Sok német város a német Dallmeier videotechnológiai gyártótól származó képterület kitakaró rolóval ellátott Panomera kamerákat alkalmaz a közterületi térfigyelés során, az adatvédelmi céllal. (tovább…)
A közbiztonság javítása érdekében arcfelismerő rendszerrel teszik hatékonyabbá a siófoki Petőfi sétány térfigyelő kamerarendszerét, jelentette be hivatalos Facebook-oldalán Lengyel Róbert a város polgármestere. (tovább…)
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján, egy központi tárhelyen gyűjtenék össze az állam látókörébe tartozó biztonsági kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni. (tovább…)
A GeoVision rendszámfelismerő rendszere széleskörű felhasználást biztosít szinte minden területen. Legyen az sorompós beléptetés, közúton, valamint autópályán történő rendszámleolvasás, vagy akár térfigyelő rendszerekbe való integrálás. (tovább…)
Siklu a világ mikrohullámú rádiós piacának piacvezető cége bejelentette, hogy Cambridge városa kiválasztotta a meglévő vezetékmentes video megfigyelő rendszerének megújítására. A megoldás a cég EtherHaul milliméteres hullámsávban kommunikáló rendszere lesz. (tovább…)
A videó kamerákkal történő megfigyelés egyre inkább részévé válik az amerikaiak életének. A terrorfenyegetettségtől és a bűnözés fokozódásától fenyegetve a hatóságok high-tech kamerák ezreinek (!) kihelyezésével próbálják növelni a biztonságot. (tovább…)
A GeoVision Hungária Kft. tavaly őszi szakmai képzése a közéri térfigyelő rendszerekhez kapcsolódó tudnivalókról szólt. Előző cikkünkben részletesebben taglaltuk a jogi, szabályozási kérdéseket, és kitértünk a ki, mit, mikor, hova és miért szerelhet témakörökre . Nézzük akkor a továbbiakban a gyakorlati teendők kronológiáját. (tovább…)
Még néhány hónappal ez előtt csak arról beszélhettünk, hogy a Grundig IP CCTV kínálata is bővül/megújul. Mostanra határozott tény és elérhető az új termékcsalád közel teljes választéka. Hosszas lenne felsorolni, hogy milyen új kamerák és rögzítők kerültek be a választékba, ezért inkább csak szemezgetnék.
Immáron a 4. volt a sorban az LDSZ Kft. által szervezett szakmai előadás sorozat, melyet hagyományosan az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Budapest, Tavaszmező utcai nagy eladótermében tartottak meg. A helyszínválasztás persze nem véletlen, hiszen az intézmény a biztonságtechnikai mérnök képzés fellegváraként közismert. Az oktatómunkát a legmodernebb technikák ingyenes átadásával, az LDSZ immár évek óta támogatja
A január végi rendezvény az idei év újdonságairól szólt, melyekből idén sem volt hiány. Az érdekes témák: a CANON biztonsági IP kameráinak hazai megjelenése, ezek PC alapú és stand-alone rögzítési lehetőségei, egy új GSM modul, egy új HD video technológia, a Plug&Play IP megoldások, valamint városi térfigyelő rendszerek telepítésének gyakorlati tapasztalatai, mintegy 80 szakmai látogatót vonzottak az ország számos pontjáról. Bemutatásra került egy web technológiát használó, nem projectre gyártott, hanem a szakkereskedelemben forgalmazható, most fejlesztett ügyfélhívó rendszer is. Az utolsó előadás a MegaPixel kamerák értékesítéséhez adott a gyakorlatban kipróbált és bevált tanácsokat.
Megnyitójában az LDSZ Kft. kereskedelmi igazgatója, Szabó László elmondta, hogy az újdonságokat üdítő színfoltként szinte kiállítás szerűen, a gyártók mutatják be működő demo eszközökön.
A következőkben terjedelmi korlátjaink okán, most csak két témát emelünk ki.
Szatori Tamás, az LDSZ Kft. főmérnöke osztotta meg városi térfigyelő kamerák telepítési tapasztalatait a hallgatósággal.
Video bejátszással mutatta be, hogy az 1,3 MP 18x optikai zoommal bíró speed dome kamerával 103 méter távolságból 6 cm betűmagasság még elolvasható. Természetesen arcfelismerés is lehetséges ekkora távolságból, viszont célszerű 40” képátlós, FULL HD felbontású monitort alkalmazni.
