A térfigyelő rendszerek „evolúciója” – Totális megfigyelés: van ok az aggodalomra

Portálunk rendszeresen foglalkozik a video megfigyelőrendszerek témakörével, gyakran a térfigyelő rendszerekkel is, persze döntően a technika, a megoldások oldaláról. Az utóbbi periódusban ugyanakkor elsősorban Kína vonatkozásában kaptunk aggodalomra okot adó híreket az állampolgárok totális megfigyelését szolgáló rendszerek kiépítéséről, beüzemeléséről. Az itthoni aktuális hír, a kormány központi térfigyelő kamerarendszer kiépítésére vonatkozó terve. Vajon indokoltak e a félelmeink? Olvassuk Tarjányi Péter gondolatait (tovább…)

Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.

Térfigyelés 2014! Eredmények-kétségek.

Elmondható az, hogy a térfigyelés témaköre annak számtalan aspektusával  ( jogi, technikai, üzemeltetési,  humán stb.), rendszeres témája a médiának, de egyébként a szűkebben vett vagyonvédelmi, bűnüldözési szaksajtónak is.  Nincs min csodálkoznunk, hiszen  köztudott, hogy az utóbbi években ( Budapestet követően, immár vidéken is ), egyre szélesebb körben alkalmazott megoldásról van szó, melynek a kamerák ( leginkább dómkamerák ) képében testet öltött megvalósulását, mi járókelők is, nap mint nap láthatjuk ( nem ritkán vegyes érzelmeket keltve ).  

Ami ugyanakkor a legfontosabb kérdés az persze az, hogy a bűnmegelőzés – bűnüldözés területén (immár a rendőrségi és önkormányzati jelentős ráfordításokat is ismerve) vajon  napjainkban mennyi tényleges haszna van a telepített és működő térfigyelő rendszereknek ?

Mi is a célja a valós idejű video meg figyeléseknek a településeinken. Az  alap  természetesen  a közbiztonság javítása, lehetőség a bűnesetek gyorsabb, eredményesebb felderítésére, de egyben  eszköz a pro aktív bűnmegelőzésre is,  hiszen  – a remények szerint – a parkokba, utcákra, közterületekre és középületekre kihelyezett kamerák elrettentik az elkövetőket, így csökkenthető a vandalizmus, javulhat az állampolgárok biztonság érzése. Más vonatkozásban elmondható, hogy  a rendszerek a városi infrastruktúrák működtetése kapcsán is komoly hatékonysággal alkalmazhatóak ( forgalomszabályozás, havária helyzetek, stb. ).

Az egyre korszerűbb videotechnika eredményeként  egy – a feladatra alkalmas színvonalú,  megfelelően telepített és jól üzemeltett – rendszer  megdöbbentő részletes és pontos képalkotásra képes. A hőkamerák alkalmazásával akár teljes sötétségben, vagy füstben ködben is mód van a képalkotásra. A lightfinder technológia segítségével gyenge fényviszonyok mellett is megőrizhető a színhűség, az egyre szélesebb körben alkalmazott PTZ funkció nagyobb távolságról is képes a speciális zoom technikával adott eseményekbe beletekinteni, módot adva még az arcfelismerésre is.  A valós idejű üzemelés mellett persze a felvételek rögzíthetőek és visszakereshetőek.

A történet tehát mint látjuk elvben „ kerek ” nyilván működőképes és széles körűen közhasznú, hát akkor hol itt a probléma mi okozza a térfigyelés ( video megfigyelés ) gyakorlatát kísérő és szűnni  nem akaró társadalmi vitát?

Térfigyelés 2014!   Eredmények-kétségek.

Az egyik az a konfliktus helyzet ami a telepítést igénylők ( hatóságok, önkormányzatok, tulajdonosok) és a jogvédők között zajlik, aminek oka az, hogy a video megfigyelés és itt is döntően a felvételek rögzítése és visszakereshetősége,  alapvető állampolgári személyiségi jogokat érint, nem beszélve arról, hogy a közterületi térfigyelés esetében a tevékenységhez nem szükséges az állampolgári hozzájárulás és persze arra mód sincs. Mit figyelhet meg a hatóság, melyik hatóság, milyen módszerekkel történhet a megfigyelés, meddig őrizhetőek a felvételek és milyen felhasználhatósággal?  A másik probléma, a jelzett céloknak megfelelően – a már fent említett – tényleges, bizonyítható haszna a térfigyelési tevékenységnek.

Az első kérdésről röviden. Mit jelentenek itt a személyiségi jogok? Csak néhányat felsorolva: jog a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánításhoz, a szabad mozgáshoz, jog a magántitokhoz stb. A megfigyelés  során pedig számos olyan személyes adat kerülhet képbe, amelynek eredménye fenti jogok sérülése lehet érintve az adatvédelmi törvényt, hiszen a hatóság a felvételeket kielemzi, meghatározott ideig őrizheti, – és habár korlátozott – de bizonyos nehezen kontrolálható   irányokba további felhasználásra akár tovább is adhatja ( lásd: később ), no és persze mindannak ismeretében, hogy a képbe kerülő állampolgárok    túlnyomó többsége, nem bűnöző, vagy szabálysértő.   Azaz a működő demokratikus jogállam ( !? ) keretében kell megvalósuljon az a garancia, amely azt biztosítja, hogy a hatóság nem él  vissza az állampolgárról megszerzett információival. A probléma az, hogy a magáncélú video megfigyelésekkel szemben a közterületi térfigyelés gyakorlata, nem elég körültekintően szabályozott. Ismét csak néhány vonatkozást említve: pl. nem mindegy, hogy a képfigyelést kik  végezhetik, mert ez bizony nem kevés adatvédelmi kockázatot jelent ( csak a rendőrség állományába tartozók, mert pl. polgárőrök, nyugalmazott rendőrök, szerződött biztonsági szolgálatok alkalmazottai nem, kivéve a közterület felügyeleti célú térfigyelést  ), a létesítés igényét tanulmányokkal kutatásokkal kell alátámasztani, nem elég önmagában a közbiztonság javítására hivatkozni,  a szabályozás ellenére sem  megnyugtató a felvételek tárolási és megsemmisítési gyakorlata sem.  Egy aktuális terv kapcsán a felvételek akár nemzetbiztonsági célú felhasználásának a lehetősége is felmerül. A népszabadság információi alapján a VIII. kerületbe az önkormányzat megrendelésére telepíteni tervezett és arcfelismerésre is alkalmas eredetileg közbiztonsági célú kamerarendszert, nem a rendőrség üzemeltetné ( amit egyébként a szabályozás előír ), hanem a   nemzetbiztonsági szakszolgálat,  összekötve különböző állami nyilvántartásokkal ( az ügyben állítólag az adatvédelmi hatóság vizsgálódik ).  20140909 budapestlight hu

