Felgyorsult a biometria alkalmazása az azonosításban. Számos módszer közül lehet választani, és egy-egy típushoz sokféle gyártmány kapható. A cél, megtalálni az adott feladathoz a legjobban illeszkedő megoldást: a legbiztonságosabbat, a leggyorsabbat a legjobb ár-érték arányban. Ebben kívánja segíteni a döntéshozókat képzésével az ABI, az Alkalmazott Biometria Intézet.

2012. március 1-jén mutatkozott be a szakmának az ABI, az Alkalmazott Biometria Intézet. A rendezvényt az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán tartották. Bevezetőjében dr. Horváth Sándor, a kar dékánja bejelentette, hogy a kar Doktori Iskolája megkapta az engedélyt, így szeptembertől indítják a biztonságtudományi doktori képzést.

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke elmondta, együttműködési magállapodást kötöttek a karral, mivel támogatni kívánják, hogy az elméleti tudást minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazzák a gyakorlatban.
Majd dr. Kovács Tibor docens figyelemreméltó előadást tartott a biometria történetéről és gyakorlati alkalmazásának néhány kérdéséről. Bemutatta, milyen biometria jellemzőket és azok kombinációit használhatjuk azonosításra. Valamint szólt néhány, ma már jól működő alkalmazásról. Így például elmondta, Indiában kormányhivatalból pénzt utalni és attól fogadni csak íriszazonosítás mellett lehet, ezzel a megoldással jelentősen csökkent a korrupció. A párizsi Charles De Gaulle repülőtéren pedig a már regisztrált személyek ujjnyomat azonosítás után, átvizsgálás nélkül kelhetnek át a kijelölt pontokon. Az okostelefonok beléptetésre történő alkalmazásáról a docens elmondta, nem a személyt, hanem csak a készüléket tudja azonosítani a rendszer. Majd szólt a feladatorientált alkalmazás (Mission Oriented Applications – MOA) fontosságáról, amely ebben az esetben azt jelenti, hogy meg kell találni a célhoz legjobban illeszkedő biometriai azonosítási módszert és a feladat elvégzésére leginkább alkalmas készüléket.

Otti Csaba, magánbiztonsági szakértő arról tájékoztatott, hogy jelenleg világszinten is egyedülállók, mert nincs több ilyen szinten felszerelt független laboratórium, mint az ABI-ban. Az intézet célja, a biometrikus biztonsági eszközök vizsgálati eljárásainak kidolgozása, a lehető legtöbb biometrikus technológia és eszköz összegyűjtése, tesztek végzése, a készülékek minősítése. A kapott eredményeket először a gyártóval ismertetik, majd ha az nem javítja a hibát, akkor a nyilvánossággal is. A szakértő elmondta, fontos a készülékek vizsgálata, mivel a gyártók által adott leírások nem mindig fedik teljesen a valóságot. Erre példaként bemutatott egy ujjnyomat olvasót, amely víz alatt is működik, valamint képes az élő ujj felismerésére, ami igaz is, csak a gyártó nem emelte ki, a két funkció csak külön-külön működik, egy időben nem alkalmazhatók. Majd hozzátette az is előfordul, hogy a gyártó 10 ezer felhasználó kezelésére is alkalmasnak mondja a készüléket, amely valóban alkalmas ennyi adat tárolására, de a gyakorlat azt mutatja, hogy 1200 felhasználó esetében már összeomlik a rendszer.
Az oktatás területén is számos feladata van az ABI-nak, részt vesznek az alapképzésben, valamint tematikus és továbbképzéseket tartanak. A döntéshozók számára indított képzéssel az a céljuk, hogy már a tenderkiírás fázisában segítsék a munkát. Tapasztalataik szerint nem megfelelő a döntési környezet, gyakran eredménytelenül megy el pénz és idő, mert a kellő ismeretek hiányában a megrendelő nem a számára ideális rendszert választja ki, mivel sokféle biometria módszer közül kellene megtalálnia az optimális megoldást.