Először hallunk némi információit az RFID kártya alapú beléptető rendszerről. Megtudjuk az előnyeit és hátrányait. Majd Rátér a biometrikus azonosítási lehetőségekre. Az ujjnyomat alapú azonosítás esetében felsorolja a hátrányait: fertőzésveszély, a rendszer könnyű kijátszhatósága, téves elutasítások. Ez után rátér az arcgeometria alapú azonosításra, annak működési elvére, előnyeire.
Számos fejlesztő dolgozik a hiteles azonosítás egyszerűsítésén és mellette a biztonságosságának növelésén. (tovább…)
A biometria elemzésére használt matematikai módszerek közül sorozatunk harmadik részében a Doddington-féle 30-as szabályt és biometrikus rendszerek megbízhatóságának statisztikai elemzését mutatjuk be. (tovább…)
A biometria elemzésére használt matematikai módszerek közül sorozatunk második részében a Bayes-analízis és az intervallumbecslés módszere ujjnyomazonosító-rendszerek vizsgálatában témakörét mutatjuk be. (tovább…)
Évente rendezik meg Londonban a biometriával foglalkozó szakemberek egyik legjelentősebb találkozóját a Biometrics Londont. A kiállításon és konferencián megjelennek a világ legjelentősebb kutatói, fejlesztői, gyártói és a témához kapcsolódó szervezetek, szövetségek, oktatási intézményeinek képviselői.
Az idei Biometrics 2012-n Londonban részt vett Fehér András, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara Alkalmazott Biometria Intézetének munkatársa is. A háromnapos konferencián és a kétnapos kiállításon számos előadás hangzott el a biometria újdonságairól, bemutattak új eszközöket, technológiákat és a még tesztelés alatt álló fejlesztéseket is – kezdte beszámolóját Fehér András. Szeptember 11-e hatása ma is érezhető a biztonsági ipar és ezen belül a biometria fejlődésén. Tapasztalatai szerint a gazdaság fejlődését messze meghaladja a tudás, a tudomány fejlődése. Napjainkban a biometriában a technológiák közül az arcfelismerés és a DNS-azonosítás fejlődése a legjelentősebb. Bár a DNS-azonosításának fizikai korlátai vannak, már megközelítik a 90 perces határidőt.
A biometria fő felhasználói a rendészeti szervek, az eszközök terén pedig a mobileszközök: a tabletek és az okostelefonok kerültek az első helyre. A gyakorlatban az azonosítás úgy történik, hogy a rendőr vagy a katona kezében a mobil eszközzel, amelyhez ujjnyomatolvasót csatlakoztattak, lefényképezi a vizsgálni kívánt személyt, ujjnyomatot vesz tőle, beírja az adatait a mobileszközbe az okmányai alapján. Majd online módon vagy offline adatbázisával kiszűri, hogy az illetőt körözik-e, akár a rendőrség akár mondjuk a bevándorlási hivatal. De van olyan bonyolult készülék is, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, és három-négyféle biometriai adatot is képes vizsgálni: arcfelismerő, ujjnyomatolvasó és íriszszkenner is kapcsolódik hozzá. Tehát a technika fejlődésének iránya, hogy mobil eszközökkel a helyszínen, minél többféle módon ellenőrizzék az embereket.
Az arcfelismerés nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, egyszerre nagy tömeg vizsgálatára képes berendezést is bemutattak a kiállításon. A kamerát nagy forgalmú helyre teszik ki, például repterekre, forgalmas városi csomópontokba, áruházakba, ahol is gyakorlatilag minden egyes embert képes ellenőrizni az arcfelismerő-rendszer, aki a látóterébe kerül.
De van olyan alkalmazási lehetősége is az arcfelismerő-rendszernek, hogy áruházláncok fölviszik az adatbázisba a kétezer, általuk ismert áruházi tolvaj képét, és a rendszer figyelmezteti a biztonsági személyzetet, ha közülük valaki megjelenik az üzletben, így külön figyelmet kaphat az őröktől. De használható ez VIP személy felismerésére is.