A Power over Ethernet ( POE ) technológiáról is esett szó. A POE segítségével általában olyan hálózatra kapcsolt kamerákat, nehezen hozzáférhető helyen található switcheket látnak el árammal, ahol a külön áramforrás kiépítése nehéz, drága vagy megvalósíthatatlan, illetve az eszközök elérhetősége korlátozott. Viszont ahol dedikált WIFI hálózat kiépítésére kerül sor, ott értelmetlen 2-3 méterre POE-val táplálni a kamerákat. Pont a térfigyelő rendszereknél tipikus, hogy az oszlopokra helyezett kapcsolószekrényektől csak néhány méterre van a kamera, így itt általában értelmetlen a magas felárú POE kamera és POE switch használata.
A számos telepítés során összegyűjtött tapasztalatokra építve az előadó felsorolta az előkészítés során elvégzendő feladatokat. Hangsúlyozta, hogy egyeztetni kell a megrendelővel, mit szeretne látni, felismerni, és az hány kamerával oldható meg? Hány napot szeretne rögzíteni, és tájékoztatni kell az ügyfelet, arról is hogy a Vagyonvédelmi törvény alapján egyáltalán hány napot szabad. Ezután ki kell számítani a forgalmazó weboldalán található kalkulátor segítségével, mekkora kapacitású tárolóra van szükség.
Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az árajánlat adáskor kalkuláljuk be a Tervdokumentáció elkészítését, amire irányszámokat is megadott.
Az áramszolgáltató oszlophasználat engedélyeztetése akár 2-3 hónap átfutási időt is igényel. Ezt az önkormányzatoknak kell intéznie, mivel itt ők számítanak a szerződő félnek, de sok időt spórolhatunk, ha az adatlapot mi töltjük ki. Oszloponként kb. 50 e Ft az áramvételi pont kialakítása.
A városi térfigyelő rendszereknél jellemző a vezeték nélküli jelátvitel használata. Itt a szükséges sávszélességet is ki kell számítani, amihez nélkülözhetetlen a hálózati ismeretekkel bíró szakember. Csak ezt követően válasszuk ki a jelátvitelre használt eszközöket.
Ezután döntsünk a kamerákról, és keressük meg azok rögzítésére szolgáló eszközt, a dobozt. Nagyon fontos, hogy ha 100 méternél nagyobb kábelhosszt használunk, milyen minőségű és keresztmetszetű vezetéket telepítünk.
A buktatókra is felhívta a figyelmet az előadó. Jellemző elvárás az ügyfél részéről, hogy 1 db kamerával lehetőleg szinte mindent lássunk, hogy éjjel-nappal legyen mindenki felismerhető, lássunk rendszámot stb. DE EZ NEM MEGOLDHATÓ!
A későbbi problémák elkerülése érdekében érdemes a Megrendelőnek bemutatót tartani arról, hogy az adott kamerával, ténylegesen milyen látószöggel mit fog látni. El kell mondani, hogy rendszám felismerő rendszerhez speciális kamera kell, speciális beállításokkal, az más megfigyelésére nem használható. Széles látószögre állított optikával kicsi az esélye annak, hogy használható rendszám információhoz jutunk még 5 MP esetén is!
Az előadó bemutatta azokat a kipróbált és bevált telepítési segédanyagokat is, melyek nélkülözhetetlenek az éveken át 24 órás üzemben, kültérben történő üzemeltetéshez. A villámvédelem érdekében felhívta a figyelmet a földelhető switch használatának fontosságára, a szünetmentesítésre. Apróságnak tűnik, de ahhoz, hogy mindent elhelyezzünk a kültéri dobozban ( tápok, aljzat, switch, töm szelencék ) és azt előkészítsük a telepítésre, akár 1 óra is szükséges lehet a műhelyben dobozonként, aminek költségeivel célszerű számolni már az ajánlat adáskor.
A pont-pont és pont-multipont vezeték nélküli kapcsolatok kialakításához is adott támpontokat az előadó. Ezzel akár 15 km-es hatótávolság is elérhető videójel továbbítása esetén, de optikai rálátás kell. Fa, lengedező ág, bokor, tereptárgy sem lehet a két eszköz között.
Előadásának végén röviden ismertette a Belügyminisztérium által kiadott ajánlást a Térfigyelő rendszerek vonatkozásában.
Az új, 2013-ban kifejlesztett, 2014-ben a piacon megjelent AHD technológiát Szerető Csaba mutatta be. A HD felbontás iránti igény és az analóg jeltovábbítás alkalmazhatósága vezette a fejlesztőket az AHD technológia megalkotásához. Ebben a szegmensben fontos a kedvező ár és az igény arra, hogy a régi analóg rendszerek képét úgy korszerűsítsék HD minőségűre, hogy a régi koax kábelezést lehetőleg megtartsák. A telepítő szakembereknek az AHD technológiánál nem szükséges magas szintű hálózati ismeretekkel rendelkezni, ezért új telepítések esetén is érdemes számolni ezzel a technológiával.