Na és akkor térjünk át a rendszerek használatához kapcsolódó ismert  tapasztalatokra is. Meglepő, hogy a témát érintően sem országos, sem Budapesti  reprezentatív felmérés eredménye nem ismert. Ugyanakkor kerületi, illetve egyes városi  rendőrkapitányságok alkalmanként foglalkoztak a kérdéssel, helyi statisztikákat vezetve, ebben sajnos elég szegényes a szakirodalom. Nehéz persze a vélt eredményességet tényleges számadatokkal igazolni, mégis nézzünk  akkor egy szűk keresztmetszetű kerületi tapasztalatot 2012 második, harmadik negyedévéből a Főv. X kerületi Rendőrkapitányság dokumentumából. Elmondásuk szerint a fenti periódusban bizonyítottan a kihelyezett kamerák segítségével született 198 szabálysértési feljelentés, két fő elfogás, 24 előállítás,  229 helyszíni bírság, mindösszesen 3 115 000 Ft nagyságrendben. Nyilván  a tényleges eredményesség megítéléséhez itt tudnunk kellene a közterületeket érintő bűncselekmények adott periódusra eső összes kerületi adatait is, no és persze esetleg a kiépítési és üzemeltetési költségeket is, azonban ezt nem érinti a jelzet dokumentum.  Az viszont tudhatjuk, hogy mely cselekmények kapcsán történt a hatósági fellépés: engedély nélküli árusítás, közterületi alkoholfogyasztás, koldulás, gyülekezési jog megsértése, közlekedési balesetek.  Egy kifejezetten sikertörténetnek tekinthető információ a 2000-s évtized közepéről: akkor és jószerével napjainkban is az egyik legszélesebb körben kiépült kamerarendszer az ismert közbiztonsági okokból a Józsefvárosban létesült, több mint száz kamerával, de legalább évi 320 millió Ft -os működési költséggel.  A fő cél a prostitúció visszaszorítása volt, hiszen azokban az években két, háromszáz prostituált kínálta magát a közterületeken. Véleményük szerint a rendszer nagy mértékben  segítette a  prostitúció és az ezzel együtt járó további bűnözési formák ( lopás, garázdaság, testi sértés stb. ) jelentős csökkenését.  További sikertörténetnek mondhatjuk az aluljárok bekamerázását ( habár ez nem kifejezett térfigyelési kategória ), de az nyilvánvaló, hogy az érintett helyeken jelentősen csökkent a garázdaság, a vagyon elleni bűncselekmények száma, egyben a hajléktalan kérdés is kontroláltabb formában vált kezelhetővé. 

20140909 onlinecamera net  Térfigyelés 2014!   Eredmények-kétségek.

 

A témában nyilatkozó rendőrségi  szakembereknek és  kutatóknak  az a véleménye, hogy, nagy általánosságban vélelmezni lehet a kamerarendszerek működtetésének és a bűnözés csökkenésének  összefüggéseit, de nem elsősorban az elfogás és tettenérés vonatkozásában, hanem sokkal inkább az elrettentésben, a visszatartó hatásban,  abban, hogy az érintett területeken csökkenő tendenciát mutatnak a jogellenes tevékenységek. Ezt a vélekedést alátámasztó érdekes külföldi tapasztalat az is, hogy a már felszerelt de még, vagy már nem működő rendszereknek, a bűnmegelőzés területén legalább akkora hatásuk van mint az éppen üzemelő rendszereknek.  Persze az a kockázat is fennáll, hogy a megfigyelt területekről máshová helyeződik át a bűnözési aktivitás.  Szintén külföldi tapasztalat az, hogy az erőszakos bűncselekmények megakadályozásában nincs kimutatható hatása a kamerázásnak.

Végül is talán annyi biztosan kijelenthető, hogy a térfigyelés, egyéb bűnmegelőzési tevékenységekkel összhangban, eredményesen segítheti adott térségek közbiztonságát.

kapcsolódó cikkek:

Korszerűsítette térfigyelő rendszerét Erzsébetváros önkormányzata

Merre tart a videomegfigyelés 2014-ben?

 

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Nagyvárosi közlekedés: nagykorúvá vált a kamerás megfigyelés

Miközben a kamerás megfigyelő rendszerek mindig is részét képezték a tömegközlekedés biztonsági berendezéseinek, a legújabb technológiák változást hoztak abban, hogy a kezelő személyzet miként használja ezeket a rendszereket.

 

A kamerás megfigyelő rendszer az intelligens képelemzéssel túlléphet a bűnmegelőzés keretein, és segíthet a balesetveszély csökkentésében, illetve az utóbbi időkben jelentkező olyan fenyegetések elhárításában is, mint amilyen például a rézvezetékek ellopása a vasútvonalak mentén, ami a színesfémárak magasba szökésével egyre fokozódó gondot okoz. A kameratechnika legújabb fejlesztései jelentősen javították a felvett kép minőségét, miközben csökkent a sávszélesség és tárhelyszükséglet, lehetővé téve a jobb eseményérzékelést, a gyorsabb nyomrögzítést, az ésszerűbb üzemeltetést és a költségek csökkentését.

