„A drónok fejlesztésében a legnagyobb kockázat az, amikor a technológia rossz kezekbe kerül. Ilyenkor szélsőséges esetekben akár a terrorizmus eszközévé is válhat” állítja a texasi  Drón Laboratórium alapítója, Zain Naboulsi.  Egyre nő az igény olyan eljárásokra, megoldásokra  amelyek segítségével a drónokat detektálni lehet.

A kockázat mindig reális, hogy végül is egy fejlesztés vagy új találmány jó vagy kártékony céllal kerül felhasználásra. Ezért ha a technika illetéktelen kezekbe kerül  az jelentős  veszéllyel járhat, amivel számolnunk kell. Tokióban egy tüntető radioaktív port szállító drónt irányított a Japán miniszterelnöki iroda fölé, mivel a kormány a nukleáris reaktorok újraindítását tervezte 2015-ben. A balesetben senki nem sérült meg, viszont az épületet teljes mértékben tönkretette.

A detektálás

A drón technológia  velejárója, hogy elképesztően nehéz a pontos helyzetüket meghatározni, de már létezik olyan eszköz, mely figyelmezető jelzést ad, ha a közelben lebegnek. A Drón Laboratóriumot eredetileg mezőgazdasági drónok fejlesztésére hozta létre Zain Naboulsi és Philip Wheat, de időközben ráeszméltek, hogy hatalmas igény van a drónok detektálásának megkönnyítésére. Olyan detektorokat gyártanak, melyek jeleznek ha egy reklámozó vagy akár szórakoztató célt szolgáló drónt észlelnek. Ez magába foglalja a hang és rádióhullámos drón azonosítást is.
A fejlesztéseik során a legkiemelkedőbb gyártókkal dolgoznak együtt, többek között a DJI, 3DR és a PARROT (napjainkban ezek a cégek uralják a piac 90-95 %-át) . A katonai és hadi drónok detektálása viszont már nem tartozik a feladataik közé (lásd: megjegyzésünket később).

A Drón Labor ügyfelei többnyire biztonsági és viszonteladó cégek. Fejlesztett eszközeik audio és hagyományos mikrofonokkal már 15-30 méterről jelezni tudják a drónok jelenlétét. Teljes csendben pedig ez a távolság akár 60-90 méterre is kiterjeszthető, de dolgoznak még szélesebb hatótávolságú mikrofon technikák fejlesztésén is. Rádióhullámos detektálásnál a hatósugár 400 méter, azonban tesztelésnél elérték már a 600 métert is.

„ Főbb céljaink közé tartozik, hogy hangérzékelővel, rádió hullám, videó illetve hő érzékelővel és radarral lássuk el eszközeinket. Ezeket az öt érzéknek nevezzük, ez így együttesen tudja hatékonyan segíteni  a detektálási folyamatot.  Pusztán csak hangérzékelővel felszerelni egy detektort nem igényel nagy szakmai tudást és olcsón létre lehet hozni. Viszont egy kiabáló emberekkel telített stadionban az efféle megoldás használhatatlan, mivel a drón által keltett zaj, nem haladja meg többnyire egy  méhraj hangját.” tette hozzá Naboulsi.

Érdekes  és nehezen érthető tendencia , hogy  az Egyesült Államokban történt számos drón baleset ellenére a detektorokat nem amerikai, hanem külföldi vásárlók veszik.

Fenyegetettség

Az emberiségre nézve a drónok hasznosak, de csak idő kérdése, hogy  a terrorizmus céljait szolgáló eszközként alkalmazzák őket, hangsúlyozza Naboulsi. „ A drónokat egyszerűen felszerelhetik C4 vagy plasztik robbanószerekkel, vagy biológiai fegyverekkel amivel könnyen elrepül bárhova és megöli az ott lévőket. Vegyünk például egy víztározót, amit magas kerítésekkel és biztonsági személyzettel védenek a betolakodók ellen. Egy drónnak ez nem akadály, így könnyedén átrepül rajtuk és beszennyezheti a vizet. Napjainkban az ehhez hasonló  esetlegesen felmerülő problémákkal kell megküzdenünk és azokkal akik rossz célokat szolgálva kívánnak fegyverként drónokat bevetni. Ha eljön ez a nap, akkor mindenki ráeszmél majd, hogy meg kell védenünk magunkat. Csak ne legyen túl késő.”

