld a kaput működtető vezérlés számára. Egyre inkább terjed az a megoldás is, hogy modul közbeiktatásával mobiltelefonunkkal megcsengetve a rendszert, a hívószámunk azonosítása alapján – díjmentesen – működtethető a kapumozgató.

További részletek: MASCO

A kapumozgatás automatizálásának igényét – mint oly sok minden kifejlesztését –, az emberek kényelem iránti olthatatlan vágya mozgatta. De van, amikor ez kényszer, hiszen a mozgásukban korlátozott emberek életét nagymértékben megkönnyíti a kapumozgató. Sőt a gépjárműforgalom ellenőrzésére is jól alkalmazható az elektromos kapunyitó.

Mit sem ér a legjobb és legerősebb kapumozgató motor, ha az automatizálni szándékozott kapu nincs megfelelő állapotban, mert például leér a földre vagy mechanikailag nem elég szilárd. Ilyen esetben először ezeket a hiányosságokat kell megszüntetni, majd ez után következhet a kapuautomatika elemeinek felszerelése. Mindezekhez rengetegféle kiegészítő áll rendelkezésre: a fix vagy állítható forgáspontoktól kezdve, a mechanikus ütközőkön át, a kiegészítő elektromos zárakig.

Szárnyas kapuk
A kapufajtákat nézve a szárnyas kapuké a legnépesebb csoport. Létezik egy- és kétszárnyú változat, mivel ez a típus egyszerűen beépíthető és nagy hagyományokkal rendelkezik. Legfontosabb ismérve, hogy a kapuszárny(ak) függőleges tengely mentén fordulnak el. Mivel azonban az ördög a részletekben lakik, a kapu kialakításától és sok más tényezőtől függően ezek motoros mozgatására is többféle megoldás létezik.

Elektromechanikus kapumozgató motorok
Egyszerűségüknél és megbízhatóságuknál fogva a motorizálás megoldására kisebb és közepes méretű szárnyas kapuk esetében az elektromechanikus kapumozgató motorok nyújtják a kézenfekvő megoldást. Ezek az egységek tisztán mechanikus fogaskerék-csigakerék-menetesszár áttételeken keresztül, mindenféle hidraulika vagy pneumatika alkalmazása nélkül hozzák létre a kapuszárnyak mozgatásához szükséges mozgató erőt. További fontos ismérvük, hogy meghajtásukról egyfázisú aszinkronmotor vagy egyenáramú állandó mágneses motor gondoskodik.
A megfelelő mozgatóegység kiválasztásához azonban több paraméterre kell figyelni:

• a kapuszárny hosszára,
• tömegére,
• a szárnyat tartó oszlop mechanikai méreteire és
• a működtetés várható gyakoriságára (ciklus/óra).

Ezeknek megfelelően szóba kerülhet

• a lineáris mozgatókarok,
• csuklókaros mozgatók vagy
• földberejtett mozgatómotorok alkalmazásának lehetősége is.

Lineáris mozgatókarok
A lineáris mozgatókarok általában 350 kg maximális tömegű, 3~3,5 méter szárnyhosszúságú kapuk esetén jöhet szóba, ha a kapu pillérének széle és a szárny forgáspontja közötti távolság nem haladja meg a ~20 cm-t. Mivel a kapuszárny élének kerületi sebessége egy bizonyos érték nem léphet túl, a hosszabb kapuszárnyakhoz nagyobb lökethosszal rendelkező mozgatókat kell alkalmazni. Erre a legszemléletesebb példa a Proteco Aster-3, -4, -5 és Leader-3, -4, -5 motorcsaládjai.

Amennyiben az említett méret ~20 és~ 40 cm közé esik, már mélyen ülő kapukról beszélhetünk, amelyek automatizálására a csuklókaros motorok – Faac 391 és Proteco Simply típusok – alkalmasak. Mindkét megoldásban közös, hogy a mozgatóegységek vagy azok valamilyen része szemmel látható.

Díszes, értékes kapuk esetén, ahol azok vizuális látványában nem illik bele semmilyen idegen, utólag felszerelt elem látványa, ott kerül képbe a földberejtett mozgatómotorok alkalmazása. Ez persze nem azt jelenti, hogy úgy elrejtjük azokat, hogy később mi sem találjuk meg őket, hanem arra, hogy azokat a kapuszárnyak alá, a talaj felszínével egy síkban telepítik. Így csak a fedőlemez árulhatja el jelenlétüket.

Olajhidraulikus kapumozgató motorok
Amennyiben esetleg az előző bekezdésben ismertetett paramétereknél nagyobb méretekkel – akár 7 m-es szárnyhosszúságú, ehhez például a Faac 400SBS típusú kapumozgatója illik –, tömeggel vagy várhatóan nagyobb használati intenzitással rendelkező szárnyas kaput szeretnénk automatizálni, akkor ajánlott az olajhidraulikus kapumozgató motorokkal kalkulálni.

Ezekben a kapumozgató motorokban az elektromechanikus társaikkal ellentétben nincs direkt, közvetlen mechanikai kapcsolat a hajtómotor és a működtető szár között, hanem a folyadékok összenyomhatatlanságának elvét kihasználva a fogaskerék-szivattyú által előállított nyomás egy munkahengerben mozgó dugattyú segítségével válik mechanikai munkává. A fogaskerék-szivattyút természetesen az elektromechanikus kapumozgatók meghajtásáról gondoskodó motorokhoz hasonlatos módon, jellemzően szintén egyfázisú aszinkronmotorokkal biztosítják. Az így előállított olajnyomást különböző speciális szeleprendszereken keresztül irányítják a működtető szár dugattyújának megfelelő oldalára, a szár ki- vagy befelé történő elmozdításának céljából. A felhasznált hidraulikaolaj nagytisztaságú speciális olajfajta, mivel az egység megfelelő működését széles hőmérséklethatárok között is biztosítani kell. Mindezen rémisztőnek hangzó dolgok ellenére a megfelelően felszerelt hidraulikus motor az elektromechanikushoz hasonlóan tartós és megbízható.
Olajhidraulikus megoldással szintén kaphatók a lineáris és a földberejtett motorok is, azonban csuklókaros motorokat ilyen meghajtási móddal nem találunk. Az ilyen egységek kiválasztásakor nagyon fontos szempont, hogy a nagyobb mozgatott méretek vagy tömeg következtében ezen kapumozgatók nem vagy részlegesen önzáró kivitelben is készülhetnek, amelyet a kapumozgató típusjelölése tartalmaz. Ilyen esetekben a kapuszárny zárt vagy nyitott helyzetben történő rögzítéséről egyéb kiegészítőkkel kell gondoskodni.

Részletek: MASCO