Kihívások a tömegközlekedésben

A tömegközlekedés zártláncú kamerarendszereinek üzemeltetése könnyen jelenthet nagy kihívást néhány egyszerű ok miatt.

  • Először is, városaink egyre csak nőnek, és a tömegközlekedésnek követnie kell ezt a növekedést – csakúgy, mint a videomegfigyelő rendszereknek.
  • Másodszor, a legtöbb ország és város napjainkban arra ösztönzi a lakosságát, hogy az autóik helyett a tömegközlekedési eszközöket használják, és ez megint csak ezeknek a rendszereknek a bővülését eredményezi.
  • Harmadszor, a meglévő eszközök és létesítmények – például buszok, vonatok és állomások – egyre zsúfoltabbá válnak, ami további fenyegetettséggel járhat, és új lehetőségeket kínál a zsebtolvajoknak.
  • Negyedszer, a legtöbb vasút- és metróállomás már több évtizedes kort megélt, sőt van már évszázados is, és a tervezésükkor egyáltalán nem gondoltak a kamerás megfigyelő rendszerre. Gyakran nehézséget okoz az egyenes vonalú jó rálátás minden területre, és sokszor legfeljebb közepesnek nevezhetők a megvilágítási viszonyok, ami nagyon megnehezíti azt, hogy a műveleti központba kiváló minőségű képek érkezzenek be.
  • Végezetül, az élőképek puszta mennyisége általában jóval meghaladja a tömegközlekedési rendszerek tulajdonosai által alkalmazható személyzet fogadóképességét. További támogató technológiák nélkül tehát a kamerás megfigyelő rendszereknek egyre nagyobb nehézséget fog okozni az ígéretek beteljesítése.

 

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Intelligens képelemzés

Napjaink egyre növekvő közlekedési rendszereinél a kamerás megfigyelés sokkal hatékonyabb eszközzé vált, mint amilyen korábban volt. A hatékonyság egyrészt a hatékony működtetést jelenti, azaz az intelligens képelemzés jelentősen könnyítheti a kivételes helyzetek megállapításának terhét. Másrészt az erőforrások – nevezetesen a sávszélesség és az adattároló kapacitás – hatékony kihasználását jelenti. Végezetül a hatékonyság a döntéshozatalban is jelentkezik, amelyet – a legkedvezőtlenebb környezeti viszonyok között is kiváló – képminőség segít elő.

Hatékony működtetés

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a nagy és megosztott kamerás megfigyelőrendszerek üzemeltetőinek napjainkban szembe kell néznie, hogy miként kell ezeket a növekvő rendszereket korlátozott erőforrásokkal hatásosan és hatékonyan működtetni. Ezzel a kihívással szembenézve egyre többen térnek át az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) megoldásokra, ez pedig nem csak sokkal egyszerűbb kameraarchitektúrát tesz lehetővé, mint az analóg rendszerek esetén, de sokkal hatékonyabb képelemzést és nyomrögzítést is. Napjaink hálózatalapú megfigyelő és intelligens elemző rendszerei az események sokkal pontosabb érzékelését teszik lehetővé, így a figyelmetlenség és más emberi gyengeségek a kezdettől fogva kiküszöbölhetők.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Metaadatok

Ráadásul hatékonyabbá válik a biztonsági személyzet munkavégzése is, mivel a kezelőszemély feladata csak az marad, hogy riasztások esetén megtegye a válaszlépéseket, és nem kell a nagyszámú élőképet folyamatosan szemmel tartani. Ez lehetővé teszi, hogy a kezelők több időt fordítsanak más feladatokra. A pontosság és a gyorsaság még tovább fokozható, ha a tényleges videofelvételek helyett metaadatokat használnak, amelynek megvalósítása az analóg technológiáknál nem egyszerű. Ezek a metaadatok kisméretű karakterláncok, amelyek maguknál a képeknél jóval kisebb objektumokat vagy mozgásokat írnak le, valamint gyorsan és automatikusan lehet közöttük keresni. További támogató technológiák nélkül tehát a kamerás megfigyelő rendszereknek egyre nagyobb nehézséget fog okozni az ígéretek beteljesítése.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Intelligens képtartalom-elemzés

Az első intelligens rendszereket ugyan elsősorban mozgásérzékelésre fejlesztették ki, napjainkban azonban már jóval szerteágazóbb és kifinomultabb riasztási követelmények vannak.
Minden egyes mozgás bejelentése helyett a korszerű rendszerek már képesek elemezni az

  • objektum méretét,
  • sebességét és
  • mozgáspályáját,

hogy elkerüljék az olyan hamis riasztásokat, mint amilyeneket például a látótéren átsurranó szinte közmondásos macska okozhat. A riasztásokat csak akkor továbbítja a rendszer, ha az objektumok egy vagy több előre megszabott vonalat kereszteznek, meghatározott mozgási útvonalat követnek vagy a sebességük, alakjuk, vagy oldalarányuk változik. Például riasztást küldhet egy kamera, ha valaki túl közel megy a vágányokhoz egy vasútállomáson vagy ha megbotlik, és elesik a peronon. Színszűrés alkalmazásával a mozgások a színek vagy akár a színtelítettség és az árnyalatok alapján is követhetők lesznek, lehetővé téve akár két piros inges ember megkülönböztetését is.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Nyomkövetés megállókon át

