Térdazonosítás – újdonság a biometriában
A térdazonosítás során mágneses rezonanciás képalkotással (Magnetic Resonance Imaging, MRI) vizsgálják a térdet azért, hogy tömegben gyorsan azonosíthassák az embereket. (tovább…)
ujjnyomat-azonosítás Archívum - SECURINFO.hu
Ujjnyomat-azonosítás gyakorlati alkalmazásai
A mindennapokban egyre több helyen alkalmaznak biometrikus azonosítást, főként ujjnyomat-azonosítást. A beléptetőrendszerektől kezdve a munkavédelmen át a számítógépek védelméig számos alkalmazási területe van a hétköznapokban a biometriának.
A biometria méri és rögzíti valakinek egyedi fizikai, testi jellemzőit, viselkedésbeli jellemvonásit, és ezeket azonosítás és hitelesítés céljára használja fel. A biometrikus felismerés alkalmazható
- személyazonosításra, amikor a rendszer azonosítja a személyt a rendelkezésére álló adatokból kikeresi az egyezőt,
- vagy ellenőrzésre, amikor a rendszer hitelesít valakit az előzőleg róla felvett és tárolt minta alapján.
A biometria nyújtotta lehetőségeket az élet számos területén kihasználhatjuk.
Páncéltermek, páncélszekrények, magas biztonságú objektumok
Ezen a területen a leginkább elterjedt a biometria alkalmazása, mivel ez az egyik legbiztonságosabb megoldás. A korszerű ujjnyomat-olvasókat nehéz kijátszani, mert felismerik, hogy élő ujjat helyeztek-e rájuk. A hagyományos kártyás vagy kódos beléptetőrendszerek esetében fennáll a veszélye, hogy ellopják a kártyát vagy kifigyelik a kódot. Tehát a hagyományos rendszerek nem személyt hanem (ellopott) kártyát vagy (kilesett) kódot azonosítanak.
Épületek, irodák
Irodaházakban a sok kártya okozhatja a gondot. Dolgozók folyamatos változása – új belépő vagy kilépő –, valamint az ideiglenes belépők – takarítók, karbantartók – miatt nehézkes ez a megoldás, nem is szólva az elhagyott kártyákról. Ezzel szemben a biometrikus beléptetőrendszer kényelmes, egyszerű megoldás, és kizár számos manipulációt, mint például a kártya odaadása másnak Az eszköz több kimenettel rendelkezik, így különböző ujjhoz különböző funkciót is rendelhetünk, például a mutatóujjunkat használjuk a ki- és belépéshez, a középső ujjunkkal kezelhetjük a riasztórendszert.
Fontos irodai alkalmazás még, hogy a biometrikus beléptetőrendszer is összekapcsolható a munkaidő-nyilvántartással.
Autók, pénz- és értékszállítók
A pénz- és értékszállító járművek védelmi rendszere is ötvözhető ezzel a technológiával. Megoldható például, hogy csak a jogosult személy vezetheti a járművet: először azonosítja magát a sofőr, majd csak utána indítható az autó. Előfordul, hogy kényszer hatása alatt kell beindítani a járművet. Az ilyen esetekre is van megoldás: különböző ujjakhoz különböző funkciót rendelhető, így második funkcióként a kényszer indítást meghatározhatjuk. A vezető normál esetben a megadott ujjával indítja az autót, de amennyiben kényszer hatása alatt kell ezt tennie, akkor másik, előre felprogramozott ujját használja. Hogy ez után mi történjen, arra több lehetőség is van. Például egyszerűen csak annyi, hogy az autó ugyan elindul, de emellett csendes vészjelzést küld a diszpécsernek, aki meghatározza az autó helyzetét, útvonalát, és értesíti rendőrséget. Ugyan ez a megoldás használható az autó rakterének nyitásához is, arra az esetre, ha az autót nem elvinni akarják, hanem a helyszínen kifosztani. A lehetőségek szinte végtelenek, az adott cégen, gyártón múlik, hogy milyen funkciót szeretne aktiválni támadás esetén.
