A kötelező védőoltásokkal kapcsolatban személy- és vagyonvédelem szakterületén Kamaránk az alábbi tájékoztatást szeretné adni a 449/2021. (VII. 29.), az 598/2021. (X. 28.), 599/2021. (X. 28.) Korm. rendeletekben foglaltak egységes szerkezetbe foglalásával.
(tovább…)
A lényeg „A világ megváltozott, a pre-GDPR logikával ma már nem lehet videórögzítő rendszereket tervezni, kiépíteni, vagy üzemeltetni.” Antal Tibortól az SZVMSZK adatvédelmi tisztviselőjétől idéztünk aki a kamara honlapján részletesen mutatja be a NAIH egy ügyben hozott precedens értékű határozatát. Az ügy jelentőségére és tanulságaira való tekintettel a következőkben a teljes cikket leközöljük. (tovább…)
Közeledik 2014. május 31-e, ameddig minden szakmájában dolgozni kívánó személy- és vagyonőrnek le kell vizsgázni a kötelező képzés anyagából.
A jogszabályok: a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét a képzés és a vizsga eddigi tapasztalatairól, valamint a minimális rezsióradíjról kérdeztük.
A vizsgán megjelenők többségén érzékelhető egy kis vizsgadrukk, ami teljesen természetes ilyen esetben. A vagyonőrök elsöprő többsége azonban jól felkészült, tapasztalt munkavállaló. Szembetűnő, hogy a gyakorlat a kisujjukban van, az elméletet pedig túlnyomó részt lelkiismeretesen elsajátítják.
Március végéig több mint 50 ezer fő regisztrált a rendszerünkben, és a magyar vagyonőrök fele már letette a vizsgát.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
A vagyonőröknek körülbelül kétharmada a munkáltatója szervezésében vesz részt vizsgán.
A vizsgakötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. Ha a jelentkező el akarja kerülni, hogy az utolsó pillanatban kelljen a helyért tülekednie, akkor április elején mindenképpen regisztráljon. A felelősséggel gondolkodó vagyonőr nem kockáztatja meg, hogy esetleg nem marad számára vizsgaidőpont, vagy netán távoli helyszínre kell elutaznia a vizsga letételéhez.
A minisztériumi becslés szerint hozzávetőlegesen 60 ezer ember dolgozik a szakmában. A fenti számból következik, hogy még körülbelül 10 ezer ember regisztrációját várjuk.
Nem elég regisztrálni a kabinetedu.hu oldalon, hanem mielőbb be kell jelentkezni vizsgára is. Az utolsó hetekben nagy tülekedés várható, szerencsésebb ebből kimaradni…
A jogszabály módosításának köszönhetően több ezer magánbiztonsági cég és több tízezer vagyonvédelmi dolgozó anyagi helyzete stabilizálódhat. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara komoly sikerként értékeli, hogy hozzájárulhatott a magánbiztonságban dolgozók megélhetésének stabilizálásához: hazánk felemelkedésének és a gazdasági fellendülésnek végre nyertese lehet a vagyonőr társadalom is. Arról nem is beszélve, hogy a szakma kifehérítése ezután még intenzívebben folytatódhat.
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Együttműködési megállapodást írt alá Szabó Lajos a Remok kuratóriumának elnöke és Német Ferenc az SzVMSzK elnöke 2013. november 26-án.
A Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke Német Ferenc és az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért (Remok) kuratóriumának elnöke, Szabó Lajos az aláírás alkalmából kifejtette, az együttműködési megállapodás azért jött létre, hogy a két szervezet segítse egymást céljai elérésében. Az együttműködés a magánbiztonság területének hatékonyságát kívánja növelni az oktatás, a tudomány és a kutatás-fejlesztés támogatásával.
A Remok célja, hogy a rendvédelmi, magánbiztonsági tudomány számára nagyobb teret biztosítson, a nyilvánosság elé vigye a szakma tudományos eredményeit. A kutatás ösztönzése érdekében pályázatokat kívánnak kiírni, ehhez kérik a cégek, vállalkozások támogatását.
Szabó Lajos külön is kiemelte, hogy számítanak a cégek, vállalkozások támogatására, akár szoftverek, akár még működő, de már nem használt eszközöket is szívesen fogadnak. A pénzbeli adományokból pedig pályázatokat kívánnak kiírni a kutatás-fejlesztés támogatására. Emellett pedig önkéntesek segítségét várják, az elektronikus formában nem utolérhető tudományos értékű írások felkutatására és digitalizálására.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát rendez.
09.30–10.15
10.15–10.40
10.40–11.05
11.05–11.35
11.35–12.00
12.00–12.30 Szünet
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete és az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért közötti együttműködési megállapodás aláírása
A kiállítás megtekintése
Levezető elnök
Dr. Bökönyi István PhD, az SzVMSzK Jogi Szekciójának vezetője
12.30–13.00
13.00–13.30
13.30–14.00
14.00–14.30
14.30–15.00
Prof. Dr. Kovács Tibor (CSc/PhD)
a konferencia zárása
Levezető elnök
Dr Pongor Sándor, az SzVMSzK Szakértői Szekció vezetője
12.30–12.50
12.50–13.10
13.10–13.30
13.30–13.50
13.50–14.10
14.10–14.30
14.30–15.00
Már folyik a vizsgáztatás, de akik még előtte állnak, azok számára összefoglaltuk Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara anyaga alapján a tudnivalókat a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről.
1. Regisztráció (A vizsgára jelentkező adja meg a felhasználó nevét és a jelszavát.)
2. A vizsgára jelentkező által megadott e-mail címre üzenet érkezik, majd aktiválni kell a link segítségével a regisztrációt. Ezzel visszatér a kabinetedu.hu oldalra.
3. Jelentkezzen be felhasználó nevével és jelszavával!
4. Kattintson a Jelentkezés linkre!
5. Kattintson a Kiválaszt linkre az on-line tanulás kezdetű tábla utolsó cellájában!
6. Az új oldal alján kattintson a Jelentkezés linkre, az ezután kinyíló ablakban az Igenre!
7. Ekkor új üzenet kap az e-mail címére: „postázzuk a tandíjcsekket”.
1. Kinyomtatható jegyzet, ennek
2. online-változata (benne az ellenőrző kérdések, amelyek megválaszolása után léphet tovább) és
3. a felkészülését segítő interaktív anyagok (filmek, tudáspróba).
1. A vizsgázó megjelenik a választott időpontban a helyszínen (személyi igazolvánnyal). A vizsgacsoportból leiratkozhat a vizsga előtt öt nappal. Ha a jelentkezését nem törölte, és nem jelenik meg a vizsgán, a vizsgát szervező megyei kamaránál igazolással élhet 5 napon belül, és új vizsgaidőpontot kérhet.
2. Az első négy tanórában további gyakorlati oktatáson vesz részt.
3. Vizsgabizottság előtt vizsgázik: gyakorlati és szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. (A szóbeli tételsor elérhető a vizsgára jelentkező számára a tananyag feldolgozása idején.)