A telepítési költségek viszonylagosan alacsonyan tarthatók, hiszen itt elmaradnak a hálózati eszközök (switch, router) költségek.
2014-ben jelent meg a Nextchip félvezetőgyártó cég világszerte a legújabb fejlesztésű DSP (Digital Signal Processing) és ISP (Image Signal Processing) chip-jeivel, amelyek HD 720p (1280×720) felbontással működnek. Az eljárást AHD-nek (Analog HD) nevezték el. Jelen esetben a kamerában alkalmazott ISP, egy analóg vonalon továbbítható speciális digitális jelfolyamba kódolja a képtartalmat.
A DVR-ben működő DSP ezt dolgozza fel. Az előadó elmondta, hogy ezt a jelfolyamot kizárólagosan AHD kompatibilis DVR tudja csak feldolgozni. ( A video tömörítési eljárásként továbbra is H.264 algoritmus szolgál.) A gyártó ígérete szerint áprilisban találkozhatunk majd az AHD FULL HD felbontású kamerákkal, DVR-ekkel. A piacon hozzáférhetőek lesznek azok a mindent kezelő DVR-ek, amelyek képesek az analóg, az IP, és AHD technológiák együttes fogadására és rögzítésére is.
A felbontás – technológia – csatornaszám mátrix a weboldalon az adott terméknél megtalálható.
IHD-R1620, 16 csatornás AHD (1MP) és analóg (960H) DVR / IP HVR hibrid / IP NVR rögzítő
A résztvevők, köztük 6 biztonságtechnikai mérnökhallgató elégedetten távozott az ebéd után, mivel egyetlen délelőttön 9 témában kaptak információt a 2015. üzleti év sikeressé tételéhez.
Elmondható az, hogy a térfigyelés témaköre annak számtalan aspektusával ( jogi, technikai, üzemeltetési, humán stb.), rendszeres témája a médiának, de egyébként a szűkebben vett vagyonvédelmi, bűnüldözési szaksajtónak is. Nincs min csodálkoznunk, hiszen köztudott, hogy az utóbbi években ( Budapestet követően, immár vidéken is ), egyre szélesebb körben alkalmazott megoldásról van szó, melynek a kamerák ( leginkább dómkamerák ) képében testet öltött megvalósulását, mi járókelők is, nap mint nap láthatjuk ( nem ritkán vegyes érzelmeket keltve ).
Ami ugyanakkor a legfontosabb kérdés az persze az, hogy a bűnmegelőzés – bűnüldözés területén (immár a rendőrségi és önkormányzati jelentős ráfordításokat is ismerve) vajon napjainkban mennyi tényleges haszna van a telepített és működő térfigyelő rendszereknek ?
Mi is a célja a valós idejű video meg figyeléseknek a településeinken. Az alap természetesen a közbiztonság javítása, lehetőség a bűnesetek gyorsabb, eredményesebb felderítésére, de egyben eszköz a pro aktív bűnmegelőzésre is, hiszen – a remények szerint – a parkokba, utcákra, közterületekre és középületekre kihelyezett kamerák elrettentik az elkövetőket, így csökkenthető a vandalizmus, javulhat az állampolgárok biztonság érzése. Más vonatkozásban elmondható, hogy a rendszerek a városi infrastruktúrák működtetése kapcsán is komoly hatékonysággal alkalmazhatóak ( forgalomszabályozás, havária helyzetek, stb. ).
Az egyre korszerűbb videotechnika eredményeként egy – a feladatra alkalmas színvonalú, megfelelően telepített és jól üzemeltett – rendszer megdöbbentő részletes és pontos képalkotásra képes. A hőkamerák alkalmazásával akár teljes sötétségben, vagy füstben ködben is mód van a képalkotásra. A lightfinder technológia segítségével gyenge fényviszonyok mellett is megőrizhető a színhűség, az egyre szélesebb körben alkalmazott PTZ funkció nagyobb távolságról is képes a speciális zoom technikával adott eseményekbe beletekinteni, módot adva még az arcfelismerésre is. A valós idejű üzemelés mellett persze a felvételek rögzíthetőek és visszakereshetőek.
A történet tehát mint látjuk elvben „ kerek ” nyilván működőképes és széles körűen közhasznú, hát akkor hol itt a probléma mi okozza a térfigyelés ( video megfigyelés ) gyakorlatát kísérő és szűnni nem akaró társadalmi vitát?