A hagyományos személyautók védelmi rendszere is kiegészíthető ezzel a technológiával, hozzá köthető akár riasztó, akár immobiliser. Az autót csak a regisztrált felhasználók tudják indítani és használni.
Veszélyes munkagépek, eszközök, technológiák
A biometrikus azonosítás a munkavédelem területére is betört. Veszélyes technológiák esetén megoldható, hogy a gépeket, berendezéseket, járműveket csak az arra jogosult, képzett dolgozó használhassa. Így például az atomerőműben rendkívül fontos, hogy az egyes területekre csak a megfelelő képzésben részt vett dolgozók léphessenek be, vagy az adott munkagépet csak vizsgával rendelkező személy indíthassa el.
Őrjáratellenőrző-rendszer
Hatékonyan alkalmazható őrjáratellenőrző-rendszereknél is a biometria. Például. ahol az őrnek óránként körül kell járni az objektumban, általában nyomógombos vagy kártyás ellenőrzést használnak arra, hogy meggyőződjenek, valóban körbejárt-e. Ennek a technológiának az a hátránya, hogy nem lehet tudni, valóban az őr nyomta-e meg a gombot vagy húzta le a kártyát, esetleg a csoportos őrjáratnál valóban körbe ment-e mindenki vagy csak az egyik őr húzta le a többiek kártyáját.
Alkalmazás a felhasználók szemszögéből
Ha biometrikus rendszer bevezetése és alkalmazása mellett döntünk, hangsúlyt kell fordítani a felhasználói pszichológiára is. Ha a felhasználó nem örül a biometriai eszköznek, akkor azt valószínűleg nem is rendeltetésszerűen fogja használni, és ez az átlagnál nagyobb hibaarányt eredményezhet. Ezzel ellentétben, ha a felhasználó el van ragadtatva az eszköztől, nagy valószínűséggel be fogja tartani a használatára vonatkozó szabályokat, és így kisebb hibaszázalékot fogunk kapni. A két véglet között vannak azok, akiknek nincsenek előítéleteik, csak egyszerűen idegesebbek, vagy épp ellenkezőleg túl magabiztosak és, akiknek nehézséget okoz az eszköz használata. A telepítőnek arra kell törekednie, hogy minél jobban képzett és minél elégedettebb legyen a felhasználó a rendszer nyújtotta előnyökkel.
Ezért tehát a leendő felhasználókat:
- gondosan, sietség nélkül megfelelő és részletes oktatásban kell részesíteni a rendszer használatával kapcsolatban;
- regisztrációs folyamat során meg kell adni a lehetőséget a rendszerre vonatkozó általános kérdéseik feltevésére, azok megbeszélésére,
- olyan dokumentációval kell ellátni őket, amely kellő részletességű információt szolgáltat a rendszerről, és megfelelő utánakeresési lehetőséget foglal magában,
- mindezt a felhasználó számára kényelmes környezetben tegyük, ahol kérdéseit felteheti.
Annál fontosabb ez, minél nagyobb felhasználói bázist akarunk kezelni, mert annál nagyobb a szokatlan kívánalmak és félreértések lehetősége. Törekednünk kell tehát arra, hogy a rendszert érdekes és izgalmas kísérletté tegyük, ezzel párhuzamosan pedig minden felhasználó számára világosan meg kell fogalmazni a rendszer hasznosságát. Ha a legkisebb kétség is felmerül, a rendszer valószínűleg nem lesz sikeres. Ezért a felhasználónak kell a rendszer középpontjában állni és nem a technológiának.
A vállalat szemszögéből
Érdemes-e bevezetnünk a biometrikus eszközök használatát? Végiggondolva egy vállalat osztályait, kevés olyan hely van, ahol ne lehetne alkalmazni a biztonságos személyazonosság-ellenőrzést: pénzügy, kutatás, eladás, értékesítés. A mai gyakorlatban erősen támaszkodunk a jelszavakra és a PIN-kódokra.
Számos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
- Vajon hány jelszót/kódot kell megjegyeznünk? (telefon, bankkártya, adóazonosító, TAJ-szám és még sok más)
- Milyen gyakran változnak ezek?