4. A vizsgája minősítése megfelelt vagy nem megfelelt. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, tanúsítvány kap helyben. Ha valamelyik vizsgarész sikertelen, meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a javító vizsga díját (1930 forint) csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből vizsgázik újra, amelyik nem sikerült.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) Szakmai Kollégiuma a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával, 2013. év novemberében megrendezni kívánt konferenciára várja előadók jelentkezését.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával rendezett konferencián előadó lehet, aki a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagja.
Az alábbi szekciók valamelyikébe besorolható témában várja a szakmai kollégium az előadókat:
Az SzVMSzK pályázati felhívása a vagyonvédelmi vállalkozások számára a személy- és vagyonőr szakképzésben való közreműködésre.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) pályázatának középpontjában a vagyonvédelmi ágazatában dolgozók fejlesztése áll: a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci lehetőségek bővítése a majdani munkavállalók és a foglalkoztató vállalatok számára.
A kamara javaslatára a személy- és vagyonőr szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeit meghatározó jogszabályban szerepel a negyvenórás összefüggő munkahelyi gyakorlat előírása, mint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele.
„Az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben az összefüggő munkahelyi szakmai gyakorlat időtartama: 40 óra, a képzés utolsó szakaszában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara minősítési rendszerében erre feljogosított, a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett vagyonvédelmi gazdálkodó szervezetnél.” [20/2013. (V. 28.) BM rendelet].
A kamara – mint a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős egyik szervezet – szabályzatot alkotott a személy- és vagyonőr (32 861 01) szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés negyvenórás összefüggő munkahelyi gyakorlati képzése folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásba vételének eljárására.
(Az SzVMSzK minősítő szabályzatának ide vonatkozó első fejezetét a kamara honlapján, Jogi háttér/Kamarai szabályzatok menüpont alatt érhető el.)
A fenti indokok alapján és okoknál fogva a kamara pályázatot hirdet a vagyonvédelmi vállalkozások számára a szakképzésben való részvételük érdekében.
A kamarának országosan kell gondoskodnia a munkahelyi gyakorlat teljesíthetőségéről, emiatt az ország bármely részéről fogadja a vagyonvédelmi vállalkozások pályázatait.
A pályázat (felfüggesztésig) folyamatosan nyitott. A befogadható pályázatok száma nincs korlátozva.
A pályázók köre
A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), valamint további 1 elektronikus példányban (kizárólag CD/DVD lemezen), zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre kell beküldeni:
A papíralapon benyújtott pályázatokat kizárólag összefűzött (dossziéba lefűzött, spirálozott) formában tudjuk befogadni. A pályázati dokumentáció hitelesítéséül elegendő az eredeti pályázati adatlap utolsó oldalát, valamint a nyilatkozatokat cégszerűen aláírni (a cégkivonatban lévő szabályozással megegyező módon).
Új helyre költözött az SzVMSzK országos szervezete.
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, az SzVMSzK elnökét kérdeztük a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatiról.
Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel – tájékoztatta a Securinfo.hu oldalt még az év elején Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
Kérdésünkre Német Ferenc kifejtette, a vizsgázók felkészültsége kifejezetten jó, látszik rajtuk, hogy ebből élnek, ez a szakmájuk, így nem volt nehéz elsajátítaniuk a tananyagot. A tananyagról a vizsgázók elmondták, hogy a jól megszerkesztett anyag nagyban megkönnyítette a felkészülést. Az elnök hozzátette, akik már részt vettek a vizsgán, jó véleménnyel vannak róla, szükségesnek érezték tudásuk frissítését. .
Eddig 14 ezren regisztráltak a személy- és vagyonőrök képzésére. Majd Német Ferenc hozzátette, nem elég regisztrálni, figyelmesen el kell olvasni a folyamatábrát, és annak megfelelően tovább haladni a rendszerben, hogy minden információ eljusson a személy- és vagyonőrökhöz, mert csak így tudnak hozzáférni a tananyaghoz és bejelentkezni a vizsgára.
A bejelentkezések alapján látható, hogy augusztus végéig 4500 személy- és vagyonőr teszi le a vizsgát, közel kétharmaduk a munkahelyén, a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken számol be tudásáról.
A vizsgát 2014. május 31-ig kell letennie minden személy- és vagyonőrnek, aki továbbra is szeretné szakmáját gyakorolni. A regisztrációnak nincs külön meghatározott határideje, de ajánlott még idén bejelentkezni, mert a tananyag elsajátítása is időt igényel, és kell találni szabad vizsgaidőpontot is. Még körülbelül 60 ezer jelentkező várható.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke hozzátette, érzékelhető, hogy közelednek a választások. Hirtelen fontos lett a vagyonőrök jövedelme, foglalkoztatása. Olyanoknak is, akik eddig nem sokat törődtek a sorsukkal. A felfokozott politikai hangulat néha többet árt a szakmának, mint amennyit használ. Majd külön kiemelte, nagyra értékeli a magyar vagyonőrök helytállását az árvízi védekezésben. A vagyonvédelemben körülbelül 100 ezer ember dolgozik. Az ő munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű hozzáadott értékkel bír, amely a háttérben zajlik: az utcákon, bevásároló központokban, bankokban, telephelyeken. Ezek az emberek az árvízi védekezésben is emberfeletti teljesítményt nyújtottak: az ő erőfeszítéseiknek is köszönhetően minimalizálható volt az anyagi kár. A magyar vagyonőrök kötelességtudatból mentek ki a gátra, és nem azért, hogy a tévében szerepeljenek.
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
2013. május 31-én tartotta éves rendes küldöttgyűlését a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. A rendezvény helyszíne az ORFK Auditóriuma volt.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) éves rendes küldöttgyűlésén először Német Ferencnek, az országos kamara elnökének előterjesztésében az elnökség beszámolója hangzott el a két küldöttgyűlés között eltelt időszakról. Majd Szalai Attila, gazdasági alelnök beszámolóját hallgatta meg a küldöttgyűlés az országos szervezet 2012. évi gazdálkodásáról, a 2012. évi mérlegről és a 2013. év pénzügyi tervről.
Sánta Károly előterjesztésében a választmány saját működésének ésszerűsítésére vonatkozó javaslatát mutatta be. Ezt követően dr. Király László, a Felügyelő Bizottság elnökének előterjesztésében a Felügyelő Bizottság beszámolója hangzott el, majd az elnök ismertette a Felügyelő Bizottság javaslatát az elnökség beszámolójáról, a pénzügyi tervet és az éves beszámolót. Utána dr. Kárpáti Gábor, az Etikai Bizottság elnöke előterjesztésében az Etikai Bizottság beszámolója hangzott el. Végül a kamara a hatékony működés érdekében a küldöttgyűlés több ponton módosította az alapszabályát. A beszámolókat, előterjesztéseket és az alapszabály módosítását az SzVMSzK küldöttgyűlése elfogadta.
2013-ban minden személy- és vagyonőrnek képzésen kell részt vennie. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merült fel, és vannak jócskán félreértések is. Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke válaszolt a Securinfo.hu kérdéseire.