Az egyik az a konfliktus helyzet ami a telepítést igénylők ( hatóságok, önkormányzatok, tulajdonosok) és a jogvédők között zajlik, aminek oka az, hogy a video megfigyelés és itt is döntően a felvételek rögzítése és visszakereshetősége, alapvető állampolgári személyiségi jogokat érint, nem beszélve arról, hogy a közterületi térfigyelés esetében a tevékenységhez nem szükséges az állampolgári hozzájárulás és persze arra mód sincs. Mit figyelhet meg a hatóság, melyik hatóság, milyen módszerekkel történhet a megfigyelés, meddig őrizhetőek a felvételek és milyen felhasználhatósággal? A másik probléma, a jelzett céloknak megfelelően – a már fent említett – tényleges, bizonyítható haszna a térfigyelési tevékenységnek.
Az első kérdésről röviden. Mit jelentenek itt a személyiségi jogok? Csak néhányat felsorolva: jog a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánításhoz, a szabad mozgáshoz, jog a magántitokhoz stb. A megfigyelés során pedig számos olyan személyes adat kerülhet képbe, amelynek eredménye fenti jogok sérülése lehet érintve az adatvédelmi törvényt, hiszen a hatóság a felvételeket kielemzi, meghatározott ideig őrizheti, – és habár korlátozott – de bizonyos nehezen kontrolálható irányokba további felhasználásra akár tovább is adhatja ( lásd: később ), no és persze mindannak ismeretében, hogy a képbe kerülő állampolgárok túlnyomó többsége, nem bűnöző, vagy szabálysértő. Azaz a működő demokratikus jogállam ( !? ) keretében kell megvalósuljon az a garancia, amely azt biztosítja, hogy a hatóság nem él vissza az állampolgárról megszerzett információival. A probléma az, hogy a magáncélú video megfigyelésekkel szemben a közterületi térfigyelés gyakorlata, nem elég körültekintően szabályozott. Ismét csak néhány vonatkozást említve: pl. nem mindegy, hogy a képfigyelést kik végezhetik, mert ez bizony nem kevés adatvédelmi kockázatot jelent ( csak a rendőrség állományába tartozók, mert pl. polgárőrök, nyugalmazott rendőrök, szerződött biztonsági szolgálatok alkalmazottai nem, kivéve a közterület felügyeleti célú térfigyelést ), a létesítés igényét tanulmányokkal kutatásokkal kell alátámasztani, nem elég önmagában a közbiztonság javítására hivatkozni, a szabályozás ellenére sem megnyugtató a felvételek tárolási és megsemmisítési gyakorlata sem. Egy aktuális terv kapcsán a felvételek akár nemzetbiztonsági célú felhasználásának a lehetősége is felmerül. A népszabadság információi alapján a VIII. kerületbe az önkormányzat megrendelésére telepíteni tervezett és arcfelismerésre is alkalmas eredetileg közbiztonsági célú kamerarendszert, nem a rendőrség üzemeltetné ( amit egyébként a szabályozás előír ), hanem a nemzetbiztonsági szakszolgálat, összekötve különböző állami nyilvántartásokkal ( az ügyben állítólag az adatvédelmi hatóság vizsgálódik ). 
Na és akkor térjünk át a rendszerek használatához kapcsolódó ismert tapasztalatokra is. Meglepő, hogy a témát érintően sem országos, sem Budapesti reprezentatív felmérés eredménye nem ismert. Ugyanakkor kerületi, illetve egyes városi rendőrkapitányságok alkalmanként foglalkoztak a kérdéssel, helyi statisztikákat vezetve, ebben sajnos elég szegényes a szakirodalom. Nehéz persze a vélt eredményességet tényleges számadatokkal igazolni, mégis nézzünk akkor egy szűk keresztmetszetű kerületi tapasztalatot 2012 második, harmadik negyedévéből a Főv. X kerületi Rendőrkapitányság dokumentumából. Elmondásuk szerint a fenti periódusban bizonyítottan a kihelyezett kamerák segítségével született 198 szabálysértési feljelentés, két fő elfogás, 24 előállítás, 229 helyszíni bírság, mindösszesen 3 115 000 Ft nagyságrendben. Nyilván a tényleges eredményesség megítéléséhez itt tudnunk kellene a közterületeket érintő bűncselekmények adott periódusra eső összes kerületi adatait is, no és persze esetleg a kiépítési és üzemeltetési költségeket is, azonban ezt nem érinti a jelzet dokumentum. Az viszont tudhatjuk, hogy mely cselekmények kapcsán történt a hatósági fellépés: engedély nélküli árusítás, közterületi alkoholfogyasztás, koldulás, gyülekezési jog megsértése, közlekedési balesetek. Egy kifejezetten sikertörténetnek tekinthető információ a 2000-s évtized közepéről: akkor és jószerével napjainkban is az egyik legszélesebb körben kiépült kamerarendszer az ismert közbiztonsági okokból a Józsefvárosban létesült, több mint száz kamerával, de legalább évi 320 millió Ft -os működési költséggel. A fő cél a prostitúció visszaszorítása volt, hiszen azokban az években két, háromszáz prostituált kínálta magát a közterületeken. Véleményük szerint a rendszer nagy mértékben segítette a prostitúció és az ezzel együtt járó további bűnözési formák ( lopás, garázdaság, testi sértés stb. ) jelentős csökkenését. További sikertörténetnek mondhatjuk az aluljárok bekamerázását ( habár ez nem kifejezett térfigyelési kategória ), de az nyilvánvaló, hogy az érintett helyeken jelentősen csökkent a garázdaság, a vagyon elleni bűncselekmények száma, egyben a hajléktalan kérdés is kontroláltabb formában vált kezelhetővé.