Az arcfelismerésben a nehézséget az jelenti, hogy egyszerre sok embert rövid idő alatt kell azonosítani, és ha elfordítja a fejét, akkor is felismerhető legyen. Dollár milliárdokat ölnek a fejlesztésekbe, a finanszírozók pedig a bevándorlási hivatalok, a rendőrség, katonaság, határőrség.
Az amszterdami Schiphol repülőtéren már működik az az automatikus beléptetőrendszer, amelyben maga a felhasználó helyezi a biometriai adatait tartalmazó chipes útlevelét a szkennerbe. Automatikusan fényképet készít róla a rendszer, majd összeveti a három képet: a frissen készültet, az útlevélből szkenneltet és a chipen szereplőt. Ezzel kapcsolatban Fehér András kifejtette az aggályait is, minél inkább automatikus a rendszer, annál könnyebb becsapni. Ha valaki egyszer hamis adatokkal már sikeresen átment az ellenőrzésen, akkor azon túl mindenhol azonosítani fogják. Erre megoldás, ha több ponton, több ember vesz részt az ellenőrzés folyamatában, mert akkor kisebb a hibázási lehetőség.
A mindennapokban egyre több helyen alkalmaznak biometrikus azonosítást, főként ujjnyomat-azonosítást. A beléptetőrendszerektől kezdve a munkavédelmen át a számítógépek védelméig számos alkalmazási területe van a hétköznapokban a biometriának.
A biometria méri és rögzíti valakinek egyedi fizikai, testi jellemzőit, viselkedésbeli jellemvonásit, és ezeket azonosítás és hitelesítés céljára használja fel. A biometrikus felismerés alkalmazható
A biometria nyújtotta lehetőségeket az élet számos területén kihasználhatjuk.
Páncéltermek, páncélszekrények, magas biztonságú objektumok
Ezen a területen a leginkább elterjedt a biometria alkalmazása, mivel ez az egyik legbiztonságosabb megoldás. A korszerű ujjnyomat-olvasókat nehéz kijátszani, mert felismerik, hogy élő ujjat helyeztek-e rájuk. A hagyományos kártyás vagy kódos beléptetőrendszerek esetében fennáll a veszélye, hogy ellopják a kártyát vagy kifigyelik a kódot. Tehát a hagyományos rendszerek nem személyt hanem (ellopott) kártyát vagy (kilesett) kódot azonosítanak.
Épületek, irodák
Irodaházakban a sok kártya okozhatja a gondot. Dolgozók folyamatos változása – új belépő vagy kilépő –, valamint az ideiglenes belépők – takarítók, karbantartók – miatt nehézkes ez a megoldás, nem is szólva az elhagyott kártyákról. Ezzel szemben a biometrikus beléptetőrendszer kényelmes, egyszerű megoldás, és kizár számos manipulációt, mint például a kártya odaadása másnak Az eszköz több kimenettel rendelkezik, így különböző ujjhoz különböző funkciót is rendelhetünk, például a mutatóujjunkat használjuk a ki- és belépéshez, a középső ujjunkkal kezelhetjük a riasztórendszert.
Fontos irodai alkalmazás még, hogy a biometrikus beléptetőrendszer is összekapcsolható a munkaidő-nyilvántartással.
Autók, pénz- és értékszállítók
A pénz- és értékszállító járművek védelmi rendszere is ötvözhető ezzel a technológiával. Megoldható például, hogy csak a jogosult személy vezetheti a járművet: először azonosítja magát a sofőr, majd csak utána indítható az autó. Előfordul, hogy kényszer hatása alatt kell beindítani a járművet. Az ilyen esetekre is van megoldás: különböző ujjakhoz különböző funkciót rendelhető, így második funkcióként a kényszer indítást meghatározhatjuk. A vezető normál esetben a megadott ujjával indítja az autót, de amennyiben kényszer hatása alatt kell ezt tennie, akkor másik, előre felprogramozott ujját használja. Hogy ez után mi történjen, arra több lehetőség is van. Például egyszerűen csak annyi, hogy az autó ugyan elindul, de emellett csendes vészjelzést küld a diszpécsernek, aki meghatározza az autó helyzetét, útvonalát, és értesíti rendőrséget. Ugyan ez a megoldás használható az autó rakterének nyitásához is, arra az esetre, ha az autót nem elvinni akarják, hanem a helyszínen kifosztani. A lehetőségek szinte végtelenek, az adott cégen, gyártón múlik, hogy milyen funkciót szeretne aktiválni támadás esetén.