A 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az addig nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés árát jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
Securinfo.hu – Sokan úgy gondolják, hogy csak pénzszerzés a kamara vagy az állam számára a kötelező személy- és vagyonőrképzés, és soknak tartják a képzés díját is.
Német Ferenc – Hadd osszam meg az olvasókkal, rengeteg munkánkba és hatalmas erőfeszítésünkbe került, hogy a kötelező képzés ára végül viszonylag alacsony lett. Ennek az összegnek a többszöröséről indultunk. Tudom, vannak háztartások, ahol nehéz még ezt az összeget is kigazdálkodni, de higgyék el, hogy a jövőbe fektetett energia nem vész el, hanem sokszorosan megtérül. Ez a pénz egyébként nem a kamara működésére, hanem a tanagyag összeállítására, az oktatók díjazására, terembérletre kell. Kiszámoltuk: egy órát 240 forintból kell megtartani, aki vállalja ennyiért várjuk, jöjjön hozzánk órát tartani.
Securinfo.hu – „Egyszer már levizsgáztam, miért kell újra vizsgát tennem, hiszen a jogosítványt sem kell újabb vizsgával megerősíteni.” – hangzik a következő érv a kötelező személy- és vagyonőr képzéssel szemben.
Német Ferenc – Nos, ez tévedés, ugyanis csak az „úrvezetői” jogosítványt nem kell megújítani vizsgával. A hivatásosoknak újra és újra vizsgát kell tenniük, minél nagyobb a felelősségük, annál komolyabb ez a vizsga, és azt sem adják ingyen. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században élünk, és az élethosszig tartó tanulás a mai európai kultúra egyik alapelve! Számos más szakmákban dolgozóknak, így például a túlfizetettnek aligha nevezhető pedagógusoknak is meg kell újítaniuk tudásukat.
Securinfo.hu – Sokan kérik számon a kamarát azért, mert kevés pénzért kell dolgozniuk, mert rosszak a munkafeltételek, mert az alvállalkozói láncban elvész a felelősség és a pénz. Még sorolhatnám tovább, de mi is a kamara feladata?
Német Ferenc – Először is, tegyünk tisztába néhány dolgot. Mi nem a kamara: nem vagyunk szakszervezet, nem vagyunk jogalkotók, sem hatóság vagy munkaügyi bíróság. A kamara feladata, hogy a szakmaiságot képviselve hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól, ezekben van jogunk eljárni. Gigantikus pótcselekvésnek vagyunk szemtanúi: egyes szakszervezetek a saját impotenciájukat ránk akarják verni. Képtelenek megvédeni tagjaikat a visszaélésektől és ezért bűnbakot keresnek. A kamara azonban kevéssé alkalmas erre a szerepre, mert egészen egyszerűen nincsenek szakszervezeti jogosítványaink, ha akarnánk, sem végezhetnénk az ő feladataikat.
Securinfo.hu – Hogyan foglalná össze egyszerűen és röviden, miért is van szükség a személy- és vagyonőrök képzésére?
Német Ferenc – A tudás a versenyképesség alapja, aki nem naprakész, lemarad, nem lesz munkája. A képzés egyik oka a biztonság, a személy- és vagyonőr saját biztonsága és a rábízott emberek biztonsága. A West Balkánban történt tragédia után a biztonsági őrök nem tartották magukat felelősnek. Vagy a Váci úti Tescóban, amikor a lövöldözőtől – miután meglőtte a biztonsági őrt – a fegyverét az egyik vásárló vette el. De az Allee bevásárlóközpontban sem állt a helyzet magaslatán az a biztonsági őr, akit meglőttek. Megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek. Emellett sok jogszabályváltozás volt az utóbbi időben. A személy- és vagyonőröknek pedig minden nap alkalmazniuk, még pedig helyesen kell alkalmazniuk a jogszabályokat. Ezek időről időre változnak, így tudásunkat is frissen kell tartanunk.
Securinfo.hu – Mely – a szakmát is érintő – jogszabályok változtak az utóbbi időben?
Német Ferenc – A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A 2012. évi CXX. törvény és az annak végrehajtásáról gondoskodó 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet értelmében a vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény.
Securinfo.hu – Mi módon történik a képzés?
Német Ferenc – A legfontosabb, hogy a képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében. Tanulni és vizsgázni a kamara megyei szervezeteinél és a vállalkozásoknál lehet. A képzésre jelentkezni elektronikusan kell a www.kabinetedu.hu oldalon. Ha valakinek az egyéni jelentkezés során bármiféle problémája támad, a kamarában vagy a munkahelyén segítenek neki. A képzésre való jelentkezés a honlapon lépésről lépésre könnyen elvégezhető. A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli. Igény szerint többször is és egy-egy alkalommal bármeddig foglalkozhat a személy- és vagyonőr a tananyaggal. A személy- és vagyonőr csak akkor férhet hozzá a vizsganaptárhoz, ha már átvette a tananyagot. A tandíj csekken és átutalással is befizethető.
Securinfo.hu – Hogy zajlik a vizsga?
Német Ferenc – A vizsgára jelentkezés szintén elektronikusan történik. A vizsga menete a következő: a személy- és vagyonőr a választott időpontban elmegy a helyszínre, a személyi igazolványát feltétlenül vigye magával. Az első négy órában gyakorlati oktatás lesz, majd a bizottság előtt vizsgázik, először a gyakorlati és a szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. A vizsga minősítése megfelelt vagy nem megfelelt lehet. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, a helyszínen megkapja a tanúsítványt. Ha valamelyik vizsgarész nem sikerül, akkor meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a vizsgadíjat, az 1930 forintot csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből kell újra vizsgázni, amelyik nem sikerült. A vizsga napján kézhez kapja a tanúsítványt, a tandíjról szóló számlát és a felnőttképzési szerződést is.
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Széleskörű az együttműködés a személy- és vagyonőrök képzésében, továbbképzésében – áll a Belügyminisztérium 2013. március 6-án kiadott sajtóközleményében.
A Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló, a 2012. évi CXX. törvény végrehajtásáról megjelent 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján a személy- és vagyonőrök képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban 2013. március 5-én egyeztető megbeszélést folytatott
Az értekezleten megjelentek valamennyien támogató együttműködésükről és közreműködésükről biztosították a BM OKTF-et a 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása kapcsán.
A BM OKTF a megjelent szervezetek képviselőivel a képzés ideje alatt folyamatos párbeszédet kíván folytatni a személy- és vagyonőrök hiteles tájékoztatása, a képzés tapasztalatainak felhasználása és a képzés minőségének biztosítása érdekében.
Forrás: Belügyminisztérium
A személy- és vagyonőrök képzésében történt szemléletváltás volt a központi témája a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara által szervezett február végi magánbiztonsági fórumnak.
A magánbiztonsági fórum egyik szervezője, Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára, dr. Janza Frigyes megnyitójában elmondta, úgy látják, hasznos lenne, ha a magánbiztonsági szektor szereplői két-háromhavonta találkoznának, s beszélnének az iparágat érintő problémákról.
