Izléses, diszkrét közterületvédelem a Marshallstól
A Marshalls Landscape Protection piacra dobta a Versót – egy utcai bútorcsaládot, amely minősített és minősítetlen közterületvédelmi elemeket is kínál.
(tovább…)
A Marshalls Landscape Protection piacra dobta a Versót – egy utcai bútorcsaládot, amely minősített és minősítetlen közterületvédelmi elemeket is kínál.
(tovább…)
Az Orion 21 Kft kiemelt partnere a Marshalls Landscape Protection az elmúlt 130 évben olyan eszközöket igyekezett gyártani, melyek lehetővé teszik a közterületek biztonságosabbá tételét. Mindemellett fontosnak tartották megőrizni az eredeti környezet harmoniáját. Egy olyan termékcsaládot mutatunk be a következőkben, melynek elemei képesek védelmet nyújtani gépjárművel végrehajtott támadások, vagy balesetek esetén. (tovább…)
„A városok megszokott lüktetésébe, sokkolóan robbannak be a gépjárművel elkövetett terrortámadások. Az ilyen jellegű támadásokat a szakirodalom „Ramming”- nak nevezi. Alapvetően „csak” döntés szükséges, hogy felszereljék az adott közterületet a ’ramming’ támadások elleni védekezésre” (tovább…)
Jon Cropley, az IHS Markit vezető elemzője szerint a professzionális videofelügyeleti berendezések világpiaca 9,3 százalékkal nőtt 2017-ben. Ez a növekedés sokkal magasabb, mint 2016-ban (3,9 százalék) vagy 2015-ben (1,9 százalék ) volt . A növekedés az összetevői a bűnözés és a terrorizmus elleni kormányzati kiadások, valamint a magánszektor költségei a kiskereskedelmi és ipari létesítményekben alkalmazott berendezések cseréjéhez. (tovább…)
Az EP tervezete szerint az EU polgárai által használt összes elektronikus kommunikációs szolgáltatásnál végponti (end-to-end) titkosítást írnának elő, másrészt pedig tiltanák a kommunikációs rendszerekben a beépített hátsó ajtókat (backdoor).
A facebook első körben hét probléma csoport köré fogalmazta meg azokat a legkritikusabb kérdéseket amelyhez kapcsolódó véleményt – állásfoglalást a felhasználók aktív közreműködésével kíván kialakítani. Válaszokat a hardquestions@fb.com címre várnak. (tovább…)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén Jan Eliasson főtitkárhelyettes arról beszélt, hogy egyre nagyobb sansza van annak, hogy illetéktelen kezekbe kerülhetnek tömegpusztító fegyverek és ehhez ma már sajnos rendelkezésre áll a beszerzési, a finanszírozási de a technológiai háttér is. (tovább…)
Mennyire reális a terrorizmus veszélye napjaink Magyarországán? Amennyiben igen, mennyire vagyunk felkészülve egyáltalán a teendők átgondolására? Mit tehetnek a hatóságok, a biztonságvédelmi szakma egy, a mainál jóval veszélyesebb világban?
(tovább…)
„A drónok fejlesztésében a legnagyobb kockázat az, amikor a technológia rossz kezekbe kerül. Ilyenkor szélsőséges esetekben akár a terrorizmus eszközévé is válhat” állítja a texasi Drón Laboratórium alapítója, Zain Naboulsi. Egyre nő az igény olyan eljárásokra, megoldásokra amelyek segítségével a drónokat detektálni lehet.
A kockázat mindig reális, hogy végül is egy fejlesztés vagy új találmány jó vagy kártékony céllal kerül felhasználásra. Ezért ha a technika illetéktelen kezekbe kerül az jelentős veszéllyel járhat, amivel számolnunk kell. Tokióban egy tüntető radioaktív port szállító drónt irányított a Japán miniszterelnöki iroda fölé, mivel a kormány a nukleáris reaktorok újraindítását tervezte 2015-ben. A balesetben senki nem sérült meg, viszont az épületet teljes mértékben tönkretette.
A drón technológia velejárója, hogy elképesztően nehéz a pontos helyzetüket meghatározni, de már létezik olyan eszköz, mely figyelmezető jelzést ad, ha a közelben lebegnek. A Drón Laboratóriumot eredetileg mezőgazdasági drónok fejlesztésére hozta létre Zain Naboulsi és Philip Wheat, de időközben ráeszméltek, hogy hatalmas igény van a drónok detektálásának megkönnyítésére. Olyan detektorokat gyártanak, melyek jeleznek ha egy reklámozó vagy akár szórakoztató célt szolgáló drónt észlelnek. Ez magába foglalja a hang és rádióhullámos drón azonosítást is.