A fejlett képelemző szoftverek lehetővé teszik a referenciaobjektumok konfigurálását is. Ebben az esetben az összes lényeges objektumadat – úgy mint a méret, a sebesség és a szín – egyetlen kattintással érzékelhető a kérdéses objektumnál a kiválasztott élőképen. Ezek az információk azután felhasználhatók a hasonló objektumok nyomonkövetési kritériumaiként – akár több kamerán keresztül. Tehát a kezelőszemély gyorsan követheti a gyanúsított személyt, ha az például felszáll a következő vonatra a metróállomáson, és megpróbál elmenekülni a következő megállónál. Csak rá kell kattintani a gyanúsítottra az esetet rögzítő videofelvételen, és ezt követően az elemzőszoftverrel meg kell kerestetni a megfelelő mintákat az adott közlekedési vonal többi állomásánál elhelyezett kamerák képén.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Forgalmi promblémák

Az intelligens képelemzés egy másik fontos jellemzője, hogy képes érzékelni a torlódásokat és a zsúfoltságot. Ez a képesség – különösen személyzet nélküli környezetben – jelentősen javíthatja az utasok biztonságát azzal, hogy a kezelőszemélyt idejében, még a kritikus helyzet kialakulása előtt riasztja, legyen szó bemeneti vagy kijárati útvonalakról, a kocsik belsejéről vagy a peron széléről. Emellett a képelemzést gyakran használják pályafigyelésre, az akadályok, a metróalagútba behatoló emberek, a pályát keresztező állatok stb. automatikus azonosításával.

Okos megoldások, pontos válaszintézkedések

A kritikus helyzet érzékelése az egy dolog, a megfelelő válaszintézkedés pedig egy másik. Bár a központi vezérlőhelyiségben lévő képeken jól látható a helyzet, a helyszín felé haladó biztonsági személyzet vagy tűzoltóság általában nem tudja áttekinteni a pillanatnyi állapotokat. Jellemzően telefonon keresztül kapnak valamilyen útmutatást, de itt is érvényes a mondás: „Egy kép többet mond 1000 szónál”, különösen rendkívüli helyzetekben. Ha meg tudják kapni a megfigyelő rendszerek HD-minőségű képét mobil eszközök – például okostelefonok vagy táblagépek – segítségével, az nagymértékben javíthatja a bevetési csoport hatékonyságát.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Intelligens dinamikus átkódolás

Az intelligens dinamikus átkódolással a Bosch olyan technológiát fejlesztett ki, amely pont ezt teszi lehetővé. Képessé teszi a képrögzítő eszközt arra, hogy megállapítsa a mobil eszközre való átvitelhez rendelkezésre álló sávszélességet, és megfelelően hozzáillessze a kép méretét és minőségét az átvitel garantálásához. A néző ezután, amikor egy adott jelenetet részletesebben meg kíván nézni, átválthat teljes HD-megjelenítésre. Ez nagyon fontos, mert a silány minőségű képek kevés segítséget jelentenek olyankor, amikor a lehetséges veszélyes helyzetet próbálják meg kiértékelni.

Gyorsabb és pontosabb nyomrögzítés

Miközben az élő riasztás rendkívül fontos, sokszor van szükség az események utólagos rekonstrukciójára és elemzésére is. Ez sok időt felemésztő munka lehet. Ha az elmentett videofelvételen szeretnék pontosan észlelni az eseményeket, akkor legfeljebb az élősebesség négyszeresére gyorsítható fel a lejátszás a megtekintéskor. Ez azt jelenti, hogy minden négyórányi felvett anyag megtekintése legalább egy órát vesz igénybe. Ráadásul általában több kamera felvételét is ki kell értékelni, ami megsokszorozza az időszükségletet. Egyes esetekben ez csak költséges, de sokszor az is előfordul, hogy a hosszadalmas elemzés gátolja a gyors válaszintézkedést a kritikus eseményre.
A nyomrögzítés jelentős felgyorsításának egyik módja a kivonatolás. A vezérkamerák metaadatokat hozhatnak létre a képelemzés javítása érdekében. Ezek egyszerű karakterláncokból állnak, amelyek egyszerű részleteket, például objektumokat vagy mozgásokat írnak le. A metaadatoknak sokkal kisebb a helyigénye, mint magának a videofelvételnek, és a visszakeresés sokkal gyorsabban és automatikusan végezhető a felvételek között. Megfelelő szűrési és lekérdezési feltételek segítségével egy négyórányi felvétel egy percnél rövidebb idő alatt kielemezhető.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Az erőforrások hatékony kihasználása

Ha adatátviteli protokollként az internetprotokollt (IP) használják, akkor a kezelőszemélyek a kamerás megfigyelést a meglévő hálózatukon futtathatják, és nem kell kiépíteni külön videomegfigyelő hálózatot, ez pedig jelentős költségmegtakarítással jár, és növeli a működési hatékonyságot. Az internetprotokoll ráadásul könnyen továbbítható vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül is, és gyorsan megvalósítható buszokon, villamosokon és vonatokon. Sokszor a környezeti feltételek is szükségessé teszik a vezeték nélküli kapcsolatot, példa erre a vezető nélküli új 5-ös metróvonal Milánóban. Itt a város ősi és csodálatos szerkezete nem tette lehetővé a drága kábelfektetést, ezért a Bosch és partnerei vezeték nélküli helyi hálózatot építettek ki, amely a teljes 13 kilométeres vonalat és az állomásokat is lefedi.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

Megosztott rendszerek

A közlekedési hatóságok szempontjából az internetprotokollra alapozott technológia másik jelentős előnye, hogy nagy elérhetőségű megosztott rendszereket lehet tervezni mindenfajta „egyedi hibapont” nélkül, szemben a központi kiszolgáló gépre alapozott hagyományos felépítésekkel. Az IP-alapú kameráknak az a képessége, hogy közvetlenül tudnak a megosztott háttértároló rendszerekre rögzíteni, egyszerűbbé teszi a megoldást és csökkenti a rendszerek és a kapacitások költségét.
A korszerű IP hálózati kamerák és kódolók nagy feldolgozási teljesítménye lehetővé teszi, hogy a tervezők megosztott architektúrákat tervezzenek a kódolókba és kamerákba beépített intelligens videofunkciókkal, valamint megosztott adattárolást az egész hálózaton. Ennél a megközelítésnél az teljes rögzített videoanyagot a kamera helyszínén tárolják, és csak az érdeklődésre számot tartó események képét továbbítja a rendszer a vezérlőközpont felé, ez jelentősen mérsékli mind a hálózat forgalmát, mind a munkaerő leterhelését.