A témában nyilatkozó rendőrségi szakembereknek és kutatóknak az a véleménye, hogy, nagy általánosságban vélelmezni lehet a kamerarendszerek működtetésének és a bűnözés csökkenésének összefüggéseit, de nem elsősorban az elfogás és tettenérés vonatkozásában, hanem sokkal inkább az elrettentésben, a visszatartó hatásban, abban, hogy az érintett területeken csökkenő tendenciát mutatnak a jogellenes tevékenységek. Ezt a vélekedést alátámasztó érdekes külföldi tapasztalat az is, hogy a már felszerelt de még, vagy már nem működő rendszereknek, a bűnmegelőzés területén legalább akkora hatásuk van mint az éppen üzemelő rendszereknek. Persze az a kockázat is fennáll, hogy a megfigyelt területekről máshová helyeződik át a bűnözési aktivitás. Szintén külföldi tapasztalat az, hogy az erőszakos bűncselekmények megakadályozásában nincs kimutatható hatása a kamerázásnak.
Végül is talán annyi biztosan kijelenthető, hogy a térfigyelés, egyéb bűnmegelőzési tevékenységekkel összhangban, eredményesen segítheti adott térségek közbiztonságát.
Korszerűsítette térfigyelő rendszerét Erzsébetváros önkormányzata
Miközben a kamerás megfigyelő rendszerek mindig is részét képezték a tömegközlekedés biztonsági berendezéseinek, a legújabb technológiák változást hoztak abban, hogy a kezelő személyzet miként használja ezeket a rendszereket.
A kamerás megfigyelő rendszer az intelligens képelemzéssel túlléphet a bűnmegelőzés keretein, és segíthet a balesetveszély csökkentésében, illetve az utóbbi időkben jelentkező olyan fenyegetések elhárításában is, mint amilyen például a rézvezetékek ellopása a vasútvonalak mentén, ami a színesfémárak magasba szökésével egyre fokozódó gondot okoz. A kameratechnika legújabb fejlesztései jelentősen javították a felvett kép minőségét, miközben csökkent a sávszélesség és tárhelyszükséglet, lehetővé téve a jobb eseményérzékelést, a gyorsabb nyomrögzítést, az ésszerűbb üzemeltetést és a költségek csökkentését.
A tömegközlekedés zártláncú kamerarendszereinek üzemeltetése könnyen jelenthet nagy kihívást néhány egyszerű ok miatt.
Napjaink egyre növekvő közlekedési rendszereinél a kamerás megfigyelés sokkal hatékonyabb eszközzé vált, mint amilyen korábban volt. A hatékonyság egyrészt a hatékony működtetést jelenti, azaz az intelligens képelemzés jelentősen könnyítheti a kivételes helyzetek megállapításának terhét. Másrészt az erőforrások – nevezetesen a sávszélesség és az adattároló kapacitás – hatékony kihasználását jelenti. Végezetül a hatékonyság a döntéshozatalban is jelentkezik, amelyet – a legkedvezőtlenebb környezeti viszonyok között is kiváló – képminőség segít elő.
Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a nagy és megosztott kamerás megfigyelőrendszerek üzemeltetőinek napjainkban szembe kell néznie, hogy miként kell ezeket a növekvő rendszereket korlátozott erőforrásokkal hatásosan és hatékonyan működtetni. Ezzel a kihívással szembenézve egyre többen térnek át az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) megoldásokra, ez pedig nem csak sokkal egyszerűbb kameraarchitektúrát tesz lehetővé, mint az analóg rendszerek esetén, de sokkal hatékonyabb képelemzést és nyomrögzítést is. Napjaink hálózatalapú megfigyelő és intelligens elemző rendszerei az események sokkal pontosabb érzékelését teszik lehetővé, így a figyelmetlenség és más emberi gyengeségek a kezdettől fogva kiküszöbölhetők.