Az első alkalommal megrendezett magánbiztonsági fórum központi témája a személy- és vagyonőrök képzése, továbbképzése volt. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) közelmúltban kinevezett elnöke, dr. Hatala József hangsúlyozta, hogy a magánbiztonsági szektornak is fontos szerepe van a bűnmegelőzésben. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a területen jól felkészített szakemberek dolgoznak. Majd kifejtette, az NBT a vagyonvédelmi szervezetekkel is együtt akar működni.
Dr. Hatala József, Német Ferenc, dr. Janza Frigyes, dr. Dános Valér
Az Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósága (BM OKTF) főigazgatója, dr. Dános Valér emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi CXX. törvény, és az annak végrehajtásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM-rendelet kötelező képzést ír elő a vagyonőröknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2014. január 1-jéig minden személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező munkavállalónak kötelező részt vennie egy, a BM és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMK) által közösen szervezett képzésen. A vizsgát követően ötévente úgynevezett kiegészítő képzésre kell jelentkezniük az érintetteknek. Hozzátette, közel százezer ember oktatásáról van szó, ezért a képzésről és vizsgáztatásról gondoskodó BM OKTF-re nagy munka hárul. A papír alapú képzés mellett a tanfolyam egy részét elektronikus úton is el lehet majd végezni (e-learning), s a nagyobb cégeknél helyszíni képzést is terveznek. Az oktatási koncepció kidolgozásába be kell vonni a munkaadók, munkavállalók, megbízó cégek képviselőit is.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke, Német Ferenc hangsúlyozta, hogy a biztonsági őrök többsége jól végzi a munkáját, de a képzésre, továbbképzésre akkor is szükség van, hiszen a korábban megszerzett tudás elévülhet. A személy- és vagyonőröknek lépést kell tartaniuk a jogszabályi környezet változásaival, tudniuk kell, hogy az egyes helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmazniuk. Társadalmi igény, hogy javuljon a közbiztonság, s ebben a magánbiztonsági szektornak is kiemelt szerepe van. A jól működő képzési rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy a szektorban tevékenykedő vállalkozások megőrizzék versenyképességüket. Elmondta, hogy az érintettek a kamara honlapján tájékozódhatnak a képzésre való jelentkezés módjáról.
A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke, Fialka György rámutatott arra, hogy a képzés, továbbképzés és vizsgáztatás egységes rendszere hozzájárulhat a szakma „kifehérítéséhez”, a kötelező tanulás és vizsgázás egyfajta szakmai megtisztulást is eredményezhet. A megjelent felmérések szerint jelenleg a biztonsági őrök közül sokan feketén dolgoznak, kiszolgáltatott helyzetben vannak. Elmondta, hogy a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesület 1995–96 óta küzd azért, hogy a személy- és vagyonőröket egységes rendszer szerint képezzék. Hozzátette, itt nem szabad megállni, szükség van a közép- és felsőfokú biztonsági szakemberek továbbképzésére is.
A Magyar Biztonsági Vállalkozók Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke, Mandrik István elmondta, hogy a tagságukba tartozó cégek 99 százaléka ISO minősítéssel rendelkezik, amely szabályozza az oktatást, képzést is. Ezeknél a cégeknél a biztonsági őrök rendszeres képzést kapnak, akkor is, ha más területre helyezik őket – például bankból bevásárlóközpontba – s negyedévente tartanak lőgyakorlatokat. Hangsúlyozta, a szakmai kamarának is érdeke, hogy a képzési koncepció kidolgozásába bevonja a tapasztalatokkal rendelkező biztonsági cégeket is. Szerinte a feketén foglalkoztatottak számát csak úgy lehet csökkenteni, ha a cégek tisztességes jövedelmet tudnak fizetni a biztonsági őröknek. A piaci helyzet mindenesetre nem rózsás, a biztonsági cégek negyedik éve nem tudnak az inflációt meghaladó díjemelést érvényesíteni.
A Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Nádas Mihály nehezményezte, hogy a törvényalkotás folyamatában a munkavállalói oldal nem vehetett részt, szerinte a magánbiztonsági fórumot még a törvény megjelenése előtt kellett volna összehívni. Problémának tartja, hogy korábban nem tűnt fel senkinek – a kamarának sem – hogy az OKJ-s képzés nem megfelelő színvonalú. Szerinte a központi képzést nem indokolja semmi, az oktatást a munkáltatókra kellene bízni. Úgy látja, hogy az iparágban jelenleg nem a képzés, továbbképzés jelenti a legfőbb problémát, hanem az alacsony vállalkozási díjak. Ennek köszönhető, hogy a biztonsági őrök jó része mindössze bruttó 140 ezer forintot keres.
Fotó: Dömötör Csaba, (www.domotorcsaba.hu)
2013. február 28-án Magánbiztonsági Fórumot rendez a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.
Magánbiztonsági Fórum célja a magánbiztonsági szféra teljes spektrumát felölelő együttműködés összehangolása, mivel valamennyien szolgáltatók, miközben állami feladatot látnak el, és egyben piaci alapon tevékenykednek.
Magyar Rendészettudományi Társaság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
08:45 Érkezés
09:00 Megnyitó (Dr. Janza Frigyes, MRTT)
09:05 Előadások
10:15 Szünet (közben sajtótájékoztató)
10:25 Vitafórum, hozzászólási lehetőség (Moderátor: Német Ferenc, SZVMSZK)
Tisztelettel kérjük a kollégákat, hogy szíveskedjenek a napirendhez kapcsolódó hozzászólásokkal készülni.
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37-39.
Telefon: +36 (1) 220 56 90
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: kamara@szvmszk.hu
Munkatársaik elérhetők:
Hétfő-csütörtök:08.00–15.45
Péntek: 08.00–13.15
Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Ezzel a lépéssel a vagyonvédelem hatékonyságát és elismertségét kívánta növelni a jogalkotó.
Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik.
Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés költségét jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.
A jogalkotó
Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója, aki irányította az előírások képzésről szóló részének elkészítését, kifejtette, mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt. A rendelet megalkotásakor kiszámították, hogy a képzés piaci ára – mindent egybevetve – több mint 25 ezer forint lenne. Azonban ezt az árat túl magasnak találták, így a kamara infrastruktúrájára alapozva állapították meg a jóval alacsonyabb képzési árat. Jelenleg közel 80 ezer személy- és vagyonőrt tartanak nyilván, így komoly feladat hárul a kamarára az idei évben.
Dr. Dános Valér és Német Ferenc
A kamara
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet jelentősen átalakította a kamra életét. Mivel nő az igény a közbiztonság iránt, egyre nagyobb szerep hárul a magánbiztonságra és ezen belül a személy- és vagyonőrökre, és ezzel párhuzamosan egyre inkább nő a szakma presztízse. A képzéssel felkészítik a személy- és vagyonőröket, hogy a növekvő igényeknek megfelelően lássák el munkájukat és arra is, hogy ők maguk ne váljanak áldozattá. A képzésre a megbízók részéről is igény van, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületével (MBVE).