Intelligens zajgyengítési technológia (iDNR)

A Bosch az intelligens zajgyengítési technológia (iDNR) bevezetésével nemrégiben újabb lépést tett előre. Ez nem csak a képminőséget javítja, de akár 30 százalékkal is csökkentheti a sávszélességet és az összesített tárhelyigényt az újonnan kifejlesztett Dinion és Flexidome kameracsaládoknál a többi HD-kamerához képest, ez óriási megtakarítási lehetőséget jelenthet a tároló rendszerek költségeiben és az általános üzemeltetői költségekben.

A képminőség a kulcs

Miközben az intelligens zajgyengítés önmagában is rendkívül hasznos funkció, egy kamerás megfigyelő rendszernél alapkövetelmény, hogy minden körülmények között hasznos képet adjon, és ezért kellő fényérzékenységgel rendelkezzen. Ezt szem előtt tartva a Bosch nemrégiben bevezette az áttörést jelentő Dinion és Flexidome starlight kameracsaládot. A starlight („csillagfény”) technológiát kifejezetten arra tervezték, hogy rendkívül rossz fényviszonyok között is kiváló teljesítményt nyújtson, és képes legyen színes képeket mutatni olyankor is, amikor más kamerák már csak fekete-fehéret adnak, és képes legyen fekete-fehér képeket mutatni olyankor, amikor más kamerák már semmilyen képet nem adnak. Ezek a HD-kamerák mind színes (0,017 lux), mind fekete-fehér üzemmódban (0,0057 lux) nagy fényérzékenységükkel minimális környezeti megvilágítást igényelnek, és tiszta képeket szolgáltatnak számos alkalmazásnál még akkor is, amikor a rossz fényviszonyok jelentik a fő kihívást – például számos metróállomáson, vagy sötétedés után sok felszíni környezetben is. Ez például lehetővé teszi, hogy a kezelőszemély pontosan megállapítsa, hogy egy mozgó objektum valóban ember-e, és nem csak valami mozgó folt a sötétben. A nagy fényérzékenység a felszíni környezetben, például egy autóbusz- vagy vonattelephelyen jelentősen csökkentheti a kamerás megfigyelés kiegészítő világítási igényét is, beruházási és üzemeltetési költséget takarítva meg.

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszer

A még rendkívül kedvezőtlen körülmények között is kiváló minőségű képek előállítása javítja a kezelőszemélyzet gyors és pontos intézkedési képességét egy eseménynél. Magában álló videomegoldás esetén azonban a kezelőszemélynek továbbra is hatékonyan kell tudni kommunikálni a többi biztonsági rendszer – például a tűzvédelem vagy a kihangosítás – munkatársaival. Ezért különösen a nagy biztonsági hálózatoknál, mint amilyeneket a tömegközlekedésben is alkalmaznak, célszerű a meglévő biztonsági rendszereket egyetlen központi irányítási rendszerbe összevonni, mint amilyen a Bosch cég Building Integration rendszere (BIS), mert ez lehetővé teszi a biztonsági és védelmi technológiák egységes kezelését és irányítását, és a népszerű Building Management rendszerekbe vagy egyedi megoldásokba integrálja őket.
A Sao Paolo-i metró például a BIS Video Engine megoldást használja arra, hogy a kamerás megfigyelést az átfogó biztonsági irányító központba integrálja, amely az egész metróhálózatot figyeli. Az integrálás más rendszerekkel lehetővé teszi azt is, hogy a videofelvételeket ne csak megfigyelési célokra, hanem például tűzriadók és más riasztások ellenőrzésére is felhasználják.

A kamerás megfigyelés mindig is hozzájárult ahhoz, hogy az utasok nagyobb biztonságban érezzék magukat a tömegközlekedésben, és ez továbbra is így lesz. Napjaink kamerás megfigyelő rendszerei azonban ennél sokkal többről szólnak. Az IP-re alapozott rendszerekkel teljesen új alkalmazások bukkantak fel, amelyek elősegítik, hogy a kezelőszemélyzet hatékonyan folytathassa a munkáját, miközben pénzt lehet megtakarítani, el lehet kerülni a fejetlenséget, sőt olykor emberi életeket lehet megmenteni.

 

Bosch IP-alapú videomegfigyelő rendszerA Bosch internetprotokoll-alapú kezdeményezése

A Bosch teljes mellszélességgel kiáll az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) videomegfigyelés mellett. A technológiai megoldások új nemzedékének – például az intelligens zajgyengítésnek, a dinamikus átkódolásnak vagy a starlight családba tartozó kameráknak – a bevezetése mellett a cég tovább növelte a piaci részesedését az integrált partnerprogramja (Integrated Partner Program – IPP) segítségével is, amelyet a Bosch termékek és a legelterjedtebb szoftverek közötti együttműködés javítására fejlesztettek ki. A partnerek közé tartoznak a videoirányítási rendszerek olyan forgalmazói, mint a Genetec, a Mirasys, a SeeTec vagy a Milestone, de az adattárolókat forgalmazó cégek is, mint például az Iomega. A partnerprogramja mellett a Bosch növelte részvételét a konferenciákon és üzleti bemutatókon is, különösen a közlekedési ágazatban. A cég szponzorálta az idén Belgrádban megtartott Délkelet-Európai Vasút- és Tömegközlekedés-fejlesztési Konferenciát, és jelen lesz az északi országok Skandináv Városi Közlekedési Rendezvényén is. 

