Fontos geometriai paraméterek:
- a jobb és a bal szem két szélső pontja,
- a jobb és a bal orrcimpa két szélső pontja,
- a száj középpontja (stabilabb, mint a két szélső pont),
- az áll jobb és bal sarkának vízszintes pozíciója,
- az áll közepének függőleges pozíciója,
- a jobb (bal) szemöldök függőleges pozíciója,
- a jobb (bal) fülcimpa vízszintes pozíciója.
Az arc felismerése
Az arc detektálása – hogy egy adott képen elektronikusan megtaláljuk – komoly feladatnak számít. A fejlettebb megfigyelő rendszerek, amelyek kamerái nagyfelbontásúak, illetve pozícionálhatók, képesek az arcról éles, pontos, közeli felvételt automatikusan rögzíteni.
Az arcdetektálásnak két fázisa van:
- az első a keresés, amikor az arc jellegzetességét keresi, majd
- a második fázisban, az ellenőrzés során elveti a követelményeknek nem megfelelő képeket.
Ezek a követelmények az arcokra jellemző vonások. A keresés legtöbbször az egészséges emberi bőr olyan színkódja alapján történik, amely nem fordul elő más tárgyakon. A bőrszínben a domináns a vörös és a zöld alapszín, a keresés a három alapszínből előállított vörös és zöld komponensek alapján történik. A megtalált, jelölt felületeket ezek után ellenőzi a szoftver aszerint, hogy az arcokra jellemző vonásokkal rendelkeznek-e vagy sem, és a téves képeket elveti. Az ellenőrzéskor különböző színre és mintázatra támaszkodó módszereket is alkalmazhat a rendszer.
Az ellenőrzés két leggyakoribb módszere:
- Szín alapú ellenőrzés: a bőrszín színkülönbségeire épít, mivel a bőrszínnek homogén színkülönbségi értékei vannak. Az előbbiekből következően arcfelület csak az lehet, ahol bármely két alapszín közötti különbség adott értékhatáron belül van.
- Mintázat alapú ellenőrzés: az ellenőrzések sötét foltokat keres az adott felületen (szem, száj stb.). Az egyik leggyakoribb módszer, ha horizontális hisztogramot veszünk fel, vagyis megvizsgáljuk, hogy egy adott sor a felvételen átlagosan milyen világossággal rendelkezik. Miután például a szem és a száj sötét, ezért ezek lokális szélsőértékként jelentkezve lehetővé teszik a két testrész függőleges pozíciójának meghatározását.
Amennyiben megvan az arcot tartalmazó kép akkor már a rendszermodell alapján történik a minta vizsgálata. [1]
Arc alapú azonosítás a nem látható, infratartományban
Az arcthermogramm olyan felvétel, amely infrakamerával készítenek végigpásztázva az arcot, és annak hőtérképét mutatja. A kép egyedi, így kombinálva nagybonyolultságú mintaazonosító algoritmussal – ez ellenőrzi a relatív hőmérsékletkülönbségeket az arcon –, olyan technikát kínál, amely független a kortól, az egészségi állapottól, de még a test hőmérsékletétől is. Az egypetéjű ikreknek nem egyforma az erezetük az arcukon, ezért a kialakuló hőkép sem lehet egyforma. Az arcthermogramm teljes sötétségben is képes az azonosításra. Hátránya, hogy érzékeny a háttérben lévő hősugárzására.
Napszemüveges arc hőképe
Fül alapú azonosítás
A fül alapú azonosítás a biometria új ága lehet, lévén, eddig ilyen eszközt még nem fejlesztettek ki [2]. Az azonosítás előfeltétele az, hogy a fülről megfelelő felbontású képet lehessen felvenni – akár távolról is –, ez néha nehézségekbe ütközik. Elég arra gondolnunk, hogy a legtöbb ember fülét részben vagy egészben haj takarja, vagy az illető például sapkát hord, így az álcázás könnyen megoldható.
Fül hőképe
Számos módszert alakítottak ki a már felvett kép feldolgozására, csak felsorolásszerűen és a teljesség igénye nélkül:
- manuális (távolságok mérése 3 mm-es pontossággal adott pontból kiindulva),
- Voronoi diagram,
- erőtér transzformáció,
- hőkép,
- aktív kontúr stb.
Abban az esetben, ha a fülnek csak kis részlete takart, lehetőség van a haj felismerésére és a képből való szűrésére, például hőkép segítségével.
Értékelés a hét alapelv alapján:
|
Látható tartomány
|
Nem látható tartomány
|
Egyetemesség
|
mindenkinek van
|
mindenkinek van
|
Egyediség
|
teljesen egyedi / kivéve az egypetéjű ikrek
|
teljesen egyedi
|
Állandóság
|
középtávon állandó
|
középtávon állandó
|
Mérhetőség
|
nem kell különleges eszköz
|
infrakamera szükséges
|
Teljesítmény
|
aránylag mérsékelt
|
aránylag mérsékelt
|
Megtéveszthetőség
|
nehezen megtéveszthető
|
nehezen megtéveszthető
|
Elfogadhatóság
|
passzív mód
|
passzív mód
|
Felhasznált irodalom:
[1] Prof. Dr. Kovács Tibor: Biometrikus azonosítás, Digitális jegyzet, ÓE, Budapest, 2010.
[2] Árendás Csaba, Bachraty Gergely, Jeges Ernő, Körmöczi Csaba, Molnár Roland, Barczikay Péter, Demcu Karolina, Csurgay Péter, Szász Olivér, Máté László, Dr. Nehéz-Posony Márton, Tizedes László, Veresegyházi Zsolt:
Integrált biometrikus azonosító rendszerek (Irodalomkutatás kötet), 2005.
(http://www.mit.bme.hu/research/search/downloads/ibar/Irodalomkutatas.pdf)
(Letöltve: 2010. június 11. 13:10)
Részlet Rozsnyay András Biometrikus azonosítás alkalmazásának lehetőségei a Magyar Honvédség objektumaiban című szakdolgozatából. (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Gépészmérnöki, Biztonságtechnikai és Minőségügyi Tanszék, Budapest, 2010)