A megbízó
Fialka György, az MBVE elnöke a Securinfót arról tájékoztatta, hogy a biztonsági vezetők már 2000 óta szorgalmazzák a személy- és vagyonőrök egységes képzését és vizsgáztatását. Az elnök úgy látja, tovább kell menni: a középvezetők és a vezetők számára ki kellene alakítani egy kreditrendszerű képzést. A személy- és vagyonőrök számára pedig szakmai előéletüket és képzetségüket tartalmazó kártyát kellene rendszeresíteni.
Képzés és vizsgák
Birtalan Géza, az SzVMSzK oktatásért és szakképzésért felelős elnökhelyettese tájékoztatása szerint a képzés elméleti részét on-line tanulhatják meg a személy- és vagyonőrök, majd a gyakorlati oktatás után vizsgáznak le. A gyakorlati képzés és a vizsgák a vállalkozásoknál lesznek, így a személy- és vagyonőröknek nem kell utazniuk. A vállalkozások és kamarák helyi szervezetei segítséget nyújtanak az on-line tanuláshoz is, de a személy- és vagyonőrök kérhetnek élő képzést is.
Miért érdeke a személy- és vagyonőröknek a képzés?
Miért érdeke a képzés a vagyonvédelmi szakmának?
Milyen közérdek fűződik a képzéshez?
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37–39.
Telefon: +36 (1) 422–0079
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu
A 2012. évi CXX. törvény szabályozza a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara feladatait.
A 2012. évi CXX. törvény letöltése
Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről
A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet.
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet letöltése
Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről
Megjelent a belügyminiszter 68/2012. (XII. 14.) BM rendelete, amely a 2012. évi CXX. törvény végrehajtási utasítása. A rendelet előírásaihoz igazították rendkívüli küldöttgyűlésen az SzVMSzK alapszabályát.
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke arról tájékoztatta a Securinfót, hogy Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvényhez kapcsolódóan megjelent A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet. A rendelet a kamara számára feladatokat rendelt az oktatás, és képzés, a panaszvizsgálat és a minősítés területén. Ahhoz, hogy a kamara megfeleljen ezeknek az előírásoknak a rendkívüli küldöttgyűlésnek néhány ponton módosítania kellett az alapszabályt. Így az oktatást és képzést, illetve a panaszvizsgálatot és a minősítést be kellett venni a kamara feladatai közé az alapszabályba.
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Konferenciát tartottak 2012. november 22-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szervezésében.
A konferenciát Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a megjelent hallgatókat, biztonsági szolgáltatókat és megbízókat. Majd kiemelte, napjainkra felgyorsult a tudás elévülése, minden nap követnünk kell a híreket, aki nem frissíti tudását, versenyképtelenné válik, akár a műszaki, akár a humán területeket nézzük, és a konferencián a két terület együtt jelenik meg – fejezte be köszöntőjét az elnök.
Német Ferenc, a kamara elnöke
Majd Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy a rendezvény moderátora felkérésére dr. Horváth Sándor, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánja az egyetemen folyó képzésről és kutatásról szólt a biztonságtechnika területén. Az egyetem története 1879-ben kezdődött a Budapesti Állami Közép-Ipartanoda alapításával. Majd a dékán kiemelte, Galamb József, mint az iskola egyik leghíresebb hallgatója – a Ford minden idők legnépszerűbb T-modelljének tervezője, akiről az előadó termet elnevezték – is ebben az épületben fejezte be tanulmányait 1901-ben. Az intézmény 2010. január 1-jétől viseli az egyetemi címet, öt karán jelenleg 12 500 hallgatót képeznek, 12 alapszakon, valamint 2 angol és német nyelvű képzés is folyik az egyetemen. A hét mesterképzésből egy a biztonságtechnika kurzus, és a hat doktori iskolából is az egyik biztonságtudományi képzés. Jól felszerelt laboratóriumokban oktatás és kutatás-fejlesztés egyaránt folyik. A karok között partneri együttműködés folyik, főleg a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karral szoros a kapcsolat. Dr. Horváth Sándor összegzésében elmondta, a karon minősített és tanúsított képzés folyik, ezen belül gyakorlat orientált alapképzés, magas szintű mesterképzés, nemzetközileg is elismert tudományos munka és doktori képzés.
Végül a dékán külön is kiemelte az Alkalmazott Biometriai Intézetet (ABI), amelyet Fehér András mutatott be. Az ABI célja, hogy olyan biztonságtechnikai szakmai műhellyé váljon, amely az alkalmazott biometriát megismerteti és oktatja a döntéshozók, a döntéselőkészítők és a biztonságtechnikai szakemberek számára. Emellett laboratóriumukban biometriai eszközök vizsgálatával és tesztelésével is foglalkoznak a hallgatók bevonásával. Majd ismertette az intézet nemzetközi kapcsolatait, a londoni Biotmerics 2012 kiállításon való részvételüket, szólt tagságukról a frissen alakult ASIS Hungarian Chapterben, és kapcsolatukat számos más nemzetközi szervezettel (Institute of Electrical and Electronics Engineers – IEEE, Center for Identification Technology Research – CITeR, Information Systems Audit and Control Association – ISACA).
Dr. Janza Frigyes és dr. Horváth Sándor
Kapitány Sándor, osztályvezető a Nemzeti Biztonság Felügyelet (NBF) képviseletében A minősített adatok védelmének társadalmi kapcsolódásai témakörében tartott előadást. A szervezet 1998-ban alakult a NATO minősített adatok védelme céljából, majd tevékenységük kibővült az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt az EU minősített adatok felügyeletével. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV törvény szervezte egységes rendbe az NBF munkáját, a felügyelet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében, mint titokvédelmi főhatóság működik.
Dr. Mészáros Bence PhD, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése témakörében fejtette ki véleményét. Előadásában arról az esetről szólt, amikor a beszélgetés egyik résztvevője készít hangfelvételt anélkül, hogy erről a másik tudna. Ma ennek a helyzetnek a jogi megítélése ellentmondásos, sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban nem tisztázott ez a cselekmény. A hangfelvétel rögzítését három területen szabályozzák: az adatvédelmi, a polgári és a büntető jog területén. Bár az adatvédelmi és a polgári jog tiltja az érintett tudta nélkül hangfelvétel készítését, büntető ügyben, mint bizonyítékot föl lehet használni. Példaként a csepeli kettősgyilkosságot említette, ahol a bizonyítás során a bíróságon figyelembe vették a gyilkosságot megörökítő hangfelvételt.
Dr. Kovács Sándor nyugalmazott rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszéke mesteroktatója Lehetőségek a magánbiztonsági felsőfokú oktatás területén című előadásában elemezte a biztonsághoz kapcsolódó állami feladatokat és a magánbiztonság lehetőségeit. Majd bemutatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkáját, és ezen belül, részletesen ismertette a Rendészettudományi Karon és a Közbiztonsági Tanszéken folyó képzést.