Kapcsolódó írásaink

Intelligens, dinamikus zajcsökkentő technológia (iDNR)

Áttörés a HD-biztonság történetében

Ifsec és Firex-díj 2013

Vandálbiztos IP-kamera

Intelligens kamerák rossz fényviszonyokhoz

Vészhangosítás

BIS – rugalmas épületfelügyelet újra szabva

Forrás: Bosch

 

Térfigyelő rendszerek IV. – Képtartalom-elemzés

Térfigyelő rendszerek IV. – Képtartalom-elemzés

A térfigyelő rendszerek képalkotási és képminőségi jellemzőinek áttekintését követően cikksorozatunk negyedik, egyben záró részében az előző részben említett analízisre vagy képtartalom-elemzésre összpontosítunk.

 

Tematikájában így ez a rész látszólag elválik a képalkotás előbbiekben említett jellemzőitől, viszont szervesen kapcsolódik ahhoz: az analízis hatékonyságát természetesen elemi szinten befolyásolja az a képi anyag, amelyen a különböző szűrési feltételek szerint dolgozhatunk.

A legfontosabb kérdés, amelyhez szempontokat gyűjtünk: mit lehet tenni, annak érdekében, hogy tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát?

Képtartalom-elemzésben alkalmazható szűrési feltételek

  • a megfigyelt területre belépő vagy azt elhagyó, illetve a mozdulatlan objektumok érzékelése, számlálása,
  • adott sugarú területen, adott időtartam alatti bóklászás érzékelése,
  • elhagyott objektumok észlelése meghatározott időtartományban,
  • elmozdított objektumok észlelése adott konfigurálható időtartományban,
  • a színhelyen áthaladó objektumok nyomvonalának/útvonalának érzékelése, a nyomvonalak megjelenítésével,
  • mozgó objektumok színének érzékelése,
  • több vonalon való áthaladás érzékelése egytől három vonalig, logikai sorrendbe állítva azokat,
  • peremfeltételek megváltozásának észlelése, mint például méret, sebesség, irány- és méretarány változása adott időben, például valami leesik,
  • fej érzékelése, ezáltal emberi mozgásra történő szűrés,
  • felügyelt területen a mozgásirány érzékelése.

 

Térfigyelő rendszerek IV. – Képtartalom-elemzés
Elmozdított tárgy érzékelése, beállított érzékeny terület esetén, 1. ábra

Térfigyelő rendszerek IV. – Képtartalom-elemzés
Több vonalon való áthaladás érzékelése 2. ábra

 

Analízis

Felhasználói szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az analízis. Legyen szó akár az élőképes tartalmak kiértékeléséről, akár a már rögzített adatmennyiség feldolgozásáról, az igények kezelése mindenképpen hatékony válaszokat követelnek.

Felhasználói szempontok a tartalomelemzés használatában

  • Figyelem fókuszálása

A legtöbb CCTV-rendszer működtetése gyakran csupán azon alapul, hogy legyen lehetőség a rögzített felvételek alapján rekonstruálni egy korábban megtörtént eseményt, ezzel segítve később a feldolgozási/bizonyítási folyamatokat. Nagyobb kameraszám esetén – még ha van is helyi élőerős felügyelet –, 20 perc elteltével (az előző cikkben is említett statisztikát alapul véve) a kamerákon megfigyelhető aktivitások jelentős része már reakció nélkül marad. Döntő mértékben nem marad tehát egyéb, mint az események utólagos rekonstruálása. A kulcstényező természetesen itt is az emberi erőforrás hatékony kihasználása – figyelembe véve természetesen a munkakör monotonitásából fakadó korlátokat. Azzal tehát, ha például a fent említett szűrési feltételek alkalmazásával a rendszert alkalmassá tesszük arra, hogy valós időben riasztást küldjön az őrszemélyzet felé, egyben azonnali akciót is kiválthatunk. Így már nem csupán rögzítve, hanem akár meg is akadályozva a nem kívánt esemény bekövetkeztét, kiküszöbölve egyben a figyelem lankadásából adódó hibaforrásokat.

  • Adatkeresés

A másik sarkalatos kérdés az azonnali beavatkozás lehetőségén túl a nagy mennyiségű rögzített állományban való gyors és hatékony keresés lehetősége. Térfigyelő rendszerek kameráin keresztül általában nagy mennyiségű mozgási eseményt rögzít a rendszer, amelyek utólagos kiértékelése – illetve konkrét esemény bekövetkeztekor, meghatározott képanyagok keresése – legtöbbször nehézkes és időigényes feladat. A tartalomelemzés során viszont a konkrét képanyag mellett annak „leírását” is tartalmazó adatbázis keletkezik, amely a keresést jóval gyorsabban és hatékonyabban teszi lehetővé, mint a hagyományos eljárások.

Térfigyelő rendszerek IV. – Képtartalom-elemzés
A tartalomelemzés által a kép lényeges, meghatározó részleteihez metaadatokat rendelünk, amelyek az intelligens elemzés és keresés alapját adják, 3. ábra

Ennek során ugyanis lehetőség nyílik a fenti szűrési feltételeket ezúttal nem élőképre, hanem a már rögzített képanyagra alkalmazva megadni, az eredeti szűréstől függetlenül. Van mód például arra is, hogy az eredetileg otthagyott tárgyra riasztó kamera képén utólag adott vonalon áthaladó, meghatározott objektumra keressünk. Így a maximálisan rugalmas feltételrendszernek köszönhetően, rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg a felvételek kezelésekor.