A hagyományos személyautók védelmi rendszere is kiegészíthető ezzel a technológiával, hozzá köthető akár riasztó, akár immobiliser. Az autót csak a regisztrált felhasználók tudják indítani és használni.
Veszélyes munkagépek, eszközök, technológiák
A biometrikus azonosítás a munkavédelem területére is betört. Veszélyes technológiák esetén megoldható, hogy a gépeket, berendezéseket, járműveket csak az arra jogosult, képzett dolgozó használhassa. Így például az atomerőműben rendkívül fontos, hogy az egyes területekre csak a megfelelő képzésben részt vett dolgozók léphessenek be, vagy az adott munkagépet csak vizsgával rendelkező személy indíthassa el.
Őrjáratellenőrző-rendszer
Hatékonyan alkalmazható őrjáratellenőrző-rendszereknél is a biometria. Például. ahol az őrnek óránként körül kell járni az objektumban, általában nyomógombos vagy kártyás ellenőrzést használnak arra, hogy meggyőződjenek, valóban körbejárt-e. Ennek a technológiának az a hátránya, hogy nem lehet tudni, valóban az őr nyomta-e meg a gombot vagy húzta le a kártyát, esetleg a csoportos őrjáratnál valóban körbe ment-e mindenki vagy csak az egyik őr húzta le a többiek kártyáját.
Alkalmazás a felhasználók szemszögéből
Ha biometrikus rendszer bevezetése és alkalmazása mellett döntünk, hangsúlyt kell fordítani a felhasználói pszichológiára is. Ha a felhasználó nem örül a biometriai eszköznek, akkor azt valószínűleg nem is rendeltetésszerűen fogja használni, és ez az átlagnál nagyobb hibaarányt eredményezhet. Ezzel ellentétben, ha a felhasználó el van ragadtatva az eszköztől, nagy valószínűséggel be fogja tartani a használatára vonatkozó szabályokat, és így kisebb hibaszázalékot fogunk kapni. A két véglet között vannak azok, akiknek nincsenek előítéleteik, csak egyszerűen idegesebbek, vagy épp ellenkezőleg túl magabiztosak és, akiknek nehézséget okoz az eszköz használata. A telepítőnek arra kell törekednie, hogy minél jobban képzett és minél elégedettebb legyen a felhasználó a rendszer nyújtotta előnyökkel.
Ezért tehát a leendő felhasználókat:
Annál fontosabb ez, minél nagyobb felhasználói bázist akarunk kezelni, mert annál nagyobb a szokatlan kívánalmak és félreértések lehetősége. Törekednünk kell tehát arra, hogy a rendszert érdekes és izgalmas kísérletté tegyük, ezzel párhuzamosan pedig minden felhasználó számára világosan meg kell fogalmazni a rendszer hasznosságát. Ha a legkisebb kétség is felmerül, a rendszer valószínűleg nem lesz sikeres. Ezért a felhasználónak kell a rendszer középpontjában állni és nem a technológiának.
A vállalat szemszögéből
Érdemes-e bevezetnünk a biometrikus eszközök használatát? Végiggondolva egy vállalat osztályait, kevés olyan hely van, ahol ne lehetne alkalmazni a biztonságos személyazonosság-ellenőrzést: pénzügy, kutatás, eladás, értékesítés. A mai gyakorlatban erősen támaszkodunk a jelszavakra és a PIN-kódokra.
Számos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
Mindenki számára ismerős kérdések. Ha végigmegyünk a vállalat termein, vajon hány számítógép előtt ül alkalmazott? Lezárják-e személyi számítógépüket, amikor távol vannak tőle akár csak egy percre is? A hosszadalmas bejelentkezési folyamat elijeszt ettől. Vannak, akik csak akkor gondolkoznak el ezen, ha már megtörtént a baj. A biometrikus bejelentkezési eljárás jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja ezt a folyamatot.
A biometria gyógyír mindenfajta személyazonosítással kapcsolatos gondra, de nagy érdeklődésre számot tartó új technika napjaink eszköztárában, ha jól alkalmazzuk.
Forrás: Aspectis