- Ezek közül még sohasem felejtettünk el egyet sem?
- Mi történik, ha ez bekövetkezik?
Mindenki számára ismerős kérdések. Ha végigmegyünk a vállalat termein, vajon hány számítógép előtt ül alkalmazott? Lezárják-e személyi számítógépüket, amikor távol vannak tőle akár csak egy percre is? A hosszadalmas bejelentkezési folyamat elijeszt ettől. Vannak, akik csak akkor gondolkoznak el ezen, ha már megtörtént a baj. A biometrikus bejelentkezési eljárás jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja ezt a folyamatot.
A biometria gyógyír mindenfajta személyazonosítással kapcsolatos gondra, de nagy érdeklődésre számot tartó új technika napjaink eszköztárában, ha jól alkalmazzuk.
Forrás: Aspectis
A biometria alapjai
A biometria egyre inkább elismert és elfogadott azonosítási mód, így új rendszerek tervezésekor vagy régiek frissítése során ajánlott megfontolni az alkalmazását.
A biometria fogalma az élőlények fizikai és kémiai paramétereihez kapcsolódik. Olyan azonosítási mód, amely méri és rögzíti valamely személy egyedi fizikai, testi jellemzőit és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja fel.
Forrás: zejoaorafael.blogspot.com
A biometrikus azonosításhoz először is rögzítik a felhasználók valamely tulajdonságát, majd a személyazonosítás során az egész adatállományból kiválasztja a rendszer az adott személyt. A biometrikus azonosítás előnye, hogy az emberek valódi, tőlük elválaszthatatlan tulajdonságán alapul. Mivel a hagyományos azonosítási eljárásokban a különféle tárgyak, mint például a chipkártyák, a proximity- vagy mágneskártyák, kulcsok elveszthetők, ellophatók, másolhatók, de egyszerűen csak otthon felejthetők. A jelszavakkal pedig az a gond, hogy elfelejtjük, elmondjuk valakinek, vagy épp kilesik. Ezektől a hátrányoktól a biometrikus eljárás mentes: az ujjunkat mindenhova magunkkal visszük, és a hangunkat sem tudjuk kölcsönadni. A gyakorlati tapasztalatok szerint nem okoz nehézséget az embereknek azonosításkor egy szenzor megérintése vagy a nevük kimondása. A technika fejlődésének és a sorozatgyártásnak köszönhetően egyre olcsóbbak lesznek a szükséges eszközök, egyre elérhetőbbé válnak a felhasználók számára. Ma már nem csak a nagyvállalatok és állami intézmények számára elérhető a technológia, hanem kisebb vállalkozások és lakossági felhasználók is alkalmazhatják.
Kézgeometria-elemzés
A biometrikus azonosítás típusai
- Hanganalízisen alapuló felismerés: használata rendkívül egyszerű, de számolni kell a háttérzaj, illetve hangvesztés okozta gondokkal.
- Kézgeometria-elemzés: alkalmazása egyszerű, de gond lehet az ízületi gyulladás, illetve a jelentős fogyás.
- Retinavizsgálat:a retina szkennelése különleges pontosságú azonosítási eljárás, de agresszív módszer, használata körülményes, mivel a fejet rögzíteni kell ahhoz, hogy a fénysugarat a retina hátfalára vetíthessük.
- Íriszdiagnosztika:az írisz szkennelése nagyon sokat fejlődött az elmúlt néhány évben, és most is intenzíven fejlesztik a készpénzfelvevő automatáknál történő alkalmazását. Az eljárás mintegy négyszáz adatpontot használ az azonosításhoz, bár nem mindenkinek van pontosan mérhető írisze, így például a kontaktlencse, a szürke hályog okozhat problémát, továbbá az emberek tiltakozhatnak a szemükbe vetített erős fénysugár miatt.
- Arcfelismerés látható fényben:jelenleg különleges esetekben használják. Nem alkalmas tökéletesen egyforma egypetéjű ikrek megkülönböztetésére.