Összegzés

A részletesebben kifejtett térfigyelős rendszerelemek példáin keresztül tehát a legfontosabb hangsúly azon volt, hogy a felhasználói oldal számára a tájékoztatás és ismeretterjesztés céljával felvillanthassunk olyan gyakorlati szempontokat, amelyek segítségére lehetnek a rendszerek tervezésekor – egyben szemléletmódot adhatnak konkrét anyagok kiértékeléséhez is.
Számos további ponton lehet csatlakozni a felvetésekhez, de valamely teljes rendszer összetevőinek feltárása és hasonló szintű tárgyalása is meghaladja a cikksorozat kereteit. A téma mindenesetre aktuális, a térfigyelő rendszerek iránti igény folyamatosan nő – így bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésre. 

Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök 
Castrum Sec Kft. 
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu


CastrumSec Logo

Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.

Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.

Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert. Most további kameraoldali funkciókat tekintünk át.

 

Az előző írásainkban foglaltakat röviden összefoglalva: a cél az volt, hogy körüljárhassuk a térfigyelő rendszerek tervezése kapcsán felmerülő, felhasználói szempontú kezdeti lépéseket.
Ez alapján tekintettük át a kamerák elhelyezéséhez és az optimális képalkotási minőség biztosításához szükséges lefedettségi kritériumokat a megfigyelési igények szerint.
Előző cikkünk folytatásaként, egyben a képalkotói oldal lezárásaként mostani írásunkban a felbontási kritériumok kiegészítésével további kameraoldali funkciókat tekintünk át, amelyek felhasználói szempontból különösen is fontos lehet a térfigyelő rendszerek tervezésében.

 

Rendszertervezési szempontok

Tekintsük át az előzetesen már közölt rendszerábrát, amellyel szerkezetében tetszőleges térfigyelő rendszer leírható (1. ábra).


1. ábra

 

  1. Képalkotás
    1. Képminőség
    2. A korábban említett felbontási értékek önmagukban nem ad(hat)nak kielégítő képminőséget akkor, ha nem adnak egyben megfelelő választ a megfigyelt helyszín egyéb helyi adottságaira is. Ez pedig alkalmazás szerint a legkülönfélébb kameraparaméterek (akár egyidejű) jelenlétét is megkövetelheti. Fontos tehát összességében látnunk, hogy az egyes követelmények milyen képalkotási vagy kameraoldali funkciót igényelnek.

A helyszín adottságai A kamerafunkció
Általános áttekintő funkcióra szánt kamera – nappal általános megvilágítással, éjszaka alacsony fénytartalom melletti működéssel.

A színes és a fekete-fehér képtartalom közötti váltás (day/night funkció) a megvilágítási szint függvényében. A day/night funkció váltása segítségével a kamera fényérzékenysége jelentősen javul az egy pixelre jutó fénymennyiség növelésének köszönhetően.

 

Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III. Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.

Színes és fekete-fehér üzemmódok közötti érzékenységkülönbség (2. ábra)

 

A helyszín adottságai A kamerafunkció
Áttekintő kamera kifejezetten éles ellenfényben vagy nagy megvilágításbeli különbségekkel rendelkező helyszínek megfigyelésére (például bejáratok vagy eltérő reflexiós tényezőjű felületek megfigyelésekor). Dinamikai tartomány (WDR) – az eltérő megvilágítottságú képrészletek különböző feltételek szerinti kezeléséhez (például kettős expozícióval biztosítva a sötét tartalmak részletgazdagságát, illetve a világos képrészek túlexponáltság nélküli leképezését.)
Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III. Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.

Képalkotási különbség WDR nélkül illetve WDR-rel (3. ábra)

 

A helyszín adottságai A kamerafunkció
Köztéri nátriumgőzlámpák vagy hasonló, rossz színhűséget eredményező fényforrások melletti, éjszaka is megfelelő színvisszaadást követelő telepítési helyszín. Specifikus fehéregyensúly a kamerán, amely a megvilágítás tartománya szerinti beállításokkal biztosítja a színhűséget.

Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.

Nagynyomású nátriumgőzlámpák színösszetevői és specifikus fehéregyensúly nélküli kamerák színhűsége (4. ábra)

 

A helyszín adottságai A kamerafunkció
Gyorsan mozgó objektumok megfigyelése (például rendszámtábla-figyelés, gépjármű azonosíthatóság). Progressive scan funkció a kamerán – a képalkotó szenzor tartalmának egyidejű (nem váltott soros) kiolvasásával. 
Állítható shuttersebesség, amely a fényviszonyoknak megfelelően az elérhető minimális időtartamban biztosítja a mozgó tartalom mosódásmentes leképezését.

Térfigyelő rendszerek – felhasználói szemmel III.

Mozgó objektumok leképezése váltott soros letapogatással és progressive scan technológiával (5. ábra)

 

  1. Analízis

 

 Egyre gyakrabban merül fel az igény CCTV-rendszerekben hagyományos mozgásérzékelés mellett, további érzékelési megoldások integrálására. 

Tipikus érzékelési megoldások lehetnek

  • az otthagyott tárgyak érzékelésére,
  • a kötelező haladási irány megsértésére,
  • a piros lámpán történő áthaladás és
  • további közlekedésbiztonsági követelmények érvényesítésére szolgáló szempontok,
  • illetve ezek mellett akár egyéb, kiemelt közbiztonsági kockázatot jelentő helyszínek (bankok, parkolók) megfigyelése.

 

Tehát a hagyományos mozgásérzékelés helyett bonyolultabb algoritmusok használatát indokolhatják akár

  • a megfigyelt terület sajátosságai, akár
  • az őrszemélyzet munkájának segítése is.