Gyöngy Ernő, az SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció vezetője A fegyveres szolgálatot ellátó személy- és vagyonőrök felkészítése során szerezett tapasztalatait mutatta be. Bármilyen alaposan is készítenek fel valakit például a bankfiók fegyveres őrzésére, ha fegyveres támadás történik, gyakran előfordul, hogy az őr leblokkol. Ennek fiziológiai okai vannak, emelkedik a szervezetben az adrenalin szintje és megnő a pulzusszám, 200-as pulzusnál már pánikba esik az őr. A megoldás, ha bonyolult helyzetre rendkívül leegyszerűsített választ adunk: ha fegyvert fognak rá, akkor emelje föl a kezét, ekkor csökken a pulzusszám, és már lesz ideje gondolkozni, elemezni a helyzetet, és megfelelő módon cselekedni. A vészhelyzetben való cselekvést pedig a hosszú távú memóriába kell beépíteni a képzés során.
Eur. Ing. Frank György MSc címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégiume elnöke a Lövedékálló védőmellény polietilén laminátumában megcsúszó lövedék és a kialakuló repesztő nyomás által okozható sérülések ballisztikai vizsgálata témájában tartott rendkívül érdekes, szemléletes előadást. Bemutatta miként viselkedik a mellény, ha megcsúszik a lövedék, és bár nem hatol át a mellényen, bizonyos esetben akár halált is okozhat. Kifejtette, a mellény vásárlása előtt fontos, hogy a gyártótól megtudják az E rugalmassági modulus értékét, mert ebből lehet arra következtetni, hogy a kicsúszó lövedék milyen sérüléseket okozhat.
Galántai Béla az SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció tagja A magánbiztonsági szolgáltatás összefüggései a rendészeti tevékenységgel című előadásában a közbiztonság civil megközelítéséről fejtette ki véleményét. Kiemelte a jogi szabályozás ma már védi a magánbiztonsági tevékenységhez kapcsolódó rendészeti tevékenységet. Ezzel a jogalkotó célja a közbiztonság – mint szubjektív fogalom – növelése volt.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát szervez.
Időpont
2012. november 22
Helyszín
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Budapest, Népszínház utca 8.
A konferencia védnökei
Német Ferenc elnök
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
Dr. Horváth Sándor dékán
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Program
09:30–10:00 Meghívottak fogadása, regisztráció
10:00–10:15 Megnyitó, ünnepi beszéd: Német Ferenc, elnök
Plenáris ülés
Levezető elnök: Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy
10:15–10:40
Dr. Horváth Sándor dékán
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Az Óbudai Egyetem képzési-kutatási tevékenysége a biztonságtechnika területén
10:40–11:05
Kapitány Sándor osztályvezető
Nemzeti Biztonsági Felügyelet Terméktanúsító Hatósági Osztály
A minősített adatok védelmének társadalmi kapcsolódásai
11:05–11:30
Dr. Mészáros Bence PhD adjunktus
Pécsi Tudományegyetem
Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése
11:30–12:00
Dr. Kovács Sándor nyugalmazott rendőr ezredes mesteroktató
NKE–Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszék
Lehetőségek a magánbiztonsági felsőfokú oktatás területén
12:10–12:30 Büfé
12:30–13:00
Gyöngy Ernő
SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció vezetője
A fegyveres szolgálatot ellátó személy- és vagyonőrök felkészítése során szerezett, hasznosítható tapasztalatok
13:00–13:30
Eur. Ing. Frank György MSc címzetes docens
SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke
Lövedékálló védőmellény polietilén laminátumában megcsúszó lövedék és a kialakuló repesztő nyomás által okozható sérülések ballisztikai vizsgálata
13:30–14:00
Galántai Béla
SzVMSzK Szakmai Kollégium Élőerős Szekció tagja
A magánbiztonsági szolgáltatás összefüggései a rendészeti tevékenységgel
14:00–14:30
Rohánszky Mihály
SzVMSzK Szakmai Kollégium Magánnyomozói Szekció vezetője
Technikai eszközök és módszerek polgári alkalmazása az adatgyűjtésben
14:30–15:00
A konferencia zárása
Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy
A konferencián a részvétel ingyenes.
Az új törvényeknek megfelelően a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara feladatköre átalakult. Német Ferenc, a kamara elnöke a változásokról szólt a Securinfo.hu olvasóinak.
„A kamarát 1998. évi IV. törvény alapján szerveztük meg, majd a 2005. évi CXXXIII. törvény irányította működésünket. Jelentős változást hozott életünkben a 2011. évi XXIV. törvény, végül napjaink feladatait a 2012. évi CXX törvény írja le – kezdi beszámolóját Német Ferenc, a kamara elnöke. Az utolsó törvénnyel a szakmai munka minőségére helyezte a jogalkotó a hangsúlyt. Így a kamara a kötelező továbbképzések és szakmai minősítési és tanúsítási rendszereinek megalkotásáért, majd ezek működtetésért felel. Kidolgozzuk a szakképzés egységes vizsgakövetelményeit és a minősítés folyamatát.”
Kérdésünkre, hogy honnan van forrás e feladatok elvégzésére, Német Ferenc kifejtette, 2012. január 1-jével szűnt meg a kötelező kamarai tagság, és más jogszabály a kamara számára 2013. január 1-jével biztosít erre forrást, így egy évet kell áthidalniuk. Egyrészt volt a kamarának tartaléka, másrészt 32 ezer egyéni tag és 800 vállalkozás döntött úgy, hogy továbbra is tagja kíván maradni a kamarának. Ezt pozitívan értékelte az elnök és hozzátette, csakis dicsérettel lehet azokról szólni, akik továbbra is áldoztak a közösséghez való tartozásért.
A panaszkezelés is a kamara feladatkörébe tartozik. A beérkező panaszokat a szakmai szabályok, irányelvek alapján kell megvizsgálni, a konkrét ügy vizsgálata során el kell dönteni, hogy mihez képest sértett szabályt az illető. Ezért is fontos a kötelező továbbképzés, Jelenleg egy keretrendszer van érvényben, nyilvánvalóvá kell tenni a szakmában dolgozók számára, hogy melyek a kötelező jogi előírások, és mi hogyan változott meg. A mai világban, amikor a gazdasági gondok miatt is terjed a szélsőséges viselkedés, fontos, hogy a magánbiztonsági ágazatban dolgozók pontosan ismerjék jogaikat és feladataikat. A szakma megtisztítása érdekében a konfliktusokat is föl kell vállalni – tette hozzá az elnök.
Német Ferenc, a kamara elnöke
A szakma megtisztulását segíti továbbá, hogy a közbeszerzési törvényben már szerepel a kirívóan alacsony ár. A pályáztatás során már látszik az elmozdulást. Az árak emelkednek, ezt segíti a garantált bérminimum is. Bár még vannak rendkívül alacsony árak és zsebbefizetés is, de az irányvonal már jó. A NAV a fekete foglalkoztatás visszaszorítása érdekében vizsgálja a cégeket. A kamarához naponta 3–4 megkeresés érkezik, cégekről kérnek információt.
A kamara feladata még, hogy kidolgozza az ötéves periódusú kreditrendszert is. Ebbe több szintet is beépítenek – emelte ki Német Ferenc. Az alapszint mellé egy második fokozatot és a mester szintet is. A kreditpontos képzések elbírálása és nyilvántartása is kamarai feladat.