Arcgeometria (Forrás: ebanking.cl)
- Arcthermogram:az archőtérkép olyan felvétel, amelyet infrakamerával készítenek, és az arc hőmintáját mutatja. Előnye a teljes diszkréció. Ennek a technológiának a fejlesztése manapság a költségek csökkentésére irányul, hogy minél szélesebb körben váljék alkalmazhatóvá.
- Ujjnyomat-azonosítás: az ujjnyomaton alapuló rendszerek különböző felszínt letapogató technológiát alkalmaznak, például optikai, kapacitás és hő. A hővonal szenzorral működő megoldás lényege, hogy a letapogatott ujjnyomatból annak aprólékos részleteinek különleges tulajdonságait lokalizálja, és tárolja vagy összehasonlítja az elektronikus kulcskód mintával, amely egyedileg azonosítja a szkennelt ujjal.
Ujjnyomat-azonosítás
Az ujjnyomat-azonosítás a biometria legelterjedtebb azonosítási módja, beléptetőrendszerek tervezésekor érdemes megfontolni a használatát.
Az ujjnyomaton alapuló rendszerek különböző felszínt letapogató technológiát alkalmaznak, például optikai, kapacitás és hő. A hővonal szenzorral működő megoldás lényege, hogy a letapogatott ujjnyomatból annak aprólékos részleteinek különleges tulajdonságait lokalizálja, és tárolja vagy összehasonlítja az elektronikus kulcskód mintával, amely egyedileg azonosítja a szkennelt ujjal. A rendszer nem tárol képet csak titkosított bináris kódmintát, amelyet nem lehet felcserélni vagy arra felhasználni, hogy rekonstruáljunk az eredeti ujjnyomat képét, így nem kell tartani a személyiségi jogok megsértésétől sem. Az ujjnyomat egyedi és állandó, a rendelkezésre álló technológia a személyek pontos azonosítására alkalmasak ujjnyomatuk képe alapján. Csak mintegy negyven-hatvan jellemző pontot rögzít, így gyors a teljes adatbázisban való keresés és az azonosság megállapítása.
Magánszemélyek esetében az eszköz vezérelheti a családi ház bejárati ajtaját, agarázskaput, a riasztót, a belső terek közötti átjárhatóságot, illetve bármely olyan egységet, amelynek vezérlése elektronikus úton történik. Sőt mindezek nyitását-zárását külön ujjhoz lehet rendelni. Az eszköz üzembe helyezése szükségtelenné teszi a kapukulcsok használatát, megszűnik a kulcsok elvesztése okozta gond, amely különösen gyermekek esetében jelent kockázatot.
A vállalkozói körben lehet egyszerűen egy ajtó nyitását biztosító eszköz, beléptetőrendszer, munkaidő-nyilvántartó rendszer eleme, illetve belső helyiségek elkülönítését szabályozó egység. A nagyobb biztonság érdekében az élő ujj detektálása a fejlődés alapköve. Az eszközök nagytöbbsége már különbséget tud tenni az élő ujj és az ujjnyomat másolata között. Ezt az ujj valamilyen elektrodinamikus, optikai, termikus vagy biológiai jellemzőjének a vizsgálatával vagy ezek kombinációjával érik el. Jellemző adat a hőmérséklet, a szívlüktetés érzékelése, továbbá a bőrszín spektrumának analizálása.
Az ujjnyomat-olvasó biztonságtechnikai eszköz is, ezért szabotázsvédelemmel is ellátott. Olcsóbb típusoknál ezt általános mikrokapcsoló oldja meg: a falra rögzítéskor egy rugó ellenében a mikrokapcsoló felhúzott állásba kerül. Ha az olvasót eltávolítják a falról, akkor a mikrokapcsoló alaphelyzetbe kerül, és a riasztórendszernek jelet ad. Komolyabb eszközöknél általában rezgés-, fényérzékelők is megtalálhatók, továbbá a falon kívüli szerelés helyett a süllyesztett kivitel kerül előtérbe. Az ujjnyomat-azonosító rendkívül biztonságos, és a legelterjedtebb az egész világon.