Ráadásul hatékonyabbá válik a biztonsági személyzet munkavégzése is, mivel a kezelőszemély feladata csak az marad, hogy riasztások esetén megtegye a válaszlépéseket, és nem kell a nagyszámú élőképet folyamatosan szemmel tartani. Ez lehetővé teszi, hogy a kezelők több időt fordítsanak más feladatokra. A pontosság és a gyorsaság még tovább fokozható, ha a tényleges videofelvételek helyett metaadatokat használnak, amelynek megvalósítása az analóg technológiáknál nem egyszerű. Ezek a metaadatok kisméretű karakterláncok, amelyek maguknál a képeknél jóval kisebb objektumokat vagy mozgásokat írnak le, valamint gyorsan és automatikusan lehet közöttük keresni. További támogató technológiák nélkül tehát a kamerás megfigyelő rendszereknek egyre nagyobb nehézséget fog okozni az ígéretek beteljesítése.
Az első intelligens rendszereket ugyan elsősorban mozgásérzékelésre fejlesztették ki, napjainkban azonban már jóval szerteágazóbb és kifinomultabb riasztási követelmények vannak.
Minden egyes mozgás bejelentése helyett a korszerű rendszerek már képesek elemezni az
hogy elkerüljék az olyan hamis riasztásokat, mint amilyeneket például a látótéren átsurranó szinte közmondásos macska okozhat. A riasztásokat csak akkor továbbítja a rendszer, ha az objektumok egy vagy több előre megszabott vonalat kereszteznek, meghatározott mozgási útvonalat követnek vagy a sebességük, alakjuk, vagy oldalarányuk változik. Például riasztást küldhet egy kamera, ha valaki túl közel megy a vágányokhoz egy vasútállomáson vagy ha megbotlik, és elesik a peronon. Színszűrés alkalmazásával a mozgások a színek vagy akár a színtelítettség és az árnyalatok alapján is követhetők lesznek, lehetővé téve akár két piros inges ember megkülönböztetését is.
A fejlett képelemző szoftverek lehetővé teszik a referenciaobjektumok konfigurálását is. Ebben az esetben az összes lényeges objektumadat – úgy mint a méret, a sebesség és a szín – egyetlen kattintással érzékelhető a kérdéses objektumnál a kiválasztott élőképen. Ezek az információk azután felhasználhatók a hasonló objektumok nyomonkövetési kritériumaiként – akár több kamerán keresztül. Tehát a kezelőszemély gyorsan követheti a gyanúsított személyt, ha az például felszáll a következő vonatra a metróállomáson, és megpróbál elmenekülni a következő megállónál. Csak rá kell kattintani a gyanúsítottra az esetet rögzítő videofelvételen, és ezt követően az elemzőszoftverrel meg kell kerestetni a megfelelő mintákat az adott közlekedési vonal többi állomásánál elhelyezett kamerák képén.
Az intelligens képelemzés egy másik fontos jellemzője, hogy képes érzékelni a torlódásokat és a zsúfoltságot. Ez a képesség – különösen személyzet nélküli környezetben – jelentősen javíthatja az utasok biztonságát azzal, hogy a kezelőszemélyt idejében, még a kritikus helyzet kialakulása előtt riasztja, legyen szó bemeneti vagy kijárati útvonalakról, a kocsik belsejéről vagy a peron széléről. Emellett a képelemzést gyakran használják pályafigyelésre, az akadályok, a metróalagútba behatoló emberek, a pályát keresztező állatok stb. automatikus azonosításával.
A kritikus helyzet érzékelése az egy dolog, a megfelelő válaszintézkedés pedig egy másik. Bár a központi vezérlőhelyiségben lévő képeken jól látható a helyzet, a helyszín felé haladó biztonsági személyzet vagy tűzoltóság általában nem tudja áttekinteni a pillanatnyi állapotokat. Jellemzően telefonon keresztül kapnak valamilyen útmutatást, de itt is érvényes a mondás: „Egy kép többet mond 1000 szónál”, különösen rendkívüli helyzetekben. Ha meg tudják kapni a megfigyelő rendszerek HD-minőségű képét mobil eszközök – például okostelefonok vagy táblagépek – segítségével, az nagymértékben javíthatja a bevetési csoport hatékonyságát.
Az intelligens dinamikus átkódolással a Bosch olyan technológiát fejlesztett ki, amely pont ezt teszi lehetővé. Képessé teszi a képrögzítő eszközt arra, hogy megállapítsa a mobil eszközre való átvitelhez rendelkezésre álló sávszélességet, és megfelelően hozzáillessze a kép méretét és minőségét az átvitel garantálásához. A néző ezután, amikor egy adott jelenetet részletesebben meg kíván nézni, átválthat teljes HD-megjelenítésre. Ez nagyon fontos, mert a silány minőségű képek kevés segítséget jelentenek olyankor, amikor a lehetséges veszélyes helyzetet próbálják meg kiértékelni.