EREDETI SZÖVEG FORRÁSA: ITT (2015.06.05)

Megjegyzés
A drón használat kockázatait érintően az adatvédelem mellett, persze mi is  beszélünk biztonsági kérdésekről is, de nyilván egyenlőre és „hál istennek” csak a mi viszonylag békés világunkat érintő kérdések mentén. Még belegondolni is rossz abba, hogy ez a technika fegyveres támadási célokat is szolgálhat. Pedig az eszközök már ma is rendelkezésre állnak és bizony használják is jelentős hatékonysággal. Az USA légierejének napjainkban már vélhetően több mint 35%-át tehetik ki az un UAV ((unmanned aerial vehicles)  drónok és a terrorizmus ellenes háború 2001-es kezdete óta egyre szélesebb körben és növekvő eredményességgel használják lokális, célzott felderítő-megsemmisítő akciók kapcsán.

Hol van itt akkor a fentiekben jelzett kockázat, hiszen tudtunkkal ezek a szuper modern támadó eszközök, csak a legfejlettebb haditechnikával bíró országokban állnak rendelkezésre jelenleg, plusz a fejlesztésük és rendszerbe állításuk is pokolian drága.  A legálisan birtokló országok pedig deklaráltan elítélik a terrorizmust.

A dolog sajnos ennél bonyolultabb. Az alábbiakban, immár a fenti cikk ismeretében próbáljuk meg néhány pontba szedve összesíteni azokat a körülményeket, amelyek bizony megkönnyítheti a terrorizmus térhódítását ezen a területen is. Reális ti. az a lehetőség sajnos, hogy a témát érintően egyenlőre csak a jéghegy csúcsát látjuk.

1. A terrorizmust finanszírozó pénzügyi források jelentősek és érzékelhetően kiapadhatatlanok. Az állami szintre emelkedett terrorizmust jelentő Iszlám Állam ezen a területen még új perspektívákat is nyitott. Ennek akár már rövid távon is lehet eredménye magas technikai szintű támadó dróntechnikák kifejlesztése, vagy a fekete piacon történő beszerzése és bevetése ( a COCOM lista ellenére is).
2. Amennyiben jobban belegondolunk, terrorcselekményeket  nem csak a fenti  high-tech kifejezetten katonai felhasználásra fejlesztett drónokkal  lehet elkövetni és az igazi reális veszély jelenleg éppen ez (lásd: a fent).  Csak Magyarországon több száz  engedélyezett civil drónt használnak döntően az infrastruktúra ellenőrzés –l égifotózás területén (nem beszélve az engedély nélkül repülő technikákról ).  Nyilván világszerte (és különösen a fejlett társadalmakban) a dróntechnika  térhódításának a forradalmát éljük és az ártó szándék kivitelezéséhez minden további nélkül szerezhetőek be legálisan is  civil drónok és  viszonylag kis költséggel alakíthatóak át, szerelhetőek fel a  „szükségleteknek megfelelően”.  
3. Szabályozási problémák. Az EU-ba és itthon  is tudjuk, hogy a drón használat körültekintő szabályozása egyenlőre még kidolgozás alatt áll (engedélyezési, biztonsági, adatvédelmi vonatkozások stb. lásd cikkünk) és úgy véljük, hogy a fejlett világban máshol is jelentkeznek szabályozási problémák.
4. Na és messze nem utolsó sorban a fenti cikkben jelzett detektálás, elhárítás  kérdései.  Még egyébként a  szerencsére domináló békés felhasználás esetén is kiemelt szempont kellene legyen olyan technológiák fejlesztése  és használatba állítása, melyek képesek a  döntően alacsony légtérben repülő drónok detektálására bemérésére.  A  terror kockázatnak kitett térségek, objektumok esetén pedig az elhárítás technikáira is égető szükség lenne. Az idő tehát sürget és úgy tűnik, hogy ezen a területen világszerte késében vagyunk. (A szerk.)

Fordította, összeállította: Valkó Máté  Óbudai Egyetem

kapcsolódó cikkek:

Drón használat – szabályozási kérdések I.

Impressziók az MBF V. kecskeméti konferenciájáról. Cél a biztonsági kockázatok megelőzése, irány, a tudatos tervezés!