A fejlesztéseik során a legkiemelkedőbb gyártókkal dolgoznak együtt, többek között a DJI, 3DR és a PARROT (napjainkban ezek a cégek uralják a piac 90-95 %-át) . A katonai és hadi drónok detektálása viszont már nem tartozik a feladataik közé (lásd: megjegyzésünket később).
A Drón Labor ügyfelei többnyire biztonsági és viszonteladó cégek. Fejlesztett eszközeik audio és hagyományos mikrofonokkal már 15-30 méterről jelezni tudják a drónok jelenlétét. Teljes csendben pedig ez a távolság akár 60-90 méterre is kiterjeszthető, de dolgoznak még szélesebb hatótávolságú mikrofon technikák fejlesztésén is. Rádióhullámos detektálásnál a hatósugár 400 méter, azonban tesztelésnél elérték már a 600 métert is.
„ Főbb céljaink közé tartozik, hogy hangérzékelővel, rádió hullám, videó illetve hő érzékelővel és radarral lássuk el eszközeinket. Ezeket az öt érzéknek nevezzük, ez így együttesen tudja hatékonyan segíteni a detektálási folyamatot. Pusztán csak hangérzékelővel felszerelni egy detektort nem igényel nagy szakmai tudást és olcsón létre lehet hozni. Viszont egy kiabáló emberekkel telített stadionban az efféle megoldás használhatatlan, mivel a drón által keltett zaj, nem haladja meg többnyire egy méhraj hangját.” tette hozzá Naboulsi.
Érdekes és nehezen érthető tendencia , hogy az Egyesült Államokban történt számos drón baleset ellenére a detektorokat nem amerikai, hanem külföldi vásárlók veszik.
Az emberiségre nézve a drónok hasznosak, de csak idő kérdése, hogy a terrorizmus céljait szolgáló eszközként alkalmazzák őket, hangsúlyozza Naboulsi. „ A drónokat egyszerűen felszerelhetik C4 vagy plasztik robbanószerekkel, vagy biológiai fegyverekkel amivel könnyen elrepül bárhova és megöli az ott lévőket. Vegyünk például egy víztározót, amit magas kerítésekkel és biztonsági személyzettel védenek a betolakodók ellen. Egy drónnak ez nem akadály, így könnyedén átrepül rajtuk és beszennyezheti a vizet. Napjainkban az ehhez hasonló esetlegesen felmerülő problémákkal kell megküzdenünk és azokkal akik rossz célokat szolgálva kívánnak fegyverként drónokat bevetni. Ha eljön ez a nap, akkor mindenki ráeszmél majd, hogy meg kell védenünk magunkat. Csak ne legyen túl késő.”
EREDETI SZÖVEG FORRÁSA: ITT (2015.06.05)
Megjegyzés
A drón használat kockázatait érintően az adatvédelem mellett, persze mi is beszélünk biztonsági kérdésekről is, de nyilván egyenlőre és „hál istennek” csak a mi viszonylag békés világunkat érintő kérdések mentén. Még belegondolni is rossz abba, hogy ez a technika fegyveres támadási célokat is szolgálhat. Pedig az eszközök már ma is rendelkezésre állnak és bizony használják is jelentős hatékonysággal. Az USA légierejének napjainkban már vélhetően több mint 35%-át tehetik ki az un UAV ((unmanned aerial vehicles) drónok és a terrorizmus ellenes háború 2001-es kezdete óta egyre szélesebb körben és növekvő eredményességgel használják lokális, célzott felderítő-megsemmisítő akciók kapcsán.
Hol van itt akkor a fentiekben jelzett kockázat, hiszen tudtunkkal ezek a szuper modern támadó eszközök, csak a legfejlettebb haditechnikával bíró országokban állnak rendelkezésre jelenleg, plusz a fejlesztésük és rendszerbe állításuk is pokolian drága. A legálisan birtokló országok pedig deklaráltan elítélik a terrorizmust.
A dolog sajnos ennél bonyolultabb. Az alábbiakban, immár a fenti cikk ismeretében próbáljuk meg néhány pontba szedve összesíteni azokat a körülményeket, amelyek bizony megkönnyítheti a terrorizmus térhódítását ezen a területen is. Reális ti. az a lehetőség sajnos, hogy a témát érintően egyenlőre csak a jéghegy csúcsát látjuk.