Miközben az élő riasztás rendkívül fontos, sokszor van szükség az események utólagos rekonstrukciójára és elemzésére is. Ez sok időt felemésztő munka lehet. Ha az elmentett videofelvételen szeretnék pontosan észlelni az eseményeket, akkor legfeljebb az élősebesség négyszeresére gyorsítható fel a lejátszás a megtekintéskor. Ez azt jelenti, hogy minden négyórányi felvett anyag megtekintése legalább egy órát vesz igénybe. Ráadásul általában több kamera felvételét is ki kell értékelni, ami megsokszorozza az időszükségletet. Egyes esetekben ez csak költséges, de sokszor az is előfordul, hogy a hosszadalmas elemzés gátolja a gyors válaszintézkedést a kritikus eseményre.
A nyomrögzítés jelentős felgyorsításának egyik módja a kivonatolás. A vezérkamerák metaadatokat hozhatnak létre a képelemzés javítása érdekében. Ezek egyszerű karakterláncokból állnak, amelyek egyszerű részleteket, például objektumokat vagy mozgásokat írnak le. A metaadatoknak sokkal kisebb a helyigénye, mint magának a videofelvételnek, és a visszakeresés sokkal gyorsabban és automatikusan végezhető a felvételek között. Megfelelő szűrési és lekérdezési feltételek segítségével egy négyórányi felvétel egy percnél rövidebb idő alatt kielemezhető.
Ha adatátviteli protokollként az internetprotokollt (IP) használják, akkor a kezelőszemélyek a kamerás megfigyelést a meglévő hálózatukon futtathatják, és nem kell kiépíteni külön videomegfigyelő hálózatot, ez pedig jelentős költségmegtakarítással jár, és növeli a működési hatékonyságot. Az internetprotokoll ráadásul könnyen továbbítható vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül is, és gyorsan megvalósítható buszokon, villamosokon és vonatokon. Sokszor a környezeti feltételek is szükségessé teszik a vezeték nélküli kapcsolatot, példa erre a vezető nélküli új 5-ös metróvonal Milánóban. Itt a város ősi és csodálatos szerkezete nem tette lehetővé a drága kábelfektetést, ezért a Bosch és partnerei vezeték nélküli helyi hálózatot építettek ki, amely a teljes 13 kilométeres vonalat és az állomásokat is lefedi.
A közlekedési hatóságok szempontjából az internetprotokollra alapozott technológia másik jelentős előnye, hogy nagy elérhetőségű megosztott rendszereket lehet tervezni mindenfajta „egyedi hibapont” nélkül, szemben a központi kiszolgáló gépre alapozott hagyományos felépítésekkel. Az IP-alapú kameráknak az a képessége, hogy közvetlenül tudnak a megosztott háttértároló rendszerekre rögzíteni, egyszerűbbé teszi a megoldást és csökkenti a rendszerek és a kapacitások költségét.
A korszerű IP hálózati kamerák és kódolók nagy feldolgozási teljesítménye lehetővé teszi, hogy a tervezők megosztott architektúrákat tervezzenek a kódolókba és kamerákba beépített intelligens videofunkciókkal, valamint megosztott adattárolást az egész hálózaton. Ennél a megközelítésnél az teljes rögzített videoanyagot a kamera helyszínén tárolják, és csak az érdeklődésre számot tartó események képét továbbítja a rendszer a vezérlőközpont felé, ez jelentősen mérsékli mind a hálózat forgalmát, mind a munkaerő leterhelését.
A Bosch az intelligens zajgyengítési technológia (iDNR) bevezetésével nemrégiben újabb lépést tett előre. Ez nem csak a képminőséget javítja, de akár 30 százalékkal is csökkentheti a sávszélességet és az összesített tárhelyigényt az újonnan kifejlesztett Dinion és Flexidome kameracsaládoknál a többi HD-kamerához képest, ez óriási megtakarítási lehetőséget jelenthet a tároló rendszerek költségeiben és az általános üzemeltetői költségekben.