Álljon ugyanis akárhány kamerából is az adott CCTV-rendszer, komoly kihívás elé állítja a megfigyelést végző személyzetet a lényeges tartalmak folyamatos ellenőrzése. Koncentrálóképességének határára kényszeríti az embert, akár csak egyetlen képernyő hosszú időn át történő figyelése. E téren végzett felmérések kimutatták, hogy akár egy monitoron végzett megfigyelés esetén is, mindössze 20 perc elteltével – a kezelő a helyszínen történő eseményeknek akár a 90 százalékát is figyelmen kívül hagyhatja.

Tovább árnyalja tehát a kockázati tényezőket és a rendszer hatékonyságát a jól definiált műszaki tartalom mellett az emberi tényező is. A felügyeleti feladat ellátása során a legfontosabb elem lehet az őrszemélyzet kiszolgálása és figyelmének hatékony irányítása.

A kérdés tehát adott: mit lehet tenni, hogy a fenti tényezők mellett tetszőleges térfigyelő rendszerben növelhessük a megfigyelés hatékonyságát? (folytatjuk)

 

Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök  Castrum Sec Kft. 

H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu

A cikksorozat 1. része

A cikksorozat 2. része

CastrumSec Logo

Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás

Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás

Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert.

 

Előző írásunkban arról szóltunk, milyen szempontokra kell figyelni a térfigyelő rendszerek kiépítése előtt. Célunk továbbra is, hogy alapvető szempontokat adjunk a témában kevésbé jártas megrendelők számára a térfigyelő rendszer kiépítéséhez. Nem szükséges tehát a térfigyelő rendszerek szakértőjévé válni, elég csupán néhány gondolatot megfogalmazni, hogy azok segítségével pontosan lehessen megfogalmazni az igényeket.

Rendszertervezési szempontok
Annak érdekében, hogy a sokszor pontatlan felhasználói igények hatékonyan megragadhatók legyenek, érdemes elsősorban végpontokban gondolkozni: meghatározni a kameraoldali igényeket a megfigyelések tárgyain keresztül, illetve kellő figyelmet fordítani a felügyeleti szempontú megközelítésekre is.
A végponti rendszerelemek és a hozzájuk csatlakozó feladatok ilyen típusú csoportosítását alapul véve az 1. ábrán látható a tetszőleges térfigyelő rendszer szerkezete.

1. ábra

Annak érdekében tehát, hogy a felhasználói igények minél teljesebben feltárhatók legyenek, érdemes minél több fő alkotóelemet és hozzá szervesen kapcsolódó feladatot figyelembe venni. Mivel az összes modul részletes áttekintése meghaladja e cikksorozat kereteit, így azok közül is a végfelhasználói szempontból legfontosabb, kezdeti lépésekhez elengedhetetlen elemeket tekintjük át, először a képalkotást, ezen belül is a kamerák és a lefedettség kérdését.

Képalkotás, kamerák és lefedettség:
Előző írásunkban szóltunk arról, melyek azok a legfontosabb helyek, amelyeket a legtöbb térfigyelő rendszer esetében lefedni érdemes. A telepítési helyeken túl azonban különösen fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a lefedett területről – ezen belül is a megfigyelés tárgyáról –, milyen részletgazdagságú anyagot szeretnénk megjeleníteni illetve rögzíteni.

Johnson kritérium
Annak érdekében, hogy ez mozgó objektumok megfigyelése kapcsán számszerűsíthető legyen, John B. Johnson kritériumaként elhíresült adatokat vehetjük alapul. John B. Johnson még az 1950-es években kezdte meg katonai célú kutatásait azért, hogy az akkor még gyerekcipőben járó éjszakai képalkotás és a megfigyelési oldal vizuális képfeldolgozásának hatékonysága modellezhető legyen. Azt vizsgálta, hogy különböző méretű objektumok mozgásának különböző szintű felismeréséhez hozzávetőlegesen milyen felbontású képtartalom-változásra van szükség.
Az általa használt modell alapvetően még képsorokra vonatkoztatott információkon alapul, ezt azonban mostanra már képpontokra (pixelekre) is meg tudjuk adni, hogy a legújabb felbontási értékek mellett is érvényesen alkalmazható legyen ez az eredetileg katonai modell.

DCRI
Az egyes kategóriák angol elnevezéséből DCRI-nek (Detection Detektálás, Classification Osztályozás, Recognition Felismerés, Identification Azonosítás) is elkeresztelt besorolás az alábbi értékeket tartalmazza.

Detection Detektálás
A megfigyelési területen a tárgy megkülönböztethető a környezettől – például megjelent, vagy mozog
Szükséges legkisebb felbontás:
10 pixel (h) vagy 25 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 5 százaléka)

Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás

Classification Osztályozás
A megfigyelés tárgya már egyértelműen besorolható.
Szükséges legkisebb felbontás:
15 pixel (h) vagy 60 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 10 százaléka)

Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás

Recognition Felismerés
Emberi megfigyelés esetén például a ruházat típusa vagy a csomag jellege már azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
40 pixel (h) vagy 230 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 50 százaléka)

Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás

 

Identification Azonosítás
A megfigyelés tárgya azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
75 pixel (h) vagy 250 pixel (v ) / tárgy (legalább a képernyő 120 százaléka)

Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás Térfigyelő rendszerek felhasználói szemmel II. – A képalkotás

Tehát elmondható, hogy a kamerapozíciók ismerete mellett az alkalmazás jellege, illetve a felhasználói igény kell, hogy kiadja, meghatározza az elvárt felbontási értékeket, egyszerre figyelve a kamera által biztosított felbontásra, az alkalmazott optikára és a megfigyelési távolságra.

A felbontási értékek érintését követően, a következő írásunkban a képminőséget – majd e kettő felhasználása mellett az analízist vagy képtartalomelemzési funkciókat vizsgáljuk meg.

Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu

CastrumSec Logo 

Lap teteje