A szakmai munka erősítése érdekében együttműködési megállapodást kötöttek
A nehéz gazdasági helyzetben terjed a gazdasági, ipari és politikai hírszerzés. A magánnyomozói munkát nem szabad szakmai és etikai kontrol nélkül végezni. Kihívást jelent az Európai Unió szabad rendszere is, valamely ország magánnyomozója elég, ha csak bejelenti a tevékenységét a rendőrségen, és már dolgozhat is hazánkban. Minden ország arra törekszik, hogy stabilizálja a gazdaságát, ebbe pedig sok minden belefér.
A vagyonvédelem technikai ágazata távolabb került a kamarától. A mérnökök a Magyar Mérnöki Kamarába kerültek, ahol márciusban megalapították az Elektrotechnikai és Épületvillamossági Szakmai Tagozat, Elektronikus Vagyonvédelmi Szakosztályát.
A kamara szervezete is átalakult, most hétfős elnökség irányítja a munkát. A területi szervezetek pedig továbbra is a helyben támogatják a kamara tagjainak munkáját – fejezte be Német Ferenc, a kamara elnöke.
Az SZVMSZK elnökségének tagjai
Német Ferenc országos elnök
Dr. Koi László szakmai elnökhelyettes
Birtalan Géza oktatási, szakképzési és minőségügyi elnökhelyettes
Szalai Attila gazdasági alelnök
Hajdú Ferenc szervezési és kommunikációs alelnök
Eur. Ing. Frank György a szakmai kollégium elnöke
Sánta Károly a választmány elnöke
A Belügyminisztérium és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara együttműködési megállapodását 2012. január 6-án írták alá.
Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről
Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara együttműködési megállapodását 2012. június 6-án írták alá.
Szám: 10643-25/2012.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: SzVMSzK)
1135 Budapest, Szegedi út 37-39., valamint
az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) 1139 Budapest, Teve u. 4-6. (a
továbbiakban együtt: Felek) között.
A Felek, egyetértve abban, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása a jogszabályok betartását, a szakma tisztulási folyamatának felerősítését szolgálja, az alábbi együttműködési megállapodást kötik.
Általános rendelkezések
1. A Felek tevékenységét és együttműködését meghatározó főjogszabályok:
2. A megállapodás célja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység végzésével kapcsolatos jogsértések felderítése és visszaszorítása érdekében a Felek tevékenységének összehangolása, egymás tevékenységének kölcsönös segítése.
A Felek jogai és kötelezettségei
3. A megállapodás végrehajtásában részt vesznek:
4. Az együttműködés szintjei:
5. A soronkívüliséget igénylő együttműködés – annak jellegéből következően – azon a szervezeti szinten realizálódik, amely a döntéshez szükséges információk birtokában maradéktalanul szolgálja az eredményességet.
6. Az együttműködés során a Felek között felmerülő vitás kérdésekben az együttműködésre
kijelölt megfelelő szintű vezetők egyeztetést követően döntenek.
7. Abban az esetben, ha a rendőrkapitányság a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során kamarai taggal szemben etikai vétségről szerez tudomást, a vonatkozó jogszabályok keretein belül haladéktalanul értesíti az SzVMSzK illetékes területi szervezetét, és átadja az etikaieljárás megindításához szükséges információkat.
8. Az SzVMSzK és a területi szervei a tudomásukra jutott bűncselekmények, valamint a Rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések gyanúja esetén az eljárás lefolytatására illetékes rendőri szervnél feljelentést tesznek.
9. A Rendőrség vállalja, hogy hatáskörébe tartozó olyan bűncselekményekben vagy súlyosabb szabálysértésekben, amelyekben vagyonőrnek a szolgálati feladatai ellátásával kapcsolatban szerepe volt, a Rendőrség segítséget nyújt az SzVMSzK-nak a helyzetértékeléshez és a vagyonőri tevékenység elemzéséhez.
10. A Rendőrség vállalja, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezése, az igazolvány kiadása igazgatási szolgáltatási díjának befizetésére szolgáló csekkeket az SzVMSzK rendelkezésére bocsátja abból a célból, hogy azokat az először az SzVMSzK-nál jelentkezők a szükséges nyomtatványokkal együtt az SzVMSzK területi szerveinél is átvehessék.
11. A Rendőrség vállalja, hogy az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztálya által elkészített nyomtatványokat, tájékoztatókat –letölthetőmódon – megjeleníti a http://www.police.huoldalon.
12. Az SzVMSzK vállalja, hogy területi szervei tájékoztatják a tagokat és a vállalkozások képviselőit (vezető tisztségviselőit) a rendőrkapitányságok ügyfélfogadási rendjéről, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyintézőjének elérhetőségéről, továbbá a kérelem-űrlapok, kitöltési útmutatók, az eljárási képviseleti nyomtatvány és a szolgáltatási díj befizetését szolgáló csekk átadásával elősegítik a kérelmezők felesleges sorban állásának elkerülését. 13. A Rendőrség gondoskodik arról, hogy a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok az érvényüket vesztő igazolványok meghosszabbítására irányuló eljárásokban a kérelmek csoportos beszedésével biztosítják a kérelmek gyorsintézését.
14. A Rendőrség a 13. pontban foglaltak végrehajtása érdekében vállalja, hogy
15. A Felek a tárgykörben szervezett szakmai rendezvényekre, továbbképzésekre, konferenciákra egymás képviselőit meghívják. Az együttműködésen alapuló eredményeikről kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve a médián keresztül a nyilvánosságot.
16. A Felek a Rendőrség bűnmegelőzési tevékenységének elősegítése érdekében lehetőségeik szerint közös rendezvények, kiadványok útján mutatják be az állampolgárok számára az őket fenyegető– különös tekintettel a vagyon elleni – bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit.
17. A Felek törekednek arra, hogy
18. A Felek egymás véleményére, álláspontjára a megállapodásban nem szereplő harmadik felek (pl. elektronikus, írott sajtó) irányába a kiadott eseti közleményekben hivatkozhatnak, arról egymással lehetőség szerint előzetesen egyeztetnek, illetve utólag tájékoztatják egymást.
19. A 17. pontban foglaltak végrehajtására a kommunikációs területet érintőkijelölt kapcsolattartók:
Záró rendelkezések
20. A Felek a megállapodás tartalmát érintőjogszabályok változása esetén kölcsönösen kezdeményezik a megállapodás szükséges módosításait.
21. A Felek bármelyike jogosult jelen megállapodást – 30 napos felmondási határidővel – írásban felmondani.
22. A Felek a megállapodásban rögzítettek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat évente – a tárgyévet követőév március 31. napjáig – közösen értékelik.
23. A megállapodás az aláírását követő5. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Felek között 2006. július 6-án létrejött együttműködési megállapodás, valamint az azt módosító, 2009. augusztus 14-én létrejött együttműködési megállapodás hatályát veszti.
24. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás hatályba lépését követően az abban foglaltakról tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szerveiket, valamint arra, hogy a megállapodás végrehajtási szintjei szerint kapcsolattartó személyeket jelölnek ki, és erről egymást tájékoztatják.