Miközben az intelligens zajgyengítés önmagában is rendkívül hasznos funkció, egy kamerás megfigyelő rendszernél alapkövetelmény, hogy minden körülmények között hasznos képet adjon, és ezért kellő fényérzékenységgel rendelkezzen. Ezt szem előtt tartva a Bosch nemrégiben bevezette az áttörést jelentő Dinion és Flexidome starlight kameracsaládot. A starlight („csillagfény”) technológiát kifejezetten arra tervezték, hogy rendkívül rossz fényviszonyok között is kiváló teljesítményt nyújtson, és képes legyen színes képeket mutatni olyankor is, amikor más kamerák már csak fekete-fehéret adnak, és képes legyen fekete-fehér képeket mutatni olyankor, amikor más kamerák már semmilyen képet nem adnak. Ezek a HD-kamerák mind színes (0,017 lux), mind fekete-fehér üzemmódban (0,0057 lux) nagy fényérzékenységükkel minimális környezeti megvilágítást igényelnek, és tiszta képeket szolgáltatnak számos alkalmazásnál még akkor is, amikor a rossz fényviszonyok jelentik a fő kihívást – például számos metróállomáson, vagy sötétedés után sok felszíni környezetben is. Ez például lehetővé teszi, hogy a kezelőszemély pontosan megállapítsa, hogy egy mozgó objektum valóban ember-e, és nem csak valami mozgó folt a sötétben. A nagy fényérzékenység a felszíni környezetben, például egy autóbusz- vagy vonattelephelyen jelentősen csökkentheti a kamerás megfigyelés kiegészítő világítási igényét is, beruházási és üzemeltetési költséget takarítva meg.
A még rendkívül kedvezőtlen körülmények között is kiváló minőségű képek előállítása javítja a kezelőszemélyzet gyors és pontos intézkedési képességét egy eseménynél. Magában álló videomegoldás esetén azonban a kezelőszemélynek továbbra is hatékonyan kell tudni kommunikálni a többi biztonsági rendszer – például a tűzvédelem vagy a kihangosítás – munkatársaival. Ezért különösen a nagy biztonsági hálózatoknál, mint amilyeneket a tömegközlekedésben is alkalmaznak, célszerű a meglévő biztonsági rendszereket egyetlen központi irányítási rendszerbe összevonni, mint amilyen a Bosch cég Building Integration rendszere (BIS), mert ez lehetővé teszi a biztonsági és védelmi technológiák egységes kezelését és irányítását, és a népszerű Building Management rendszerekbe vagy egyedi megoldásokba integrálja őket.
A Sao Paolo-i metró például a BIS Video Engine megoldást használja arra, hogy a kamerás megfigyelést az átfogó biztonsági irányító központba integrálja, amely az egész metróhálózatot figyeli. Az integrálás más rendszerekkel lehetővé teszi azt is, hogy a videofelvételeket ne csak megfigyelési célokra, hanem például tűzriadók és más riasztások ellenőrzésére is felhasználják.
A kamerás megfigyelés mindig is hozzájárult ahhoz, hogy az utasok nagyobb biztonságban érezzék magukat a tömegközlekedésben, és ez továbbra is így lesz. Napjaink kamerás megfigyelő rendszerei azonban ennél sokkal többről szólnak. Az IP-re alapozott rendszerekkel teljesen új alkalmazások bukkantak fel, amelyek elősegítik, hogy a kezelőszemélyzet hatékonyan folytathassa a munkáját, miközben pénzt lehet megtakarítani, el lehet kerülni a fejetlenséget, sőt olykor emberi életeket lehet megmenteni.
A Bosch internetprotokoll-alapú kezdeményezéseA Bosch teljes mellszélességgel kiáll az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) videomegfigyelés mellett. A technológiai megoldások új nemzedékének – például az intelligens zajgyengítésnek, a dinamikus átkódolásnak vagy a starlight családba tartozó kameráknak – a bevezetése mellett a cég tovább növelte a piaci részesedését az integrált partnerprogramja (Integrated Partner Program – IPP) segítségével is, amelyet a Bosch termékek és a legelterjedtebb szoftverek közötti együttműködés javítására fejlesztettek ki. A partnerek közé tartoznak a videoirányítási rendszerek olyan forgalmazói, mint a Genetec, a Mirasys, a SeeTec vagy a Milestone, de az adattárolókat forgalmazó cégek is, mint például az Iomega. A partnerprogramja mellett a Bosch növelte részvételét a konferenciákon és üzleti bemutatókon is, különösen a közlekedési ágazatban. A cég szponzorálta az idén Belgrádban megtartott Délkelet-Európai Vasút- és Tömegközlekedés-fejlesztési Konferenciát, és jelen lesz az északi országok Skandináv Városi Közlekedési Rendezvényén is.
Intelligens, dinamikus zajcsökkentő technológia (iDNR)
Áttörés a HD-biztonság történetében
Intelligens kamerák rossz fényviszonyokhoz
BIS – rugalmas épületfelügyelet újra szabva