Biometria a gyakorlatban
Felgyorsult a biometria alkalmazása az azonosításban. Számos módszer közül lehet választani, és egy-egy típushoz sokféle gyártmány kapható. A cél, megtalálni az adott feladathoz a legjobban illeszkedő megoldást: a legbiztonságosabbat, a leggyorsabbat a legjobb ár-érték arányban. Ebben kívánja segíteni a döntéshozókat képzésével az ABI, az Alkalmazott Biometria Intézet.
2012. március 1-jén mutatkozott be a szakmának az ABI, az Alkalmazott Biometria Intézet. A rendezvényt az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán tartották. Bevezetőjében dr. Horváth Sándor, a kar dékánja bejelentette, hogy a kar Doktori Iskolája megkapta az engedélyt, így szeptembertől indítják a biztonságtudományi doktori képzést.
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke elmondta, együttműködési magállapodást kötöttek a karral, mivel támogatni kívánják, hogy az elméleti tudást minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazzák a gyakorlatban.
Majd dr. Kovács Tibor docens figyelemreméltó előadást tartott a biometria történetéről és gyakorlati alkalmazásának néhány kérdéséről. Bemutatta, milyen biometria jellemzőket és azok kombinációit használhatjuk azonosításra. Valamint szólt néhány, ma már jól működő alkalmazásról. Így például elmondta, Indiában kormányhivatalból pénzt utalni és attól fogadni csak íriszazonosítás mellett lehet, ezzel a megoldással jelentősen csökkent a korrupció. A párizsi Charles De Gaulle repülőtéren pedig a már regisztrált személyek ujjnyomat azonosítás után, átvizsgálás nélkül kelhetnek át a kijelölt pontokon. Az okostelefonok beléptetésre történő alkalmazásáról a docens elmondta, nem a személyt, hanem csak a készüléket tudja azonosítani a rendszer. Majd szólt a feladatorientált alkalmazás (Mission Oriented Applications – MOA) fontosságáról, amely ebben az esetben azt jelenti, hogy meg kell találni a célhoz legjobban illeszkedő biometriai azonosítási módszert és a feladat elvégzésére leginkább alkalmas készüléket.
Otti Csaba, magánbiztonsági szakértő arról tájékoztatott, hogy jelenleg világszinten is egyedülállók, mert nincs több ilyen szinten felszerelt független laboratórium, mint az ABI-ban. Az intézet célja, a biometrikus biztonsági eszközök vizsgálati eljárásainak kidolgozása, a lehető legtöbb biometrikus technológia és eszköz összegyűjtése, tesztek végzése, a készülékek minősítése. A kapott eredményeket először a gyártóval ismertetik, majd ha az nem javítja a hibát, akkor a nyilvánossággal is. A szakértő elmondta, fontos a készülékek vizsgálata, mivel a gyártók által adott leírások nem mindig fedik teljesen a valóságot. Erre példaként bemutatott egy ujjnyomat olvasót, amely víz alatt is működik, valamint képes az élő ujj felismerésére, ami igaz is, csak a gyártó nem emelte ki, a két funkció csak külön-külön működik, egy időben nem alkalmazhatók. Majd hozzátette az is előfordul, hogy a gyártó 10 ezer felhasználó kezelésére is alkalmasnak mondja a készüléket, amely valóban alkalmas ennyi adat tárolására, de a gyakorlat azt mutatja, hogy 1200 felhasználó esetében már összeomlik a rendszer.
Az oktatás területén is számos feladata van az ABI-nak, részt vesznek az alapképzésben, valamint tematikus és továbbképzéseket tartanak. A döntéshozók számára indított képzéssel az a céljuk, hogy már a tenderkiírás fázisában segítsék a munkát. Tapasztalataik szerint nem megfelelő a döntési környezet, gyakran eredménytelenül megy el pénz és idő, mert a kellő ismeretek hiányában a megrendelő nem a számára ideális rendszert választja ki, mivel sokféle biometria módszer közül kellene megtalálnia az optimális megoldást.