25. A Felek kezdeményezik jelen megállapodás tükrében az irányításuk alá tartozó szerveiknél kötött megállapodások felülvizsgálatát és módosítását, amelyekben a helyi sajátosságoknak megfelelő feladataikat és a kapcsolattartásért felelős személyeket határozzák meg.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara részéről
dr. Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány az Országos Rendőr-főkapitányság részéről
Budapest, 2012. június 06.
Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről
Erősíti az együttműködést a Nemzeti Biztonság Felügyelet és a Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara, céljuk a gyorsabb és hatékonyabb szakmai kommunikáció, a folyamatos információcsere és egymás munkájának segítése szakértői szinten.
Az együttműködési megállapodást 2012. október 3-án írta alá Zala Mihály, az NBF elnöke és Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke Hajdúszoboszlón a XVII. Országos Tulajdonvédelmi Konferencián.
Zala Mihály, az NBF elnöke és Német Ferenc a Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke
A megállapodással a felek jelezni kívánják a szakma iránti elkötelezettségüket. Az együttműködés a folyamatos információcsere útján segíti a Nemzeti Biztonsági Felügyelet munkáját, így gyorsabb és hatékonyabb szakmai kommunikációt eredményezhet, továbbá segíti a tervezett terméktanúsítási rendszer általános elfogadtatását is. Az együttműködési megállapodás megkötésével az NBF elismeri, megbecsüli a hazai biztonsági szakma tapasztalatait és hasznosítani kívánja eredményeit. A megállapodás fontos eleme, hogy az NBF a szakmai munka során igénybe veheti a kamara szakértőinek segítségét eljárásaiban és a szabályozók kialakításában, illetve az érdeklődésre számot tartó rendezvényeken kölcsönösen megjelenési lehetőséget biztosítanak egymásnak a felek.
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet egyik legfontosabb feladata a minősített adatok védelméről szóló törvény végrehajtása, a korszerű titokvédelmi rendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése. Az NBF tevékenységi körének bővülése, és az egyre újabb kihívásoknak való megfelelés tudatosan felépített stratégiát kíván, ennek szerves része a különböző szakmai szervezetekkel történő együttműködések kialakítása. Tavaly a Pannon Egyetemmel, és a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodást az NBF.
Sok gond van a biztonságtechnikai szerelő, kezelő szakemberek képzésével. A helyzet hamarosan megváltozik, szigorodnak a feltételek, nehezebb lesz a vizsga, mivel az SzVMSzK Oktatási Bizottsága is részt vesz az OKJ-rendszerének felülvizsgálatában.
A biztonságtechnikai szerelők képzése az OKJ-s képzések körébe tartozik. Az érvényben lévő szakmai és vizsgakövetelmény-rendszer szerint a szakképesítés megnevezése: Biztonságtechnikai szerelő, kezelő, három részszakképesítésből áll, ezek
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánynyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) minden OKJ-tanfolyam vizsgájára delegál egy kamarai képviselőt, aki szakmai szempontból felügyeli a vizsgákat, képet szerez az oktatás és a vizsgáztatás színvonaláról, valamint a végzett hallgatók szakmai felkészültségéről. A kamara képviselői a vizsgákat követően jelentést készítenek, amelyben tapasztalataikat megküldik a szervezet részére, majd ezeket a jelentéseket az SzVMSzK Oktatási Bizottsága elemzi. Ezen jelentések és az oktató cégekkel folytatott konzultációk alapján világossá vált, hogy a jelenleg folyó OKJ-s képzésekről kikerülő szakemberek szakmai felkészültsége rendkívül hiányos, tudásuk felszínes.
Az okok
A képzés problémái a következőkből adódnak: jelenleg a Biztonságtechnikai kezelő szakképesítés megszerzése nem igényel befejezett iskolai végzettséget. Az Elektronikus-, illetve a Mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítéshez is elég a 8 általános iskolai évfolyam befejezése, ami után a 200-300 órás tanfolyam elvégzését követően tulajdonképpen bárki telepíthet behatolásjelző-, beléptető- vagy akár videomegfigyelő-rendszert, vagy építhet rácsokat, szerelhet zárakat és így tovább.
Vegyük példaként az Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelőket. Könnyen belátható, hogy egy ilyen rövid tanfolyamon legfeljebb a szükséges szakmai ismeretanyagot lehet megszerezni, az elektronikai előképzettséget nem. Az elektronika, illetve elektrotechnika tantárgyakat szakirányú középfokú oktatásban 2-3 éven keresztül tanulják, tehát az ilyen 300 órás tanfolyamon a szakmai tárgyak mellett legfeljebb a korábban megszerezett ismeretanyagra támaszkodó, frissítő oktatást lehet tartani. Lehetne a tanfolyami órák számát akár 2600 óráig felemelni, de ilyen magas óraszámban a felnőttképzésben – munkaidőben a munkavállalókat kivonni a munkavégzésből vagy munkaidő után a szabadidejükben – képtelenség lenne oktatni, nem beszélve arról, hogy ezzel a tanfolyamok ára körülbelül nyolcszorosára emelkedne, ezt a piac nem tudná megfizetni.
Felülvizsgálat
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Kereskedelmi és Iparkamara kapott megbízást, az OKJ-rendszerének felülvizsgálatára, korszerűsítésére, továbbfejlesztésére. Az SzVMSzK Oktatási Bizottsága jó időben fedezte fel a lehetőséget, hogy most kellene hozzányúlni az OKJ-s képzésekhez, most lehetne a szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint az előírt iskolai és szakmai előképzettséget a tényleges piaci igényekhez alakítani.
A Belügyminisztériummal és a Kereskedelmi és Iparkamarával folytatott egyeztetések során komoly eredményeket sikerült elérni, végre valóra válik a szakképzés átalakítása. A Biztonságtechnikai kezelő részszakképesítés kikerül a szakképesítésből, amelynek a neve így Biztonságtechnikai szerelőre változik és csak két részszakképesítésből fog állni: Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő és Mechanikus vagyonvédelmi szerelő lesz.
Az előírt iskolai előképzettség a 8 általánosról megemelkedik: befejezett 10. évfolyam vagy érettségi lesz. Az előírt szakmai előképzettségbe pedig bekerülnek azok a szakképesítések, amelyek megszerzése során elektronikát vagy elektrotechnikát tanultak a hallgatók. A két rész-szakképesítést 300–300 órában kell majd oktatni.
A Személy- és Vagyonvédelmi Szakmai Kamara Oktatási Bizottságának szakértői segítenek a szakmai és vizsgakövetelmény rendszer átalakításában is. Nem titkolt cél az írásbeli és gyakorlati vizsgák mellé visszahozni a szóbeli vizsgáztatást is, valamint átírni az írásbeli vizsgakövetelményeket és kidolgozni szóbeli vizsgakövetelményeket is.
E változtatások azt fogják eredményezni, hogy újra jól képzett szakemberek fognak kikerülni az oktatási rendszerből a versenypiaci szereplőkhöz.
